Kárpáti Igaz Szó, 1997. április-június (78. évfolyam, 47-94. szám)

1997-04-03 / 47. szám

2. Kárpáti Igaz Stá Röviden Gingrich Tajvanon Szerdán Tajpejbe érke­zett Newt Gingrich, az amerikai képviselőház el­nöke, egy nappal azután, hogy Kína megrótta, ami­ért egy hétvégi nyilatkoza­tában amerikai védelmet ígért Tajvannak kínai tá­madás esetére. I­ Öngyilkos merényletek A palesztin rendőrség szerda hajnalban a Gáza­­övezetben őrizetbe vette az Iszlám Dzsihád terror­szervezet 15 aktivistáját. Az őrizetbe vételeket megelőzően a csoport be­jelentette, hogy emberei követték el az öngyilkos merényletet Kfar Darom és Necarim zsidó telepü­lések közelében. Török-görög hadgyakorlatok Félreteszik a hagyo­mányos török—görög vi­tákat, ellentéteket egy had­gyakorlat idejére: június 14-e és július 4-e között a két ország katonái közös gyakorlaton vesznek részt az Egyesült Államokban — írja szerdai számában a Turkish Daily News című ankarai napilap. Kína visszautasította a vádakat Az ENSZ emberi jogi bizottságának genfi ülés­szakán Kína visszautasí­totta az Egyesült Államok azon vádját, hogy Peking továbbra is súlyosan meg­sérti az emberi jogokat. A kínai küldöttséget vezető nagykövet helyettese, Li Pao-tung éles hangú vá­laszában egyúttal viszont­­vádakkal illette Washing­tont, hangsúlyozván, hogy »az Egyesült Államokban az emberi jogok helyzete messze áll a jelestől, még mindig létezik az alatto­mos rasszizmus« —jelen­tette szerdán a Reuter és az AFP az Új-Kína hír­­ügynökségre hivatkozva. Törökök brutalitása A török kormánycsapatok megöltek 56 kurd fegyverest az ország délkeleti részén — közölte a török vezérkar. Harcok Tunceli és Simák tartományokban voltak. A március 20-án kezdett had­műveletekben a kormányerők légimozgékonyságú ala­kulatokat is bevetettek harci repülőgépek támogatásával. A betiltott Kurd Munkáspárt (PKK) 13 éve harcol a török kormányerők ellen, hogy létre­hozhassa a független Kurdisz­­tánt a térségben — emlékezte­tett az ITAR-TASZSZ. Az évek óta dúló fegyveres konf­liktusban több mint 22 ezren vesztették életüket. A török vezetés elutasítja a párbeszédet a PKK-val, a felkelést katonai erővel igyekszik felszámolni. Az ország délkeleti részében ki­lenc tartományban 1987 óta rendkívüli állapot van ér­vényben, és a térségben nagy létszámú haderő állomásozik. A hadműveletek időnként át­terjednek Irak északi részébe is, ahol — a török vezetés feltételezése szerint — kurd támaszpontok vannak. .­­ Jelcin és Lukasenko tárgyalásai Az orosz államfő csillapítani szeretné a bírálatokat Moszkvában tegnap meg­kezdődött Borisz Jelcin orosz és Alekszandr Luka­senko belarusz elnöknek a két ország uniójáról ren­delkező szerződés aláírása előtti utolsó tárgyalása — közölte Szergej Jasztr­­zsembszkij, a Kreml szóvi­vője. A szerződést felte­hetően aláírják. Az AFP beszámolója sze­rint a két államfő még egy­szer áttekintette a szerződés bizonyos részleteit. Jelcin az utolsó pillanatban bejelen­tette, hogy rövidített változa­tot írnak alá, a végső ren­delkezések tervezetét széles körű népi vitára bocsátják, mielőtt ratifikálnák a szer­ződést. Megfigyelők szerint Jelcin ezt az elképzelést azért terjesztette elő, hogy csilla­pítsa az uniós elképzelések­kel szembeni mind hevesebb bírálatokat. Oroszországban — akárcsak Belaruszban — főként a reformista politiku­sok ellenzik az államszövet­séget. Moszkvában sokan úgy tarják, hogy az unió kölöncként nehezedne az amúgy is betegeskedő orosz gazdaságra, és megrekeszt­­heti a politikai és gazdasági reformfolyamatokat. Be­laruszban — utalt rá a fran­cia hírügynökség , a vas­kalapos, önkényuralmi rend­szert bevezető Lukasenko elnök lényegében már leállí­totta a reformokat, és szov­jet mintájú rendszer megte­remtésén fáradozik. Az AP ismertetése szerint a két ország ugyan nem egyesül egymással, de poli­tikai, katonai és gazdasági téren a lehető legszorosabb­­ra fűzi kapcsolatait — anélkül, hogy bármelyikük is diktálhatna a másiknak. Eme elképzelések szerint a két volt szovjet tagköztársaság legfelsőbb tanácsot hozna létre, amelynek tagságát a két ország vezető politikusai al­kotnák, és ők határoznák meg a közös politikai irány­vonalat is. Ugyancsak egyez­tetnék gazdasági és katonai tevékenységüket, közös energia- és szállítási rend­szert alakítanának ki, s az sem elképzelhetetlen, hogy közös pénznemet vezetnének be. Német támogatás Romániának Németország támogatni fogja Románia euroatlanti integrációját és reformtö­rekvéseit, ha ezek követ­kezetesek, de a belépést min­den ország maga mozdítja elő azzal, hogy megfelel-e az egyébként mindenkivel szemben támasztott nor­máknak —jelentette ki kedd esti tanácskozása után Carl Dieter Spranger német gaz­daságfejlesztési és együtt­működési miniszter, akit fogadott Emil Constantines­­cu román államfő is. A német miniszter tárgya­lásokat folytatott Victor Cior­­bea miniszterelnökkel és csapa­tának képviselőivel is, értékelve a román reform merészségét, il­letve azt, hogy a kormány kisebbségügyi hivatalt hozott létre a kisebbségi kérdés ke­zelésére. Különösen a privati­zációs, a infrastruktúra és a gaz­dasági átépítés terén ígért tapasztalati segítséget a román házigazdáknak. . A román kormányfő egyúttal meghívta romániai látogatásra Helmut Kohl kancellárt. Külügyi nyilatkozat Törökország határozottan elítélte azokat »a bűnös gyúj­togatásokat«, amelyek kilenc török állampolgár halálát okozták nem egész egy héten belül Hollandiában és Német­országban — jelentette az AFP. A külügyminisztérium közleményét ismertető szó­vivő elmondta, hogy kedden behívatták a minisztériumba a holland és német nagyköve­tet, s kérték őket, hogy or­száguk mindent tegyen meg a tettesek letartóztatásáért és megbüntetéséért, s tegyenek lépéseket a területükön élő török állampolgárok hatékony védelméért. A krefeldi ügy vizsgálatára létrejött bizottság szerdán kö­zölte, hogy a nyomra veze­tőnek felajánlott 50 ezer már­kajutalom ellenére még min­dig nem tudni, hogyan kelet­kezett tűz a lakóházban, ahol három török vesztette életét. Az ügyészség szerint egyelőre semmi sem bizonyítja, hogy idegengyűlöletből fakadó gyújtogatás történt volna. Nemzetközi élet 1997. április 3., csütörtök Közel-keleti békefolyamat Szíria Európa segítségét kéri A szíriai külügyminiszter Madridban felszólította Eu­rópa államait, hogy segít­senek megmenteni az egy helyben topogó közel-keleti békefolyamatot. Spanyol vezető politikusokkal, köz­tük José Maria Aznar mi­niszterelnökkel folytatott tár­gyalásain Faruk as-Saara az Izrael elszigetelését célzó új arab kezdeményezéseket igyekezett olyan színben feltüntetni, mint a tárgyalá­sok újrakezdéséhez vezető legjobb utat. A Reuter jelentése szerint as-Saara hangsúlyozta: az arab államok azért akarják befagyasztani kapcsolataikat a zsidó állammal, és gazda­sági bojkottot bevezetni el­lene, hogy ráirányítsák a nemzetközi figyelmet arra a »kárra, amelyet Izrael okoz­zott a békefolyamatnak«. Az Arab Liga külügymi­niszterei — kifejezve az izraeli településpolitika mi­att érzett csalódásukat . Kairóban tartott ülésükön úgy döntöttek, hogy a kap­csolatok befagyasztását és a gazdasági bojkott újbóli bevezetését javasolják. Ramón de Miguel spanyol külügyi államtitkár a szíriai külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón le­szögezte, hogy Madrid, bár megérti az arab államok csa­lódottságát, nem támogatja az Arab Liga határozatát, s azt a további béketárgyalá­sok akadályának tekinti. Nyomatékosan aláhúzta, hogy Spanyolország állás­pontja szerint a Közel-Kelet problémáit csak a folya­matos tárgyalások révén old­hatják meg. EU-biztos a bővítésről A sietség tompíthatja a politikai jó szándékot Az Európai Bizottság belga tagja szerint nem szabad elsi­etni az EU keleti bővítését, mert ez drámai következmé­nyekkel járhat a belépő országokra. A versenyügyekkel foglalkozó Karel van Miert szerdai nyilatkozatában úgy vélte, a szélesítésnek fokozatosan, hosszú időtartományban kell lebonyolódnia. Van Miért szerint a bővítés elsietésével tompíthatják a politikai jó szándékot is. A gyors bővítés nyomán a keleti országokban ágazato tűnhetnének el, súlyos gazdasági és szociális problémáka okozva — vélekedett van Miért olvasói levelekre válaszol­va a La Libre Belgique című belga napilapban. Ugyancsak beláthatatlan következményekkel járhatna a sietség a legérzékenyebb ágazatokra az EU-ban is — tette hozzá. Politikailag az EU-nak mindenképpen ki kell állnia a bővítés mellett — fejtegette van Miért. »A hidegháború végeztével megvan a feltétlen akarat arra, hogy az EU meg­próbálja befogadni a keleti államokat. Nem szabad figyel­men kívül hagyni a jelöltek ama igyekezetét sem, hogy tag­gá váljanak. De az ő érdekük is, hogy a bővítés ne legyen elsietett, hanem fokozatosan folyjék le« — mondta a belga biztos — rámutatva az EU belső reformjának feltétlen szük­ségességére is. Az albán kormányfő a lázongó déli országrészben Tovább mélyülnek a kormányon belüli ellentétek Bashkim Fino albán kor­mányfő kedden a lázongó déli országrészbe utazott, első ízben azóta, hogy a bal­káni országban kitört lá­zongások nyomán az ellen­zékiek ellenőrzésük alá von­ták a térséget. A miniszterel­nök a felkelők fellegvárának számító Gjirokasterben beje­lentette: hétfő óta nem léte­zik a Shik, az ország rettegett titkosrendőrsége. »Bárki, aki mostantól a Shik ügynöké­nek mondja magát, hazudik« — szögezte le. Helyszíni beszámolók sze­rint Fino helikopteren érke­zett Gjirokasterbe. Az ellen­zékiek nagy lelkesedéssel fogadták a szocialista párti miniszterelnököt, a város egykori polgármesterét. Fino újságírók előtt azt mondta, azért érkezett a térségbe, hogy »a helyi hatalom és a közrend törvényes képvi­selőivel« tárgyaljon. Zárt ajtók mögött néhány perces megbeszélést folyta­tott a választott tisztségvise­lőkkel. Ezt követően vala­mennyien átmentek egy másik terembe, ahol az el­lenzékiek vezetőivel és a nemzeti megmentési bi­zottságok tagjaival együtt folytatták a párbeszédet. »Köszönetet mondok a megmentési bizottságoknak azért a szerepért, amelyet a helyi hatalom megbénulá­sának pillanatában betöltöt­tek« — mondta Fino. Ugyan­akkor hozzátette, hogy a törvényes intézmények visszaállítása nélkül nem tér vissza a rend és a nyugalom, és az általános választásokat sem lehet megrendezni. Tájékoztatta az ellenzéki vezetőket arról, hogy Sali Berisha albán államfő három nappal ezelőtt hivatalosan el­fogadta a titkosrendőrség vezetőjének és helyettesének lemondását. A miniszterel­nök elmondta azt is, hogy Arbem Malaj pénzügy­­miniszter leállíttatott min­denféle pénzügyi hozzájá­rulást a Shik költségvetésé­hez. »Új titkosszolgálatot hozunk létre új arculattal« — szögezte le a kormányfő. A Reuter szerint Fino az­zal, hogy a déli országrészbe látogatott, még inkább elmé­lyítheti az ellenzéki politiku­sokból és demokratákból ál­ló átmeneti egységkormány­ban dúló feszültségeket. Fino Gjirokastert és Tepe­­lenét elhagyva Görögország­ba utazik, ahol a szintén szo­cialista párti kormányfővel, Szimitisszel folytat tárgyalá­sokat a kétoldalú kapcsola­tokról és az albániai vál­ságról. Az AFP jelentése szerint az utóbbi 24 órában Al­bániában tíz embert öltek meg lövedékek és repeszek. Partra szállásra váró albánok Brindisi kikötőjében

Next