Kárpáti Igaz Szó, 1996. január-március (77. évfolyam, 3-37. szám)

1996-01-13 / 3-4. szám

Új kinevezések Szerhij Uszticsnak, a megyei állami közigazgatás elnökének ren­delkezésével kinevezték a járási ál­lami közigazgatások helyettes elnö­keit: Román László­ Sándort a bereg­szászi, Zsaba Vaszilt a mizshírjai, Szádvári Jurijt a munkácsi, Kozák Ivánt a perecsenyi, Jurcsak Ivánt a huszti, Mesko Ivánt a rahói, Kusilka Vaszilt a técsői, Laponok Szerhijt az ungvári járásban. »Egy kenyéren« — rádióműsor a határon túli magyarságról Többek között Sára Sándor lesz a vendége a Magyar Rádió idei első, »Egy kenyéren« című, a hatá­ron túli magyarságnak szóló éjsza­kai műsorának. A havonta jelent­kező műsor évadkezdő , adását szombatról vasárnapra virradó éjjel, 0.15-től hajnali 3 óráig sugá­­rozzák a Petőfi hullámhosszán — tájékoztatta az MTI-t a Magyarok Világszövetsége pénteken. A műsorban azokról a valamiko­ri államközi kapcsolatokról lesz szó, amelyek lehetővé tették az anyaországban és a határon túl élő magyarok kulturális együttmű­ködését. Sára Sándor a Duna Televízió szerepéről beszél majd, szót kap továbbá Zsíros Zoltán lapterjesztő, Bencze Lajos sportri­porter, Bakó András publicista és Sziki Károly színművész­, rendező. Változások a Magyarok Világszövetségénél Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke ja­nuártól Kun Csaba közgazdászt nevezte ki a Magyarok Világ­­szövetsége (MVSZ) gazdálkodó szervezete, a Pax Pannóniáé Kft. ügyvezető igazgatójának. Erről az MVSZ sajtószolgálata értesítette az MTI-t pénteken. Az MVSZ elnöksége és elnöki kollégiuma a kanadai magyar szer­vezeteken belül dúló feszültségekre reagálva, nyílt levélben meg­békélésre és összefogásra szólítot­ta fel a kanadai magyar közösség tagjait. Kérik őket: a határon túli magyarság és a magyar nemzet jobb jövője érdekében ellen­ségeskedés helyett, szellemi és anyagi erejüket egyesítve, töreked­jenek együttműködésre. KÖZÉLETI ІЛІ* KÁRPÁT m­m 1996. január 13., szombat ■ 3—4. 115 197—15 198.­ szám ■ SZABADÁRAS ■ Új szabályozás a külföldiek státusáról? Az ukrán állam január 1-jétől korlátozhatja az országba utazó külföldiek mozgását és a számukra engedélyezett lakóhelyek körét, ha­­arra szükség van Ukrajna bizton­ságának szavatolása, a társadalmi rend fenntartása, az egészségvé­delem, az ukrán állampolgárok törvényes érdekeinek és jogainak védelme érdekében«. Egyebek között ezt tartalmazza a külföldiek jogi státusáról szóló törvénnyel összhangban nemrégen hozott új kormányhatározat. Az Interfax Ukraina hírügynök­ség értékelése szerint — amellyel egybeesik kijevi külföldi diplomá­ciai körök véleménye — a külföldi állampolgárok be-, ki- és átuta­zására vonatkozó új szabályozás az egykori Szovjetunió idején létezett előírásokat idézi. A rendelkezések minden külföldi állampolgárra kiterjednek, füg­getlenül a személyek státusától, az utazás céljától. Minden külföldi csak országának útlevelével tartózkodhat az országban, az útlevelet az érkezés utáni három napon belül regisztrál­tatni kell az illetékes belügyi szerv­nél. A regisztráltatást a fogadó in­tézménynek írásban kell kérnie a beutazó számára. Amennyiben nin­csen fogadó intézmény, akkor a szál­lodában megszálló külföldinek a szállodában kell útlevelét regisztrál­tatnia, miután azt személyesen kérvényezte. Mentesül az útl­evél-bejegyeztetés kötelezettsége alól .Tündén olyan beutazó, aki három napnál kevesebb időt kíván az országban tölteni. Nem kell regisztráltatásért folyamodnia továbbá az állami, kormány- és par­lamenti küldöttségeknek, az uk­rajnai nemzetközi szervezetek képviselőinek, és a külügyminisz­tériumnál akkreditált tudósítók­nak és újságíróknak. Azon országok állampolgárai, amelyekkel Ukrajnának vízum­mentes utazásról szóló megál­lapodása van, csak a megfelelő módon kiállított meghívólevéllel és útlevéllel léphetnek ukrán földre. Az átutazást csak az ukrán tranzitvízum, a célország ví­zuma, valamint olyan jegy vagy dokumentum megléte esetén en­gedélyezik, amely tanúsítja, hogy az illető valóban csak átutazik a£ országon. Kijevi tiltakozás az alapszerződés ellen Ukrajna nem lehet egy olyan ál­lam barátja, amely a legaljasabb módon megsérti a nemzetközi jog normáit, az ENSZ alapvető előírá­sait. Oroszország semmibe veszi az emberi jogokat, és nem ismeri a népek önrendelkezési jogát— állít­ja Olekszandr Sandrjuk az Ukrán Köztársasági Párt helyettes elnöke, aki pártja nevében tiltakozik egy Ukrajna és Oroszország közötti alapszerződés aláírása ellen. Sandrjuk, aki egyben a parlament FÁK-ügyekkel foglalkozó bizott­ságának tagja, Lembergben tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: Csecsenföldön a helyi lakosság ellen népirtás folyik. A köztársasági párt azt szorgalmazza, hogy a kaukázusi térséget és a FÁK több más területét is nyilvánítsák az ENSZ felügyelete alatt álló övezetté. A parlamenti képviselő szerint az ukrán—orosz alapszerződésre vonat­kozó korábbi tárgyalások moszkvai nyomásra jöttek létre azzal a céllal, hogy kiszolgálják az oroszországi érdekeket. Sandrjuk úgy ítéli meg, hogy erre példa a Fekete-tengeri Flot­ta megosztásáról szóló megállapodás — amelyet Kravcsuk elnök írt alá —, valamint az egykori Szovjetunió aktívumainak és passzívumainak megosztásánál a nulla-variáns évényesítése. Az orosz nyomás most is érezhető, hiszen Moszk­va a 3—4 milliárd dollárra duz­zadt ukrán adósság egy részének leírása fejében olcsón stratégiai bombázókat és szárnyas rakétákat szerez meg Ukrajnától. Pedig ha Ukrajna világpiaci áron adná el a kérdéses repülőgépe­ket (19 darab TU-1-160-ast) — vélekedik a honatya —, akkor a saját éves hazai össztermékével megegyező összegű bevételhez jutna. Clinton: van lehetőség a megegyezésre Bill Clinton elnök megítélése sze­rint van lehetőség az amerikai kor­mányzat történetében leghosz­­szabb­ részleges leállást okozó költ­ségvetési vita megoldására. A meg­egyezéshez azonban az kell, hogy a kongresszusi többséget adó re­publikánusok jobbszárnya lemond­jon a szociális alapellátásokra, az oktatásra és a környezetvédelemre szánt kiadások drasztikus csökken­tésének merev követeléséről. Az elnök öt hónap óta először tartott csütörtök este kötetlen témakörű sajtóértekezletet. Bejelentette, hogy a hét végi hóvihar okozta károk helyreállítása érdekében szövetsé­gi gyorssegélyben részesítik a fővá­rost és Maryland államot, az utak megtisztításába pedig a katonai egységek is bekapcsolódnak. Az elnök elismerte, hogy bi­zonyos vitatott kérdésekben aligha lehetne most kompromisszumra jutni, majd a novemberi választá­sok fogják kimondani a döntő szót. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a megegyezés tulajdonképpen kar­nyújtásnyira van, hiszen mind a kormányzat, mind a törvényhozás egyetért a költségvetési deficit hét év alatt történő felszámolásában Szerinte a lefaragások mértékét il­letően alig két százalékon folyik a vita. — Valójában nem is a szá­mokon van már a hangsúly, hanem a politikai ás szociális következmé­nyeken — mondta. Megerősítette, hogy csak olyan csökkentéseket fogad el, amelyek nem ellentétesek az alapvető ameikai értékekkel, tehát a jövőben sem hajlandó hozzájárulni a kisjövedelműek családi pótlékának, a szegények és az idősek betegellátásának­­jelentős megkurtításához, sem az ok­tatási és környezetvédelmi programok visszafogásához. Leszögezte, hogy a kormányzat igyekszik mindenáron eleget tenni fizetési kötelezettségeinek, jóllehet a republikánus kongresszus a költség­­vetési vita miatt befagyasztotta az ál­­lamadósság felső határát, aminek következtében nincs mód újabb hitelek felvételére. Emlékeztetett arra, hogy a csaknem ötbillió dolláros adósság java része a Reagan- és a Bush-kormányzat idejében halmozó­dott fel. A nyolcvanas évekre visszanyúló Whitewater-befektetési ügyről és a feleségét ért bírálatokról kijelentette, hogy a vissza-visszatérő vádak csu­pán feltételezéseken alapulnak, és semmilyen bizonyíték vagy tény nem támasztja alá, hogy megszegtek vol­na bármiféle szabályt. Aláhúzta, hogy biztos benne: felesége minden szükségest meg fog tenni, hogy tisz­tázza az ellene felmerült gyanúkat. Egy kérdésre válaszolva közöl­te: annak rendje és módja szerint majd időben megteszi a hivata­los bejelentést, hogy indul a no­vemberi elnökválasztásokon. Az újságírókollégák kedves je­lenetnek lehettek szemtanúi a sajtóértekezlet végén, amikor az elnök külön elköszönt a nyugdíj­ba vonuló Tasnádi Károlytól, az AP hírügynökség magyar szár­mazású fotóriporterétől, aki har­minckét év után utoljára vett részt elnöki tájékoztatón. Newt Gingrich házelnök, a re­publikánusok vezérszónoka a saj­tóértekezleten elhangzottakat ér­tékelve úgy ítélte meg, hogy Bill Clinton megtévesztő, tényekkel alá nem támasztott kijelentéseket tett a költségvetési vitáról és a republikánusok követeléseiről. Kijelentette, hogy tervezetük alapján a nyugdíjasok és a szegé­nyek betegellátására fordított ala­pok egyáltalán nem csökken­nének, amiként az elnök állítja, hanem ellenkezőleg: növeked­nének, de nem a kormányzat ál­tal elképzelt ütemben. — Nehéz lesz úgy tárgyalni, hogy az elnök félrevezető és alaptalan vá­daskodásokkal szüntelenül ront­ja a helyzetet, és politikai pont­szerzésre törekszik — mondta. Zágráb Orosz alakulat Boszniában Pénteken megérkezett az első orosz alakulat a kelet-boszniai Tuzlába, egy 1­50 fős egység, amely a NATO-erők keretében részt vesz a boszniai békete­remtésben. Összesen 1600 orosz katona állomásozik majd a Száva men­ti »szerb folyosó« térségében, Brcko körzetében. A most Tuz­lába érkezett orosz alakulat feladata a körzet megfigyelése és aknamentesítése lesz. Boston Lileikis bűnös Egy amerikai bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy a litván származású, Bostonban élő Aleksandras Lileikis egyike azoknak, akiket a legnagyobb felelősség terhel mintegy 40 ezer, Vilnius térségében élt zsidónak a náci idők alatt történt meggyilkolásáért. A 88 éves férfi hallgatását beismerés­nek minősítették — közölte a bostoni ügyészség. Liteikist azzal a gyanúval állí­tották bíróság elé, hogy a nácik szolgálatában állt hírhedt titkos­rendőrség — a Saugumas — főnökeként a második világhá­ború idején részt vett a litvániai zsidóü­ldözésekben. Japán és a reform japán ötven évvel ezelőtt ki­alakított politikai, igazgatási és gazdasági rendszere »drasztikus reformra« szorul — jelentette ki Hasimoto Rjutaro pénteken kor­mányfőként tartott első sajtóér­tekezletén. Személyében két és fél év után először került kon­zervatív politikus a kormány élére. Hasimoto szándéka szerint az idei lesz a reformok beindításá­nak éve, és szavaiból kitűnt, hogy a pénzügyi reformok, a csődbe jutott bankok szanálása kap majd elsőbbséget. Az új kor­mányfő elődje, a szociálde­mokrata Murajama Tomiicsi kormányfő által kidolgozott bankszanálási tervről szólva megjegyezte: elkerülhetetlen közpénzek felhasználása a pénzügyi rendszer iránti эт helyreállításakor.­­ Ajaccio korzikai tűzszünet? A Korzikai Nemzeti Felsza­­badítási Front (FLNC) »történel­mi szárnya« titkos helyen tar­tott sajtóértekezletén háromhó­napos tűzszünetet hirdetett, amelynek ideje alatt minden ka­tonai művelettel felhagynának — jelentette az AFP és a Reu­ter. A korzikai földalatti mozga­lom az elmúlt napokban több merényletet is elkövetett közé­pületek ellen. A katonai akciók felfüggesztését bejelentve a szervezet számos követelését is megfogalmazta a francia kor­mányzat felé. Minderre köz­vetlenül azelőtt került sor, hogy Jean-Louis Debré belügyminisz­ter pénteken kétnapos látogatás­ra Korzikára érkezett.

Next