Kárpáti Igaz Szó, 1997. április-június (78. évfolyam, 47-94. szám)
1997-04-03 / 47. szám
2. Kárpáti Igaz Stá Röviden Gingrich Tajvanon Szerdán Tajpejbe érkezett Newt Gingrich, az amerikai képviselőház elnöke, egy nappal azután, hogy Kína megrótta, amiért egy hétvégi nyilatkozatában amerikai védelmet ígért Tajvannak kínai támadás esetére. I Öngyilkos merényletek A palesztin rendőrség szerda hajnalban a Gázaövezetben őrizetbe vette az Iszlám Dzsihád terrorszervezet 15 aktivistáját. Az őrizetbe vételeket megelőzően a csoport bejelentette, hogy emberei követték el az öngyilkos merényletet Kfar Darom és Necarim zsidó települések közelében. Török-görög hadgyakorlatok Félreteszik a hagyományos török—görög vitákat, ellentéteket egy hadgyakorlat idejére: június 14-e és július 4-e között a két ország katonái közös gyakorlaton vesznek részt az Egyesült Államokban — írja szerdai számában a Turkish Daily News című ankarai napilap. Kína visszautasította a vádakat Az ENSZ emberi jogi bizottságának genfi ülésszakán Kína visszautasította az Egyesült Államok azon vádját, hogy Peking továbbra is súlyosan megsérti az emberi jogokat. A kínai küldöttséget vezető nagykövet helyettese, Li Pao-tung éles hangú válaszában egyúttal viszontvádakkal illette Washingtont, hangsúlyozván, hogy »az Egyesült Államokban az emberi jogok helyzete messze áll a jelestől, még mindig létezik az alattomos rasszizmus« —jelentette szerdán a Reuter és az AFP az Új-Kína hírügynökségre hivatkozva. Törökök brutalitása A török kormánycsapatok megöltek 56 kurd fegyverest az ország délkeleti részén — közölte a török vezérkar. Harcok Tunceli és Simák tartományokban voltak. A március 20-án kezdett hadműveletekben a kormányerők légimozgékonyságú alakulatokat is bevetettek harci repülőgépek támogatásával. A betiltott Kurd Munkáspárt (PKK) 13 éve harcol a török kormányerők ellen, hogy létrehozhassa a független Kurdisztánt a térségben — emlékeztetett az ITAR-TASZSZ. Az évek óta dúló fegyveres konfliktusban több mint 22 ezren vesztették életüket. A török vezetés elutasítja a párbeszédet a PKK-val, a felkelést katonai erővel igyekszik felszámolni. Az ország délkeleti részében kilenc tartományban 1987 óta rendkívüli állapot van érvényben, és a térségben nagy létszámú haderő állomásozik. A hadműveletek időnként átterjednek Irak északi részébe is, ahol — a török vezetés feltételezése szerint — kurd támaszpontok vannak. . Jelcin és Lukasenko tárgyalásai Az orosz államfő csillapítani szeretné a bírálatokat Moszkvában tegnap megkezdődött Borisz Jelcin orosz és Alekszandr Lukasenko belarusz elnöknek a két ország uniójáról rendelkező szerződés aláírása előtti utolsó tárgyalása — közölte Szergej Jasztrzsembszkij, a Kreml szóvivője. A szerződést feltehetően aláírják. Az AFP beszámolója szerint a két államfő még egyszer áttekintette a szerződés bizonyos részleteit. Jelcin az utolsó pillanatban bejelentette, hogy rövidített változatot írnak alá, a végső rendelkezések tervezetét széles körű népi vitára bocsátják, mielőtt ratifikálnák a szerződést. Megfigyelők szerint Jelcin ezt az elképzelést azért terjesztette elő, hogy csillapítsa az uniós elképzelésekkel szembeni mind hevesebb bírálatokat. Oroszországban — akárcsak Belaruszban — főként a reformista politikusok ellenzik az államszövetséget. Moszkvában sokan úgy tarják, hogy az unió kölöncként nehezedne az amúgy is betegeskedő orosz gazdaságra, és megrekesztheti a politikai és gazdasági reformfolyamatokat. Belaruszban — utalt rá a francia hírügynökség , a vaskalapos, önkényuralmi rendszert bevezető Lukasenko elnök lényegében már leállította a reformokat, és szovjet mintájú rendszer megteremtésén fáradozik. Az AP ismertetése szerint a két ország ugyan nem egyesül egymással, de politikai, katonai és gazdasági téren a lehető legszorosabbra fűzi kapcsolatait — anélkül, hogy bármelyikük is diktálhatna a másiknak. Eme elképzelések szerint a két volt szovjet tagköztársaság legfelsőbb tanácsot hozna létre, amelynek tagságát a két ország vezető politikusai alkotnák, és ők határoznák meg a közös politikai irányvonalat is. Ugyancsak egyeztetnék gazdasági és katonai tevékenységüket, közös energia- és szállítási rendszert alakítanának ki, s az sem elképzelhetetlen, hogy közös pénznemet vezetnének be. Német támogatás Romániának Németország támogatni fogja Románia euroatlanti integrációját és reformtörekvéseit, ha ezek következetesek, de a belépést minden ország maga mozdítja elő azzal, hogy megfelel-e az egyébként mindenkivel szemben támasztott normáknak —jelentette ki kedd esti tanácskozása után Carl Dieter Spranger német gazdaságfejlesztési és együttműködési miniszter, akit fogadott Emil Constantinescu román államfő is. A német miniszter tárgyalásokat folytatott Victor Ciorbea miniszterelnökkel és csapatának képviselőivel is, értékelve a román reform merészségét, illetve azt, hogy a kormány kisebbségügyi hivatalt hozott létre a kisebbségi kérdés kezelésére. Különösen a privatizációs, a infrastruktúra és a gazdasági átépítés terén ígért tapasztalati segítséget a román házigazdáknak. . A román kormányfő egyúttal meghívta romániai látogatásra Helmut Kohl kancellárt. Külügyi nyilatkozat Törökország határozottan elítélte azokat »a bűnös gyújtogatásokat«, amelyek kilenc török állampolgár halálát okozták nem egész egy héten belül Hollandiában és Németországban — jelentette az AFP. A külügyminisztérium közleményét ismertető szóvivő elmondta, hogy kedden behívatták a minisztériumba a holland és német nagykövetet, s kérték őket, hogy országuk mindent tegyen meg a tettesek letartóztatásáért és megbüntetéséért, s tegyenek lépéseket a területükön élő török állampolgárok hatékony védelméért. A krefeldi ügy vizsgálatára létrejött bizottság szerdán közölte, hogy a nyomra vezetőnek felajánlott 50 ezer márkajutalom ellenére még mindig nem tudni, hogyan keletkezett tűz a lakóházban, ahol három török vesztette életét. Az ügyészség szerint egyelőre semmi sem bizonyítja, hogy idegengyűlöletből fakadó gyújtogatás történt volna. Nemzetközi élet 1997. április 3., csütörtök Közel-keleti békefolyamat Szíria Európa segítségét kéri A szíriai külügyminiszter Madridban felszólította Európa államait, hogy segítsenek megmenteni az egy helyben topogó közel-keleti békefolyamatot. Spanyol vezető politikusokkal, köztük José Maria Aznar miniszterelnökkel folytatott tárgyalásain Faruk as-Saara az Izrael elszigetelését célzó új arab kezdeményezéseket igyekezett olyan színben feltüntetni, mint a tárgyalások újrakezdéséhez vezető legjobb utat. A Reuter jelentése szerint as-Saara hangsúlyozta: az arab államok azért akarják befagyasztani kapcsolataikat a zsidó állammal, és gazdasági bojkottot bevezetni ellene, hogy ráirányítsák a nemzetközi figyelmet arra a »kárra, amelyet Izrael okozzott a békefolyamatnak«. Az Arab Liga külügyminiszterei — kifejezve az izraeli településpolitika miatt érzett csalódásukat . Kairóban tartott ülésükön úgy döntöttek, hogy a kapcsolatok befagyasztását és a gazdasági bojkott újbóli bevezetését javasolják. Ramón de Miguel spanyol külügyi államtitkár a szíriai külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón leszögezte, hogy Madrid, bár megérti az arab államok csalódottságát, nem támogatja az Arab Liga határozatát, s azt a további béketárgyalások akadályának tekinti. Nyomatékosan aláhúzta, hogy Spanyolország álláspontja szerint a Közel-Kelet problémáit csak a folyamatos tárgyalások révén oldhatják meg. EU-biztos a bővítésről A sietség tompíthatja a politikai jó szándékot Az Európai Bizottság belga tagja szerint nem szabad elsietni az EU keleti bővítését, mert ez drámai következményekkel járhat a belépő országokra. A versenyügyekkel foglalkozó Karel van Miert szerdai nyilatkozatában úgy vélte, a szélesítésnek fokozatosan, hosszú időtartományban kell lebonyolódnia. Van Miért szerint a bővítés elsietésével tompíthatják a politikai jó szándékot is. A gyors bővítés nyomán a keleti országokban ágazato tűnhetnének el, súlyos gazdasági és szociális problémáka okozva — vélekedett van Miért olvasói levelekre válaszolva a La Libre Belgique című belga napilapban. Ugyancsak beláthatatlan következményekkel járhatna a sietség a legérzékenyebb ágazatokra az EU-ban is — tette hozzá. Politikailag az EU-nak mindenképpen ki kell állnia a bővítés mellett — fejtegette van Miért. »A hidegháború végeztével megvan a feltétlen akarat arra, hogy az EU megpróbálja befogadni a keleti államokat. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a jelöltek ama igyekezetét sem, hogy taggá váljanak. De az ő érdekük is, hogy a bővítés ne legyen elsietett, hanem fokozatosan folyjék le« — mondta a belga biztos — rámutatva az EU belső reformjának feltétlen szükségességére is. Az albán kormányfő a lázongó déli országrészben Tovább mélyülnek a kormányon belüli ellentétek Bashkim Fino albán kormányfő kedden a lázongó déli országrészbe utazott, első ízben azóta, hogy a balkáni országban kitört lázongások nyomán az ellenzékiek ellenőrzésük alá vonták a térséget. A miniszterelnök a felkelők fellegvárának számító Gjirokasterben bejelentette: hétfő óta nem létezik a Shik, az ország rettegett titkosrendőrsége. »Bárki, aki mostantól a Shik ügynökének mondja magát, hazudik« — szögezte le. Helyszíni beszámolók szerint Fino helikopteren érkezett Gjirokasterbe. Az ellenzékiek nagy lelkesedéssel fogadták a szocialista párti miniszterelnököt, a város egykori polgármesterét. Fino újságírók előtt azt mondta, azért érkezett a térségbe, hogy »a helyi hatalom és a közrend törvényes képviselőivel« tárgyaljon. Zárt ajtók mögött néhány perces megbeszélést folytatott a választott tisztségviselőkkel. Ezt követően valamennyien átmentek egy másik terembe, ahol az ellenzékiek vezetőivel és a nemzeti megmentési bizottságok tagjaival együtt folytatták a párbeszédet. »Köszönetet mondok a megmentési bizottságoknak azért a szerepért, amelyet a helyi hatalom megbénulásának pillanatában betöltöttek« — mondta Fino. Ugyanakkor hozzátette, hogy a törvényes intézmények visszaállítása nélkül nem tér vissza a rend és a nyugalom, és az általános választásokat sem lehet megrendezni. Tájékoztatta az ellenzéki vezetőket arról, hogy Sali Berisha albán államfő három nappal ezelőtt hivatalosan elfogadta a titkosrendőrség vezetőjének és helyettesének lemondását. A miniszterelnök elmondta azt is, hogy Arbem Malaj pénzügyminiszter leállíttatott mindenféle pénzügyi hozzájárulást a Shik költségvetéséhez. »Új titkosszolgálatot hozunk létre új arculattal« — szögezte le a kormányfő. A Reuter szerint Fino azzal, hogy a déli országrészbe látogatott, még inkább elmélyítheti az ellenzéki politikusokból és demokratákból álló átmeneti egységkormányban dúló feszültségeket. Fino Gjirokastert és Tepelenét elhagyva Görögországba utazik, ahol a szintén szocialista párti kormányfővel, Szimitisszel folytat tárgyalásokat a kétoldalú kapcsolatokról és az albániai válságról. Az AFP jelentése szerint az utóbbi 24 órában Albániában tíz embert öltek meg lövedékek és repeszek. Partra szállásra váró albánok Brindisi kikötőjében