Kárpáti Igaz Szó, 1997. április-június (78. évfolyam, 47-94. szám)

1997-04-05 / 48-49. szám

1997. április 5., szombat Közéleti lap 48-­19. (15 397- 15 398.) szám * SZABADÁRAS Azt beszélik: megyei vezetés elvette I­ngv­ár pénzét Megyei székvárosunk pedagógusai és egészségügyi dolgozói körében nagy a fel­háborodás: közvetlen felet­teseik úgy tájékoztatták őket, hogy márciustól kezdve azért nem kaphatják meg teljes egészében a fizetésüket, mert az idén a tavalyinál jóval több pénzt vonnak el Ung­­vártól a megyei költségve­tésbe. Egyesek még azt is tudják, hogy a múlt évi 40 % helyett most 60 %-ot vesz el a város jövedelméből a me­gye­(Befejezés a 3. oldalon) Kedveztek a körülmények az őszieknek Nagyon kell az eső a vetésekre A szeszélyes áprilisi időjárás — állítják a szak­emberek — igazán akkor alakul kedvezően földmű­veseink számára, ha leg­alább a hónap első felében sok lesz a csapadék. De vajon ez a körülmény nem hátráltatja-e a már megkezdett mezei munká­latokat? — tettük fel a kérdést Roman Szalonak, a megyei mezőgazdasági főosztály agronómusának. — Éppen a kifejezetten száraz márciusnak köszön­hetően mezőinken a tavaszi rajt viszonylag hamar elkez­dődött. Március első napjaira a tavaszi kalászosok 80 %-a — a zab, árpa s újabban a ta­vaszi búza magva—a talajba került. Ez megyei viszonylat­ban több mint ötezer hektárt tesz ki. Ezenkívül 1000 hek­tárt jóval meghaladja az a terület, amelyen az elmúlt he­tekben az egynyári füveket el­vetették. Párhuzamosan mindezekkel folyik az őszi kalászosok fejtrágyázása... — Hogyan teleltek az ősziek? —­ Egészen a legutóbbi he­tekig igen kedvező körül­mények között fejlődhettek az ősziek. (Befejezés a 3. oldalon) rÁprilis 7. egészségügyi világnap Fenyegető veszedelem Hogy az idei — április 7-i — egészségügyi világnapon az Egészségügyi Világszer­vezet a fertőző betegségek elleni harc fokozásának szükségességére hívja fel a figyelmet, az a közegész­ségügyi helyzet jelentős romlásával magyarázható. A világ különböző tájain rég el­feledett kórok ütötték fel ismét a fejüket, miközben a viszonylag újnak számító betegségekre —­ így az AIDS-re — nem sikerült még ellenszert találni. A fer­tőző betegségek a fejlett, erős gazdasággal és komoly szociális vívmányokkal ren­delkező országokban is ter­jednek, hát akkor nálunk, ahol a gazdasági válság és az életkörülmények számot­tevő romlása következtében ehhez a megfelelő táptalaj is adott, ugyan mi állhatná útjukat? A megyei egészségügyi főosztály kollégiumán je­gyeztem fel a következő ada­tokat: Kárpátalján tavaly 11 260 fertőző megbetege­dést regisztráltak. Ez az előző évhez képest 14 %-os növekedést jelent. Aggasz­tó, hogy a betegeknek csak­nem a fele gyerek volt. A helyhatalmi szervek vezetői számára pedig elgondolkod­tató, hogy miközben megyei viszonylatban százezer la­kosra 874,6 fertőző betegség esik. Ungváron ez a mutató 1991,2, a beregszászi járás­ban— 1710,1, az ungvári­ban — 1372, a szolyvaiban pedig 1034. Mint ahogyan elgondolkodtatónak — és a cselekvéshez útmutatónak — kellene tekinteniük a bél­hurut számának növekedését jelző adatokat is: a perecse­­nyi járásban 195,1, a bereg­szásziban 170,7, az ilosvai­­ban 134,2 bélhurutos meg­betegedés jut százezer lakoso­­ra, ugyanakkor a megyei át­lag csak 74,8. (Befejezés a 3. oldalon) Orosz—belorusz szövetség Az exállamfő az orosz nyomás erősödésétől tart Leonyid Kravcsuk volt ukrán államfő szerint az orosz—belarusz államszö­vetség megteremtése az első lépés afelé, hogy Belarusz teljesen beolvadjon nagy ke­leti szomszédjába. Kravcsuk, aki jelenleg par­lamenti képviselő, úgy látja, hogy az orosz—belarusz egyesülés után növekedni fog az Ukrajnára nehezedő orosz nyomás. A független Ukrajna első elnöke kijelentette: nehezen tudja elképzelni azt, hogy az államszövetségben egységes állampolgárság lesz, ha mindkét állam megőrzi saját államiságának jegyeit. Kravcsuk egyébként nem fűz sok reményt Borisz Jel­cin elnök tervezett kijevi lá­togatásához. Az ukránt hon­­atya úgy vélekedik, hogy az orosz—ukrán kapcsolatok Jelcin útja után nem vál­toznak meg gyökeres mó­don. Az ukrán parlament másik tagja, a RUH-párt képvise­lője, Ivan Zajec szerint a szövetségi szerződés az orosz terjeszkedő politika újabb, magától értetődő lépése, amely részben válasz a NATO-bővítésre. Zajec azt hangoztatja, hogy fel kell gyorsítani Ukrajna betago­lódását az európai és transz­atlanti szervezetekbe. Véle-r­­­ménye szerint a kijevi ve­zetésnek el kellene érnie Ukrajna mielőbbi kilépését a FÁK-ból. A költségvetés hiánya nagy hátrány Ukrajnának az a reménye, hogy hamarosan nemzetközi piacra dobhatja első kötvényét, szertefoszlóban van az idei évi költségvetés hiánya miatt—je­lentette ki az ukrán pénz­ügyminiszter-helyettes. Mihajlo Honcsaruk rámuta­tott, hogy érvényes büdzsé nélkül Ukrajnának nem sok esé­lye van hitelminősítést kapni. Az illetékes mindazonáltal derűlátóan megerősítette, hogy Ukrajna még idén piacra lép első kötvényével. Tavaly ukrán illetékesek azzal számoltak, hogy a kibocsátásra az első ne­gyedév végén kerül sor. Viktor Juscsenko jegybanki elnök a hét elején azt mondta, hogy Ukrajna 300—900 millió dollár összegű eurokötvénnyel, vagy szamuráj-kötvénnyel je­lentkezik. Az IMF azzal számol, hogy az ukrán költségvetés deficitje 5,8 milliárd hrivnya lesz, ami a GDP 4 százalékának felel meg. Az adóreform-csomaggal kie­gészített költségvetés elfoga­dása esetén az IMF 2,5—3 mil­liárd dollár hosszú távú hitelt nyújt Ukrajnának. Kijev megtiltotta az orosz katonai repülőgépeknek az ukrán légtérbe való be­repülést, mert az elmúlt he­tekben­­orosz harci gépek durván megsértették az ország légterét és a nemzet­közi repülési előírásokat — közölte Olekszandr Zatinaj­­ko vezérkari főnök. Az orosz légierő tájékoz­tatása szerint Ukrajna csü­törtökön már negyedik napja zárva tartotta légterét az orosz katonai gépek előtt. Más orosz források kiemelik: az ukrán intézkedés elvágta a légi összeköttetést Oroszor­szág és a Moldovában, a Dnyeszter mentén állomá­sozó orosz haderő között. A vezérkari főnök elmond­ta, hogy az orosz repülőgé­pek mozgásának korlátozása válasz az orosz légierő gépei által több ízben elkövetett ukrajnai légtérsértésre. Zatinajko közölte, hogy Moszkva és Kijev megál­lapodása értelmében az orosz és az ukrán katonai repülőgé­pek csak az illető ország vezérkari főnökének előzetes értesítése után használhatják a másik állam légterét. A napi gyakorisággal érkező érte­sítéseket a másik vezérkari főnöknek kell jóváhagynia. Március 25-én és 26-án azonban engedély nélkül repült Ukrajna fölé két orosz TU-22-es a fekete-tengeri Kígyó-szigetnél, a gépek az ukrán rádióhívásra nem felel­tek. Az ukrán vadászbom­bázók megjelenése után a TU-22-esek eltávolodtak a szigettől. Zatinajko tiltakozó üzenetet küldött orosz kollé­gájának, aki nem válaszolt. Március 28-án újabb orosz gépek, egy TU-22-esből, egy IL-76-osból, egy AN-30-as­­ból és egy AN-26-osból álló megerősített kötelék hatolt előzetes értesítés nélkül Uk­rajna légterébe. A gépek ön­kényesen megváltoztatták repülési magasságukat, ami­vel balesetveszélyes helyze­tet teremtettek, a repülőgépek összeütközésének elkerülé­sére egy órára le kellett zárni Odessza nemzetközi repü­lőterét. A levegőbe emelkedő ukrán vadászgépek rádióhí­vásaira ismét nem válaszoltak az orosz gépek. Március 28- án az ukrán vezérkari főnök újabb táviratot küldött az orosz vezérkari főnöknek, Viktor Szamszonovnak azzal a felszólítással, hogy az orosz légierő hagyjon fel veszélyes tevékenységével. Ukrán légtérzárlat Kitiltották az orosz katonai repülőgépeket Ukrán—magyar bizottsági ülés Ungváron Napirenden a kulturális értékek visszaszolgáltatása Az ukrán és magyar bizott­ság 1996. szeptember 30-án kelt jegyzőkönyvének értelmé­ben Ungváron április 3—4-én lezajlott a II. világháború ide­jén és az azt követő években más országok területére került kulturális értékek Ukrajnába való visszaszármaztatásának kérdéseivel foglalkozó ukrán— magyar bizottság 2. ülése. Az ülés a kölcsönös megértés és jóindulat légkörében zajlott. Az ülés társelnöke ukrán rész­ről Olekszandr Fedoruk, a kul­turális értékek Ukrajnába törté­nő visszaszármaztatása nemzeti bizottságának elnöke volt Magyar részről a társelnöki tisztet Rónay János, a Magyar Köztársaság művelődési és közoktatási minisztériuma a nemzeti kulturális örökség kér­déseivel foglalkozó főosztályá­nak vezetője töltötte be. Ukrán részről az ülésen részt vett V. Vrublevszka, a Nem­zeti Bizottság elnökének he­lyettese, L. Lozenko, a Nem­zeti Bizottság főszakembere, H. Papakin, az Ukrán Minisz­teri Kabinet mellett működő le­véltári főigazgatóság osztály­­vezetője, O. Jurcsenko-Mila­­ta, a Nemzeti Bizottság főkon­­zultánsa, V. Haborec, a Kár­pátaljai Megyei Állami Admi­nisztráció művelődési főosztá­lyának vezetője, M. Delehan, a Kárpátaljai Megyei Állami Levéltár igazgatója. Magyar részről az ülés mun­kájában részt vett Fodor Ist­ván, a kulturális értékek visz­­szaszármaztatásának kérdései­vel foglalkozó miniszteri meg­hatalmazott és dr. Radó Sán­dor, a Magyar Nemzeti Mú­zeum címzetes vezérigazgató­ja, a Budapesti Történelmi Múzeum vezérigazgatója. A felek tájékoztatták egy­mást az első ülésen született jegyzőkönyvben foglaltak tel­jesítéséről és konstatálták, hogy fokozatosan javul az együttműködés a felek között. A párbeszéd kialakításában megtett pozitív lépésként érté­kelték többek között azt, hogy 1996 decemberében Ukrajná­ban tartózkodott két magyar le­véltáros, 1997 áprilisában pe­dig a Magyar Nemzeti Galériá­ban fog dolgozni a Nemzeti Bi­zottság egyik informatikai kér­désekkel foglalkozó szakembe­re. Jelentős figyelmet szentel­tek a felek Fettich Nándor nap­lója közös kiadásának. (Befejezés a 3. oldalon)

Next