Kárpáti Igaz Szó, 1995. július-szeptember (76. évfolyam, 69-107. szám)

1995-07-01 / 69. szám

y _*___ ___ a _ ___ | wi . W­i­­f­T_________ Üzletemberek találkozója Ungváron Közel félszáz magyarországi és szlovákiai üzletember jött el csütörtökön arra a találkozóra, melyet Ungváron a Kárpátok Ha­tár Menti Gazdaságfejlesztési Szövetség sátoraljaújhelyi, nagy­­kaposi és ungvári irodái szer­veztek számukra. Személyesen­­nem lehetett ugyan jelen, de megküldte együttműködési aján­latát számos üzletember, válla­lat és vállalkozó Ukrajna más vidékeiről és Romániából is. A Zempléni Regionális Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány, a Nagykaposi Regionális Vállal­kozói Központ és a Magyar Ér­telmiségiek Kárpátaljai Közös­sége által létrehozott Kárpátok Határ Menti Gazdaságfejleszté­si Szövetség különben már nem első alkalommal szervezett ilyen találkozót azzal a céllal, hogy segítse az üzleti és gazda­sági kapcsolatok kiépítését. A találkozón bőséges információt kaptak a résztvevők a kárpátal­jai beruházási lehetőségekről. Mindenekelőtt az élelmiszerfel­dolgozás, valamint az üdültetés és a turizmus fejlesztése terén számottevő az igény, de van mód a külföldi beruházásokra az iparvállalatoknál is, melyek tetemes része jelenleg félgőz­zel dolgozik, vagy egyáltalán nem termel. A megyei tanács külgazdasági kapcsolatokkal foglalkozó főosztályától a külföl­di vállalkozók is hasznos taná­csokat, eligazítást kaphatnak ki­állítások, árubemutatók szer­vezésével, szállítási okmányok elkészítésével kapcsolatban. A Kárpátaljai Ipari és Kereske­delmi Kamara is számos szo­lgál­­tatással áll rendelkezésükre. A találkozón foglalkoztak a gazdasági és üzleti kapcsolato­kat megnehezítő problémákkal, különösen a legnagyobb aka­dállyal, a határátlépéssel. A kár­pátaljai partnerekkel közös vál­lalkozást lebonyolító külföldi partnerek a megyei tanács kül­gazdasági kapcsolatok főosztá­lyán ugyan engedélyt kapnak a soron kívüli határátlépésre, de ez sem mindig segít. Ezt a ma­gyarországi üzletemberek saját bőrükön is tapasztalhatták, hi­szen a találkozóra csaknem két­órás késéssel érkeztek meg a záhonyi—csapi határátkelőn ál­landósult tumultus miatt. Mo­­nori István, a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulja a találkozón reményét fejezte ki, hogy meg­oldódnak a problémák. Szerinte Leonyid Kucsma ukrán elnök kétnapos kárpátaljai látogatása is azt sugallja, hogy javulni fognak az üzleti kapcsolatok le­hetőségei. Magyarországon is történnek lépések ennek érdekében. Er­ről Bajor Tibor országgyűlési képviselő szólt, aki a záhonyi vállalkozói gazdasági övezet létrehozásáról is tájékoztatta a találkozó résztvevőit. Orosz lapvélemény a magyar kisebbségekről A Szevodnya című moszkvai újság Közép-Európa magyarjai, egyesüljetek? címmel terjedel­mes cikket közölt. Az liberális újság szerint a szomszédos or­szágokban élő magyar kisebbsé­gek problémája miatt a délszláv válság után újabb konfliktus ke­letkezhet a térségben, miután a kétpólusú világrend felbomlása viszályok egész sorát okozta. Eduard Rizskin, a cikk szerző­je történelmi áttekintést adva egyebek közt azt írta, hogy a második világháború után a nemzetiségi ellentéteket vissza­fogták ugyan a térség kommu­nista rendszerei, amelyek azon­ban az egykori internacionaliz­mus után mindinkább "ráját­szottak" az uralkodó nemzet ér­zéseire. A térségbeli szovjet be­folyás csökkenésével ez a fo­lyamat csak erősödött a pereszt­rojka éveiben.­­ Ceausescu magyarellenes politikája miatt a határokon túli magyarság védelmére létrejött mozgalomhoz csatlakozott az akkori magyar vezetés reform­szárnya, és már a nyolcvanas évek végén a hivatalos magyar nyilatkozatok az erdélyi magyar­ságot a nemzet szerves része­ként említették. Az Antall-kor­­mány idején is folytatódott ez a politika, a hangzatos szónoki­­asság ellenére azonban nem sikerült javítani a szomszédok­kal kiéleződött viszonyon, illet­ve a magyar kisebbségek hely­zetén.­­­ A határon túli magyarság helyzetén nem sikerült változ­tatni a jelenlegi magyar vezetés­nek sem, amely a szomszédos országokkal a jelenlegi határok és kisebbségek jogainak köl­csönös elismerésén alapuló, pragmatikusabb viszonyra tö­rekszik — olvasható az újság­ban. Ma — írja — Magyaror­szágon elsőbbséget élvez az eu­rópai szervezetekhez történő csatlakozás, ami az országot a Pénteken, egy órával a déli ha­rangszó előtt szállt le a pozsonyi repülőtéren 11. János Pál pápa k­ülönrepülőgépe. A római kato­likus egyház fejét a Szlovák Püs­pöki­ Kar, Michal Kovác köztár­sasági elnök és Vladimír Meciar miniszterelnök fogadta. Jelen voltak a Pozsonyban akkreditált diplomáciai testületek vezetői is, területi status quo fenntartására kényszeríti. Az európai határok sérthetet­lensége azonban máris ellentét­be került a nemzetek önrendel­kezési jogával. A határok átsza­básának térségbeli példái prece­denst teremtenek, illetve katali­zátorként szolgálnak a magyar kisebbségek elkülönülési törek­véseihez. Az erdélyi vagy a vaj­dasági magyarság inkább Ma­gyarországhoz, semmint Romá­niához vagy a­vogy Szerbiához tartozna — így a lap. A határon túli szórványok Ma­gyarországhoz húzása a Szevod­nya szerint a nemzeti érzések mellett gazdasági okokkal is magyarázható. A piaci reformok üteme gyor­sabb Magyarországon, és maga­sabb az életszínvonal is, s a kü­lönbség növekszik a jövőben.­­ A magyar kisebbségek a poli­tikai autonómia megteremtésé­ben látják nemzetiségi jogaik garanciáját. Ennek megadása azonban Románia, Szlovákia vagy Szerbia soknemzetiségű jellegének elismerését jelente­né, amelyet nem fogadnának el az ottani uralkodó nemzet nacio­nalista érzéseire építő vezető elitek. Az autonómiák ugyanis Budapesthez húznának, semmint az adott országok fővárosaihoz, ahol a politikai autonómiákban a Magyarországgal való egyesülés átmeneti formáit látnák. Az újság szerint a nemzeti kisebbségek problémája a bal­­kanizált Közép-Európában már a versailles-i szerződésben fog­laltak végéhez vezetett, és nyi­tott kérdés, hogy miként vál­tozik majd a térség térképe. Magyarországon már most lát­ják, hogy nem változik a kisebb­ségek helyzete. A probléma a belpolitikai küzdelemben is éreztetni kezdi hatását. Érezi ezt, hogy a posztszovjet térség­ben növekszenek a konfliktu­sok — írja a 100 ezres A pápa 1990 évi csehszlová­kiai útján már járt Szlovákia területén, az önálló Szlovák Köztársaságba azonban most látogat el először. 11. János Pál négynapos látogatása során több városában szentmisét mu­tat be és Kassán három vértanút szentté avat, példányszámban megjelenő napilap szerzője.­­ A határok mozgásba jöttek, és jó ok van feltételezni, hogy a német egyesülés, a Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlása, il­letve Csehszlovákia kettésza­kadása csak a kezdet. A néme­tek egyesülése, a hasonló szerb törekvések, illetve a Nagy-Romá­­niára irányuló elképzelések ha­tással vannak az eszmei-politikai légkörre Magyarországon, amely az ottani hasonló törekvések ak­tívabbá válására vezethet. A kö­zép-európai egyensúlyt a hatá­ron túli orosz kisebbségek egye­sítésére irányuló törekvések in­gathatják meg végképp — írta az újság. A NATO-tagságra irányuló ma­gyar törekvés mögött a Szevod­nya nem utolsósorban a Magyar­­ország és szomszédai közötti fe­szült viszonyt látja. A MATO-ban működik a tagok közötti kölcsö­nös ellentétek felszámolásának mechanizmusa. Hoha Magyaror­szág és szomszédai számára ez a távoli jövő, de időszerűbb le­het a "kisantant" visszaállítása Jugoszlávia, Románia és esetleg Szlovákia között Magyarország féken tartására. Ezt a folyamatot felerősítheti Magyarország illetve Lengyelor­szág és Csehország gyorsított HATO-tagfelvétele. Erősítheti ezt az is, ha Moszkva a szélsősége­sek oroszországi győzelmével egy alternatív biztonsági rend­szerre törekedne, amelyet összekötnének ezzel a "kisan­­tanttal". Ha a magyar kisebbségek egye­sülése bekövetkezne, akkor ez kisebbségek megjelentével járna Magyarországon is, ellenirányú folyamatot indítva meg. Ha viszont a történelmi határok vissza­állításának irányzata érvényesülne, úgy ismét megjelenhet a független Erdély, amely Románia és Ma­gyarország között egyensúlyozik— írja az orosz szerző. 11. János Pál a repülőgépből kilépve megáldotta, majd meg­csókolta a földet. Michal Kovác szlovák államfő hivatalos kö­szöntőjének elhangzása után a pápa a repülőtérről a Szent Már­ton székesegyházba, az egykori koronázó templomba hajtatott. A délutáni órákban Nyitrára lá­togat. II. János Pál pápa Szlovákiába érkezett Ünnepelnek az adófelügyelők Öt évvel ezelőtt ezen a napon alakult meg az Ukrán Állami Adó­szolgálat. Ez alatt az idő alatt me­gyénkben valamennyi alegysége létrejött: a megyei, két városi és 13 járási felügyelőség.­­Az ukrajnai állami adószolgálat­ról elfogadott törvényben előírt funkciók leghatékonyabb teljesítése érdekében állandóan tökéletesítik az adóbehajtó szervek struktúráját és munkáját, erősítik anyagi-műszaki bázisát, létrehozzák a szükséges adat­bankot és elektronikus eszközökkel szerelik fel az adófizetők nyilván­tartására és a törvények vállalkozói szubjektumok általi betartásának el­lenőrzésére. Az adófizetőknek mód­szertani és konzultációs segítséget nyújtanak a normatív okmányok át­fogó megismerése érdekében. A megyei adófelügyelőségeken je­lenleg több mint ezer képesített szak­ember dolgozik. Mindez elősegíti az adófelügyelőségek fő funkciójának ellátását , a törvényben megáll­apí­­tott adóösszegek és a kötelező be­fizetések idejében történő átutalá­sának ellenőrzését. A megyei fel­ügyelőségek, évente a vállalkozói szubjektumok közel 70 százalékát el­lenőrzik. Ez év januárja és májusa közötti időszakban például több mint 2700 különböző tulajdon- és tevé­kenységi formájú vállalatot, illetve szervezetet ellenőriztek, minek kö­vetkeztében az adóhátralékok be­hajtása és a büntetések befizetése révén 355,5 milliárd karbovanec gyarapította a költségvetést. Sajnos, az adótörvényt még na­gyon gyakran megsértik, amire az ellenőrzött vállalatok és szervezetek többségében fény derült. Előfordul az is, hogy nem idejében fizetik be a költségvetési hozzájárulásokat és az exportált termékekért, illetve szolgáltatásokért járó valutabevétel is késve érkezik meg Ukrajnába. A jelenlegi törvények ugyan még lehetővé teszik, hogy egyes csopor­tok és személyek kibújjanak az adófizetés alól, de fokozatosan ki­alakul az a jogi mechanizmus, amely ezt a jövőben megakadályoz­za, vagy adminisztratív, illetve bün­tetőjogi felelősségre vonást helyez kilátásba. Ebben a vonatkozásban mind szo­rosabbá válik az adófelügyelőségek és a több jogvédő szerv együtt­működése. Már az idén 170 eljárást indítottak a vétkesek ellen. A megyei adófelügyelőségen a minap gyűlésre került sor, amelyen Márta Voloscsuk, a felügyelőség vezetője beszámolójában, Volodi­­mir Prihogyko, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának első elnökhe­lyettese felszólalásában az adófel­ügyelőségek munkájának tökélete­sítésére, az érvényben levő törvé­nyek betartása ellenőrzésének fo­kozására hívták fel a figyelmet. Ivan Cyrusz, a Megyei Adófelügyelőség sajtószolgálatának vezetője Megkímélt nyugati típusú : ^TIXOExarsz­­ EILABO­­ VOLVO ' Férőhely: 55 Évjárat: 1983. Metálkék Extrák: Monitor, Videó, Rádió, IMagnó, Thelma-fékrendszer, Felező, Hűtőszekrény IRÁNYÁR: 22.000 USD Érdeklődni: RIVIE­RA-TOURS Nyíregyháza, Új u. 35. Tel: (36)42/343-028 Tel/fax: (36)42/343-770 Gyors ügyintézés.

Next