Kárpáti Igaz Szó, 1997. április-június (78. évfolyam, 47-94. szám)
1997-04-05 / 48-49. szám
1997. április 5., szombat Közéleti lap 48-19. (15 397- 15 398.) szám * SZABADÁRAS Azt beszélik: megyei vezetés elvette Ingvár pénzét Megyei székvárosunk pedagógusai és egészségügyi dolgozói körében nagy a felháborodás: közvetlen feletteseik úgy tájékoztatták őket, hogy márciustól kezdve azért nem kaphatják meg teljes egészében a fizetésüket, mert az idén a tavalyinál jóval több pénzt vonnak el Ungvártól a megyei költségvetésbe. Egyesek még azt is tudják, hogy a múlt évi 40 % helyett most 60 %-ot vesz el a város jövedelméből a megye(Befejezés a 3. oldalon) Kedveztek a körülmények az őszieknek Nagyon kell az eső a vetésekre A szeszélyes áprilisi időjárás — állítják a szakemberek — igazán akkor alakul kedvezően földműveseink számára, ha legalább a hónap első felében sok lesz a csapadék. De vajon ez a körülmény nem hátráltatja-e a már megkezdett mezei munkálatokat? — tettük fel a kérdést Roman Szalonak, a megyei mezőgazdasági főosztály agronómusának. — Éppen a kifejezetten száraz márciusnak köszönhetően mezőinken a tavaszi rajt viszonylag hamar elkezdődött. Március első napjaira a tavaszi kalászosok 80 %-a — a zab, árpa s újabban a tavaszi búza magva—a talajba került. Ez megyei viszonylatban több mint ötezer hektárt tesz ki. Ezenkívül 1000 hektárt jóval meghaladja az a terület, amelyen az elmúlt hetekben az egynyári füveket elvetették. Párhuzamosan mindezekkel folyik az őszi kalászosok fejtrágyázása... — Hogyan teleltek az ősziek? — Egészen a legutóbbi hetekig igen kedvező körülmények között fejlődhettek az ősziek. (Befejezés a 3. oldalon) rÁprilis 7. egészségügyi világnap Fenyegető veszedelem Hogy az idei — április 7-i — egészségügyi világnapon az Egészségügyi Világszervezet a fertőző betegségek elleni harc fokozásának szükségességére hívja fel a figyelmet, az a közegészségügyi helyzet jelentős romlásával magyarázható. A világ különböző tájain rég elfeledett kórok ütötték fel ismét a fejüket, miközben a viszonylag újnak számító betegségekre — így az AIDS-re — nem sikerült még ellenszert találni. A fertőző betegségek a fejlett, erős gazdasággal és komoly szociális vívmányokkal rendelkező országokban is terjednek, hát akkor nálunk, ahol a gazdasági válság és az életkörülmények számottevő romlása következtében ehhez a megfelelő táptalaj is adott, ugyan mi állhatná útjukat? A megyei egészségügyi főosztály kollégiumán jegyeztem fel a következő adatokat: Kárpátalján tavaly 11 260 fertőző megbetegedést regisztráltak. Ez az előző évhez képest 14 %-os növekedést jelent. Aggasztó, hogy a betegeknek csaknem a fele gyerek volt. A helyhatalmi szervek vezetői számára pedig elgondolkodtató, hogy miközben megyei viszonylatban százezer lakosra 874,6 fertőző betegség esik. Ungváron ez a mutató 1991,2, a beregszászi járásban— 1710,1, az ungváriban — 1372, a szolyvaiban pedig 1034. Mint ahogyan elgondolkodtatónak — és a cselekvéshez útmutatónak — kellene tekinteniük a bélhurut számának növekedését jelző adatokat is: a perecsenyi járásban 195,1, a beregszásziban 170,7, az ilosvaiban 134,2 bélhurutos megbetegedés jut százezer lakosora, ugyanakkor a megyei átlag csak 74,8. (Befejezés a 3. oldalon) Orosz—belorusz szövetség Az exállamfő az orosz nyomás erősödésétől tart Leonyid Kravcsuk volt ukrán államfő szerint az orosz—belarusz államszövetség megteremtése az első lépés afelé, hogy Belarusz teljesen beolvadjon nagy keleti szomszédjába. Kravcsuk, aki jelenleg parlamenti képviselő, úgy látja, hogy az orosz—belarusz egyesülés után növekedni fog az Ukrajnára nehezedő orosz nyomás. A független Ukrajna első elnöke kijelentette: nehezen tudja elképzelni azt, hogy az államszövetségben egységes állampolgárság lesz, ha mindkét állam megőrzi saját államiságának jegyeit. Kravcsuk egyébként nem fűz sok reményt Borisz Jelcin elnök tervezett kijevi látogatásához. Az ukránt honatya úgy vélekedik, hogy az orosz—ukrán kapcsolatok Jelcin útja után nem változnak meg gyökeres módon. Az ukrán parlament másik tagja, a RUH-párt képviselője, Ivan Zajec szerint a szövetségi szerződés az orosz terjeszkedő politika újabb, magától értetődő lépése, amely részben válasz a NATO-bővítésre. Zajec azt hangoztatja, hogy fel kell gyorsítani Ukrajna betagolódását az európai és transzatlanti szervezetekbe. Véle-rménye szerint a kijevi vezetésnek el kellene érnie Ukrajna mielőbbi kilépését a FÁK-ból. A költségvetés hiánya nagy hátrány Ukrajnának az a reménye, hogy hamarosan nemzetközi piacra dobhatja első kötvényét, szertefoszlóban van az idei évi költségvetés hiánya miatt—jelentette ki az ukrán pénzügyminiszter-helyettes. Mihajlo Honcsaruk rámutatott, hogy érvényes büdzsé nélkül Ukrajnának nem sok esélye van hitelminősítést kapni. Az illetékes mindazonáltal derűlátóan megerősítette, hogy Ukrajna még idén piacra lép első kötvényével. Tavaly ukrán illetékesek azzal számoltak, hogy a kibocsátásra az első negyedév végén kerül sor. Viktor Juscsenko jegybanki elnök a hét elején azt mondta, hogy Ukrajna 300—900 millió dollár összegű eurokötvénnyel, vagy szamuráj-kötvénnyel jelentkezik. Az IMF azzal számol, hogy az ukrán költségvetés deficitje 5,8 milliárd hrivnya lesz, ami a GDP 4 százalékának felel meg. Az adóreform-csomaggal kiegészített költségvetés elfogadása esetén az IMF 2,5—3 milliárd dollár hosszú távú hitelt nyújt Ukrajnának. Kijev megtiltotta az orosz katonai repülőgépeknek az ukrán légtérbe való berepülést, mert az elmúlt hetekbenorosz harci gépek durván megsértették az ország légterét és a nemzetközi repülési előírásokat — közölte Olekszandr Zatinajko vezérkari főnök. Az orosz légierő tájékoztatása szerint Ukrajna csütörtökön már negyedik napja zárva tartotta légterét az orosz katonai gépek előtt. Más orosz források kiemelik: az ukrán intézkedés elvágta a légi összeköttetést Oroszország és a Moldovában, a Dnyeszter mentén állomásozó orosz haderő között. A vezérkari főnök elmondta, hogy az orosz repülőgépek mozgásának korlátozása válasz az orosz légierő gépei által több ízben elkövetett ukrajnai légtérsértésre. Zatinajko közölte, hogy Moszkva és Kijev megállapodása értelmében az orosz és az ukrán katonai repülőgépek csak az illető ország vezérkari főnökének előzetes értesítése után használhatják a másik állam légterét. A napi gyakorisággal érkező értesítéseket a másik vezérkari főnöknek kell jóváhagynia. Március 25-én és 26-án azonban engedély nélkül repült Ukrajna fölé két orosz TU-22-es a fekete-tengeri Kígyó-szigetnél, a gépek az ukrán rádióhívásra nem feleltek. Az ukrán vadászbombázók megjelenése után a TU-22-esek eltávolodtak a szigettől. Zatinajko tiltakozó üzenetet küldött orosz kollégájának, aki nem válaszolt. Március 28-án újabb orosz gépek, egy TU-22-esből, egy IL-76-osból, egy AN-30-asból és egy AN-26-osból álló megerősített kötelék hatolt előzetes értesítés nélkül Ukrajna légterébe. A gépek önkényesen megváltoztatták repülési magasságukat, amivel balesetveszélyes helyzetet teremtettek, a repülőgépek összeütközésének elkerülésére egy órára le kellett zárni Odessza nemzetközi repülőterét. A levegőbe emelkedő ukrán vadászgépek rádióhívásaira ismét nem válaszoltak az orosz gépek. Március 28- án az ukrán vezérkari főnök újabb táviratot küldött az orosz vezérkari főnöknek, Viktor Szamszonovnak azzal a felszólítással, hogy az orosz légierő hagyjon fel veszélyes tevékenységével. Ukrán légtérzárlat Kitiltották az orosz katonai repülőgépeket Ukrán—magyar bizottsági ülés Ungváron Napirenden a kulturális értékek visszaszolgáltatása Az ukrán és magyar bizottság 1996. szeptember 30-án kelt jegyzőkönyvének értelmében Ungváron április 3—4-én lezajlott a II. világháború idején és az azt követő években más országok területére került kulturális értékek Ukrajnába való visszaszármaztatásának kérdéseivel foglalkozó ukrán— magyar bizottság 2. ülése. Az ülés a kölcsönös megértés és jóindulat légkörében zajlott. Az ülés társelnöke ukrán részről Olekszandr Fedoruk, a kulturális értékek Ukrajnába történő visszaszármaztatása nemzeti bizottságának elnöke volt Magyar részről a társelnöki tisztet Rónay János, a Magyar Köztársaság művelődési és közoktatási minisztériuma a nemzeti kulturális örökség kérdéseivel foglalkozó főosztályának vezetője töltötte be. Ukrán részről az ülésen részt vett V. Vrublevszka, a Nemzeti Bizottság elnökének helyettese, L. Lozenko, a Nemzeti Bizottság főszakembere, H. Papakin, az Ukrán Miniszteri Kabinet mellett működő levéltári főigazgatóság osztályvezetője, O. Jurcsenko-Milata, a Nemzeti Bizottság főkonzultánsa, V. Haborec, a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció művelődési főosztályának vezetője, M. Delehan, a Kárpátaljai Megyei Állami Levéltár igazgatója. Magyar részről az ülés munkájában részt vett Fodor István, a kulturális értékek viszszaszármaztatásának kérdéseivel foglalkozó miniszteri meghatalmazott és dr. Radó Sándor, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes vezérigazgatója, a Budapesti Történelmi Múzeum vezérigazgatója. A felek tájékoztatták egymást az első ülésen született jegyzőkönyvben foglaltak teljesítéséről és konstatálták, hogy fokozatosan javul az együttműködés a felek között. A párbeszéd kialakításában megtett pozitív lépésként értékelték többek között azt, hogy 1996 decemberében Ukrajnában tartózkodott két magyar levéltáros, 1997 áprilisában pedig a Magyar Nemzeti Galériában fog dolgozni a Nemzeti Bizottság egyik informatikai kérdésekkel foglalkozó szakembere. Jelentős figyelmet szenteltek a felek Fettich Nándor naplója közös kiadásának. (Befejezés a 3. oldalon)