Kárpáti Igaz Szó, 1996. április-június (77. évfolyam, 39-71. szám)

1996-04-04 / 39. szám

■ 1996. április 4., csütörtök ■ 39. [15 233.­ szám ■ SZABADÁRAS ■ . ■■■■­ : ■ . A megyei tanács­­ elnökének rendelkezése a XXI. összehívású megyei tanács negyedik ülésszakának összehívásáról A XXII. összehívású megyei ta­nács negyedik ülésszaka 1996. április 11-re hívandó össze 10 órai kezdettel a megyei tanács üléster­mében. Napirendjén a következő kérdések szerepelnek: 1. Az 1996. évi megyei költ­ségvetésről és az 1994. évi megyei költségvetés végrehajtásáról. 2. A megyei közigazgatásnak az ülésszakok közötti időszakban vég­zett munkájáról. 3. Ukrajna Alkotmányának ter­vezetéről. 4. A XXII. összehívású megyei tanács első ülésszakán »A megyei tanács ideiglenes házszabályáról« 1994. 11. 29-én hozott határozat módosításáról és kiegészítéséről. 5. A XXII. összehívású megyei ta­nács első ülésszakán »A megyei tanács állandó bizottságainak ideiglenes munkaszabályzatáról« 1994. 11. 29- én hozott határozat módosításáról. 6. A megyei tanácsnak a lakosság szociális védelme, egészségvédelme, az anyaság és gyerekek kérdéseivel foglalkozó állandó bizottság mun­kájáról. 7. A megye közigazgatási beren­dezkedésének változásairól. 8. Egyebek. Szerhij Usztics, _________ a megyei tanács elnöke Napirenden Csernobil bezárása Kijevben felújultak a megbeszélések a csernobili atomerőmű bezárásáról a hét legfejlettebb ipari ország és az ukrán kormány megbízottai között — jelentették hírügynökségek az ukrán fővárosból A tárgyalások központi témája 3,1 milliárd dollár juttatása Kijevnek hozzájárulásként az erőmű végleges kiiktatásához. Jurij Kosztyenko, az ukrán lakosság védelmével és a csernobili atomerőmű balesetének következményeivel foglal­kozó miniszter, a kijevi tárgyalókül­döttség vezetője pénteken azt mond­ta, hogy a Hetek 2,6 milliárd dollárt ajánlottak fel hitelben, 514 milliót pedig ajándékba adnának. Az Ukrajnával decemberben aláírt jegyzőkönyvben 2,3 milliárd dollár szerepelt, s az összegből 1,8 milliár­­dot hitelbe adnának, 100 milliót pedig segélyként nyújtanának. Jurij Kosz­tyenko miniszter pénteken úgy nyilat­kozott, hogy a 3,1 milliárd dollárt "ki­indulási alapnak" tartja, a végleges összegről pedig április 19-én és 20-án egyezkednek majd a Hetek állam- és kormányfőinek moszkvai csúcsérte­kezletén, melynek napirendjén a nuk­leáris erőművek biztonsága szerepel. A decemberi jegyzőkönyvben az összes munkálat költségét 3,1 mil­­liárdra becsülték, s ebből 800 mil­lió Ukrajnára hárulna. Kijev ugyan­akkor tudatta, hogy képtelen össze­gyűjteni a jelzett összeget. A Hetek most azért nyúltak mélyebben a zsebükbe, hogy elérjék a cserno­bili erőmű utolsó két reaktorának végleges kikapcsolását is. Április 26-án lesz tíz éve annak, hogy a 4. számú reaktor felrobbant és atom­katasztrófát idézett elő. A kijevi tanácskozást azért tartot­ták, hogy előmozdítsák a decemberi jegyzőkönyvben foglaltak megva­lósítását, s a munkálatok beindítását. A kijevi tanácskozással egyidejű­leg a Greenpeace környezetvédel­mi szervezet kedden sajtóértekez­letet tartott a bécsi Atomenergia Ügynökség (IAE) tudományos ta­nácskozásához időzítve, és beje­lentette: egyetért azzal a tervvel, hogy a "csernobili 4. számú reaktor köré vont szarkofágot egy újabb szarkofágba ágyazzák, s immár két védőburokkal biztosítsák az 1986- Ьчп felrobbant reaktort Kucsma Ukrajna és Oroszország partnerségéről Leonyid Kucsma ukrán elnök évi parlamenti beszédében jelezte, hogy Ukrajna változatlanul straté­giai együttműködésre törekszik Oroszországgal. "Annak ellenére, hogy Jelcin orosz elnök elhalasztotta kijevi lá­togatását, folytatódni fog a pár­beszéd" — mondta Kucsma, kife­jezve reményét, hogy Oroszország és Ukrajna aláír egy átfogó, széles körű egyezményt. "Ezzel egyidőben — folytatta Kucsma — Ukrajna következete­sen törekszik a FÁK keretein belüli integrációra, amely korlátozások nélkül a kölcsönös előnyökre és egyenjogúságra épül." Az ukrán elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió újjáélesztésére irányuló kezdeményezések csak kárt okoznak az integrációs folya­matokban. Az ukrán elnök az európai szer­vezetekbe való beilleszkedést ne­vezte Ukrajna józan, történelmi választásának. Kucsma szerint a külpolitika elvi irányvonala az egyensúly és a többirányúság biz­tosítása. A politikus elmondta, hogy Ukrajna­ fejleszteni kívánja keres­kedelmi, gazdasági, politikai és tu­dományos kapcsolatait Észak- és Dél-Amerikával, Nyugat-Európá­­val, a Közép- és Távol-Kelettel — írja az ITAR-TASSZ. Deficites az ukrán külkereskedelem Az energiahordozók nagyarányú importja 1,2 milliárd dolláros hi­ányt eredményezett Ukrajna tava­lyi külkereskedelmében — közölte kedden Leonyid Kucsma ukrán ál­lamfő az ország lakosságához in­tézett szokásos éves üzenetében. Ukrajna külkereskedelme tavaly 4,8 milliárd dollárral 31,8 mil­­liárdra nőtt. A földgázimport ugyan 66,3 mil­liárd köbméterre csökkent az egy évvel korábbi 69 milliárdról, s az olajimport is esett, 15,5 millió ton­náról 13,3 millióra, a szénimport azonban több mint kétszeresére, 7,5 millió tonnáról 16,5 millióra szökött fel. Az 1994. évi 290 mil­lió dollár helyett 314 millió dollár­ra nőtt az importált nukleáris fűtőanyagok számlája is. Az államfő közölte, hogy Ukraj­na idén 70 milliárd köbméter föld­gáz, 12,3 millió tonna kőolaj és 12,5 millió tonna szén importját tervezi, 7,6 milliárd dollár összér­tékben. Ebből a legnagyobb tételt a földgáz alkotja, 5,6 milliárd dol­lárral. Földgázból idén ugyanannyit ter­veznek termelni odahaza, mint tavaly — 18,2 milliárd köbmétert —, az olajtermelést 4,1 millió ton­náról 4,2 millióra kívánják növelni, szénből azonban a tavalyi 83,6 millió tonna helyett csak 67,2 mil­lió tonnát hoznak a felszínre, mivel a 230 veszteséges szénbánya közül 38-at bezárásra ítéltek. Ukrajna jelenleg olajszükségle­tének 10, gázszükségletének pedig 20 százalékát képes fedezni saját termelésből — közölte. A hat, együttesen 60 millió tonna összkapacitású ukrajnai olajfinomí­tóban "katasztrofálisan" hanyatlik a termelés — közölte az elnök. Az ukrán olajfinomítók tavaly csak 16,8 millió tonna olajat dolgoztak fel, miközben az ország szükséglete 30—40 millió tonna. Orosz—belarusz szerződés Szorosabb integrációt célzó, kon­­föderatív jegyeket mutató szövet­ségre lépett kedden Moszkva és Minszk. A Szuverén Köztársaságok Közösségének megalakításáról szó­ló szerződést Borisz Jelcin orosz és Alekszandr Lukasenko belarusz el­nök írta alá a Kremlben. A közösség élén a két ország államhatalmi szerveinek vezetőiből álló, nemze­tek feletti szerv, a Felső Tanács áll. A Kreml Szent­ György termében tartott ünnepségen mondott be­szédében Jelcin történelmi pillanat­nak és minőségileg új szakasz kez­detének nevezte a szerződés alá­írását. Hangsúlyozta, hogy a két el­nök milliók akaratának megfele­lően cselekedett. A két ország, amelyeket közös szláv gyökerek és több évszázados közös történelem jellemez, ezentúl közösen halad a reformok útján. Alekszandr Lukasenko belarusz elnök azt hangsúlyozta, hogy nem a politikai konjunktúra, hanem a két ország népeinek érdekében hozták létre a Szuverén Köztársa­ságok Közösségét, amire évek óta törekedtek. A szövetség az inte­gráció legmagasabb fokát jelenti a FÁK területén — hangsúlyozta Lukasenko. A Szuverén Köztársaságok Kö­zösségének (SZKK) megalakításáról szóló szerződésben leszögezték, hogy a résztvevők megőrzik állami szuverenitásukat, függetlenségüket és területi egységüket, illetve alkot­mányukat, valamint állami jelké­peiket. A szerződés értelmében egyeztetik viszont a külpolitikát és a védelmi kérdésekben is együtt­működnek. Gazdasági téren célként fogal­mazták meg a közös gazdasági tér­ség létrehozását. A közös piac, így a tőke, az áruk, a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlása ér­dekében átmeneti időszakról álla­podtak meg, amelynek során össz­hangba hozzák a reformok ütemét, illetve azok jogi hátterét, lebontják az azonos feltételekkel folytatott szabad vállalkozás korlátait. Még az év végéig egyesítik az energia­­rendszert, a közlekedési hálózatot, egységes tarifákat vezetnek be. A jövő év végéig egyesítik a pénzügyi rendszert, és megteremtik a közös valuta bevezetésének feltételeit. A testület Végrehajtó Bizott­ságának elnökét két évre választ­ják. Közös parlamenti szervet, il­letve a két költségvetésből közös büdzsét hoznak létre a kiadások fedezésére. Minszki tüntetés a szerződés ellen Több ezer ember tüntetett Minszk belvárosában a Szuverén Köztársaságok Közösségének meg­alakításáról szóló, orosz—belarusz szerződés ellen — jelentette a Reu­ter és az AFP. A szerződést Moszk­vában írta alá Borisz Jelcin orosz elnök és Alekszandr Lukasenko be­larusz államfő. A tüntetést, amelyen a Reuter helyszíni jelentése szerint mintegy 5000—7000 ember vett részt, a Belarusz Népfront nevű ellenzéki nacionalista párt szervezte. A Nép­front szerint a megállapodás veszé­lyezteti Belarusz szuverenitását. Az Interfax arról számolt be, hogy a hatóságok nem adtak en­gedélyt a tiltakozó megmozdulás­ra. A biztonsági erők lezárták a vá­ros központjában lévő Független­ség teret, valamint a környező ut­cákat és a körzetben bezártak az üzletek. A tüntetők Minszk belvárosán keresztül az elnöki hivatal és a törvényhozás elé vonultak. A "Jun­ta" és a "Mentsétek meg Belaruszt!" feliratú táblákat vivő tiltakozókat rendőrségi kordon tartotta távol a kormányépületektől és a parla­menttől. A tüntetők később úgy döntöttek, hogy a főútvonalon ma­radnak és az operaház körül — a márciusi nagy tüntetések hely­színén — gyűlnek össze. A tüntetők a "Sokáig éljen Belarusz!" jelmon­datot skandálták és a vörös—fehér belarusz zászlót lengették. A Reu­ter jelentése szerint a tüntetők nem csaptak össze a rendőrökkel. Az AFP úgy tudja, hogy a minsz­ki belügyminisztérium vezetése összeült a városban kialakult hely­zet megvitatására. A hírügynökségek kiemelik, hogy az orosz—belarusz szerződés meg­osztotta az egyébként higgadt be­larusz közvéleményt. Vasárnap mintegy 40 ezer — többségében idős — ember tüntetett a megálla­podás mellett, amelyet a két "test­vérköztársaság" közeledését lehe­tővé tevő "rendkívüli eseménynek" neveztek. Egy héttel korábban mintegy 30 ezer ember, főként a Belarusz Nép­frontot támogató nacionalisták vonultak az utcára a szerződés ellen tiltakozva. A megmozdulást akkor összecsapások zavarták meg. Moszkva Csecsenföldi harcok A csecsenföldi orosz csapa­tok — főparancsnokságuk köz­lése szerint — szigorúan tartják magukat Borisz Jelcin orosz elnök fegyvernyugvási dekré­tumához, tekintet­ nélkül a továbbra is folyó harcokra. Szemtanúk beszámolója sze­rint azonban az orosz erők ked­den este és szerda hajnalban több bevetésben légitámadást intéztek a Groznijtól, Csecsen­­föld fővárosától mintegy 50 ki­lométerre nyugatra, Urusz-Mar­­tan körzetében lévő Salazsi falura. A lakosok közül számo­san megsérültek, és mintegy 20 ház romba dőlt. A Reuter sze­rint a támadásra azt követően került sor, hogy a lázadók ve­zetői elutasították Jelcin béke­kezdeményezését, és a végsőkig való harc mellett szálltak síkra. Hága Blaskic ártatlan? Tihomir Blaskic, háborús bű­nökkel vádolt volt boszniai hor­­vát vezérkari főnök az összes vádpontban ártatlannak vallot­ta magát a hágai Nemzetközi Törvényszék délszláv háborús bűnökkel foglalkozó bírósága előtt — jelentette a Reuter A bíróság úgy rendelkezett, hogy Blaskicot a holland ható­ságok által kijelölt helyen kell őrizet alatt tartani, nem pedig a törvényszék scheveningeni bör­tönének gyűjtőtáborában, Hága mellett. Blaskic azt kérte, hogy ügyvé­dei, valamint családja láthatása céljából börtön helyett házi őrizetben tartsák. Antonio Cassese, a bíróság elnöke elutasította a házi őrizet­re vonatkozó kérelmet, de en­gedélyt adott arra, hogy a szigo­rú őrizet fenntartása mellett Blaskic elhagyhassa az ENSZ börtönét, s egy "másik tartózko­dási helyre" vigyék Hollandi­ában. Vlagyivosztok Amerikai búza Oroszországnak Az orosz Távol-Kelet kenyér­­ellátására 25 ezer tonna búza érkezett az Egyesült Államok­ból Vlagyivosztokba. A 7 millió dolláros ügylet alapja az ameri­kai kormány stratégiai mező­­gazdasági exportprogramja Oroszország számára. Az orosz csendes-óceáni tér­ség soha nem volt önellátó ga­bonából. A területnek évente 450 ezer tonna gabonára van szüksége, s ebből az amerikai szállítások eddig általában nem haladták meg a 3 százalékot. Ha a mostani ügylet sikeresen lebonyolódik, akkor az ameri­kai szállítók a washingtoni program keretében készek nö­velni a szállítandó gabona­­ mennyiségét, s más mezőgaz­­­­da­sági exportot — közölte az­­ ITAR-TASZSZ.

Next