Kárpátalja, 2019. január-június (19. évfolyam, 1-25. szám)

2019-02-07 / 5. szám

s Kárpátalja 2019. február 7. KÖZÉLET Pályázat Az év családorvosa a Kárpát-medencében A Kárpát-medencei régió minden országát érintő egészségügyi szakemberhiány különösen a családorvosok tekintetében érzékelhető. A Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete (MÁOTE) a családorvosi szakma és az ágazatban dolgozók elismertségének növelésén túl szeretne javítani az utánpótlás helyzetén, arra törekszik, hogy lassítsa vagy megakadályozza a családorvosi kar elöregedését. Az idősödő háziorvosok példáinak megismertetésével, a fiatalok motiválása érdekében a MÁOTE az eddigi koncepciójának megvál­toztatását látja szükségesnek, mintegy életpályautat mutatva. Az év családorvosa a Kárpát-medencében pályázat három pillérre épül: 1. Támogatni kívánja a fiatal orvostanhallgatók és szakorvosjelöl­tek pályaválasztását, szakmai munkáját és továbbképzését. 2. Elismerni és díjazni szeretné a dolgozó orvosok munkatelje­sítményét, tudásukat pedig magas színvonalú továbbképzések útján szeretné növelni. 3. A fiatal és idősebb családorvosokat támogatni szeretné, hogy igényes és minőségi munkát végezzenek. Mindezen célok eléréséhez egy folyamatos munkakapcsolatot szeretnénk teremteni a Kárpát-medencei magyar nemzetiségű, magyar nyelven beszélő vagy értő kollégák számára. A célok megvalósítása érdekében a MÁOTE a 2019. évre kiírja Az év családorvosa a Kárpát-medencében pályázatát, amely két kate­góriában nyerhető el: I. Junior díj; H Szenior díj. A Junior díjra pályázók olyan 5., 6. éves orvostanhallgatók, reziden­sek lehetnek, akik az alapellátásban gondolják kezdeni orvosi életpá­lyájukat, vagy legfeljebb 5 éve dolgoznak orvosként az alapellátásban. A pályázat tartalma olyan 3-5 oldalas magyar nyelvű munka, összefoglaló készítése, amelynek fő témája a munkájuk, a betegel­látás megszervezésének terve vagy megvalósult gyakorlata, esetleg krónikus betegek gondozása, népegészségügyi prevenciós tervről vagy teljesítményről történő beszámoló, megtörtént eseményről szóló összefoglaló. A Szenior díjra pályázók azok közül kerülnek ki, akik a családorvosi pályán legalább 5 éve dolgoznak, és amennyiben legalább 20 éve dolgoznak, munkásságukat összefoglaló művet vagy tevékenységüket összefoglaló egy-egy betegségcsoportról vagy általuk kiemelt tevékenységnek tartott munkájukból készült dolgozattal vagy három tanulságos eset bemutatásával pályázhatnak. A pályázatokhoz - amelyeknek beadási határideje 2019. március 15. - a pályázó részletes szakmai önéletrajzát is csatolni kell. A pályázatot a projekt kárpátaljai kurátorának, Jakab Lajosnak az e-mail-címére -jakablajos@citromail.hu - kell elküldeni, amelynek elbírálását követően régióként - az országot reprezentáló kurátor javas­latára- Junior, és Szenior díjra legfeljebb 5-5 pályázat kerül kiemelésre. A prezentáció és vita alapján országonként és csoportonként (junior, szenior) egy-egy mű kerül díjazásra. A pályázat végleges elbírálása és a díj átadása tudományos ülés keretében történik április 13-14-én Budapesten. Ez egyben egy továbbképző konferencia is lesz mozgásszervi betegségek témakörében neves előadók részvételével. A pályázat keretében, a kurátorok javaslatával kerül átadásra az életműdíj, amelyet olyan családorvosként praktizáló kolléga érdemel majd ki, aki legalább 30 éve dolgozik vagy dolgozott családorvosként. A díjakra jelöltek és meghívottak, a továbbképzésen részt vevők részvételi díját, szállás- és étkezési költségeit a pályázatot kiíró MÁOTE a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával fedezi. A tervek szerint Az év családorvosa a Kárpát-medencében díj a jövőben nem egy eseményhez fog kötődni, hanem a díjátadó tudomá­nyos ülés köré szerveződik, és egész évben folyamatos kapcsolattartás és koordináció mellett történne. MAOTE Pályázati kiírás Az írók Alapítványa, az írók Szakszervezete, a Sárvári Tinódi Gimnázium és Sárvár Város Önkormányzata meghirdeti a 41 Kárpát-medencei Középiskolás Irodalmi Pályázatot valamint 2019. április 23-26. között Sárvár városában megrendezi az irodalmi pályázat táborát Pályázni vers-, próza- és tanulmány kategóriában lehet. Várjuk minden 14-18 év közötti középiskolás diák magyar nyelven írt írásait. Egy pályázat maximális terjedelme kategóriánként 15 kéziratoldal lehet (számítógéppel, 14 pontos betűnagysággal írva, de ugyanilyen terjedelmű, kézzel írt, jól olvasható írásokat is elfogadunk). A pályázat benyújtási határideje: 2019. február 28. A pályázatok beküldhetők:­­e-mailben,csatolt mellékletként (Word dokumentum formátum­ban), az info@m­phalim-konyrvm­ahely.hu e-mail-címre. Kérjük, hogy minden mellékletben tüntesse fel a pályázó a nevét, címét, e-mail-cí­­mét, esetleg telefonszámát és iskolája nevét, címét is. Fontos: Ha valaki pl. két kategóriában pályázik, két külön e-mail-mellékletet küldjön (pl. külön a verseket és külön a prózákat stb., megfelelő elnevezéssel: „XY versei”, „XY próza”. Kérjük, hogy senki ne küldje minden egyes versét vagy novelláját stb. külön-külön mellékletben, hanem másolja be pl. az összes verspályaművét egy mellékletbe, ugyanígy a prózákat is, stb. Minden írás fölött szerepeljen az író neve! - postai úton, egy példányban. Aki több kategóriában küld pályaműveket, külön borítékban küldje a vers-, a próza-, illetve a tanulmánypályázatát. Kérjük, hogy a borítékra kívülről írja rá, hogy mi található benne (pl. „verspályázat”, „prózapályázat” stb.). A postán érkező pályázatokban is kérjük feltüntetni a pályázó nevét, címét, e-mail-conét, telefonszámát és iskolája nevét, címét, e-mail-cimét. A pályázatokat postán az írók Alapítványa, 1093 Budapest, Lónyay u. 43. Iszt Leimre várjuk. A pályázat nem jeligés. A pályázatok visszaküldését és írásbeli értékelését nem tudjuk vállalni. Az ötven legjobb pályázat szerzőjét meghívjuk a sárvári irodalmi táborba, ahol a műhelymunka során neves írókból, költőkből álló zsűri értékeli a pályaműveket, és sor kerül a díjkiosztó ünnepségre is. A meghívót 2019. április 2-ig juttatjuk el a meghívottakhoz. A meg­hívottak számára a sárvári irodalmi tábor díjmentes, szükség esetén útiköltségtérítést is biztosítunk a meghívottak részére. A rendezők nevében minden érdekeltnek jó munkát kíván Mezey Katalin szervező, írók Szakszervezete, írók Alapítványa Hét határon át­­ Beregszászban koncertezett a Kaláka együttes Nagy sikerű ünnepi koncertet adott január 30-án Bereg­szászban a Kaláka együttes az idén 50. jubileuma alkalmá­ból szervezett Kaláka 50 hét határon át koncertturné kere­tében. A fél évszázada együtt zenélő együttes koncepciója szerint Magyarország hét szomszédos országának egy-egy határ menti városába látogatnak el, s adnak közvetlenül koncertet egy magyarországi területen fekvő településen is - így a beregszászi koncert után január 31-én annak kiválasztott várospárján, Mátészalkán zenélt a formáció. A beregszászi előadásnak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II.­RF KMF) adott otthont. A Kaláka együttes 1969-ben alakult Buda­pesten, tagjai a zene segít­ségével muzsikálják el a verseket a hallgatóságnak. Az egyéni, mással össze nem téveszthető hangzást a négy énekhang, valamint a népi és a klasszikus hang­szerek együttes játéka adja. Az együttes 2000-ben Kos­­suth-díjat kapott, 2004-ben Príma Primissima díjat, 2014-ben pedig Magyar Örökség díjat. Tagjai Bercze Gábor (nagybő­gő, gitár), Gryllus Dániel (furulya, citera, pánsíp, tárogató, klarinét), Gryllus Vilmos (gitár, cselló, charango, doromb, ko­boz) és Radványi Balázs (12 húros gitár, mandolin, brácsa, kalimba, cuatro, ukulele). Fel­lépnek külföldi folkfesztiválo­­kon, költészeti fesztiválokon Európától Észak-Amerikán és Dél-Amerikán át Ausztráliáig. A koncerten Ady Endre, Kányádi Sándor, Kosztolányi Dezső, József Attila, Petőfi Sándor, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor és más kiemelkedő ma­gyar költők tollából származó verseket hallhatott a jelenlévő közönség megzenésített feldol­gozásban, valamint jól ismert gyermekdalok is felcsendültek. Dr. Orosz Ildikó, a Pro Cul­ture Subcarpathica civil szerve­zet elnöke, a NI­­RF KMF rektora elmondta: a Kalákát mindenki ismeri, nincs olyan idős és fiatal, aki ne hallotta volna az együttes megzenésített verseit. „Ez mind a mi életünk része, és nagyon örülök, hogy a koncertsorozat állomásai közé Beregszászt is beiktatták” - mondta, majd hoz­záfűzte: „Ez a zene örömzene, ami az unokától a nagyszülőig szól.” „Amit mi képviselünk, az egy műfaj: verseket énekelünk” - húzta alá Gryllus Dániel. Ká­­nyádi Sándor szavait idézve elmondta, hogy ők „kimuzsi­kálják a versből a benne lévő eredeti dallamot”. Ami a jövőt illeti, hozzátette, hogy idén terveznek még egy dél-amerikai diaszpó­rakoncertet és egy lemez kiadása is folyamatban van. Annak, hogy hatá­ron túl is muzsikálnak, szerepe van az anyanyelv megőrzésében, s ez így van Kaliforniától kezdve bármeddig, ahol koncertet adnak - közölte. Az együttes másfél órán át tartó előadását min­den korosztály - a Kaláka zenéit nagyon jól ismerő felnőttek és a velük érkezett gyerekek - érdeklődéssel fo­gadta. Az esemény a Pro Culture Subcarpathica szervezésében valósult meg. Csuha Alexandra Kereszténység és iszlám Elkerülhetetlen ellenségeskedés? A mohamedán közös­ségek nyugat-európai gyarapodása, valamint az iszlám fundamentalis­ta terroristák megannyi európai merénylete arra figyelmeztet minket, hogy amit ma látunk, az nem más, mint a moszlim világ terjeszkedése a mi keresz­tény civilizációnk rovásá­ra, illetve támadása a mi civilizációnk ellen. Ám az iszlám terjeszkedéseire és támadásaira nem egyszer volt már példa az elmúlt mintegy másfél ezer év­ben, amióta legnagyobb szerencsétlenségünkre megszületett az iszlám... Végigtekintve összecsapá­saink hosszú során, képzeletbeli időutazásunkat kezdjük meg a Kr. u. VII. században. Ennek elején a Keletrómai (Bizánci) Birodalomhoz tartozó Szíriát és Egyiptomot keresztények, a szintén e birodalom részét képező Palesztinát részben ke­resztények, részben izraeliták lakták. Észak-Afrika Líbiától Marokkóig nyújtózkodó ten­gerparti sávja, mely az ókorban a Római Birodalom fennható­sága alá került, ugyancsak a keresztény világ szerves alko­tóeleme volt. S a perzsa Szasz­­szanida Birodalom által uralt Mezopotámiát, a mai Irakot is szintén keresztények lakták. Ám ugyanekkor Arábiában az önjelölt próféta, Mohamed tanításai nyomán megszületett az iszlám. A mohamedán val­lás által egységbe kovácsolt arabok pedig a VII. században elfoglalták Szíriát, Palesztinát, Egyiptomot és Mezopotámiát (majd az egész Szasszanida Birodalmat bekebelezték). A Bizánchoz tartozó, s akkor még görögök által lakott Kis-Ázsi­­ában azonban sikerült feltar­tóztatni az arabok szárazföldi előretörését, Konstantinápoly­­nál pedig hadiflottáik egymást követő támadásait. Észak-Af­­rikát ellenben elözönlötték a moszlim hódítók, sőt 711-ben a Gibraltári-szoroson is átha­józtak, s csaknem az egész Ibériai-félszigetet elfoglalták. Ezt követően Pireneusokon is átcsaptak, ám a nagyjából a mai Franciaországra kiterjedő (egy rövid időre pedig hatalmasra nőtt) Frank Birodalom meg­állította előrenyomulásukat, sőt a hegység déli előteréből is kiűzte őket. Majd az Ibéri­ai-félsziget északi területein ki­alakuló keresztény államokból az ezredforduló után megindult a reconquista, vagyis a vissza­­hódítás évszázadokig elhúzódó háború-sorozata, mely 1492 januárjára a félsziget legdélebbi területein is felszámolta a mór (arab-berber) uralmat. S bár a kora­ középkorban a Föld­közi-tenger szigeteinek nagy része is átmenetileg a moszli­­mok kezére került, az európai hatalmak onnan is kiszorították a hódítókat. Szíriában, Irakban, Palesztinában és Egyiptomban azonban a kereszténység a töre­dékére zsugorodott, Észak-Af­­rika Egyiptomtól nyugatra eső területein pedig nyoma sem maradt. A XI. században új isz­lám hatalom emelkedett fel keleten, a szeldzsuk-törökö­­ké, akik uralmuk alá vonták a Közel-Kelet nagy területeit, s egyúttal Kis-Ázsiát is elragad­ták Bizánctól. II. Orbán pápa pedig bizánci kérésre hirdette meg 1095-ben az első keresz­tes hadjáratot, mely részben Kis-Ázsia, részben a Szentföld felszabadítását tűzte feladatául. A nyugat-európai lovagi sereg vissza is foglalta Kis-Ázsia nagy részét - a belső területek kivételével -, s meghódította a szíriai partvidéket, valamint Palesztinát. A szír partok és a Szentföld birtoklásáért vívott háromszáz éves háború-sorozat azonban végül a moszlimok győzelmével ért véget, s ekkor­ra Kis-Ázsia egésze is újra a tö­rököké lett, a török bevándorlás révén nagyrészt eltörökösödött és iszlamizálódott. Majd a fél­sziget nyugati részén a XIV. században megszületett az osz­mán törökök állama, mely rövid időn belül jelentős hatalommá, majd óriási birodalommá vált. A szélrózsa minden irányába terjeszkedve, már az 1300-as években megkezdte a Bal­kán-félsziget meghódítását, így újabb keresztény-muzulmán konfliktus bontakozott ki. A XIV-XV. században a törököké lett szinte az egész félsziget, sőt a Fekete-tenger északi partvidé­ke is, Magyarország pedig az oszmánok elleni harc frontvo­nalába került, s évszázadokra Európa és a kereszténység vé­dőbástyája lett. Történelmünk egyik legkiválóbb hadvezére, Hunyadi János három évvel Konstantinápoly eleste után, 1456-ban, Nándorfehérvárnál hatalmas győzelmet aratott II. Mehmed szultán serege fölött, melyet követően mintegy het­ven évig nem indult újabb nagy török hadjárat Magyarország, illetve rajta keresztül nyugatab­­bi területek ellen. S bár Buda 1541-es eleste után hazánk jó része török hódoltság lett, azt sohasem sikerült kiterjeszteni Magyarország egészére, ami­ben nagy szerepet játszott a magyarországi végvárvonal kitartása. Az oszmánokat ha­zánkból kiűző 1683—1699-es, Habsburg-vezetésű háború pe­dig (melynek révén megszaba­dultunk a töröktől, de helyébe jött a Habsburg-elnyomás) vég­zetes csapást mért az Oszmán Birodalomra, mely ettől fogva megállíthatatlanul sodródott az elbukás felé. Az egymást váltó orosz-török háborúk, illetve a balkáni népek függetlensé­gi harcai nyomán 1912-re - a Balkán délkeleti csücske kivé­telével - kiszorult Európából, majd az I. világháború végére fel is bomlott az ekkorra már jelentősen visszaszorult egy­kori nagyhatalom. Közben az európai gyar­matosítás korszakában, kisebb mértékben a XVI-XVII, je­lentősebb mértékben a XVIII. században, nagyrészt pedig az 1800-as években és az 1900-as évek elején mohamedán vagy részben mohamedánok lak­ta területek is hosszabb-rövi­­debb időre portugál, spanyol, holland, francia, angol, olasz, orosz uralom alá kerültek. A Maláj-félszigeten a XVI. szá­zadban kezdődött meg a por­tugál terjeszkedés, melyet a holland hódítás váltott fel, az 1800-as években pedig a fél­sziget angol uralom alá került. A mai Indonézia területén a holland gyarmatosítás már a XVII. században elkezdődött, de csak az 1900-as évek elejére fejeződött be. Az akkor még a mai Pakisztán és Banglades területét is magába foglaló Indiában a XVIII. században vette kezdetét a britek terjesz­kedése, akik az 1800-as évek derekára kebelezték be az egész szubkontinenst. Algéria francia meghódítása 1830-tól 1902-ig elhúzódott. Észak-Afrika többi része, valamint a dél-szaharai és a Szaharától délre eső mosz­lim területek a XIX. század utolsó harmadában, valamint az 1900-as évek elején kerültek francia, angol, olasz, spanyol uralom alá, Közép-Ázsiát pedig ugyancsak az 1800-as évek utolsó harmadában hódítot­ták meg az oroszok. A nyugati hatalmak gyarmatai - köztük a részben vagy egészében mu­zulmán vallásúak - a II. világ­háborút követő két évtizeden belül önálló államokká váltak, Közép-Ázsia volt szovjet tag­­köztársaságai pedig a Szovjet­unió felbomlásakor nyerték el függetlenségüket. Most pedig ismét egy Európát veszélyez­tető iszlám terjeszkedésnek vagyunk a szemtanúi... Elkerülhetetlen hát az el­lenségeskedés a keresztény és a moszlim világ között? Vagy élhetünk tartósan, békében egy­más mellett? Talán igen. Egy viszont biztos: most a legfon­tosabb feladat a migrációs hul­lám megállítása (ehhez pedig Európa megújulása), e hullám kiváltó okainak a megszünte­tése, valamint az iszlám fund­amentalista terrorszervezetek felszámolása. Mindez, persze, nehéz feladat, ám megoldható, sőt, meg is oldandó, hiszen civi­lizációnk fennmaradása a tét... Lajos Mihály

Next