Kárpátalja, 2014. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

2014-06-20 / 25. szám

B—B— ÉLETMÓDI Receptek Kovászosuborka-leves Hozzávalók 4 személyre: A leveshez: 25 dkg kovászos uborka, 1 kis fej vöröshagyma, 1 gerezd fok­hagyma, 1 csokor petrezselyem, fél csokor kapor, 1,5 dl tejföl, 2 ek. olívaolaj, 2 csipet cukor. A tálaláshoz: 20 dkg füstölt szalonna. Elkészítés: A finomra vágott hagymákat evőkanál­nyi olívaolajon megdinszteljük. A kovászos uborkát és a levét, valamint az összes hozzávalót (beleértve a dinsztelt hagymát is) turmixba tesszük és összemixeljük. A szalonnát felcsíkozzuk, a zsírját kisütjük. A levest jól lehűtve, szalonnával tálaljuk. Hozzávalók 4 személyre: 1 kg közepes mére­tű burgonya, 2 kis cukkini, 2 kis padlizsán, 6 db bébikukorica, 25 dkg koktélparadicsom, 5 közepes újhagyma, 5 kis fej lilahagyma, 1 fej fokhagyma, 1 kg sertéstarja, 1 ek. dijoni mustár, só, fekete bors ízlés szerint, 3 ek. napraforgóolaj, kakukkfű, majoránna és zöldség-grillfűszer ízlés szerint. Elkészítés: A húst a borsokkal, a mustárral, a fokhagymával és az olajjal bekenjük, 1-2, de akár több napig is hűtőben érleljük. A padlizsánt, a cukkinit 2-3 szeletre elvágjuk, a zöldségek mindkét oldalát zöldség-grillfűszerrel, borssal megszór­juk. A hagymákat megtisztítjuk, és a grilltálcára halmozott zöldségek tetejére dobáljuk a koktélpa­radicsomok társaságában. A burgonyákat dupla fóliába csomagoljuk, s amint megfelelő a parázs, rátesszük a befóliázott burgonyákat. Egy másik grilltárcára ráhelyezzük a hússzeleteket, alátesszük a zöldséges tálcát, és az egészet lefedjük még egy réteg fóliával, majd a grillrácson megpároljuk. Ha már puha, a fóliát levéve megpirítjuk. Hozzávalók 8 személyre: 1 kg burgonya, 50 dkg finomliszt, 20 dkg disznózsír, 1 ek. só. Elkészítés: A burgonyát meghámozzuk, sós vízben megfőzzük, leszűrjük, összetörjük, langyosra hűtjük, majd összegyúrjuk a liszttel és a zsírral. Az így kapott tésztát kb. 1 cm magasra kinyújtjuk, majd kiszaggat­juk. Sütőpapírral bélelt tepsin előmelegített sütőben aranybarnára sütjük. Félidőben érdemes megfordítani, hogy mindkét oldala szépen piruljon. Hozzávalók 10 személyre: 8-10 db csilipaprika, 1-2 kaliforniai vagy t.v. paprika, 2-3 gerezd fokhagyma, 1 kicsi vöröshagyma, 0,5-1 dl almaecet, jó ízlés szerint. Elkészítés: Mossuk meg a paprikákat. Ha szárított paprikát használunk, akkor tegyük tálba, öntsünk rá forró vizet, tegyünk rá egy tányért, és hagyjuk állni. A hagymákat pucoljuk meg, a paprikák szárát vágjuk le, és vágjuk durva darabokra az összetevőket. Ha nem szeretnénk túl erősre a szószt, akkor néhány csili esetében távolítsuk el a magot. Tegyük őket egy turmixgépbe, sózzuk, majd hozzáadjuk az ecetet és összeturmixoljuk. Végül töltsük üvegbe a szószt. Gumipogácsa Vegyes grill Csupa eper­kehely Hozzávalók 4 személyre: 7 dl tej, 1 tasak epres pudingpor, 20 dkg eper, 4 ek. cukor, 1 csomag tortazselé, 2 dl házi eperszörp, 3 dl gyümölcsjoghurt. Elkészítés: 4 dl tejet felforralunk a cukorral, és félretesszük. 3 dl tejben elkeverjük a pudingport, és a felforralt tejhez adjuk. Levesszük a tűzről, és hozzáadjuk a joghurtot. Poharakba merítjük, és rászele­teljük az epret. A szörpben felfőzzük a tortazselét. Miután felforrt, levesszük a tűzről, és kihűlésig kevergetjük, majd az eperre öntjük. Csiliszósz Kertünk Még mindig nem késő vetni­ ­ A gyümölcsök és zöldsé­gek szüretelése mellett, ameny­­nyiben elegendő esővizet gyűj­töttünk, vagy rendelkezünk fúrt kúttal, ne legyünk restek, és ha eddig nem tettük, vágjunk bele a zöldségfélék másodvetésébe, hangsúlyozva, hogy ezt kizá­rólag gazdaságosan öntözhető területen érdemes megtenni. - Vethetünk közepes tenyé­szidejű karalábét késő őszi és téli fogyasztásra, mindeközben már szedhetjük a középkorai fajtákat. - Szintén szüretelhetjük már a korai bokorbabot, de másodterményként már újra vethetjük is a karós babbal egyetemben. - Rövid tenyészidejű cse­megekukorica másodvetésével is érdemes kísérletezni, de meg lehet vetni a közepes tenyészi­dejű gyökérzöldségeket is. - Amennyiben még talá­lunk talpalatnyi szabad terüle­tet kiskertünkben, oda feltétle­nül potyogtassunk el néhány céklamagot téli tárolásra. Az őszi és téli retekfajtákat is vet­hetjük meg, melyek rendszeres öntözése különösen szem előtt tartandó.­­ Az ínyencek az utolsó pillanatban vannak, ha cikória (őse a katáng) termesztésébe szeretnének kezdeni, hiszen a késő őszi-téli hajtatáshoz, a megfelelő fejlettségű gyökér kialakulásához most még el­vethetjük a magvát. - Az aktuális időjárásra való tekintettel, várhatóan hamarosan leszáradnak a dughagyma le­velei, így megkezdhetjük azok felszedését és jól szellőző helyen tárolhatjuk egészen tavaszig. - Komoly kihívás a karfiol házi kerti termesztése. Ha me­részek voltunk és belevágtunk, akkor a legfontosabb teendőnk a rózsák védelme a napégéstől, mely sárgás-barna elszínező­dést okoz. A takarás legprak­tikusabb módja a visszatört levelekkel való borítás. - A görögdinnye hajlamos a legképtelenebb irányokba elindulni kiskertünkben, ezért a hajtások számunkra megfelelő menetirányba való eligazgatása után bátran dobjunk egy kis lapát földet rá az irány végle­gesítése érdekében.­­ Némi csapadék hatá­sára mohó és falánk puha­testűek lephetik el ilyenkor fotoszintetizáló birodalmunkat. A házas és meztelen csigák ellen legjobb a kíméletes pre­ventív védekezés, a gyomirtás, mellyel a kedvenc sziesztázó területeiket, a fényszegény, árnyékos és hűvös helyeket számoljuk fel, ahonnan alko­nyaikor indulnának alattomos támadásra, hogy féktelen étvá­gyukat csillapítsák. Megoldás lehet a sündisznók kertünkbe csalogatása is, ezek a kedves mesehősök ugyanis a csigák természetes ellenségei. Ked­venc búvóhelyeik a farakások, így ha kertünk egyik szegle­tében süniotthont teremtünk, jó eséllyel telepednek meg nálunk. Mérgező vegyszerek helyett féltett növényeink közé szórjunk porított műtrágyát (pétisó, szuperfoszfát) vagy égetett mészport, de a porított bazaltőrleménnyel is bűvkört vonhatunk köréjük. Ha vég­ső esetben mégis a mérgező vegyszerek használatához fo­lyamodunk, a levélzöldségeink környezetében ezeket semmi esetre se alkalmazzuk! (kertlap. hu/Kárpátalja) Az orvos válaszol Az akut vízhólyaggyulladás Nemrég fürödtem a Borzsán, de mivel még reg­gel volt, elég hűvös volt a víz. Most pedig görcsöket érzek az alhasi részemen, gyakran kell vizelnem, és vízeléskor égető érzést ér­zek. Felfáztam? Mit szed­jek, hogy meggyógyuljak? - telefonált be szerkesztő­ségünkbe egy benei olva­sónk. Kérdéseire és a kap­csolódó kérdésekre dr. Minya József, a Tiszaújlaki Keresz­tyén Egészségügyi Központ urológusa válaszol. - Könnyen lehet­séges, hogy akut víz­­hólyaggyulladással állunk szemben - fejti ki a szakorvos. - Ez a kór gyakran fordul elő a nyári időszak­ban, amikor az ember a kelleténél több időt tölt a hideg vízben, de nőgyógyászati beteg­ségek következtében is kialakulhat. A betegség tünetei közé tartozhat a görcsös alhasi fájda­lom, a láz (az immunrendszer erősségétől függően a kisebb hőemelkedéstől a +38 Celsius­­fokos lázig emelkedhet a test­­hőmérséklet), a páciens emellett égető érzést érez vizeléskor, gyakran kell vizelnie, és egy­szerre csak kevés vizelet távo­zik belőle, az alhasi területek tapintásakor pedig fájdalmat érez. Megjegyezném: a betegség néha tünetmentes is lehet, vagy csak a felsorolt tünetek egyike jelentkezik. Mivel szövődményekhez - akár retrográd vesegyulla­dáshoz vagy krónikus vízhó­lyaggyulladáshoz is - vezethet, minden esetben indokolt orvos­hoz fordulni, és megszüntetni a betegséget. A kezelés előtt­­ a diagnózis felállítása végett - la­boratóriumban megvizsgáljuk a pácienstől vett vér- és vizelet­mintát, és elvégezzük a vízhó­lyag ultrahangvizsgálatát. Arra hívnám fel a figyelmet, hogy a betegek sohase kísérletezzenek önkezeléssel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem egy személy „elkezelte” a betegségét, mely így krónikus vízhólyaggyulla­­dáshoz vezetett. Más esetek­ben pedig teljesen fölöslegesen szedtek antibiotikumokat, mivel nem is akut vízhólyaggyulla­­dásban szenvedtek, amellett az antibiotikumos kezelésnek is megvannak a maga szabályai, és sokszor káros is lehet az an­tibiotikumos terápia. S mint már említettem, megesik, hogy a beteg vízhólyaggyulladásra gondol, pedig más kórban szen­ved, ugyanis nem egy nőgyó­gyászati betegség, férfiaknál pedig a prosztatagyulladás is hasonló tünetekkel járhat. - Hogyan kezelik az akut vízhólyaggyulladást, és miként kerülhetjük el a megbetege­dést? - A terápia módját döntő módon a laborvizsgálatok és az ultrahangvizsgálat alapján határozzuk meg. Vannak olyan esetek, amikor antibiotikumos kezelés nélkül is meg lehet gyógyítani a pácienst, növényi kivonatokkal (tabletták vagy cseppek formájában alkalmazot­takkal), illetve gyógyte­­ákkal. De ilyenkor is az orvosnak kell eldönteni, milyen növényi kivo­natokat, gyógyteákat írjon fel, és milyen dó­zisban juttassák azokat a szervezetbe. A gyógy­­teák megválasztásánál is abból kell kiindulni, hogy minden gyógy­növénynek megvan a maga jótékony hatása, s olyan gyógyteát kell választania az orvos­nak, amelyik jó hatással van az akut vízhólyag­gyulladásra. A megelőzés érdekében pe­dig azt tanácsolom mindenki­nek, hogy ne hűtsék túl magukat, ne fürödjenek sokat hideg víz­ben, hanem inkább langyos vagy meleg vízben strandoljanak. Azt sem ajánlom, hogy leteleped­jenek a hideg betonra vagy a földre, mert akkor is megbete­gedhetnek. Terítsenek maguk alá takarót, mielőtt leülnének a betonra, a földre, a gyepre. A hölgyek pedig rendszeresen jelentkezzenek a nőgyógyászati kontrollvizsgálatokra. Lajos Mihály Egészségünk Melyik zöldségtől, gyümölcstől a leggyakoribb az allergia? A szezonálisan meg­jelenő friss gyümölccsel, zöldséggel a szervezetet vi­taminokkal lehet feltölteni, azonban ha valaki allergiás, nem árt tudni, hogy milyen gyümölcsöket, zöldséget ehet, és azokat hogyan fo­gyaszthatja - hívja fel a fi­gyelmet dr. Pálfi Erzsébet, az Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozás­­tudományi Tanszékének adjunktusa a Semmelweis Egyetem legfrissebb hírle­velében. Fontos, hogy a zöldség-, gyümölcsallergiának nincsenek specifikus tünetei, mindenkinél máshogyan jelentkez­het. Lehetnek kiüté­sek, ekcéma, légúti tünetek vagy orális allergia szindróma (a száj, szemhéj, nyelv megduzzad) - figyel­meztet a dietetikus. A legjellemzőbb allergizáló a zöldségek közül a zeller, a sárga­répa és a petrezselyem. Problémát szokott okozni, mondja a dieteti­kus, hogy az ételízesítők, instant levesek nagy része tartalmazza ezeket a zöldségeket szárított for­mában, amelyek ugyanúgy reakci­ót váltanak ki, de az emberek enre már nem szoktak gondolni. A gyü­mölcsöknél az alma, a dinnyék, citrusfélék és a banán okoznak leggyakrabban allergiát. Jellemző, hogy a zöldségek, gyümölcsök allergénjei hőke­zelésre általában elbomlanak. A hámozás, a darabolás viszont nem segít, ahogyan a fagyasztás vagy a hűtés sem. Az éréssel viszont fokozódhat az allergizáló hatás - hívja fel a figyelmet a szakember. Tehát egy sárga, éretlenebb paradicsom kevésbé allergén, mint egy na­gyon érett. Az érés, a tárolás, sőt még a fajta is befolyásolja az allergenitást. Almafajtáknál megfigyelték, hogy a jonatán és a jonagold in­kább allergizál, mint más fajták. Hosszú távon a növények neme­sítése is növeli az allergenitást - mondja dr. Pálfi Erzsébet, mert a nemesítéssel megváltoznak a növényistressz-fehérjék, amelyek kiválthatják az allergiás reakció­kat, és ezáltal allergénebbé válhat egy növény egy korábbi változat­hoz képest. Ha egy kozmetikum tartal­mazza az allergiát okozó zöldséget vagy gyümölcsöt, akkor az ugyan­úgy kiválthat allergiás reakciót. Az allergia bármilyen élet­korban kialakulhat, a dietetikus szerint életkorra jellemző, hogy melyik allergén vált ki inkább tüneteket. Gyermekkorban a tej, tojás, gabonaféle és a mogyo­ró okoz gyakran allergiát, míg a felnőtt korra inkább a pollen-, zöldség- és gyümölcsallergia a jellemző. A zöldség-, gyümölcsallergia általában a pollenallergiához kö­tődik mint keresztreakció, és nem önállóan jelenik meg. A pollenér­zékenység 15-75 százalékban jár együtt valamilyen gyümölcs- vagy zöldségallergiával - mondja dr. Pálfi Erzsébet. Keresztreakció ak­kor alakul ki, ha azonos családból származik a két allergén növény: aki allergiás a nyírfapollenre, az jellem­zően az almára is. Vagy, aki allergiás a barackra, a szilvára, a körtére vagy a parlagfűre, az általá­ban mutat allergiás tü­neteket a dinnyefélékre, cukkinire, tökre és ubor­kára is. Keresztallergiák esetén előfordulhat, hogy kizárólag a pollenszezonban jelentkeznek a tünetek az adott gyümölcstől, a téli szezonban nem. Ez külö­nösen az almára igaz, de a szak­ember azt tanácsolja, hogy egész évben - főleg ha komolyabb reakciókat vált ki - kerülni kell az adott zöldséget, gyümölcsöt. (origo.hu/Kárpátalja)

Next