Kárpáti Igaz Szó, 1991. április-június (72. évfolyam, 63-123. szám)

1991-04-02 / 63. szám

63. , 14 417.) szám ♦ 1991. ÁPRILIS 2., KEDD ♦ Ára 10 képek ........ ........■■■■■■:--------------------------------------------------■------------------------------------------------------------------------­ AKTUÁLIS JEGYZET IDŐZAVARBAN... JÓL MEGKUTYULTUK megint ezeket az órákat, így aztán •* tovább folytatódik az a fejetlenség, értetlenség, ami még ta­valy elkezdődött a kijevi, majd a helyi idő, illetve a nyolcórai mun­kakezdés bevezetgetésével. A dolgok vegyes fogadtatása miatt területi tanácsunk most ta­nácstalanul állt az ismét bevezetendő nyári időszámítás előtt, s a lakosság tanácsát kérte ki előbb az ügyben. A reagálás, úgy lát­szik, pozitív volt, hiszen, mint a szombati sajtóból megtudhattuk, a minap mégiscsak csatlakoztunk Európához. Igaz, hogy mégse menjen minden simán, a tanácsi határozat alapján a kárpátaljai órák mutatói csak egy nappal Európa után változtattak »álláspon­tot«, vagyis csak április 1-jétől. Ha egyáltalán előre lettek tolva... Ugyanis nagyon sokan van­nak olyanok, akik a moszkvai idő változatlanságára hivatkozva tagadnak bármiféle nyári időszámítást. Csakhogy: Moszkvában ez a nyári időszámítás! A megértéshez egy kis történelmi visszatekintésre van szükség. A Föld megte­remtése óta, lévén gömbölyű, a rajta lakók a különböző szélességi fokokon eltérő időben látják meg a felkelő napot. Ezért nincs bolygónkon egységes időszámítás, s ebből kifolyólag találták fel az okos emberek az úgynevezett időzónákat, avagy zónaidőket, melyek az angliai Greenwich-csel kezdve nagyjából 15 fokonként követik egymást. Ennek megfelelően a közép-európai országok egy órával, a kelet-európaiak pedig két órával maradnak el a greenwichi időtől S bármily hihetetlen, Moszkva is­­a második, a keleteuró­­pai időzónába tartozik. Azaz, a közép-európai és a moszkvai idő között mindössze egy óra eltérésnek kell lennie. Hogy miért tért el tőlünk mégis oly sokáig két órával? Ez egy határozatnak — dekrétumnak — köszönhető. Oroszországban (ké­sőbb a Szovjetunióban) a század elején már meghonosodott egy­szer a nyári—téli időszámítás energiamegtakarító váltogatása, így 1930-ban is bevezették Moszkvában a nyári időt, csakhogy ebben az évben egy kormány- vagy párthatározattal úgy is hagyták. Ezt az illogikus helyzetet oldották, fel egy idei februári határo­zattal, amely a dekretális idő megszüntetéséről szólt. Moszkvában nem állították át vasárnap az órákat, de ősszel valószínűleg velünk együtt ők is visszaállnak majd a téli időre, s akkor a moszkvai időből csupán egy órát kell levonnunk, hogy a miénket megkapjuk. Palkó István Az Ukrajnai Kommunista Párt területi bizottságában az áprilisi fogadónapok megtartásáról Az Ukrajnai Kommunista Párt Területi Bizottságának sajtóköz­pontja tudatja, hogy ez év áprilisában a területi pártbizottságban személyes kérdésekben a területi pártbizottság tagjai és appará­tusának felelős munkatársai tartanak fogadónapokat: április 2-án Aljosin V. M., az Ukrajnai Kommunista Párt Nagy­­szőlősi Járási Bizottságának másodtitkára; április 3-án Balsai Z. Z., a Beregszászi Rádiógyár esztergá­lyosa; április 4-én Pavlina I. .1., az Ukrajnai Kommunista Párt KB tagja, a­­Kárpátontúli Építőtröszti Rubin­­Kisvállalatának igazgatója; április 5-én Bort V. P., a huszti járási Barátság Kolhoz elnöke; április 8-án Mihovics J. 1., az Ukrajnai Kommunista Párt Te­rületi Bizottságának másodtitkára; április 9-én Havris M. V., a técsői járási Ruszke-Polei Szovirog­­üzem kertészeti brigádjának vezetője; április 10-én Halász­ I. J., az Ukrajnai Kommunista Párt Ilosvai Járási Bizottságának első titkára; április 11-én Hecjanin V. F., az Ukrajnai Kommunista Párt Te­rületi Bizottsága pártellenőrzési bizottságának elnöke; április 12-én Vasziljev V. V., az Ukrajnai Kommunista Párt Te­rületi Bizottságának titkára; április 15-én­­Himinec V. V., az Ukrajnai Kommunista Párt Te­rületi Bizottságának titkára; április 16-án Golovata R. N­., az Ukrajnai Kommunista Párt Területi Bizottsága általános szektorának vezetője; április 17-én Goncsarov V. A., a Munkácsi Csempeüzem igazga­tója; április 18-án Hricák I. J., a Népképviselők Ilosvai Járási Taná­csának elnöke; április 19-én Egressy György, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője; április 22-én Ivanickij O. M., a Népképviselők Területi Tanácsa Végrehajtó Bizottságának első elnökhelyettese, a területi agrár­ipari bizottság elnöke; április 23-án Szjuszko M. I., a területi pártbizottság ügyveze­tője; április 24-én Milosevics I. I., a területi pártbizottság ideológiai osztályának helyettes vezetője; április 25-én Laponog Sz. J., a területi pártbizottság szociális- és gazdaságpolitikával foglalkozó osztálya vezetőjének helyettese; április 26-án Makara M. P., a területi pártbizottság ideológiai osztályának vezetője; április 29-én Cserepanya M. I., a területi pártbizottság szervezési­­pártmunka osztályának vezetője; április 30-án Narizsnij V. J., a területi pártbizottság szervezési­­pártmunka osztálya vezetőjének helyettese. Megjegyzés: a fogladóiórákat naponta 7-től 11-ig tartják. Minden kedden és csütörtökön 7-től 17 óráig. 1991. március 30. Z. K. GAMSZAHURDIÁNAK, A GRÚZ KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB TANÁCSA ELNÖKÉNEK A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és az ország el­nöke címére rengeteg felhívás érkezik, amelyben nagy­fokú aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy Chinvali­­ban és egészben véve a Dél-Oszét Autonóm Területen jelentősen kiéleződött a helyzet. Fegyveresek garázdál­kodnak, ömlik a vér, több tucat falut felégettek, ki­űzték lakóhelyükről a békés lakosokat, több ezer me­nekültet nélkülözés sújt. Ismételten alátámasztva az ország legfelsőbb ható­sági szerveinek határozatait, javaslom, haladéktala­­­nul fogadjanak el intézkedéseket annak érdekében, hogy megállítsák a vérontást, beszüntessék a fegyveresek akcióit, megakadályozzák, hogy elfoglalják és meg­semmisítsék a településeket, és lássanak hozzá a tár­gyalásokhoz. M. Gorbacsov ÉLÉNK VITA - MEGFONTOLT DÖNTÉSEK A népképviselők területi tanácsának ötödik ülésszakán MINT MÁR LAPUNKBAN közöltük, Ungvári vén, március 29-én, megtartották a nép­­képviselők huszonegyedik összehívású területi tanácsának ötödik ülésszakát, melyen a követ­kező kérdések szerepeltek a napirenden: 1. A muzsolyi 30. sz. választókerületben már­cius 3-án és a munkácsi 21. sz. választókerület­ben március 17-én megválasztott népképviselők meghatalmazásának elismerése. 2. A népképviselők területi tanácsa és végre­hajtó szervei struktúrájának tökéletesítése. 3. A hírközlés javítására irányuló intézkedé­sek. AZ ELSŐ napirendi kérdés­­é­ben Ivan Luták, a terüle­ti tanács mandátumvizsgáló és képviselői etikai állandó bizott­ságának elnöke tartott tájékoz­­tatót. Az ülésszakon egyhangú­lag jóváhagyták Fodó Sándor­nak, a KMKSZ elnökének képvi­selői meghatalmazását, akit a muzsalyi 30. sz. választókerület­ben választottak meg a területi tanács képviselőjévé. Ugyancsak jóváhagyták Mihajlo Krajilónak, a területi vb eddigi elnökének népképviselői meghatalmazását is, ugyanakkor megbízták a man­dátumvizsgáló és képviselői eti­kai állandó bizottságot, tisztáz­­za, miként történhetett meg, hogy a 21. sz. munkácsi válasz­tókerületben lebonyolított válasz­tások kapcsán írt beadvány — amiről a fórumon Ljubov Kara­­vanszka képviselő szólt — nem jutott el a területi választási bizottsághoz. A legközelebbi ülésszakon a kérdésről tájékoz­tatják a képviselőket. Döntöttek az ülésszakon ar­­ról is, hogy Fodó Sándor a nem­zetiségek közötti kapcsolatokkal foglalkozó állandó képviselői bi­zottság tagja lesz. A második kérdésben Mihajlo Voloscsuk, a területi tanács el­nöke terjesztette elő azokat a javaslatokat, melyek a területi tanács, annak végrehajtó szer­vei struktúrájának tökéletesíté­sét célozzák. E kérdésben a fór­­umon nem hoztak döntést, az ajánlott változtatásokat még ta­nulmányozzák a képviselők, megvitatják azokat az állandó bizottságokban, s csak ezt kö­vetően terjesztik az ülésszak elé jóváhagyás végett. Döntöttek vi­szont a területi tanács és a vég­rehajtó bizottság elnöki poszt­jának egyesítéséről. A területi tanács és a végrehajtó bizottság elnöke Mihajlo Voloscsuk. Mi­hajlo Krajilát a vb első elnök­­helyettesévé hagyták jóvá. Igencsak fontos, valamennyi­ünket érintő és ezért közérdeklő­désre számot tartó kérdés volt az ülésszak harmadik napiren­di pontja. A hírközlés problémá­it állította reflektorfénybe, s azt a feladatot tűzte a képviselők elé, hogy találják meg a ba­jok orvoslásának módját. Hogy az ágazat rendkívül ne­héz helyzetben van — ez senki számára nem újság. Vaszil Lin­­tur, a területi vb elnökhelyette­se beszámolójában megkísérelte, hogy feltárja ennek okait. Ez alapjában véve sikerült is, így (Folytatás a 2. oldalon.) 4. A terület közoktatási, egészségügyi és mű­velődési dolgozói munka- és jóléti körülményei­nek javítására irányuló intézkedések. 5. A tanácsi és gazdasági szervek feladatai a háztájiból származó mezőgazdasági termékek készletezésének javítása terén. 6. A Verhnye Vogyane-i 82. sz. választókerü­let szabaddá nyilvánítása a képviselő halála miatt. 7. A földrészlegeknek állami célokra és ál­lampolgárok részére történő kiutalásával kap­csolatos területi végrehajtó bizottsági határozat jóváhagyása. Pászkaszentelés. Gejec, 1991 húsvét vasárnapján. Fotó: Markovics

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék