Kárpáti Igaz Szó, 1993. július-szeptember (74. évfolyam, 74-112. szám)
1993-07-03 / 75. szám
**L 75. (14 851.) szám 1993. JÚLIUS 3., SZOMBAT Ára 60 kupon A MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK TALÁLKOZÁSA Lapunkban már beharangoztuk, s most már múlt időben is leírhatjuk: a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár jóvoltából nagy sikerrel rendezték meg Miskolcon a határon túli magyar sajtó regionális konferenciáját, amelyen a kárpátaljai, erdélyi, felvidéki magyar szerkesztőségek munkatársai mellett jelen voltak az olyan tekintélyes magyarországi megyei napilapok vezetői, mint a Kelet-Magyarország, Észak- Magyarország, Hajdú-Bihari Napló. Vidékünket a Beregi Hírlap, a Tárogató, a Kárpátalja, a Hármashatár, a Pánsíp, valamint lapunk munkatársai képviselték. A tanácskozást a határon túli magyar sajtót bemutató kiállítás megnyitása előzte meg. A háromnapos konferencián lehetőség volt találkozni Kovács Ilonával, az Országos Széchenyi Könyvtár osztályvezetőjével, Kommunikáció és régió címen meghallgatni Kiss Gy. Csaba, a Közép-Európa Intézet igazgatójának előadását, a regionális kapcsolatokról, a kárpátaljai, erdélyi, szlovákiai magyar sajtóról szóló korreferátumokat. A szervezők pazar kikapcsolódási lehetőségekkel fűszerezték a konferenciát. Nevezetesen orgonahangversennyel a miskolci Avasi Templomban, szerencsi, illetve tokaji kirándulással. A tanácskozás részvevői egy memorandumot fogadtak el, melyet különböző magyarországi kormányhivatalokhoz, szakmai szervezetekhez juttattak el. A memorandum szövegét az alábbiakban közöljük, magára a konferenciára pedig egy későbbi lapszámunkban még visszatérünk. Kőszeghy Elemér MEMORANDUM 1993. június 29—július 1. között került sor Miskolcon a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár szervezésében a »Határon túli magyar sajtó« című regionális konferenciára, amelyen Erdély, Kárpátalja és Felvidék magyar nyelvű lapjainak képviselői vettek részt. Felkért előadók ismertették mindhárom határon túli régió sajtójának mai helyzetét, a megmaradás és továbblépés lehetőségeit keresve. Az anyaországi sajtót a Hajdú-Bihari Napló, az Észak-Magyarország és a Kelet-Magyarország képviselte. A résztvevők kiemelték, mennyire fontos az anyaországi és a határon túli magyar sajtó sokoldalú kapcsolatait szervezetten kiépíteni. Ugyancsak hangsúlyozták a konkrét együttműködés olyan formáinak fontosságát, mint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, a romániai Szatmár megyei, illetve kárpátaljai illetőségű újságírók által szerkesztett HÁRMASHATÁR c. lap. A konferencia résztvevői igényelték, hogy a határon túli magyarság sajtójának támogatására képes fórumok hozzanak létre egy olyan céget, amely biztosíthatja a kisebbségi magyar sajtó magyarországi importját, terjesztését, és megfelelő információs központokba való eljuttatását. Határozott kérésként merült föl, hogy a magyar Országgyűlés által a határon túli magyar sajtó támogatására elkülönített anyagi eszközök felhasználása a nyilvánosság ellenőrzése mellett, azülető lapok,lletve szakmai szervezetek konzultálása mellett történjen. Szükségesnek tartják az utánpótlás, illetve az újságíró továbbképzés megszervezését anyaországi segédlettel és a helyi érdekek figyelembevételével. A konferencia résztvevői köszönettel nyugtázzák a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ama ajánlatát, hogy egy év múlva is biztosítja a támogatást a konferencia megszervezéséhez. A HATÁRON TÚLI MAGYAR SAJTÓ REGIONÁLIS KONFERENCIA RÉSZTVEVŐI KIT KÉPVISEL A KÉPVISELŐ? MINDEN KÖVET MEGMOZGATTAK... 1991 őszén két dolog tartotta lázban Kárpátalját: milyen lesz a leszámolás a kommunistákkal és kitűzik-e a népszavazást az autonómiáról. Miközben a munkaegyüttesekben aláírásokat gyűjtöttek, hogy a helyi referendumot a köztársaságival egy napon, december 1-jén tartsák meg, a megyei tanács maratoni, hetedik ülésszakán a képviselők egy maroknyi csoportja minden módon igyekezett megakadályozni azt, hogy ez a kérdés napirendre kerüljön. Érdekes, hogy épp azok ágáltak megvitatása ellen, akik demokratáknak tartották magukat, s úton-útfélen a nép nevében nyilatkoztak. Mégsem voltak kíváncsiak a nép véleményére, talán, mert már akkor sejtették, hogy az nem egyezik az övékével. Másfél évvel ezelőtt, persze, az autonómiát ellenző tanácstagok még bármit mondhattak. És most? Mint magánembereknek, természetesen, lehet különvéleményük, s azt szabadon kifejthetik. Képviselőként azonban már nem kardoskodhatnak amellett, hogy Kárpátaljának nem kell a különleges önkormányzati státus, hiszen az urnákhoz járult állampolgárok 78 százaléka ezt megszavazta. Ezért több mint furcsa, hogy közülük egyesek azóta is minden követ megmozgatnak a kérdés pozitív elbírálásának megakadályozása érdekében. S amint látjuk, nem eredménytelenül. A különleges önkormányzati adminisztratív területről szóló törvénytervezet, mely nem sokkal a referendum után elkészült, máig sem került a parlament elé. Hogy ebben nem kis szerepük van »jóakaróinknak«, akik azt szajkózzák, hogy Kárpátalja el akar szakadni Ukrajnától, s az önkormányzati státus megszerzése az első lépés ezen az úton, azt aligha kell bizonygatni. Nem állíthatom, persze, hogy ez teljes mértékben az ő fantáziájuk szüleménye, hiszen vannak olyan emberek, akik a határok revíziójában reménykednek, s ebből nem is csinálnak titkot. Csakhogy nem a szélsőséges megnyilvánulások a meghatározóak, nem azok jellemzik Kárpátalja népét, hanem az, hogy tisztában van és számol a realitásokkal. És amikor arra szavazott, hogy a megye megkapja a különleges önkormányzati státust, egyúttal amellett is állást foglalt, hogy Ukrajna kötelékében marad. Hogy, hogy nem, ez utóbbiról előszeretettel megfeledkeznek azok, akik szakadároknak igyekeznek feltüntetni bennünket. Ki győzze meg a kijevi vezetést, s Ukrajna más vidékeinek lakosait arról, hogy nem vagyunk azok? Ki járjon el az érdekünkben? A válasz egyértelmű: a képviselők, akik tőlünk kapták a mandátumot. És azért kapták azt, hogy bennünket, a mi érdekeinket képviseljék, Kárpátalja lakosságának akaratát juttassák érvényre. Miért van az, hogy egyesek közülük pont az ellenkezőjét teszik annak, mint amire felhatalmazásuk van? (Befejezés a 2. oldalon.)-J A LEGFELSŐBB TANÁCSBAN A Legfelsőbb Tanács ülésszakának július 1 -jei délelőtti plenáris ülése azzal kezdődött, hogy megvitatták a betakarítás menetét. Volodimir Demjanov miniszterelnök-helyettes felszólalása, a számtalan kérdésre adott válasza, a betakarítással kapcsolatos érdemi vita lehetőséget adott konkrét határozathozatalra, miszerint nem engedélyezik a hús- és a tejtermékek árának emelését, azaz július—szeptember folyamán meg kell őrizni a jelenleg fennálló rendet, vagyis a hús- és a tejtermékekre vonatkozó állami dotációt és engedélyezni kell a Nemzeti Banknak, hogy a Miniszteri Kabinet célhiteleket kapjon a termelőkkel való elszámolásokra. A mezőgazdasági termelés és a termékfeldolgozás ösztönzése céljából a pótlólagos adókedvezményekkel kapcsolatban módosításokat eszközöltek egyes jogszabályokban. Az esti ülésen a képviselők elfogadták a kollektív szerződésekről és megállapodásokról szóló törvényt és a törvény hatályba léptetéséről szóló határozatot. A Legfelsőbb Tanács július 2-і délelőtti ülésén meghallgatták a lakosság gyógyszerellátásáról tartott beszámolót. Jurij Szpizsenko egészségügyi miniszter katasztrofálisnak nevezte a helyzetet. A Legfelsőbb Tanács megbízta a Nemzeti Bankot, vizsgálja meg, van-e lehetőség kedvezményes hitelt adni arra, hogy gyógyszereket vásároljanak a FÁK-országokban. 1 MILLIÁRD KARBOVANEC AZ ÁRVÍZKÁROK FELSZÁMOLÁSÁRA Az 1992 őszén történt áradás óta 8 hónap telt el. Az elemi csapás mindössze néhány órán át tartott, viszont az árvíz következményeinek felszámolásával kapcsolatos munkák még ma is folynak. Mellesleg az árvízzel kapcsolatban szerzett tapasztalatok nem bizonyultak hiábavalónak. Az árvízvédelmi munkálatok egész komplexumát dolgozták ki. Már sok mindent elvégeztek, ám ahhoz, hogy teljesíthessék a betervezett munkálatok egész terjedelmét, jelentős összegekre van szükség. Mihajlo Krajilo megyei elnöki megbízott úgy rendelkezett, hogy erre a célra egymilliárd karbovanecet kell kiutalni. Ebből az összegből azok a főosztályok és egyesülések részesülnek, amelyek az árvízvédelmi munkálatokkal foglalkoznak, valamint az Ungvári Polgármesteri Hivatal, a Perecsenyi Járási Állami Közigazgatás, hogy helyreállítsák az árvíz során összeomlott magánházakat. Az adott rendelkezés pénzeszközöket irányoz elő azoknak a károknak a megtérítésére, amelyeket az árvíz okozott a Szineviki állami nemzeti parkban. TELJESÍTIK A SZOCIÁLIS VÉDELMI PROGRAMOT Mihajlo Krajilo megyei elnöki megbízott rendelkezést írt alá arról, miszerint pénzeszközöket kell kiutalni, hogy anyagi segélyben részesíthessék az alacsony jövedelmű nyugdíjasokat és az egyedülálló, valamint az idős embereket. Az okmány értelmében 15 millió karbovanecet utaltak ki a nyugdíjalap megyei főosztálya kereskedelmi tevékenységéből származó pénzeszközökből. Most a lakosság alacsony jövedelmű rétegei szociális védelmével foglalkozó megyei alapon a sor, amelynek számlájára ezt az összeget átutalták. A Megyei Állami Közigazgatás Sajtószolgálata /--------------------------------------------------------------------------------ч TŐZSDENAPOT TARTOTTAK Június 29-én a Kárpátaljai Értéktőzsdén a hitelforrások nyílt licitálásán a következő eredmények születtek: Hitelösszeg ktb. A hitel határideje (hónap) Kikiáltási ár (évi kamat) Végleges ár (évi kamat) 25 000 0003 270 300 30 000 0002 270 310 30 000 0003 270 275 Az Ukrán Értéktőzsde Kárpátaljai Fiókintézete felszólítja a megye lakosait, hogy vegyenek részt a licitáláson, akik legalább 500 ezer karbovanec összegű hitelt vehetnek fel. A következő licitálás július 6-án lesz Ungváron, a Szobránc utca 90. szám alatt. Telefon: 3-53-01, 4-27-82, 4-23-44. Fax: 4-27-88. Az Ukrán Értéktőzsde Kárpátaljai Fiókintézetének analitikai szolgálata. --------------------------------------------------------------------------------- A BETÉTTULAJDONOSOK FIGYELMÉBE! A hivatalos szervek úgy döntöttek, hogy a takarékpénztári betétekre szóló 200 százalékos kompenzáció felszámolásának határidejét ez év augusztus 1-jéig hosszabbítják meg.