Kárpátalja, 2004. március-június (4. évfolyam, 11-26. szám)

2004-04-16 / 16. szám

HETED 7 ORSZÁGBÓL Kárpátalja 2004. április 16. Meteor vagy Mrs. O’Leary tehene? Egy nyugalmazott fizi­­­­kaprofesszor szerint nem­­ az istállóban felrúgott lám­­i­­ás, hanem egy izzó aszte­­­­roida okozta az amerikai­­ történelem egyik legna­­­­gyobb katasztrófáját, az­­ 1871-es chicagói tűzvészt. A „Mrs. O’Leary tehene” szin­t­­e önálló kifejezéssé vált az an- I goiban. A fordulatot a később I nagy tragédiához vezető jelen­­­­téktelen véletlenek tréfás megje­­l­­ölésére szokták használni. A I szólás eredete az 1871-es nagy I chicagói tűzvészre vezethető I vissza. A katasztrófát követő hi­­i­vatalos vizsgálat ugyanis azt ál­lapította meg, hogy a fent neve­zett háziállat felrúgta a lámpát az istállóban, s ez lobbantotta láng­ra előbb az ott feltornyozott ta­karmányt - majd az amerikai nagyváros egész belvárosát. Régóta kering azonban egy másik magyarázat is, mely sze­rint meteorvihar okolható a 300 áldozatot követelő tűzvészért. Volt, aki már 1883-ban amellett érvelt, hogy a föld légkörébe behatolt üstökösdarab csapódott be a közelben, s ennek a tüze ter­jedt szét városszerte. Most Ro­bert Wood nyugdíjas fizikus ele­venítette fel az elméletet a Bolygó­közi védekezés: Hogyan védjük meg a Földet az aszteroidáktól című, Kaliforniában rendezett konferencián. A tűzvész hivatalos története sok forrásból elolvasható. A ható­ságok - szemtanúk vallomására alapozva-megállapították: 1871. október 8-án, vasárnap este 9 óra tájt tűz ütött ki O’Learyék istálló­ja közelében. Bár az O’Leary há­zaspár tagadta vétségét, a jelentés szerint az asszony tehene felrúgott egy lámpát az istállóban, s ez okozta az amerikai történelem egyik legemlékezetesebb tömeg­katasztrófáját. Annyi bizonyos, hogy az erős délnyugati szél miatt a tűz rendkívül gyorsan terjedt az össze-vissza épült faépülete­ken át a külvárosból egyenesen a belváros, a zsúfolt lakóne­gyedek és az üzleti központ felé. Hétfő délre a tűz elérte a vá­ros északi határát, felperzselt föl­det, romokat és kis híján száz­ezer hajléktalant hagyva maga után. A tüzet a „deus ex machina”-ként kedd reggel el­eredő eső oltotta el - ám addig­ra Amerika legdinamikusabban fejlődő városának magja már csupán füstölgő romhalmaz volt. Omladozik a kínai nagy fal A turisták viselkedése és a pénzhiány okolható a kínai nagy fal drámai mér­tékű pusztulásáért. Drámaian romlik a kínai nagy fal állapota - derült ki a kí­nai kormány jelentéséből. A köz­lemény szerint elsősorban a turis­ták kíméletlen magatartása, az új fejlesztési projektek elmaradása, és a műemlékvédelem pénzhiá­nya okolható az egyedülálló mű­emlék fokozatos pusztulásáért. Az Új Kína hírügynökség szerint az eredeti építménynek mára már csak alig egyharmada maradt fenn, és a viszonylagos épségben maradt részek is egyre gyorsab­ban málladoznak. A kínai nagy fal építése Kr. e. 221-207 közt, a Csin-dinasztia uralkodása alatt kez­dődött. A fal Pekinget körülvevő szakaszait a Ming-dinasztia idején, 1368 és 1644 között építették. Egyes része­it a kommunista ura­lom kezdete (1949) óta restaurálták. A fal a Pekingtől keletre fekvő partvidéktől egészen az észak­nyu­gati Kanszu tartomá­nyig húzódik. Eredeti hosszát leg­kevesebb 2900 kilométerre becsü­lik. A kínai nagy falat az UNESCO 1987-ben felvette a világörökség listájára. Szerencsés aknésok? Azok a fiúk, akiknél kis­sé késik a nemi érés, kevés­bé hajlamosak későbbi éle­tük folyamán prosztatarákra. Ausztrál kutatók megállapí­tották, hogy a férfi nemi hor­monok aktivitásának időbeli eltolódása, késése jelentős mértékben csökkenti a prosztatarák kockázatát. A kései nemi érés jele lehet a pubertáskori hirtelen növe­kedés vagy az arcbőrön megjelenő akné. A kutatók vizsgálataik során a követ­kező összefüggésekre buk­kantak: azoknál a kísérleti személyeknél, akiknél a ne­mi érés később következett be, 21 %-kal csökkent a dül­­mirigy rákos elfajulásának kockázata. Azoknál, akik­nek arcbőrén jól látható ak­­nés hegek voltak, ez a koc­kázat 33 %-kal volt alacso­­­­nyabb. Minden egyéb para- I méter, pl. a felnőttkori test­­­­tömegindex nem volt össze- 1 függésbe hozható a proszta- I tarák kialakulásának való- I színűségével. A fájdalom valamilyen formában mindennapi éle­tünk velejárója. Tisztában van-e Ön azzal, hogy mi a leg­gyakoribb fizikai fájdalom, mi­­ egy bizonyos fájás jelentése? ! Tudja-e, hogy kik nem érez­­­­nek fájdalmat? Tudja-e, miről­­ árulkodik a fizikai fájdalom? ! Előbb, mintegy tesztelve tu­­j­dását, jelölje be az alábbi állí­­­tások esetében a helyesnek­­ vélt választ A végén megtud-­­­hatja, miben volt igaza, s mi­­t ben nem. Jó tanulást! ! 1. A legtöbb fájdalom nem je­­­­lent semmit. I Igaz Hamis Mennyit tud Ön a fájdalomról? 2. A fájdalomra legérzéke­nyebb testrészünk az ujjhegy. Igaz Hamis 3. A fájdalomra legkevésbé ér­zékeny testrészünk a fülkagyló. Igaz Hamis 4. Mindenki egyformán érez fájdalmat. Igaz Hamis 5. A kómában lévős emberek nem éreznek fájdalmat. Igaz Hamis 6. A leggyakoribb fájdalomtí­pus a fejfájás. Igaz Hamis 7. A férfiak hajlamosabbak a migrénes fejfájásra, mint a nők. Igaz Hamis 8. A nők érzékenyebbek a fáj­dalmakra, mint a férfiak. Igaz Hamis 9. Az újszülöttek nem éreznek fájdalmat. Igaz Hamis 10. A fájdalmat mindig ott érezzük, ahol az keletkezik. Igaz Hamis Magyarázat: 1. A legtöbb fájdalom nem je­lent semmit. A helyes válasz: Hamis A fájdalom mindig a szerve­zet jelzése a sérülésekről, gyul­ladásokról vagy egyéb kóros fo­lyamatokról. 2. A fájdalomra legérzékenyebb testrészünk az ujjhegy. A helyes válasz: Hamis Ha a fájdalomreceptorok sűrűségét nézzük, akkor a nyel­vünk a legérzékenyebb a fájda­lomra. A második helyen a nemiszervek állnak, amelyek nőknél és férfiaknál egyaránt gazdagok idegvégződésekben. 3. A fájdalomra legkevésbé ér­zékeny testrészünk a fülkagyló. A helyes válasz: Hamis Bármilyen meglepő, az agy­szövetben egyáltalán nincsenek fájdalomérzékelő receptorok. Tehát az agy maga csak feldol­gozza a fájdalmakról beérkező információkat, de önmaga nem érez semmilyen fájdalmat. 4. Mindenki egyformán érez fájdalmat. A helyes válasz: Hamis Vannak, akik kevésbé, vagy egyáltalán nem éreznek fájdal­mat. Ez elsőre jól hangzik, de tulajdonképpen ez egy súlyos betegség, melynek következté­ben általában korán meghalnak. 5. A kómában lévő emberek nem éreznek fájdalmat. A helyes válasz: Igaz A fájdalomérzés egy emoci­onális folyamat, így akik nincse­nek eszméletüknél, nem érzéke­lik a fájdalmakat. 6. A leggyakoribb fájdalomtí­pus a fejfájás. A helyes válasz: Igaz igazából azok vannak ki­sebbségben, akik nem szenved­nek többé-kevésbé gyakran a fejfájás valamelyik típusától a huszonegy közül, amit az orvo­sok megkülönböztetnek. 7. A férfiak hajlamosabbak a migrénes fejfájásra, mint a nők. A helyes válasz:­­Hamis A migrénes fejfájásra pa­­naszkodók hetven százaléka nő. A felmérések szerint ez az inga­dozó hormonszinteknek kö­­­­szönhető. 8. A nők érzékenyebbek a fáj­­j­dalmakra, mint a férfiak. A helyes válasz: Hamis­­ A fájdalomra való érzé-­­ kenység inkább egyénfüggő, s mintsem a nemmel lenne kap-­­­csolatba hozható. Vannak,­­ akikben a fájdalomellenes hor-1­monok (endorfin, szerotonin)­­ szintje magasabb az átlagnál, s ők jobban tűrik a fájdalmakat. I 9. Az újszülöttek nem éreznek fájdalmat. A helyes válasz: Hamis ! Korábban az orvosok azt | hitték, ez tényleg így van, de | bebizonyosodott, hogy már a­­ magzati élet során is érzünk | fájdalmakat, sőt bizonyos mér­|­tékben az anya fájdalmait is | megérzi a magzat. 10. A fájdalmat mindig ott érezzük, ahol az keletkezik.­­ A helyes válasz: Hamis ! A szívroham során a szív- i izom oxigénhiánya miatti fáj- i dalom például kisugárzik a bal­­ karba és lapockába, a vesefáj- i dalmakat pedig gyakran a has-­j falon érezzük. Egy rossz fog­­ akár csillapíthatatlan fejfájást­­ is okozhat. A kutatás még korai szakaszban van A házasság tartósságának képlete Amerikai kutatók kidol­gozták a házasság valószí­nűsíthető idejének képletét, amelyből kiszámítható, hogy az egyes pártípusok hány év együttlétre számíthatnak. A képlet mintegy 600 házaspár és húsz év tanulmányozás eredménye, melyben az egyik legfontosabb tényező a párok konfliktuskezelési módja, ami számokban egé­szen jól kifejezhető.­­ A három alapeset Az első pártípusban a férj és a feleség egyaránt rutinsze­rűen kerüli a konfliktusokat. Ha véleményeltérés merül fel, sohasem vitáznak, meghallgat­ják egymást, de nem próbál­koznak meggyőzni a mási­kat ellenérvekkel. Az ilyen házasságok érzelemmentesek, kötelékei nem szorosak, még­is tartósaknak bizonyulnak. A második alaphelyzet jó­val viharosabb, mindkét fél he­vesen vitatkozik, olyanok, mint két ügyvéd a tárgyalóte­remben. Mindenen képesek összekapni, ennek ellenére tar­tós az ilyen házasság is. A harmadik alappár eseté­ben a felek meghallgatják egy­mást, tisztelik a másik vélemé­nyét, és csak néha vitáznak. Ez is stabil házasság. Azonban ha két ellentétes személyiség kerül egy párba, pél­dául a férfi heves vi­tázó, a feleség viszont konfliktuskerülő, ak­kor már korántsem lesz hosszú életű a há­zasság. Az ilyen duó előbb-utóbb el fog válni. A kutatók nem­csak azt próbálták matematikailag leké­pezni, hogy miket mondanak egymás­nak a házasfelek, ha­nem - videofelvételek tanulmányozása ré­vén - azt is, hogy ho­gyan, és számításaikba belevet­ték a mimikát, a testbeszédet. Az olyan érzelmek, mint düh, ellenségesség, nyersesség, negatív értékeket kaptak, míg a humor és a békés hangnemű vi­tára törekvés pozitívakat. Mind­ezek alapján meghatároztak egy semleges pontot, illetve egyenest. Ha jócskán és meredeken nega­tív tartományba kerül egy páros vonala, akkor a házasság várha­tó „élettartama” 5,6 év. Ha csak kicsit „lejt” a vonal, akkor kihúz­hatják akár 16,2 évig is egymás mellett. A pozitív tartományba emelkedők házasságai természe­tesen ennél is tartósabbak. A képlet akár tartósíthatja­­ is a házasságot, ugyanis meg­­s mutatja, hol a hiba, és ezt ja­vítgatva stabilizálni lehet egy frigyet. Ha például a hevesen vitázó férj felesége megtanul­ja, miként válaszoljon a verbá­lis támadásokra, valamennyire méltó ellenfél lehet a szópár­bajban. Az egész projekt össze­hangolója John M. Gottman, aki a Washington Egyetem tu­dósaival dolgozta ki a házas­­sághossz-képletet. Gottman mindazonáltal megjegyezte, hogy az egész még korai sza­kaszban van. yja Tö­bb Nagyivó kertészek előnyben Hogyan lehet 6000 üres vodkásüveget a legcél­szerűbben felhasználni? A kérdésre hol is kereshet­nénk máshol választ, mint Oroszországban. A meg­oldásra a hetvenöt éves kertészkedő nyugdíjas, Ma­rija asszony kertjében lehet ráakadni. A Moszkvától 4500 kilométerre lévő Turucsanszkban mindenki is­meri Marija Csalkinát és különleges hobbiját. Kert­jében ugyanis egy ritka érdekes üvegház található, melynek falai üres vodkásüvegekből épültek. Mari­ja asszony állítja, hogy a 6000 üres flaska nem „házi termés”, legalábbis részben, mert az üvegek jelentős részét az utcán szedte össze, így a módszer nemcsak érdekes és párját ritkító, de még környezetkímélő is...

Next