Kárpáti Igaz Szó, 1996. április-június (77. évfolyam, 39-71. szám)
1996-04-04 / 39. szám
■ 1996. április 4., csütörtök ■ 39. [15 233. szám ■ SZABADÁRAS ■ . ■■■■ : ■ . A megyei tanács elnökének rendelkezése a XXI. összehívású megyei tanács negyedik ülésszakának összehívásáról A XXII. összehívású megyei tanács negyedik ülésszaka 1996. április 11-re hívandó össze 10 órai kezdettel a megyei tanács üléstermében. Napirendjén a következő kérdések szerepelnek: 1. Az 1996. évi megyei költségvetésről és az 1994. évi megyei költségvetés végrehajtásáról. 2. A megyei közigazgatásnak az ülésszakok közötti időszakban végzett munkájáról. 3. Ukrajna Alkotmányának tervezetéről. 4. A XXII. összehívású megyei tanács első ülésszakán »A megyei tanács ideiglenes házszabályáról« 1994. 11. 29-én hozott határozat módosításáról és kiegészítéséről. 5. A XXII. összehívású megyei tanács első ülésszakán »A megyei tanács állandó bizottságainak ideiglenes munkaszabályzatáról« 1994. 11. 29- én hozott határozat módosításáról. 6. A megyei tanácsnak a lakosság szociális védelme, egészségvédelme, az anyaság és gyerekek kérdéseivel foglalkozó állandó bizottság munkájáról. 7. A megye közigazgatási berendezkedésének változásairól. 8. Egyebek. Szerhij Usztics, _________ a megyei tanács elnöke Napirenden Csernobil bezárása Kijevben felújultak a megbeszélések a csernobili atomerőmű bezárásáról a hét legfejlettebb ipari ország és az ukrán kormány megbízottai között — jelentették hírügynökségek az ukrán fővárosból A tárgyalások központi témája 3,1 milliárd dollár juttatása Kijevnek hozzájárulásként az erőmű végleges kiiktatásához. Jurij Kosztyenko, az ukrán lakosság védelmével és a csernobili atomerőmű balesetének következményeivel foglalkozó miniszter, a kijevi tárgyalóküldöttség vezetője pénteken azt mondta, hogy a Hetek 2,6 milliárd dollárt ajánlottak fel hitelben, 514 milliót pedig ajándékba adnának. Az Ukrajnával decemberben aláírt jegyzőkönyvben 2,3 milliárd dollár szerepelt, s az összegből 1,8 milliárdot hitelbe adnának, 100 milliót pedig segélyként nyújtanának. Jurij Kosztyenko miniszter pénteken úgy nyilatkozott, hogy a 3,1 milliárd dollárt "kiindulási alapnak" tartja, a végleges összegről pedig április 19-én és 20-án egyezkednek majd a Hetek állam- és kormányfőinek moszkvai csúcsértekezletén, melynek napirendjén a nukleáris erőművek biztonsága szerepel. A decemberi jegyzőkönyvben az összes munkálat költségét 3,1 milliárdra becsülték, s ebből 800 millió Ukrajnára hárulna. Kijev ugyanakkor tudatta, hogy képtelen összegyűjteni a jelzett összeget. A Hetek most azért nyúltak mélyebben a zsebükbe, hogy elérjék a csernobili erőmű utolsó két reaktorának végleges kikapcsolását is. Április 26-án lesz tíz éve annak, hogy a 4. számú reaktor felrobbant és atomkatasztrófát idézett elő. A kijevi tanácskozást azért tartották, hogy előmozdítsák a decemberi jegyzőkönyvben foglaltak megvalósítását, s a munkálatok beindítását. A kijevi tanácskozással egyidejűleg a Greenpeace környezetvédelmi szervezet kedden sajtóértekezletet tartott a bécsi Atomenergia Ügynökség (IAE) tudományos tanácskozásához időzítve, és bejelentette: egyetért azzal a tervvel, hogy a "csernobili 4. számú reaktor köré vont szarkofágot egy újabb szarkofágba ágyazzák, s immár két védőburokkal biztosítsák az 1986- Ьчп felrobbant reaktort Kucsma Ukrajna és Oroszország partnerségéről Leonyid Kucsma ukrán elnök évi parlamenti beszédében jelezte, hogy Ukrajna változatlanul stratégiai együttműködésre törekszik Oroszországgal. "Annak ellenére, hogy Jelcin orosz elnök elhalasztotta kijevi látogatását, folytatódni fog a párbeszéd" — mondta Kucsma, kifejezve reményét, hogy Oroszország és Ukrajna aláír egy átfogó, széles körű egyezményt. "Ezzel egyidőben — folytatta Kucsma — Ukrajna következetesen törekszik a FÁK keretein belüli integrációra, amely korlátozások nélkül a kölcsönös előnyökre és egyenjogúságra épül." Az ukrán elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió újjáélesztésére irányuló kezdeményezések csak kárt okoznak az integrációs folyamatokban. Az ukrán elnök az európai szervezetekbe való beilleszkedést nevezte Ukrajna józan, történelmi választásának. Kucsma szerint a külpolitika elvi irányvonala az egyensúly és a többirányúság biztosítása. A politikus elmondta, hogy Ukrajna fejleszteni kívánja kereskedelmi, gazdasági, politikai és tudományos kapcsolatait Észak- és Dél-Amerikával, Nyugat-Európával, a Közép- és Távol-Kelettel — írja az ITAR-TASSZ. Deficites az ukrán külkereskedelem Az energiahordozók nagyarányú importja 1,2 milliárd dolláros hiányt eredményezett Ukrajna tavalyi külkereskedelmében — közölte kedden Leonyid Kucsma ukrán államfő az ország lakosságához intézett szokásos éves üzenetében. Ukrajna külkereskedelme tavaly 4,8 milliárd dollárral 31,8 milliárdra nőtt. A földgázimport ugyan 66,3 milliárd köbméterre csökkent az egy évvel korábbi 69 milliárdról, s az olajimport is esett, 15,5 millió tonnáról 13,3 millióra, a szénimport azonban több mint kétszeresére, 7,5 millió tonnáról 16,5 millióra szökött fel. Az 1994. évi 290 millió dollár helyett 314 millió dollárra nőtt az importált nukleáris fűtőanyagok számlája is. Az államfő közölte, hogy Ukrajna idén 70 milliárd köbméter földgáz, 12,3 millió tonna kőolaj és 12,5 millió tonna szén importját tervezi, 7,6 milliárd dollár összértékben. Ebből a legnagyobb tételt a földgáz alkotja, 5,6 milliárd dollárral. Földgázból idén ugyanannyit terveznek termelni odahaza, mint tavaly — 18,2 milliárd köbmétert —, az olajtermelést 4,1 millió tonnáról 4,2 millióra kívánják növelni, szénből azonban a tavalyi 83,6 millió tonna helyett csak 67,2 millió tonnát hoznak a felszínre, mivel a 230 veszteséges szénbánya közül 38-at bezárásra ítéltek. Ukrajna jelenleg olajszükségletének 10, gázszükségletének pedig 20 százalékát képes fedezni saját termelésből — közölte. A hat, együttesen 60 millió tonna összkapacitású ukrajnai olajfinomítóban "katasztrofálisan" hanyatlik a termelés — közölte az elnök. Az ukrán olajfinomítók tavaly csak 16,8 millió tonna olajat dolgoztak fel, miközben az ország szükséglete 30—40 millió tonna. Orosz—belarusz szerződés Szorosabb integrációt célzó, konföderatív jegyeket mutató szövetségre lépett kedden Moszkva és Minszk. A Szuverén Köztársaságok Közösségének megalakításáról szóló szerződést Borisz Jelcin orosz és Alekszandr Lukasenko belarusz elnök írta alá a Kremlben. A közösség élén a két ország államhatalmi szerveinek vezetőiből álló, nemzetek feletti szerv, a Felső Tanács áll. A Kreml Szent György termében tartott ünnepségen mondott beszédében Jelcin történelmi pillanatnak és minőségileg új szakasz kezdetének nevezte a szerződés aláírását. Hangsúlyozta, hogy a két elnök milliók akaratának megfelelően cselekedett. A két ország, amelyeket közös szláv gyökerek és több évszázados közös történelem jellemez, ezentúl közösen halad a reformok útján. Alekszandr Lukasenko belarusz elnök azt hangsúlyozta, hogy nem a politikai konjunktúra, hanem a két ország népeinek érdekében hozták létre a Szuverén Köztársaságok Közösségét, amire évek óta törekedtek. A szövetség az integráció legmagasabb fokát jelenti a FÁK területén — hangsúlyozta Lukasenko. A Szuverén Köztársaságok Közösségének (SZKK) megalakításáról szóló szerződésben leszögezték, hogy a résztvevők megőrzik állami szuverenitásukat, függetlenségüket és területi egységüket, illetve alkotmányukat, valamint állami jelképeiket. A szerződés értelmében egyeztetik viszont a külpolitikát és a védelmi kérdésekben is együttműködnek. Gazdasági téren célként fogalmazták meg a közös gazdasági térség létrehozását. A közös piac, így a tőke, az áruk, a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlása érdekében átmeneti időszakról állapodtak meg, amelynek során összhangba hozzák a reformok ütemét, illetve azok jogi hátterét, lebontják az azonos feltételekkel folytatott szabad vállalkozás korlátait. Még az év végéig egyesítik az energiarendszert, a közlekedési hálózatot, egységes tarifákat vezetnek be. A jövő év végéig egyesítik a pénzügyi rendszert, és megteremtik a közös valuta bevezetésének feltételeit. A testület Végrehajtó Bizottságának elnökét két évre választják. Közös parlamenti szervet, illetve a két költségvetésből közös büdzsét hoznak létre a kiadások fedezésére. Minszki tüntetés a szerződés ellen Több ezer ember tüntetett Minszk belvárosában a Szuverén Köztársaságok Közösségének megalakításáról szóló, orosz—belarusz szerződés ellen — jelentette a Reuter és az AFP. A szerződést Moszkvában írta alá Borisz Jelcin orosz elnök és Alekszandr Lukasenko belarusz államfő. A tüntetést, amelyen a Reuter helyszíni jelentése szerint mintegy 5000—7000 ember vett részt, a Belarusz Népfront nevű ellenzéki nacionalista párt szervezte. A Népfront szerint a megállapodás veszélyezteti Belarusz szuverenitását. Az Interfax arról számolt be, hogy a hatóságok nem adtak engedélyt a tiltakozó megmozdulásra. A biztonsági erők lezárták a város központjában lévő Függetlenség teret, valamint a környező utcákat és a körzetben bezártak az üzletek. A tüntetők Minszk belvárosán keresztül az elnöki hivatal és a törvényhozás elé vonultak. A "Junta" és a "Mentsétek meg Belaruszt!" feliratú táblákat vivő tiltakozókat rendőrségi kordon tartotta távol a kormányépületektől és a parlamenttől. A tüntetők később úgy döntöttek, hogy a főútvonalon maradnak és az operaház körül — a márciusi nagy tüntetések helyszínén — gyűlnek össze. A tüntetők a "Sokáig éljen Belarusz!" jelmondatot skandálták és a vörös—fehér belarusz zászlót lengették. A Reuter jelentése szerint a tüntetők nem csaptak össze a rendőrökkel. Az AFP úgy tudja, hogy a minszki belügyminisztérium vezetése összeült a városban kialakult helyzet megvitatására. A hírügynökségek kiemelik, hogy az orosz—belarusz szerződés megosztotta az egyébként higgadt belarusz közvéleményt. Vasárnap mintegy 40 ezer — többségében idős — ember tüntetett a megállapodás mellett, amelyet a két "testvérköztársaság" közeledését lehetővé tevő "rendkívüli eseménynek" neveztek. Egy héttel korábban mintegy 30 ezer ember, főként a Belarusz Népfrontot támogató nacionalisták vonultak az utcára a szerződés ellen tiltakozva. A megmozdulást akkor összecsapások zavarták meg. Moszkva Csecsenföldi harcok A csecsenföldi orosz csapatok — főparancsnokságuk közlése szerint — szigorúan tartják magukat Borisz Jelcin orosz elnök fegyvernyugvási dekrétumához, tekintet nélkül a továbbra is folyó harcokra. Szemtanúk beszámolója szerint azonban az orosz erők kedden este és szerda hajnalban több bevetésben légitámadást intéztek a Groznijtól, Csecsenföld fővárosától mintegy 50 kilométerre nyugatra, Urusz-Martan körzetében lévő Salazsi falura. A lakosok közül számosan megsérültek, és mintegy 20 ház romba dőlt. A Reuter szerint a támadásra azt követően került sor, hogy a lázadók vezetői elutasították Jelcin békekezdeményezését, és a végsőkig való harc mellett szálltak síkra. Hága Blaskic ártatlan? Tihomir Blaskic, háborús bűnökkel vádolt volt boszniai horvát vezérkari főnök az összes vádpontban ártatlannak vallotta magát a hágai Nemzetközi Törvényszék délszláv háborús bűnökkel foglalkozó bírósága előtt — jelentette a Reuter A bíróság úgy rendelkezett, hogy Blaskicot a holland hatóságok által kijelölt helyen kell őrizet alatt tartani, nem pedig a törvényszék scheveningeni börtönének gyűjtőtáborában, Hága mellett. Blaskic azt kérte, hogy ügyvédei, valamint családja láthatása céljából börtön helyett házi őrizetben tartsák. Antonio Cassese, a bíróság elnöke elutasította a házi őrizetre vonatkozó kérelmet, de engedélyt adott arra, hogy a szigorú őrizet fenntartása mellett Blaskic elhagyhassa az ENSZ börtönét, s egy "másik tartózkodási helyre" vigyék Hollandiában. Vlagyivosztok Amerikai búza Oroszországnak Az orosz Távol-Kelet kenyérellátására 25 ezer tonna búza érkezett az Egyesült Államokból Vlagyivosztokba. A 7 millió dolláros ügylet alapja az amerikai kormány stratégiai mezőgazdasági exportprogramja Oroszország számára. Az orosz csendes-óceáni térség soha nem volt önellátó gabonából. A területnek évente 450 ezer tonna gabonára van szüksége, s ebből az amerikai szállítások eddig általában nem haladták meg a 3 százalékot. Ha a mostani ügylet sikeresen lebonyolódik, akkor az amerikai szállítók a washingtoni program keretében készek növelni a szállítandó gabona mennyiségét, s más mezőgazdasági exportot — közölte az ITAR-TASZSZ.