Kárpáti Igaz Szó, 1993. április-június (74. évfolyam, 37-73. szám)
1993-04-01 / 37. szám
«•г-тмійтадіїм і піт—і—і—гтпїгтп—гггггііміїйі^таадааьаьі, чіііішлшшшії ' ■ііііііііііііііііііі.іМ.’і.и іігіішПшш.ушт7^ 37. (14 813.) szám # 1993.«ÁPRILIS L. CSÜTÖRTÖK ♦ Ara 20 kupon . ...................................—......' '...............*ш——ттттттт~——шштттттшттмштт~ттттттттшт.т*~шттттттттш~—шшттт. MINDENKI NYUGODTAN ÜNNEPELHETI A HÚSVÉTOT Az utóbbi időben a helyhatalmi szervek az egyházmegyék vezetőségeivel és a társadalmi szervezetekkel egyetemben sokat tettek a felekezeti viszony szabályozása érdekében. Az egyházi központoknak és vallási szervezeteknek pénzbeli segélyt, anyagi-műszaki eszközöket, építőanyagokat utalnak ki. Azonban a görög katolikus és a pravoszláv hívők közötti viszony továbbra is feszült. Különösen heves vita folyik a pravoszláv és a görög katolikus egyházközségek között a templomok és a templomi vagyon tulajdonlásának kérdésében. Figyelembe véve a kialakult helyzetet, a legszebb tavaszi keresztény ünnep — a húsvét — közeledtét, a hívők azon szóbeli és írásbeli kérelmét, amelyek arra vonatkoznak, hogy teremtsenek megfelelő körülményeket a húsvét megünnepléséhez és a templomok mellett a pászkaszenteléshez. Mihajlo Krajilo, Ukrajna elnökének megyei megbízottja március 25-én úgy rendelkezett, hogy a járási elnöki megbízottak, az Ungvári Polgármesteri Hivatal, a Munkácsi Városi Végrehajtó Bizottság, a népképviselők községi, nagyközségi tanácsai végrehajtó bizottságainak és a városi, valamint a járási belügyi osztályok képviselői találkozzanak a felekezetek képviselőivel, és foganatosítsanak konkrét intézkedéseket annak érdekében, hogy szavatolják valamennyi felekezet hívői számára a templomok környéki pászkaszentelést és a megfelelő közrendet valamennyi településen. A rendelkezés javasolja a vállalatoknak, intézményeknek és szervezeteknek, hogy a szakszervezeti bizottságokkal egyeztetve vitassák meg annak lehetőségét, miszerint a vállalatoknál az április 12-i, hétfői munkanapot április 3-ra, szombatra, illetve az április 19-i hétfői munkanapot április 24- re, szombatra helyezzék át. /VIÁR KORÁBBAN is bolonddá tettek. Szerencsétlen fejem! Mennyit bifláztam a nagy »klasszikus szentháromságúr félésemі gaz műveit. Egy kisvezér trilógiáját is elolvastatták velem. Kis naiv, bevettem a dumát, hogy klasszikus, meg csúcs és ilyenek. Pedig az igazi csúcs az volt, amikor a sírba ejtették. Mekkorát zuhant az a koporsó! És bolondot csináltak belőlem későbben is. Először olyasmiből tettem tudományos államvizsgát, ami nem is létezik. Kikacagtak, amikor ez kiderült. Rászedtek, hogy szavazzak. Lesz majd nekem függetlenségem meg szabad gazdasági övezetem, s talán még autonómiám is. Ez utóbbiról lebeszéltek. Csak a mézesmadzagot húzták elém. Pedig azt hittem, már észnél vagyok. A valóságban azonban csupán egy másfajta butítás lépett a régi helyébe. A különbség csak annyi köztük, hogy ez már a bőrömre megy. És mégis bedőlök újra és újra. Elhittem, hogy takarékba kell tennem a rubeljaimat, ha kuponom tesz, jobban fogok élni. De csak úgy jártam, mint a kutya, melynek hosszabbra engedték a láncát, a tányérját pedig odébb rúgták. Úgy kell nekem! Megint nagytam magam csőbe húzni. Röhögtek is rajtam a nagy átverések kitalálói: április bolondja, felmászott a toronyba... És mit tettem én, szegény megcsúfolt, vagyonától megkopasztott, porig alázott szerencsétlen állampolgár? Behúztam a farkamat és birkatürelemmel hagyom, hogy állam bácsi ГАКat hasogasson a hátamon, ujjal mutogasson rám, fenéken rúgjon, a bolond, bolondot kiabálja és közben nevessen, vihogjon, röhögjön a képembe. Nap mint nap bohócot farag belőlem. Állandó jelleggel április bolondja vagyok. Én, az állam polgára, aki nélkül pedig ő sem létezhetne, akkor ugyan kit tenne hülyévé? A minap is hogy kitolt velem. Álltam a buszmegállóban autóbuszra várva. A végén mégis gyalogolnom kellett. Persze, elkéstem a munkahelyemről De állam bácsit ez nem rázta meg. Különben értesített volna, hogy nincs busz, mert üzemanyag sincs. Az üzemanyag is egy átverés. Állítólag ezertonna számra jut a tiltott helyekre akkor, amikor nekem gyalog kell a hivatalba, gyárba eljutnom. Ha meg tényleg nincs az állam bácsinak benzinje, miért nem jön el a szomszédomba a Gazsihoz? Annál még az aranyhalak is petróleumban lubickolnak... Eszembe jutott egy közmondás. Most ez ad nekem erőt, reményt. Igen, egyszer talán a bolondok is mulathatnak a tréfán. A saját áprilisi tréfájukon. Most még nem én nevetek. Lehet, hogy így van jól? Elvégre az nevet, aki utoljára nevet. Csapi Sándor DIPLOMATA-TANÁCSKOZÁS Március 30-án Kijevben konzultatív tanácskozás kezdődött Ukrajna nagyköveteinek, valamint ideiglenes külföldi képviseletei vezetőinek részvételével. Az értekezleten beszámolót tartott Anatolij Zlenko, Ukrajna külügyminisztere. A nap második felében a diplomáciai képviseletek vezetőivel találkozott Ivan Pljuscs, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának elnöke. A találkozó során a Legfelsőbb Tanács elnöke kitért Ukrajna szociális-gazdasági és politikai helyzetének egyes kérdéseire, a Legfelsőbb Tanács törvényalkotó tevékenységére, a gazdasági és politikai reformok további megvalósítására. A találkozón véleményt cseréltek az időszerű kérdésekről, valamint Ukrajna külpolitikájáról. Többek között hangsúlyozták, hogy a külpolitikának elő kell segítenie Ukrajnának, mint független, demokratikus államnak a megerősödését, szavatolnia kell a stabilitást. Szó volt arról is, hogyan vesznek részt a konkrét külföldi képviseletek Ukrajna külpolitikai irányvonalának a kidolgozásában, illetve megvalósításában. Elhangzott az a kívánság, hogy a külföldi diplomáciai képviseleteknek aktívan elő kell segíteniük az államok közötti kapcsolatok fejlődését, a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat, tájékoztatniuk kell a külföldet az ukrajnai helyzetről, valamint Ukrajna bel- és külpolitikájáról. A tanácskozás részvevőivel március 31-én találkozott Leonyid Kravcsuk, Ukrajna elnöke. a megyei Állami közigazgatás sajtószolgálata jelenti A vállalatokat felszámolják, ha nem látnak hozzá konkrét tevékenységhez A vállalkozói tevékenység fejlesztésének elősegítése, valamint a vállalkozói tevékenység szubjektumai munkájának rendezéséről szóló miniszteri kabineti határozat teljesítése céljából Mihajlo Krajilo megyei elnöki megbízott rendelkezést adott ki a megyében folyó vállalkozói tevékenység fejlesztéséről. Ez többek között kimondja, hogy a járási állami adminisztrációknak, az Ungvári Polgármesteri Hivatalnak és a Munkácsi Városi Végrehajtó Bizottságnak: március folyamán elemezniük kell a hozzájuk tartozó területen vállalkozói tevékenységet folytató szubjektumok munkáját azzal a céllal, hogy kiderítsék azokat, amelyek hosszú ideje nyomós ok nélkül nem kezdték meg tevékenységüket vagy a jogi személy státusát álcázásul használják fel arra, hogy az állam által nem ellenőrzött jövedelmekre tegyenek szert, és felszámolásukkal kapcsolatban a megállapított rendben intézkedéseket kell tenni. A rendelkezés rámutat a vállalkozói tevékenység prioritásos fő irányaira: — másodlagos erőforrásokból háztartási cikkek termelése; — számítástechnikai eszközök előállítása; — helyi nyersanyag kitermelése és feldolgozása; — fogyasztási cikkek termelése; — mezőgazdasági termékek termesztése és feldolgozása; — építőanyagok előállítása; — javító-építő munkálatok végzése; — a megye energiaszükségletének biztosítása. A gazdasági bizottságnak a bankok megyei tanácsával közösen javasolták, hogy elsősorban a vállalkozói tevékenység elsőbbséget élvező irányai számára utaljanak ki hiteleket. A rendelkezés rámutat, a helyszíneken milyen eszközök révén hoznak létre kedvező feltételeket a vállalkozás fejlesztéséhez. Ezek a következők: — a kis üzleti vállalkozás kategóriájába tartozó vállalatok elsősorban a privatizációja; — a kis üzleti tevékenységhez tartozó vállalatok bekapcsolása az állami megrendelés rendszerébe a törvény által megállapított rendben; — kisgépek előállítása és a kisgép-kölcsönzők megszervezése; — üzleti alapon beruházó cégek és innovációs alapok létrehozása; — vállalkozók képzése a meglevő rendszer alapján; — a megyei foglalkoztatási központ pénzeszközeinek felhasználása a termelési vállalkozói struktúráknak a tudományos és kísérleti-konstruktőri szervezetekkel való integrációja érdekében a fogyasztási cikkek termelésének növelése és a mérnöki-műszaki dolgozók munkába való elhelyezése céljából; — a kisvállalatok termelési szükségleteinek a megye erőforrás-potenciálja révén történő kielégítése. A népképviselők tanácsainak javasolják: kutassák fel annak lehetőségét, hogy a vállalkozói szubjektumokat azon adóösszegen belül mentsék fel a jövedelemadó alól, amelyet a helyi költségvetésbe utalnak át. A megyei állami közigazgatás gazdasági bizottsága köteles gyakorlati segítséget nyújtani a kis tudományos termelési vállalatoknak. A megyei állami közigazgatás külkapcsolatok főosztályának és gazdasági bizottságának erejükhöz mérten elő kell segíteniük a megye vállalkozói struktúráinak a külföldi beruházókkal és a külföldi bankokkal való kapcsolatai kiépítését. Az elnöki megbízott rendelkezése arra kötelezi a megyei állami közigazgatás gazdasági bizottságát, hogy készítse elő annak a levélnek a tervezetét, amelyet Ukrajna kormányához, illetve Állami Vagyonalapjához intéznek azzal a javaslattal, miszerint a megye területén levő állami vállalatok tulajdonformáinak megváltoztatásával kapcsolatos akciókat egyeztetni kell a megyei állami közigazgatással. »KÉT HÉT MÚLVA FELADNA AZ EGÉSZET« A TUDOMÁNY ÖSSZEKÖT A napokban hivatalos munkalátogatáson tartózkodott Ungváron SZUTER LÁSZLÓ, a Miskolci Egyetem fizika tanszékének vezetője, a Miskolci Kárpátalja Alapítvány kuratóriumának elnöke. Ez alkalomból készült vele az alábbi beszélgetés. — Kárpátalján jól ismerik önt fizikus körökben, hisz közülük indult, itt bontogatta szárnyait. Mondana néhány szót erről? — 1940-ben születtem Beregszászon. ’62-ben végeztem az Ungvári Állami Egyetemen. Utána egy évig Nagydobronyban tanítottam fizikát. Nagyon érdekes év volt. Ungvárra kerültem vissza, s az egyetemen szolgáltam a tudományt egészen 1977 nyaráig. Laboránsként kezdtem, s tudományos főmunkatársként kértem elbocsátásomat, mivel Magyarországra települtem át. És itt kérdés nélkül szeretném megjegyezni, hogy nagy lelkifurdalást éreztem és érzek most is távozásom miatt. Épp ezért lettem a Kárpátalja Alapítvány kuratóriumának elnöke, ami bizony, nem kevés munkával jár. — Lelkifurdalás ide vagy oda, azért gondolom, nem bánta meg a távozást. — Ami az egzisztenciát illeti, egyáltalán nem bántam meg. De a szívem, az fáj. Mert nem mondhatom, hogy az elnyomatás miatt kellett elmennem. Nem voltam elnyomva. Sőt, a volt kollégák is szeretettel vesznek körül, s én is szívesen jövök ide. S csak azért nem esünk egymás nyakába, mivel meglehetősen gyakran találkozunk. Egy másik síkon is próbáltam ezt a belső sajgást tompítani. Perényi Dénes akadémikussal, a Magyar TudományosAkadémia helyettes elnökével közösen sikerült létrehozni egy intézményesített tudományos kooperációt. Ez szerződésbe foglaltan most is létezik. A napi kapcsolattartáson túlmenően van ennek az együttműködésnek egy igazán fontos eredménye. Van egy úgynevezett háromszög-szeminárium az atomi ütközésekről. Ez olyan szeminárium-sorozat, amit váltakozó helyszínekkel Debrecenben, Miskolcon és Ungváron tartunk? Legutóbb éppen Ungvár volt a házigazda. — Térjünk el egy kicsit a tudománytól és beszéljünk az alapítványról. Nálunk is van egy Kárpátalja Alapítvány, amit az emberek gyakran tévesztenek össze az anyaországival. Van-e közöttük valamilyen rokoni kapcsolat? — Tulajdonképpen a céljaink közösek, mégis van egy aszimmetria. A Miskolci Kárpátalja Alapítvány feladata kívülről segíteni anyagiakkal, eszközökkel és mindennel, amire szükség van. Az Ungvári Kárpátalja Alapítványnak is ez a célja, de belülről történő segítségnyújtással. A két alapítvány nem azonos, teljesen független bejegyzésűek. Csak nevükben egyeznek. Olykor valóban zavarokat okoz a névazonosság, de engem személy szerint egyáltalán nem zavar. A mi alapszabályunk kimondja, hogy segítenünk kell az Ukrajnában élő magyarokat. A segítség általaiban kulturális jellegű. Foglalkozunk például magyar gyerekek anyaországi üdültetésével, sajtótermékek kiadásának támogatásával, a kárpátaljai magyar képzőművészek magyarországi bemutatásával is. — Befolyással lehet-e életünk, helyzetünk alakulására a tudományban folytatott együttműködés? (Befejezés a 2. oldalon.)