Kárpáti Igaz Szó, 1995. július-szeptember (76. évfolyam, 69-107. szám)

1995-07-01 / 69. szám

O­ktatás------------------­-mm- A * g • W *_______ 1995. július 1., szombat /---------------- — -----------------------------*------------------------------- *­ »Nem ellenezzük a fizika é­s a matematika magyar nyelvű oktatását, de...« Villáminterjú Volodimir Szlivka rektorral Mire e sorok megjelennek, az általános és középiskolák. |­s a gimnáziumok végzősei túl lesznek az érettségi vizs- i­­­gákon. Azok pedig, akik szeretnének továbbtanulni, min- ,­den bizonnyal már el is döntötték, mely felső- vagy szak- s oktatási intézménybe jelentkeznek. Szó se róla, az akár j­­ néhány évvel ezelőtti állapotokhoz képest manapság i­s jócskán kitágult a lehetőségek köre a tanulmányok (fel- I­I jes egészében vagy részben) anyanyelven való folyta-­­­tására. Lapunk május 30-i száma közzé is tette a cím­­i listát. Azonban hiányzott belőle az ungvári egyetem és a­z I beregszászi főiskola. Ezúttal Volodimir Szlivka professzort, az Ungvári Állam­­­l­mi Egyetem rektorát kértük fel egy rövid beszélgetésre.­­ — Ismert okok miatt az iskoláink pedagógus­hiánnyal küszködnek. így van ez a magyar tannyelvű intézményekkel is: kevés a magyar nyelv és irodalom, a fizika­, kémia-, matema­tikatanár. Vajon az egyetem hogyan igazodik az élet produkálta követelmények­hez? — A problémákkal tisztában vagyunk, s éppen ezért a múlt évhez hasonlóan az idén is 15 fiatalt veszünk fel a magyar nyelv és irodalom szakra. Összesen pedig 1­1­00-an, pon­tosabban 880-an fogják gyarapítani diákjaink sorait a nappali és 216-an a levelező tagozaton. Valamennyiük ok­tatását az állam finanszírozza. De módunk van arra is, hogy az említett létszámon felül csaknem 220 jelentkezőt ve­gyünk fel tandíj fejében. Per­sze, ha lesz rá igény és óhaj. El kell mondanom azt is, hogy néhány hónappal ezelőtt a KMPSZ, nevezetesen Orosz Ildikó elnök levéllel keresett meg bennünket, melyben kérelmezte, hogy a természet­­tudományi karokon az első évfolyamtól kezdődően a ma­gyar ajkú diákok számára anyanyelvükön oktassuk a szaktantárgyakat és három évig legyenek foglalkozások ukrán nyelvből. Most a rektorá­tus nem ellenzi, hogy a fizikai és matematikai karon szeptember 1-től az általános fizikát és a matematikát az elsősök magyarul tanulják, amennyiben a diákok ezt kérvényezni fogják, és ennek alapján a KMPSZ az egyetem­mel szerződést köt és biztosít­ja az előadók pótlólagos finan­szírozását. A kérdést ungvári látogatása idején felvetettem Mihajlo Zgurovszkij oktatási miniszter előtt is, aki — idézem szavait — a jelenséget normálisnak tartotta. — Mindenképpen ide kívánkozik az a kérdés is, hogy a magyar ajkú felvé­telizők vizsgázhatnak-e ma­gyarul? — Csak azt mondhatom, amit a felvételi szabályok is kimondanak: a nemzetiségi középiskolák végzősei, akik nem érettségiztek ukrán nyelv­ből, anyanyelvükön adhatnak számot tudásukról. — Már megszoktuk, hogy szinte évente nyílnak új sza­kok. Vajon az idén mi a helyzet ezen a téren? — Terveink szerint az új­­ tanévtől fizikai-műszaki áru-­­ szakértőket is szeretnénk ké­­i­pezni, mégpedig a vám- és biz­­­ tonsági szolgálat, a milícia számára. S talán éppen ezen a szakon lesz a legnagyobb a­­ konkurencia. • — Emlékezetes, hogy­­ tavaly minden, a felvételi­­ vizsgán pozitív érdemjegyet­­ szerzett fiatal felvételt nyert­­ az egyetemre. Megállták-e a­­ helyüket valamennyien? — Sajnos mintegy 250 eddi- i­gi hallgatónak búcsút kell mondania a diákéletnek. Egy-­­­szerűen nem voltak pszicholó- I giailag felkészülve a továbbta- I nulásra, félvállról vették a­­ dolgokat. Mem árt, ha a mosta- | ni felvételizők is tudatosítják, I nem elég bekerülni az egye-­­ temre, bizonyítani is kell a rá- i termettséget. — Nem titok, hogy az egyetemnek súlyos az I anyagi helyzete... — Jelenleg 8000 hallgatónk­­ van, kiknek tudásszintje meg- s határozó vidékünk jövőjét il­­­­letően. Csakhogy az oktatási­­ folyamat fejlesztését hátráltat­ja a hiányos oktatási és tu-­­ dományos bázis. A mérnöki és a biológiai kar új épületén is­­ nagyon lassan folynak a­­ munkálatok, mert a központi- I­lag kiutalt összegek szinte­­ semmire sem elegendőek. Egy­­ szó mint száz, soha nem vol­tunk ilyen szűkös pénzügyi I helyzetben, mint most, a fél I évszázados jubileum évében.­­ A restrukció ellenére azonban I az egyetem él és októberben i fogja méltatni fennállásának­­ 50. évfordulóját.­ Tegyem hozzá — igen szerény keretek I között. Ne vegyék rossz néven, ha | megragadom az alkalmat, s | azzal a kéréssel fordulok a rek- | torátus nevében az állami és­­ kommersz vállalatok, agro­­cégek vezetőihez, mindazok- ' hoz, akik szívügyüknek tekin- | tik a felsőoktatást szűkeb­b | pátriánk előrelépését, felaján- | lásaikkal járuljanak h­ozzá az I egyetem fejlesztéséhez. Befejezésül még annyit: sze- . retettel várjuk a felvételizőket,­­ annál is inkább, mi­ért az idei | elsősöknek adatik |meg az a | különleges és soha vissza nem­­ térő lehetőség, hogy az ezred- I fordulón kapják­­ kézhez­­ diplomájukat. Kökényesi Zsuzsa P.S. Az Ungvári Állami Egyetem­­ karbovanec-számlaszámja az Ukr-­­­szocbankban 16093­­.o., Un­gvár I M&O 312011, valuta-számlaszá-­­ ma a Liszbankban 710005 7 / A tudomány szolgálatában Aligha kell Lizanec professzor urat a Kárpáti Igaz Szó olvasóinak bemutatni. Akik személyes ismeretségben van­nak vele, ismerik szakmai, emberi és erkölcsi kvalitásait. Születésnap apropóján azért tekintünk vissza — nem a teljesség igényével — eddigi pályájára, hogy megmutas­suk: az aprólékos, kitartó és igényes oktatói-kutatói munkát oly kevéssé megbecsülő korunkban mégiscsak a teljesít­mény lehet az emberi érték legfontosabb fokmérője. Ha Lizanec Péter pályájának áttekintéséhez valamilyen vezérfonalat keresünk, megtaláljuk monográfiáinak címében: Magyar—ukrán nyelvi kapcsolatok, Magyar jövevényszók a kárpátaljai ukrán nyelvjárásokban, A kár­pátaljai ukrán nyelvjárások lexikai hungarizmusainak at­lasza (1970—1976); A kárpátaljai magyar nyelvjárások atlasza (1992). Ez a témaválasztás (az akkori időkben!) már maga tanúskodik egy tudós szakmai és erkölcsi maga­tartásáról: a kisebbségi nyelv hatásának nyomai a többsé­gi nyelvben... Gyalog, kerékpáron, vonaton, személyau­tón; egyedül, diákjaival, kollégáival; hétköznap és ünnep­napokon évtizedek óta megszállott kitartással járja Kár­pátalját, hogy tanulmányozza népe nyelvét, a magyar ele­meket az ukrán/ruszin nyelvjárásokban, a magyar nyelvjárások szókincsét, hogy megmentse az itt valamikor is használt szavakat a tudomány számára. S teszi ezt oly kemény akarattal, munkabírással, amit kollégái csak csodálni, irigyelni tudnak. A már publikált életmű és a megjelenésre váró munkák bizonyítják: a Professzor úr nem az éppen aktuális politikai széljárások szolgálatába állt be, hanem a nyelvtudományt művelte a nyelvi tények tiszteletben tartásával. Nyelv és társadalom, nyelv és művelődés, nyelv és ember, ember és viselkedés összefüg­géseit vizsgálja nagy-nagy alázattal szűkebb hazája és tá­­gabb családja — Kárpátalja szolgálatában. Kárpátalja tudományos életében két intézmény és két általa alapított folyóirat tartozik Lizanec Péter életművéhez: az Ungvári Állami Egyetem Magyar Filológiai Tanszéke és Hungarológiai Központja, az Acta Hungarica és a Kár­pátaljai Magyar Tudományos Társaság Közleményei. Az ő tekintélyének, fáradozásainak, kiállásainak köszönhető, hogy ez a két intézmény egyáltalán működik, eredményeket tud felmutatni Ezzel kapcsolatban hadd idézzük itt Koz­ma Endrét, a tanszék volt vendégtanárát a Kárpáti Igaz Szó 1986. dec. 24-i számában megjelent cikkéből, ame­lyet akkor írt, amikor a Professzor urat Csűry-emlékérem­­mel tüntették ki. »A Nyelvtudományi Társaság ülésén mindenki egyet­értett Benkő Loránddal, amikor azt hangoztatta, hogy nem szükséges Lizanec professzor érdemeit hosszasan fejteget­ni, hiszen a magyar nyelvészek között jól ismert dialek­tológiai munkássága, számtalan kisebb-nagyobb pub­likációja, s mindenekelőtt a magyar—ukrán nyelvi kap­csolatokról szóló könyve és a kárpátontúli ukrán nyelvjárá­sok magyar jövevényszavairól szóló monográfiája, amely a budapesti Akadémiai Kiadónál látott napvilágot. Ezek mellett a munkák mellett nagy figyelemmel kísérik azt a fáradhatatlan alkotó és szervezőmunkát, amelyet Lizanec professzor az Európai Nyelvatlasz és az Összkárpáti Nyelvjárási Atlasz szerkesztőbizottságának tagjaként végez. Mindkét munka — jellegénél fogva — nemzetközi je­lentőségű, amely nemcsak a kitüntetett alkotónak hoz elis­merést, hanem az Uzshorodi Állami Egyetemnek és ma­gyar filológiai tanszékének a tudományos rangját, tekinté­lyét is nemzetközi méretűvé szélesíti.« Lizanec Péter tudományos munkássága nem szakítható el egyetemi oktatói tevékenységétől. Mint tanszékvezető professzor hosszú évek óta magyar nyelven folytatja kevéssé látványos, de eredményes munkáját a nyelvészet, a kutatói munka kérdései iránt elkötelezett fiatal nemzedék nevelésében, s ehhez a munkához 1966-tól kezdve a 80-as évek végéig rendszeresen, nagy utánajárással mindig se­gítségül hívta a legjobb magyarországi szakembereket (Imre Samu, Lőrincze Lajos, Benkő Loránd, Bárczi Géza, Dem­es László, Kálmán Béla, Margócsy József, Szathmári István, Fábián Pál, Sebestyén Árpád, Bachát László, Hajdú Péter, Ortutay Gyula, Újváry Zoltán...), hogy az Ungváron tanuló magyar szakos hallgatók a legjobb tudással felvértezve fej­lesszék anyanyelvi kultúrájukat, taníthassák Kárpátalján a magyar nyelvet és irodalmat. Tisztelt Professzor Úr! Őszinte nagyrabecsüléssel köszöntjük születésnapja al­kalmából, kívánjuk, hosszú évekig kamatoztassa tisztelet­re méltó emberi, tudósi kvalitásait a tudomány javára, jó egészségben, szűkebb és tágabb családja örömére. Kívánjuk, hogy a magyar népnek sok ilyen elkötelezett híve legyen, aki mindennek ellenére és dacára nem tánto­­rodik meg, kitart közös ügyünk mellett. Munkatársai és tanítványai nevében Fedinec Csilla Újabb évfolyam indul a Beregszászi Főiskolán Ünnepélyes évzáró Családias hangulatban, népes közönség részvétele mel­lett került sor a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola beregszászi speciális képzése első évfolyamának évzárójára. A járási tanács üléstermében egybegyűlteket Székely Gábor, a nyíregyházi főiskola főigazgatója köszöntötte. A hallgatókon és a családtagjaikon kívül jelen voltak a Beregszászi Főiskoláért Alapítvány kurató­riumának tagjai, a KMPSZ és a KMKSZ irányítói, vala­mint magyarországi vendégek is. A főigazgató, valamint a tanévi beszámolót tartó Szabó Géza, a főiskola főtitkára­­— a kihelyezett beregszászi tagozat vezetője — elmondta, hogy az idei év legfontosabb eredményének azt tartják, hogy sikerült beindítani és a megfelelő színvonalon működtetni az itteni képzést. A 42 diák mára több száz vizsgán jutott túl sikeresen, s ez azt jelenti, hogy a többség megfelelt azoknak az elvárásoknak, amelyeket a nyíregyházi tanárok támasztottak velük szem­ben. Elhangzott az is, hogy a képzés anyaga megfelel a nyíregyházi főiskola képzési anyagának, hogy év közben sikerült a két oktatási rendszer — a magyar és az ukrán — különbségeit összehangolni. A főiskola irányítói hangsú­lyozták, hogy továbbra is saját képzésük részének tekintik az itteni tagozatot, s ez biztosítja a megfelelő hozzáállást, az elvárásokat és a színvonalat. Bár a hosszú hétvégeken megtartott órák mind a hallgatókra, mind az oktatókra bizonyos plusz terheket ró, a tanulmányi eredmények, az előmenetel arról tanúskodik, hogy eredményes az ilyen képzési forma. Év közben egyébként sor került az önálló tanulás technikája elnevezésű oktatási tréning gyakor­lására, mely kifejezetten a hallgatók önálló munkájához nyújtott segítséget. A beregszászi tagozat a májusban meg­tartott Magyarság és jelen irodalmi rendezvénnyel kilé­pett az intézmény falai közül, s így a város közönsége bepillantást nyerhetett a főiskola életébe. A magyarorszá­gi vendégek hangsúlyozták, hogy példaértékű az együtt­működés a különböző intézményeket képviselő kuratóri­umi tagok között. Pataki István, Beregszász polgármestere, a főiskolai ku­ratórium soros elnöke történelmi jelentőségű eseménynek nevezte azt a tényt, hogy Beregszászon magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény működik. Erejéhez és tehetségéhez mérten mindenkinek hozzá kell járulni ahhoz, hogy si­kerre vigyék a főiskola ügyét. Köszöntőjében hasonló gondolatokat fejtett ki Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztály­vezetője. Mint Kiss István, a Beregszászi Főiskola ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, megkezdődtek az előkészületek a következő évfolyam fogadására. A felvételizők számára előkészítő tanfolyamot szerveznek. A vizsgákra augusztus 29—31 között kerül sor. Szeptem­ber 6-án előreláthatólag már ismertek lesznek a felvéte­li eredményei Továbbra is angol—történelem, angol­­földrajz, tanítói, valamint óvónői szakpárokra, illetve szakokra várják a jelentkezőket. Kovács Elemér Fotó: Kovács—­Markovics

Next