Kárpátalja, 2019. január-június (19. évfolyam, 1-25. szám)
2019-02-07 / 5. szám
s Kárpátalja 2019. február 7. KÖZÉLET Pályázat Az év családorvosa a Kárpát-medencében A Kárpát-medencei régió minden országát érintő egészségügyi szakemberhiány különösen a családorvosok tekintetében érzékelhető. A Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete (MÁOTE) a családorvosi szakma és az ágazatban dolgozók elismertségének növelésén túl szeretne javítani az utánpótlás helyzetén, arra törekszik, hogy lassítsa vagy megakadályozza a családorvosi kar elöregedését. Az idősödő háziorvosok példáinak megismertetésével, a fiatalok motiválása érdekében a MÁOTE az eddigi koncepciójának megváltoztatását látja szükségesnek, mintegy életpályautat mutatva. Az év családorvosa a Kárpát-medencében pályázat három pillérre épül: 1. Támogatni kívánja a fiatal orvostanhallgatók és szakorvosjelöltek pályaválasztását, szakmai munkáját és továbbképzését. 2. Elismerni és díjazni szeretné a dolgozó orvosok munkateljesítményét, tudásukat pedig magas színvonalú továbbképzések útján szeretné növelni. 3. A fiatal és idősebb családorvosokat támogatni szeretné, hogy igényes és minőségi munkát végezzenek. Mindezen célok eléréséhez egy folyamatos munkakapcsolatot szeretnénk teremteni a Kárpát-medencei magyar nemzetiségű, magyar nyelven beszélő vagy értő kollégák számára. A célok megvalósítása érdekében a MÁOTE a 2019. évre kiírja Az év családorvosa a Kárpát-medencében pályázatát, amely két kategóriában nyerhető el: I. Junior díj; H Szenior díj. A Junior díjra pályázók olyan 5., 6. éves orvostanhallgatók, rezidensek lehetnek, akik az alapellátásban gondolják kezdeni orvosi életpályájukat, vagy legfeljebb 5 éve dolgoznak orvosként az alapellátásban. A pályázat tartalma olyan 3-5 oldalas magyar nyelvű munka, összefoglaló készítése, amelynek fő témája a munkájuk, a betegellátás megszervezésének terve vagy megvalósult gyakorlata, esetleg krónikus betegek gondozása, népegészségügyi prevenciós tervről vagy teljesítményről történő beszámoló, megtörtént eseményről szóló összefoglaló. A Szenior díjra pályázók azok közül kerülnek ki, akik a családorvosi pályán legalább 5 éve dolgoznak, és amennyiben legalább 20 éve dolgoznak, munkásságukat összefoglaló művet vagy tevékenységüket összefoglaló egy-egy betegségcsoportról vagy általuk kiemelt tevékenységnek tartott munkájukból készült dolgozattal vagy három tanulságos eset bemutatásával pályázhatnak. A pályázatokhoz - amelyeknek beadási határideje 2019. március 15. - a pályázó részletes szakmai önéletrajzát is csatolni kell. A pályázatot a projekt kárpátaljai kurátorának, Jakab Lajosnak az e-mail-címére -jakablajos@citromail.hu - kell elküldeni, amelynek elbírálását követően régióként - az országot reprezentáló kurátor javaslatára- Junior, és Szenior díjra legfeljebb 5-5 pályázat kerül kiemelésre. A prezentáció és vita alapján országonként és csoportonként (junior, szenior) egy-egy mű kerül díjazásra. A pályázat végleges elbírálása és a díj átadása tudományos ülés keretében történik április 13-14-én Budapesten. Ez egyben egy továbbképző konferencia is lesz mozgásszervi betegségek témakörében neves előadók részvételével. A pályázat keretében, a kurátorok javaslatával kerül átadásra az életműdíj, amelyet olyan családorvosként praktizáló kolléga érdemel majd ki, aki legalább 30 éve dolgozik vagy dolgozott családorvosként. A díjakra jelöltek és meghívottak, a továbbképzésen részt vevők részvételi díját, szállás- és étkezési költségeit a pályázatot kiíró MÁOTE a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával fedezi. A tervek szerint Az év családorvosa a Kárpát-medencében díj a jövőben nem egy eseményhez fog kötődni, hanem a díjátadó tudományos ülés köré szerveződik, és egész évben folyamatos kapcsolattartás és koordináció mellett történne. MAOTE Pályázati kiírás Az írók Alapítványa, az írók Szakszervezete, a Sárvári Tinódi Gimnázium és Sárvár Város Önkormányzata meghirdeti a 41 Kárpát-medencei Középiskolás Irodalmi Pályázatot valamint 2019. április 23-26. között Sárvár városában megrendezi az irodalmi pályázat táborát Pályázni vers-, próza- és tanulmány kategóriában lehet. Várjuk minden 14-18 év közötti középiskolás diák magyar nyelven írt írásait. Egy pályázat maximális terjedelme kategóriánként 15 kéziratoldal lehet (számítógéppel, 14 pontos betűnagysággal írva, de ugyanilyen terjedelmű, kézzel írt, jól olvasható írásokat is elfogadunk). A pályázat benyújtási határideje: 2019. február 28. A pályázatok beküldhetők:e-mailben,csatolt mellékletként (Word dokumentum formátumban), az info@mphalim-konyrvmahely.hu e-mail-címre. Kérjük, hogy minden mellékletben tüntesse fel a pályázó a nevét, címét, e-mail-címét, esetleg telefonszámát és iskolája nevét, címét is. Fontos: Ha valaki pl. két kategóriában pályázik, két külön e-mail-mellékletet küldjön (pl. külön a verseket és külön a prózákat stb., megfelelő elnevezéssel: „XY versei”, „XY próza”. Kérjük, hogy senki ne küldje minden egyes versét vagy novelláját stb. külön-külön mellékletben, hanem másolja be pl. az összes verspályaművét egy mellékletbe, ugyanígy a prózákat is, stb. Minden írás fölött szerepeljen az író neve! - postai úton, egy példányban. Aki több kategóriában küld pályaműveket, külön borítékban küldje a vers-, a próza-, illetve a tanulmánypályázatát. Kérjük, hogy a borítékra kívülről írja rá, hogy mi található benne (pl. „verspályázat”, „prózapályázat” stb.). A postán érkező pályázatokban is kérjük feltüntetni a pályázó nevét, címét, e-mail-conét, telefonszámát és iskolája nevét, címét, e-mail-cimét. A pályázatokat postán az írók Alapítványa, 1093 Budapest, Lónyay u. 43. Iszt Leimre várjuk. A pályázat nem jeligés. A pályázatok visszaküldését és írásbeli értékelését nem tudjuk vállalni. Az ötven legjobb pályázat szerzőjét meghívjuk a sárvári irodalmi táborba, ahol a műhelymunka során neves írókból, költőkből álló zsűri értékeli a pályaműveket, és sor kerül a díjkiosztó ünnepségre is. A meghívót 2019. április 2-ig juttatjuk el a meghívottakhoz. A meghívottak számára a sárvári irodalmi tábor díjmentes, szükség esetén útiköltségtérítést is biztosítunk a meghívottak részére. A rendezők nevében minden érdekeltnek jó munkát kíván Mezey Katalin szervező, írók Szakszervezete, írók Alapítványa Hét határon át Beregszászban koncertezett a Kaláka együttes Nagy sikerű ünnepi koncertet adott január 30-án Beregszászban a Kaláka együttes az idén 50. jubileuma alkalmából szervezett Kaláka 50 hét határon át koncertturné keretében. A fél évszázada együtt zenélő együttes koncepciója szerint Magyarország hét szomszédos országának egy-egy határ menti városába látogatnak el, s adnak közvetlenül koncertet egy magyarországi területen fekvő településen is - így a beregszászi koncert után január 31-én annak kiválasztott várospárján, Mátészalkán zenélt a formáció. A beregszászi előadásnak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II.RF KMF) adott otthont. A Kaláka együttes 1969-ben alakult Budapesten, tagjai a zene segítségével muzsikálják el a verseket a hallgatóságnak. Az egyéni, mással össze nem téveszthető hangzást a négy énekhang, valamint a népi és a klasszikus hangszerek együttes játéka adja. Az együttes 2000-ben Kossuth-díjat kapott, 2004-ben Príma Primissima díjat, 2014-ben pedig Magyar Örökség díjat. Tagjai Bercze Gábor (nagybőgő, gitár), Gryllus Dániel (furulya, citera, pánsíp, tárogató, klarinét), Gryllus Vilmos (gitár, cselló, charango, doromb, koboz) és Radványi Balázs (12 húros gitár, mandolin, brácsa, kalimba, cuatro, ukulele). Fellépnek külföldi folkfesztiválokon, költészeti fesztiválokon Európától Észak-Amerikán és Dél-Amerikán át Ausztráliáig. A koncerten Ady Endre, Kányádi Sándor, Kosztolányi Dezső, József Attila, Petőfi Sándor, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor és más kiemelkedő magyar költők tollából származó verseket hallhatott a jelenlévő közönség megzenésített feldolgozásban, valamint jól ismert gyermekdalok is felcsendültek. Dr. Orosz Ildikó, a Pro Culture Subcarpathica civil szervezet elnöke, a NIRF KMF rektora elmondta: a Kalákát mindenki ismeri, nincs olyan idős és fiatal, aki ne hallotta volna az együttes megzenésített verseit. „Ez mind a mi életünk része, és nagyon örülök, hogy a koncertsorozat állomásai közé Beregszászt is beiktatták” - mondta, majd hozzáfűzte: „Ez a zene örömzene, ami az unokától a nagyszülőig szól.” „Amit mi képviselünk, az egy műfaj: verseket énekelünk” - húzta alá Gryllus Dániel. Kányádi Sándor szavait idézve elmondta, hogy ők „kimuzsikálják a versből a benne lévő eredeti dallamot”. Ami a jövőt illeti, hozzátette, hogy idén terveznek még egy dél-amerikai diaszpórakoncertet és egy lemez kiadása is folyamatban van. Annak, hogy határon túl is muzsikálnak, szerepe van az anyanyelv megőrzésében, s ez így van Kaliforniától kezdve bármeddig, ahol koncertet adnak - közölte. Az együttes másfél órán át tartó előadását minden korosztály - a Kaláka zenéit nagyon jól ismerő felnőttek és a velük érkezett gyerekek - érdeklődéssel fogadta. Az esemény a Pro Culture Subcarpathica szervezésében valósult meg. Csuha Alexandra Kereszténység és iszlám Elkerülhetetlen ellenségeskedés? A mohamedán közösségek nyugat-európai gyarapodása, valamint az iszlám fundamentalista terroristák megannyi európai merénylete arra figyelmeztet minket, hogy amit ma látunk, az nem más, mint a moszlim világ terjeszkedése a mi keresztény civilizációnk rovására, illetve támadása a mi civilizációnk ellen. Ám az iszlám terjeszkedéseire és támadásaira nem egyszer volt már példa az elmúlt mintegy másfél ezer évben, amióta legnagyobb szerencsétlenségünkre megszületett az iszlám... Végigtekintve összecsapásaink hosszú során, képzeletbeli időutazásunkat kezdjük meg a Kr. u. VII. században. Ennek elején a Keletrómai (Bizánci) Birodalomhoz tartozó Szíriát és Egyiptomot keresztények, a szintén e birodalom részét képező Palesztinát részben keresztények, részben izraeliták lakták. Észak-Afrika Líbiától Marokkóig nyújtózkodó tengerparti sávja, mely az ókorban a Római Birodalom fennhatósága alá került, ugyancsak a keresztény világ szerves alkotóeleme volt. S a perzsa Szaszszanida Birodalom által uralt Mezopotámiát, a mai Irakot is szintén keresztények lakták. Ám ugyanekkor Arábiában az önjelölt próféta, Mohamed tanításai nyomán megszületett az iszlám. A mohamedán vallás által egységbe kovácsolt arabok pedig a VII. században elfoglalták Szíriát, Palesztinát, Egyiptomot és Mezopotámiát (majd az egész Szasszanida Birodalmat bekebelezték). A Bizánchoz tartozó, s akkor még görögök által lakott Kis-Ázsiában azonban sikerült feltartóztatni az arabok szárazföldi előretörését, Konstantinápolynál pedig hadiflottáik egymást követő támadásait. Észak-Afrikát ellenben elözönlötték a moszlim hódítók, sőt 711-ben a Gibraltári-szoroson is áthajóztak, s csaknem az egész Ibériai-félszigetet elfoglalták. Ezt követően Pireneusokon is átcsaptak, ám a nagyjából a mai Franciaországra kiterjedő (egy rövid időre pedig hatalmasra nőtt) Frank Birodalom megállította előrenyomulásukat, sőt a hegység déli előteréből is kiűzte őket. Majd az Ibériai-félsziget északi területein kialakuló keresztény államokból az ezredforduló után megindult a reconquista, vagyis a visszahódítás évszázadokig elhúzódó háború-sorozata, mely 1492 januárjára a félsziget legdélebbi területein is felszámolta a mór (arab-berber) uralmat. S bár a kora középkorban a Földközi-tenger szigeteinek nagy része is átmenetileg a moszlimok kezére került, az európai hatalmak onnan is kiszorították a hódítókat. Szíriában, Irakban, Palesztinában és Egyiptomban azonban a kereszténység a töredékére zsugorodott, Észak-Afrika Egyiptomtól nyugatra eső területein pedig nyoma sem maradt. A XI. században új iszlám hatalom emelkedett fel keleten, a szeldzsuk-törököké, akik uralmuk alá vonták a Közel-Kelet nagy területeit, s egyúttal Kis-Ázsiát is elragadták Bizánctól. II. Orbán pápa pedig bizánci kérésre hirdette meg 1095-ben az első keresztes hadjáratot, mely részben Kis-Ázsia, részben a Szentföld felszabadítását tűzte feladatául. A nyugat-európai lovagi sereg vissza is foglalta Kis-Ázsia nagy részét - a belső területek kivételével -, s meghódította a szíriai partvidéket, valamint Palesztinát. A szír partok és a Szentföld birtoklásáért vívott háromszáz éves háború-sorozat azonban végül a moszlimok győzelmével ért véget, s ekkorra Kis-Ázsia egésze is újra a törököké lett, a török bevándorlás révén nagyrészt eltörökösödött és iszlamizálódott. Majd a félsziget nyugati részén a XIV. században megszületett az oszmán törökök állama, mely rövid időn belül jelentős hatalommá, majd óriási birodalommá vált. A szélrózsa minden irányába terjeszkedve, már az 1300-as években megkezdte a Balkán-félsziget meghódítását, így újabb keresztény-muzulmán konfliktus bontakozott ki. A XIV-XV. században a törököké lett szinte az egész félsziget, sőt a Fekete-tenger északi partvidéke is, Magyarország pedig az oszmánok elleni harc frontvonalába került, s évszázadokra Európa és a kereszténység védőbástyája lett. Történelmünk egyik legkiválóbb hadvezére, Hunyadi János három évvel Konstantinápoly eleste után, 1456-ban, Nándorfehérvárnál hatalmas győzelmet aratott II. Mehmed szultán serege fölött, melyet követően mintegy hetven évig nem indult újabb nagy török hadjárat Magyarország, illetve rajta keresztül nyugatabbi területek ellen. S bár Buda 1541-es eleste után hazánk jó része török hódoltság lett, azt sohasem sikerült kiterjeszteni Magyarország egészére, amiben nagy szerepet játszott a magyarországi végvárvonal kitartása. Az oszmánokat hazánkból kiűző 1683—1699-es, Habsburg-vezetésű háború pedig (melynek révén megszabadultunk a töröktől, de helyébe jött a Habsburg-elnyomás) végzetes csapást mért az Oszmán Birodalomra, mely ettől fogva megállíthatatlanul sodródott az elbukás felé. Az egymást váltó orosz-török háborúk, illetve a balkáni népek függetlenségi harcai nyomán 1912-re - a Balkán délkeleti csücske kivételével - kiszorult Európából, majd az I. világháború végére fel is bomlott az ekkorra már jelentősen visszaszorult egykori nagyhatalom. Közben az európai gyarmatosítás korszakában, kisebb mértékben a XVI-XVII, jelentősebb mértékben a XVIII. században, nagyrészt pedig az 1800-as években és az 1900-as évek elején mohamedán vagy részben mohamedánok lakta területek is hosszabb-rövidebb időre portugál, spanyol, holland, francia, angol, olasz, orosz uralom alá kerültek. A Maláj-félszigeten a XVI. században kezdődött meg a portugál terjeszkedés, melyet a holland hódítás váltott fel, az 1800-as években pedig a félsziget angol uralom alá került. A mai Indonézia területén a holland gyarmatosítás már a XVII. században elkezdődött, de csak az 1900-as évek elejére fejeződött be. Az akkor még a mai Pakisztán és Banglades területét is magába foglaló Indiában a XVIII. században vette kezdetét a britek terjeszkedése, akik az 1800-as évek derekára kebelezték be az egész szubkontinenst. Algéria francia meghódítása 1830-tól 1902-ig elhúzódott. Észak-Afrika többi része, valamint a dél-szaharai és a Szaharától délre eső moszlim területek a XIX. század utolsó harmadában, valamint az 1900-as évek elején kerültek francia, angol, olasz, spanyol uralom alá, Közép-Ázsiát pedig ugyancsak az 1800-as évek utolsó harmadában hódították meg az oroszok. A nyugati hatalmak gyarmatai - köztük a részben vagy egészében muzulmán vallásúak - a II. világháborút követő két évtizeden belül önálló államokká váltak, Közép-Ázsia volt szovjet tagköztársaságai pedig a Szovjetunió felbomlásakor nyerték el függetlenségüket. Most pedig ismét egy Európát veszélyeztető iszlám terjeszkedésnek vagyunk a szemtanúi... Elkerülhetetlen hát az ellenségeskedés a keresztény és a moszlim világ között? Vagy élhetünk tartósan, békében egymás mellett? Talán igen. Egy viszont biztos: most a legfontosabb feladat a migrációs hullám megállítása (ehhez pedig Európa megújulása), e hullám kiváltó okainak a megszüntetése, valamint az iszlám fundamentalista terrorszervezetek felszámolása. Mindez, persze, nehéz feladat, ám megoldható, sőt, meg is oldandó, hiszen civilizációnk fennmaradása a tét... Lajos Mihály