Kárpáti Igaz Szó, 1992. április-június (73. évfolyam, 47-97. szám)

1992-04-01 / 47. szám

"47. ,14­64­.) szám* ,1892. ÁPRILIS І., SZERDA­I # Ara 4P' képek] ­ шт ÚJ GAZDASÁGI TERV Az ukrán kormány új gazdasági programot dolgozott ki, amely Kravcsuk-tervként forog közszájon. Az új programot a Legfelsőbb Tanács képviselőinek 75 százaléka szavazta meg, bár egyes hírforrások szerint csak azért, mert más nem volt. Programra pedig szükség van, márcsak azért is, mert tavaly az ukrán nemzeti jövedelem tíz százalékkal csökkent, a költ­ségvetés deficitje pedig 40 milliárd rubelt tett ki. Áprilistól a ku­ponrendszert kiterjesztik, ami azt jelenti, hogy a kuponok nemcsak a kiskereskedelmi forgalom egy részében érvényesek. A banki elszámolásokban azonban még marad a rubel. Újdonságnak számít, hogy az államközösségi országokba irányuló exportra áfát rónak ki, ugyanakkor a Nyugattal való kereskedelemben erre nem kerül sor, hiszen a cél az áruszál­lítmányok átorientálása. A valutaszerzést hivatott szolgálni, hogy Ukrajna az állam­közösség többi országával valutaelszámolást szeretne bevezetni, csak az a kérdés, hogy jelenleg lehetséges-e ez? Az Ukrajnán keresztül átmenő vasutak, olaj- és gázvezetékek használatáért bevezetendő díjak révén is a köztársaság valutabevételhez sze­retne jutni, miközben csökkenteni akarja függőségét az orosz­országi nyersanyagtól. Ezt szolgálja a régi ukrajnai olajkutak életre keltése, ami amerikai segítséggel valósul meg. Ami pedig a nemzeti valutát illeti, nos, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke a hrivnya idei bevezetését korainak tartja, azzal érvelve, hogy a bank- és pénzügyi rendszer még nem készült fel erre a lépésre. Véleménye szerint az ukrán pénzegységet nem szabad forgalomba hozni az Oroszországgal való egyez­tetés nélkül, pedig a Kravcsuk-terv éppen az Oroszországhoz fűződő gazdasági kapcsolatok lazítására, a rubel kivonására és a Nyugat felé nyitásra épül. A VÉDELMI TANÁCS ÜLÉSÉN Március 30-án Leonyid Krav­­csuk elnökletével megtartották az Ukrajnai Védelmi Tanács ülését, amelyen megvitatták a moldovai helyzet kiéleződésének kérdését és úgy döntöttek, hogy megfelelő tervet kell kidolgozni Ukrajna határvédelmének meg­erősítésére. BARÁTI ESZMECSERE Leonyid Kravcsuk, Ukrajna elnöke hazautazása alkalmából fogadta Lengyelország kijevi főkonzulját. Az őszinte, baráti eszmecsere során érintették a lengyel—ukrán kapcsolatokat, amelyeknek nemcsak országa­ink népei szempontjából van jelentőségük, hanem kihatás­sal vannak az egész európai helyzetre. Leonyid Kravcsuk kihangsúlyozta azt a szerepet, amelyet a kijevi lengyel fő­­konzulátus tölt be ezekben a folyamatokban. Az ukrán el­nök jó egészséget és sikereket kívánt a főkonzulnak további tevékenységéhez. JAVUL A FALVAK VÍZELLÁTÁSA Az Ukrajnai Miniszteri Kabi­net határozatot fogadott el a falusi települések vízellátásával kapcsolatban. A határozat elő­irányozza, hogy az 1992—1993. évek során az illetékes miniszté­riumoknak a helyi vállalatokkal, közigazgatási szervekkel közösen vízvezeték- és csatornarendszert kell megtervezniük és megépíte­niük, s elsősorban erre a célra kell kiutalni az anyagi-műszaki eszközöket, az építőanyagot, a munkagépeket. TOVÁBBRA IS Mikola Tumanov, az Ukrán Nemzeti Bank vezetőségének elnökhelyettese az Ukrinform tudósítójának adott interjújá­ban megcáfolta azt a szóbeszé­­ dESZ RUBEL­ ­et, miszerint április elsejétől Ukrajnában a rubel teljesen kiszorul e­ forgalomból. Mint elmondta, ez az állítás teljes képtelenség. AZ OK EGYELŐRE ISMERETLEN Csak az energiablokk fel­nyitása után nyílik lehetőség arra, hogy a szakemberek vá­laszt adjanak a Leningrádi Atomerőműben keletkezett bal­esettel kapcsolatos valamennyi kérdésre, jelentette ki a Szent­péterváron megtartott sajtó­­konferencián J. Petrov akadé­mikus. A. Epinyinnek, a Le­ningrádi Atomerőmű igazga­tójának szavai szerint az erő­művet legalább tíz napra le kell állítani. A javítási mun­kálatok elvégzésére minimum két hétre van szükség. Szent­pétervár alpolgármestere azon­ban kijelentette, hogy a Nem­zetközi Atomenergia-ügynök­ség ellenőrzése nélkül a reak­tort sem két nap, sem két hét után nem helyezik üzembe. Közületi .7 napilap .................................... . ■ : ' . . ' ............. .. ■ S­ NINCSENEK TERÜLETI IGÉNYEI Ami Kárpátalját illeti, Cseh-Szlovákia nek­i ér­tr­­dekelt a cseh-szlovákiai határok megváltoztatásá­ ,­á­ban, mondotta az Ukrán Televíziónak adott inter­­­jújában Marian Calfa, a cseh-szlovák kormány mi­­ці­niszterelnöke. Erről a CSTK hírügynökség is tájé­­­koztatott. Mi tiszteletben tartjuk az európai biz­­t­tonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya­­i­­t és a többi nemzetközi dokumentumot, amelyek­­ azt írják elő, hogy a határokat csak békés úton­­ lehet megváltoztatni, hangsúlyozta a miniszterelnök. J. Calfa kitért az ukrán—cseh-szlovák gazdasági együttműködés távlataira. Mint elmondta, ha Uk- I­rajna érdekelt benne, akkor a vámszabályoknak­­ liberalizálniuk kell a gazdasági viszonyokat. Tud­­­­juk, mondotta a cseh-szlovák miniszterelnök, hogy vállalataink kereskednek ukrán partnereikkel, de elszámolásaikat akadályozza a központi bankrend­szer. E probléma megoldása azonban Ukrajnától­­ függ. A HELYZET NORMALIZÁLÁSA ÉRDEKÉBEN Románia az ENSZ székhá­zában nyilatkozatot tett köz­zé, amelyben felszólítja Uk­rajnát és Oroszországot, has­son oda, hogy megakadályoz­zák a terror és az erőszak ter­jedését a Dnyeszter bal part­ján. Az okmány komoly aggo­dalomnak ad hangot a szepa­ratista erők tevékenysége mi­att. Különös nyugtalanságra ad okot az oroszországi kozák erők jelenléte és a jelentős fegyverkészletük. A dokumen­tum amellett foglal állást, hogy valamennyi politikai erő, amely hozzájárulhat a hely­zet javításához, de mindenek­előtt Moldova, Ukrajna, Orosz­ország és Románia kormánya azonnal tegyen intézkedése­ket az erőszak megszüntetése és a fegyveres csoportok fel­számolása érdekében. Amennyiben az események a jelenlegi mederben fejlőd­nek tovább, akkor még egy fe­szültséggóc keletkezik, amely nemcsak Moldvát érinti majd, hanem egy sokkal nagyobb térséget — hangzik a nyilat­kozat, amelyet az ENSZ köz­gyűlésének és Biztonsági Ta­nácsának hivatalos okmánya­ként terjesztettek el. Moldovával kapcsolatos az a hír is, hogy a fegyveres ösz­­szetűzések színhelyeiről leg­alább 5 ezer ember tart Odessza felé, ahová a mene­kültek első hulláma már ko­rábban megérkezett. Moldo­­vában ugyanis nem csökken a feszültség azután sem, hogy Sznyegor elnök rendkívüli ál­lapotot hirdetett a szakadár elemek megfékezésére. Az úgynevezett Dnyeszter-menti köztársaság parlamentje a fo­lyón túliakat fegyveres ellen­állásra szólította és a területén lévő üzemeket katonai terme­lésre igyekszik átállítani. AZ ELNÖK LEMONDÁSÁT KÖVETELIK Csecsenföld fővárosában Groznijban, az elnökkel szem­benálló erők elfoglalták a rá­dió és a televízió épületét. Megszűnt a közlekedés és a város központjában hatalmas tömeg gyűlt össze. A Dudajev elnökhöz hű nemzeti gárda páncélozott járművekkel is megerősítette a kormányépü­let őrzését. Az ITAR-TASZSZ hírügy­nökség értesülése szerint a csecsen ellenzék az elnök le­mondását és új választások ki­írását követeli. A követelések között szerepel az is, hogy a függetlenségről, az Oroszor­szági Föderációból való eset­leges kiválásról népszavazás­sal döntsenek. A rádió és a televízió épü­leténél lövések dördültek, de az államközösségi hadsereg és a helyi belügyi alakulatok lapzártáig nem avatkoztak be a konfliktusba. TUDÓSOK UTAZNAK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBA Az Egyesült Államok egy­millió dollárt utalt ki a véde­lem területén dolgozó 150 szovjet tudós amerikai tapasz­talatszerzési programjának fi­nanszírozására. Ezek a szak­emberek három-hat hónapot töltenek az Egyesült Álla­mokban és különböző kutató­­intézetekben fognak dolgozni. Ezekkel a külügy- és munka­ügyi minisztérium már meg­kötötte a megfelelő szerződé­seket. Az Egyesült Államok kor­mányzata fizeti a menetjegyek árát és ösztöndíjat biztosít, a többi költséget, beleértve a biztosítást és a tapasztalatszer­zéssel kapcsolatos kiadásokat, a fogadó intézetek fedezik, mondotta az amerikai külügy­­minisztériumi szóvivő. BUDAPESTI TUDÓSÍTÁSOKS AVATÓÜNNEPSÉG A világon az első ukrán nagykövetség a napokban nyílt meg a Magyar Köztársaság fővárosában (a lap erről tudó­sította olvasóit). A XII. kerület Nógrádi ut­ca 8. szám alatt lévő képvise­let kertjében déli 12 órakor árbocra szökkent a kék-sárga ukrán nemzeti lobogó, majd Borisz Taraszjuk, Ukrajna kül­ügyminiszter-helyettese a je­lenlevők tapsa közepette átad­ta Dmitro Tkacs ideiglenes ügyvivőnek a képviselet hiva­talos pecsétjét. Az NSZK egykori konzulá­tusa épületének »beüzemelé­sében« felbecsülhetetlen érté­kű segítséget nyújtott a Kár­pátaljai Erdőipari Asszociáció és a Leszbank, melynek veze­tői, Ivan Here, Ukrajna nép­­képviselője, az Állami Duma tagja, a Kárpátaljai Erdőipa­ri Asszociáció vezetőségének elnöke, illetve Vaszil Szivulja, a Leszbank igazgatója, termé­szetesen részt vettek a meg­nyitó ünnepségen. Jelen volt az épületavatá­son Szerhij Usztics, a Kárpát­aljai Területi Végrehajtó Bi­zottság elnökhelyettese és Fo­­dó Sándor, a KMKSZ elnöke. Magyar részről a parlamen­ti pártok képviselői mellett jelen volt és beszédet mondott Bába Iván helyettes külügyi államtitkár, aki egyebek közt leszögezte: a Magyar Köztár­saság kormánya a továbbiak­ban is támogatni fogja Ukraj­nának azt a törekvését, hogy teljes jogú tagja legyen az európai államok közösségének. Tudósítónk 160 MILLIÓ DOLLÁROS MŰSZAKI TÁMOGATÁS Az Európai Közösség beje­lentette, hogy 160 millió dol­lár értékű műszaki támoga­tást nyújt Oroszországnak. Az EK Végrehajtó Bizottsá­ga közölte továbbá, hogy ha­sonló segély folyósításáról tár­gyalások folynak vagy rövi­desen tárgyalások kezdődnek más volt szovjet köztársasá­gokkal is. A támogatás első­sorban élelmiszer termelésé­re és feldolgozására, szak­mai kiképzésre és a magán­­vállalatok helyzetének könnyí­tésére vonatkozik. SEVCSENKO-EST Az ukrán nagykövetség felava­tásának estéjén nagyszabású és színpompás Sevcsenko-estre ke­rült sor, mellre egybegyűltek a magyar alkotó értelmiség és az ukrán diaszpóra képviselői , a Nagy Kobzos tehetségének tisztelői. A Sevcsenko tiszteletére ren­dezett estet Lnitro Tkacs, Uk­rajna ideiglenes magyarországi ügyvivője, illetve Omeljan Ru­szin, a Magyar­országi Ruszinok —Ukránok Társaságának elnöke nyitotta meg. A Kobzosról Karig Sára mű­fordító, az Európa Kiadó szer­kesztője, a jeles Sevcsenko-kuta­­tó tartott nagy érdeklődéssel kí­sért előadást. Halina More­­an, a Szabadság Rádió müncheni ukrán szerkesz­tőségének munkatársa átütő erő­­­vel adta elő Sevcsenko Kaukázus című költeményét. A kobzos emlékének adózott Beregszászi Olga színművésznő és Ujlaky Károly színművész. Az esten nagy sikerrel szere­peltek a Kárpátaljai Filharmónia művészei — Marija Zubanics és Petro Matyij, Ukrajna érdemes művészei, Okszana Ilnicka és Borisz Derda művészek, akik ha­zai szerzők Sevcsenko verseire írt zeneműveit adták elő. Az esten Ukrajna Nagykövet­sége részére átnyújtották azt a Sevcsenko-portr­ét, amely Vaszil Szkakandijnak, Ukrajna érdemes képzőművészének, a területi képzőm­űvész-szervezet vezetősé­ge elnökének az alkotása. Vaszil Haborec, a területi művelődési főosztály vezetője

Next