Kárpáti Igaz Szó, 1997. július-szeptember (78. évfolyam, 95-146. szám)

1997-07-03 / 95-96. szám

2. Kárpáti Ifja* S­,ó Röviden Grúz-abház összecsapás Öt grúz és egy abház ka­tona vesztette életét hajnalban, amikor Abhá­­zia területén egy nyolc grúz katonából álló cso­port és az abház rend­­fenntartó erők egyik ala­kulata tűzpárbajba kevere­dett. Az első lövéseket az abházok adták le, mire a grúzok viszont tüzet nyi­tottak —jelentette az AFP az Interfaxra hivatkozva. Kubai szigorítás A büntető törvénykönyv mélyreható reformjának eredményeként Kubában hamarosan súlyos bün­tetések várnak minda­zokra, akiket kerítés, kiskorúak megrontása és kiskorúak koldulásra való rábírása vádjában találnak bűnösnek. A két hónap múlva törvényerőre emelkedő módosítások alapján szigorú ítélet szab­ható ki egy sor gazdasági bűncselekmény elköve­tőire is. Albániai börtönlázadás A tiranai börtönben fellázadtak a rabok. A büntetésvégrehajtási in­tézmények vezetője mind­össze annyit közölt, hogy a foglyok között robbant ki összecsapás. Szem­tanúk elmondása szerint a börtönhöz kivezényelték a belügyminisztérium kü­lönleges alakulatait, s az épületet páncélos jármű­vekkel kerítették be. Nemzetközi élet 1997. július 3., csütörtök Békés tüntetés Hongkongban »Demokráciát akarunk« Több ezren vonultak fel a kínai fennhatóság első napján Hongkong utcáin a demokrácia mellett tüntetve. A megmozdulás — ame­lyen a hongkongi hivatalos rádió szerint maximum tízezren vettek részt — békésen zajlott le. A Reuter jelentése szerint a tiltakozási jog első próbá­ja sikeresnek bizonyult: a városállam új kínai vezetői nem akadályozták meg a fel­vonulást, az aktivisták bi­zonyították, hogy képesek békésen felvonulni, a hong­kongi egykori gyarmati rend­őrség pedig tanújelét adta annak, hogy nincs szükség kínai katonákra a belső rend fenntartásához. »Demokráciát akarunk. Most akarjuk« — énekelték a tüntetők, akik »Vessenek véget az egypárti dik­tatúrának!« és »Építsük fel a demokratikus Kínát« feliratú transzparensekkel vonultak fel. A Kínai Demokratikus Hazafias Mozgalmakat Tá­mogató Szövetség szervezte megmozdulás résztvevői több mint egy kilométer hosszan vonultak fel Hong­kong belvárosában. A részt­vevők között valamennyi korosztály képviselői jelen voltak, sőt nem kínaiak is voltak közöttük. A Kína által beiktatott ideiglenes törvényhozás he­lyi idő szerint kedd hajnal­ban Hongkongban tartott első ülésén egyhangúlag fogadta el az egyesülési törvényt, amely egyebek mellett korlátozza az olyan alapvető szabadságjogokat, mint a gyülekezés, az egye­sülés és a véleménynyil­vánítás szabadsága. A hi­vatalos átadás után hat órával Hongkongba bevonultak a kínai hadsereg alakulatai is. Búcsú II. Erzsébettől és a demokráciától A köz véleménye és a reformok A CURS romániai szociológiai és köz­véleménykutató intézet által a romániai Soros alapítvány támogatásával, 1215 fős országos reprezentatív minta kikérdezésé­vel június közepén készített felmérés sze­rint a Demokratikus Konvenció, a kor­mánykoalíció vezető ereje továbbra is 47 százalékos támogatásnak örvend és Emil Constantinescu államfő a­­ legnépszerűbb politikus , bár a támogatás aránya némi­leg csökkent. A lapokban kedden ismertetett felmérés szerint a megkérdezettek 52 százaléka véle­kedett úgy, hogy az ország jó irányban ha­lad, 26 százaléka adott hangot ellenkező álláspontnak, míg 22 százalék nem formált véleményt. 47 százalék várt pozitív és 23 negatív eredményt jövőre a kormány gaz­daságpolitikájától, 30 százalék »nem tu­dommal« felelt. A magánosításnak 53 szá­zalék szerint gyorsan meg kell történnie, úgy, hogy az állam gazdasági szerepe mi­hamarabb megszűnik, 32 százalék gondol­ta ennek az ellenkezőjét, 15 százalék nem nyilatkozott. Saját életkörülményeivel a megkérdezettek 2 százaléka volt »nagyon«, 39 százaléka »elég« és 43 százaléka »nem nagyon« elégedett. 2 százalék tartotta magát a »felső«, 63 százalék a középosztály tagjának, 28 százalék az »alsó« réteg részének, 2 százalék nem válaszolt. A megkérdezettek 94 százaléka közölte, hogy családja egy vagy (6 százalék) 2 lakás tulaj­donosa, 4 százalék lakott bérletben és 2 százalék egyéb módon. Az intézmények közül továbbra is az egy­házban bíznak a legtöbben (85 százalék), majd a sorrend: hadsereg (83), államelnök (60), polgármester (48), rendőrség (48), kormány (45), igazságszolgáltatás (39). A lista végén szerepelnek az állami, majd a magánvállalatok, a parlament, a szak­­szervezetek és utolsó helyen a bankok. Arra a kérdésre, hogy mitől tartanak a legjob­ban, a románok 55 százaléka jelölte meg az árak alakulását, 41 százaléka a betegséget, 28 a munkanélküliséget, 25 egy háború kitörését a térségben (három hónapja még ez a lehetőség állt a 2. helyen), 21 százalék a bűnözést, 11 a társadalmi zavarokat. A politikusok népszerűségi listáján Constantinescu elnök vezet (54 százalék bízik vagy nagyon bízik benne, 41 százalék nem vagy kevéssé), második helyen Teodor Melescanu áll (még új pártjának bejelentése előtt) 46:33 aránnyal, majd Victor Ciorbea kormányfő következik (50/43). REUTER-fotó Konzulátus Kolozsvárott Tájékozott bukaresti dip­lomáciai forrás szerint megoldódott a kolozsvári magyar főkonzulátus épü­letének ügye. Az elmúlt napokban Bitay Károly vezetésével — aki több romániai sajtóközlés szerint a főkonzuli cím vá­rományosa — magyar kül­­ügyminisztériumi küldöttség tanulmányozta a helyszínen a felajánlott lehetőségeket és megfelelő megoldást talált, méghozzá a kolozsvári Főtéren. Az MTI-t tájékoztató for­rás szerint nem tükrözi tehát a tényleges helyzetet az a Mediafax hírügynökség által minap közreadott hír, amely szerint az épület problé­májának megoldatlansága miatt augusztusra tolódik el­ő a főkonzulátus megnyitása. A hivatalos megnyitás pontos dátumát még nem tűzték ki, de erre várhatólag már július hónap második felében sor kerül. Kifogások Horvátország magatartásában Elhalasztott döntés A Világbank az Egyesült Államok kérésére kedden el­halasztotta a döntését a Horvátországnak szánt harmincmil­­lió dolláros hitel folyósításáról. Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője, John Dinger azzal indokolta kormányának közbelépését, hogy »Horvátország nem tartja be maradékta­lanul az 1995-ben megkötött daytoni békeegyezményt«, amely véget vetett a boszniai etnikumok közötti háborúnak. A hitelt a horvát bankrendszer korszerűsítésére adná a nemzetközi pénzügyi szervezet. Amerikai részről főleg azt kifogásolják Horvátország ma­gatartásában, hogy a délszláv állam vonakodik kiadni a há­gai Nemzetközi Törvényszék által követelt háborús bűnösöket. Másfelől azzal vádolják Zágrábot, hogy akadá­lyozza a nem horvát etnikumú menekültek hazatérését hor­vátországi otthonaikba. »Csalásnak vagy lopásnak nevezik« Cseh bírálat Élesen bírálja Szlovákiát a Slovo című prágai liberális lap azért, mert Pozsony hi­vatalosan bejelentette: nem ismeri el a Szlovák Nemzeti Bank 24 milliárd koronás tartozását a Cseh Nemzeti Banknak, és törli ezt a kér­dést a még nyitott vagyon­jogi problémák listájáról. A Slovo szerint »Szlo­vákia tiszteletlensége az ide­gen vagyon iránt már túllépte a tűréshatárt«. Megjegyzi, hogy a tartozásról mindig a hitelező, nem pedig az adós dönt, mert ha nem így van, akkor »azt csalásnak vagy lopásnak nevezik«. A lap emlékeztet arra: nem ez az első eset, hogy Szlo­vákia önkényesen jár el. A szlovák kormány például nem teljesítette kötelezett­ségeit a Ceskoslovenská Ob­­chodní Banka iránt sem, amelynek majdnem 11 mil­liárd koronával tartozik. A tárgyalások egyik részt­vevője ezt a szlovák állás­pontot »pénzügyi terroriz­musnak« nevezte. A szö­vetségi állam szétesését kö­vető pénzbeváltáskor újabb mintegy négymilliárd ko­ronás szlovák tartozás kelet­kezett. »A szóbeli sérte­getéseket meg-még kibírhat­juk, de hogy még meglopni is hagyjuk magunkat, az bi­zony már tűrhetetlen« — szögezi le a Slovo. Ezzel kapcsolatban élesen bírálja a cseh külügyminisz­tériumot és a pénzügyi tárcát is, hogy hallgatnak, és nem tesznek semmit a cseh érde­kek megvédéséért. »Azért fizetjük őket, hogy érdekein­ket külföldön is megvédjék« — írja a lap, s hangsúlyoz­za: ezekre a cseh lépésekre azért is szükség van, mert nemzetközi jogi szempont­ból a szlovák lépések ér­vénytelenek. Talibántól 30 km-re Tálib előretörés Az Afganisztánban hatalmon lévő szélsőséges iszlámista tálibok milíciája előretört az északkeleti Tahár tartomány ellenzéki kézen lévő központja felé — közölte szerdán a pakisztáni központú, tálibbarát AIP hírügynökség. Az AIP arról számolt be, hogy a tálib milícia kedd este nagyszabású támadást indított az ellenzék Tahár tartomány­ban lévő erői ellen a szomszédos Kunduz tartományból. A támadók áttörték az ellenzék védelmi vonalait, és benyo­multak Kabr-i-Kazi, majd Kuala Ghar és Bangi járásokba, ahol az összecsapások a tartományi fővárostól, Talibantól mintegy 30 kilométerre nyugatra folynak. Az AIP mérlege szerint a tálibok húsz, az előző kormány hadseregparancsnokához, Ahmed Sah Maszudhoz hű ka­tonát öltek meg, 135-öt pedig foglyul ejtettek a heves har­cokban, míg a tálibok mindössze három embert vesztettek. A hírügynökség tudni véli, hogy helyi parancsnokok is csat­lakoztak a tálib offenzívához, s így a tálibok ezer fővel kezdett hadművelete 1500 harcossal folytatódhat. A Reuter hozzáfűzi: néhány ellenzéki vezető, köztük Burhanuddin Rabbani volt elnök és Abdurrah Raszul Szaj­­jaf, az Ittihad-i-Iszlámi (Iszlám Szövetség) szervezet vezetője ideiglenes támaszpontként használta Talikan városát, amióta a tálibok tavaly szeptemberben elűzték őket Kabulból. Az AIP jelentésében az is szerepel, hogy kedden két he­likopter emelkedett Talibanból a levegőbe, »nyilvánvalóan« az ellenzéki vezetőkkel a fedélzetén, bár nem lehetett azonosítani őket. Változatos lap — Rendelje meg a Kárpáti Igaz Szót augusztusra és az év h­átralevő hónapjaira. Az előfizetés díja a régi, postai költségekkel együtt egy hónapra 2 hrivnya 50 kopijka, három hónapra 7 hrivnya 50 kopijka, öt hónapra 12 hrivnya 50 kopijka. Előfizetőinknek egyetlen állágszám mindössze 14,7 kapiikába kerül.

Next