Kárpáti Igaz Szó, 1998. július-szeptember (79. évfolyam, 96-146. szám)

1998-07-02 / 96. szám

Elnöki vélemény Fontos a megfelelő felkészültség A gazdasági és egyéb jel­legű nehézségeink nem csök­kenthetik csapataink harci és mobilizációs felkészültségét, nem akadályozhatják kikép­zése és cselekvőképessége színvonalának növekedését — jelentette ki az Ukrán Ka­tonai Akadémia kibocsátó rendezvényén Leonyid Kucs­ma, a fegyveres erők főpa­rancsnoka. Ezek a feltételek a mai di­namikus idők sürgető köv­e­­telményei — jegyezte meg az elnök. Azt is kiemelte, hogy az or­szág vezetőinek és a fegy­veres erőknek számolniuk kell a fegyverek teljesítőképessé­gének folyamatos növekedé­sével, valamint a hadügyi komponensek minőségi vál­tozásaival. A függetlenség útjára lépve Ukrajnának szem előtt kell tartania a kialakult világhelyzetet és a fegyveres erőknek mindig készen kell állniuk a váratlan esemé­nyekre. Továbbra sincs házelnök Tegnap a Legfelső Tanács­ban a házelnöki tisztség három várományosa szólalt fel, illetve vitatták meg jelölésüket. A reggeli ülésen Ivan Csizs, a balközép frakció képviselője kijelentette, hogy egyes jelöltek vissza kívánnak lépni, megakadályozandó a szavazást Olekszandr Moro­z jelölésére. Amennyiben Morozon kívül valamennyien vissza­vonják jelölésüket, akkor a balközép is javasolni fogja Moroznak, hogy tegye ugyan­ezt, jelentette ki Ivan Csizs. A frakció pedig mindaddig nem fogja Olekszandr Morozt jelölni, amíg nem lesz biztosít­va az eredményes szavazás. Olekszandr Moroz (balközép) válaszában megcáfolta azt a véleményt, amely szerint a parlament és a kormány kö­zött fokozódik a szemben­állás, amennyiben őt választ­ják házelnöknek. Ugyan­akkor emlékeztetett arra, hogy a Legfelső Tanács so­hasem kezdeményezett szem­benállást, így tehát nem a parlament a gondok forrása. Ukrán—orosz együttműködés Telefonos eszmecsere Borisz Taraszjuk és Jevge­­nyij Primakov ukrán, illetve orosz külügyminiszterek ked­di telefonbeszélgetésük során megvitatták az ukrán—orosz egyezmények teljesítését. A külügyminisztérium in­formációs főosztálya az Inter­­fax-Ukrainának adott tájékoz­tatása szerint a miniszterek a kétoldalú együttműködés több aktuális kérdését is átte­kintették. Külön figyelmet szenteltek a két országba utazó állam­polgárok jogai biztosítása kérdésének. Kinevezés Leonyid Kucsma elnök 1998. június 26-i rendelkezése értelmében Horba Mihajlót nevezték ki a Huszti Járási Állami Közigazgatás elnö­kévé. Horba Mihajlo 1953-ban született a huszti járási Velja­­tinoban. Az Ukrán Mező­­gazdasági Akadémia 1977. évi befejezését követően a Kalinyin Kolhoz brigádve­zető segédje, agronómusa volt. Emellett komszomol- és pártmunkát is végzett. 1988- tól a huszti járási Határőr Kol­hoz, agrokereskedelmi egye­sülés elnökhelyettese. A gaz­daság átalakítását követően az Agrotej Termelési-Keres­kedelmi Vállalat élén áll. Változnak a lakbérek Hetek óta arról suttognak az illetékesek, hogy eljött az ideje a lakbérek emelésének is, mivel az azért mégsem engedhető meg, hogy a tisztelt állampolgár a reális értéknek csupán a nyolc­van százalékát fizesse, mi­közben vélhetően nagyo­kat nevet a markába. Ennek az országos hacacárénak egyszer és mindenkorra vé­get kell vetni: mindenki gombolja le azt a pénzt, ami jár tőle. A jótékonykodás­nak nincs helye, hiszen ab­ból nem lehet megélni, vé­lekedhettek a magas hivata­lokban. A némileg alacso­nyabb fekvésű hivatalok­ban viszont még ennél is keményebben fogalmaztak. A lakáskarbantartó vállalat alkalmazottai ugyanis úgy vérték, hogy valójában nem is nyolcvan százalékot fizet az állampolgár, hanem csak hatvanat, amivel ők ter­mészetesen nem tudnak mit kezdeni. A különbség pedig, vallották be, abból adódik, hogy a lakások zöme egysze­rűen fütyül az egészre, és még az eddig kivetett össze­get sem hajlandó befizetni. Ennek a nagymérvű felelőt­lenségnek pedig 2,7 milliárd hrivnya lakbérhátralék a következménye, ami a gya­korlat nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy a bérlakások tu­lajdonosainak egyharmada több mint két hónapja lakbér címén nem fizet egyetlen ko­­piskát sem. Az eddigi suttogásoknak és a velejáró bizonytalanság­nak most a kormány vetett végett, amely rendeletileg a helyi önkormányzatok hatás­körébe utalta a lakbérek mér­tékének megállapítását, illet­ve a megállapított tarifák be­hajtását. Az erről szóló sza­bályzatot, illetve a lakások felértékelésére vonatkozó »keretegyezményt« az Álla­mi Lakásépítő Vállalatnak kell kidolgozni október else­jéig. Hogy ez milyen szem­pontok szerint fog megtör­ténni, azt egyelőre legfel­jebb csak találgatni lehet, ám azt eleve biztosra lehet venni, hogy az új díjszabá­sok megállapításánál nem a hivatal húzza majd a rövi­­debbet. Feltehetően azok járnak majd jól, akik olyan lakásokban laknak, ame­lyekben nincs sem szemét­­tároló, sem lift és más civili­­záltságra utaló alkalmatos­ság. Akiknél viszont van­nak ilyen dolgok, azok pe­dig legfeljebb abban re­ménykedhetnek, hogy liften felemelkedni a hetedik-ki­lencedik emeletre talán a jö­vőben is olcsóbb lesz, mint a városi taxi díjtétele. Erdélyi Gábor Régiók közti együttműködés közös erővel a bűnözés ellen A bűnözés nem ismeri az államhatárokat, tehát kü­­lön-külön egyik ország rend­őri szervei sem harcolhat­nak ellene eredményesen. Kárpátalja földrajzi fekvésé­nél fogva különösképp érin­tett abban, hogy együttmű­ködjön a szomszédos orszá­gok bűnüldöző szerveivel. A Kárpátaljai Megyei Bel­ügyi Főosztály vezetői fon­tosnak tartják a határon túli, velünk szomszédos régiók rendőri szerveivel való szoros munkakapcsolatot. Elvégre közös érdekről van szó: a ha­tárokon átnyúló szervezett bűnözés elleni eredményes harcról. Ennek érdekében ko­rábban már született együtt­működési megállapodás me­gyénk belügyi főosztálya és Románia, valamint Szlovákia szomszédos megyéinek rend­őri szervei között. Két hete pedig a BRFK vezetőivel szü­letett hasonló megállapodás. Tegnap Kárpátaljára érke­zett Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendőrfőkapitánya, dr. Szabadfi Árpád rendőrezre­des, valamint Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei kollégái, dr. Sutkó Sán­dor dandártábornok és Berta László rendőrezredes. A szomszédos magyarországi megyék rendőrfőkapitányai részt vettek azon a nemzetkö­zi tanácskozáson, melyen je­len volt dr. András Román rendőrezredes, Kassa megye rendőrfőkapitánya, dr. Peter Hudi rendőrezredes, Eperjes megye rendőrfőkapitánya, valamint dr. Jozef Zamba rendőrezredes, a nagymihályi járási rendőrkapitányság ve­zetője is. A munkamegbeszélés zá­róakkordjaként Valentin Bez­­borodij milíciaezredes, a me­gyei belügyi főosztály veze­tője és magyarországi kollé­gái együttműködési megálla­podást írtak alá. Mint azt az esemény után megtartott saj­tótájékoztatón Valentin Bez­­borodij elmondta, a bűnözés elleni közös fellépés példaér­tékűnek mondható, mivel a régiók szintjén sokkal gyü­mölcsözőbbek s előremutatób­­bak a nemzetközi kapcsola­tok, mint a legfelső állami vezetések szintjén. Megyénk belügyi szervei a nemzetközi együttműködésben látják az egyetlen lehetséges módját a szervezett bűnözés, így a ká­bítószer-kereskedelem, a prostitúció és a gazdasági bűncselekmények visszaszo­rításának. Mint azt kérdésünkre vála­szolva dr. Szabadfi Árpád, Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye rendőrfőkapitánya el­mondta, az együttműködés­ről szóló aláírás fontosságát és gyakorlati hasznát elsősor­ban abban látja, hogy a bűn­üldöző szervek sem Magyar­­országon, sem Kárpátalján nem maradnak le az összefo­nódó szervezett alvilág mö­gött. Az országok határ menti régióiban pedig végre legá­lis, közösen létrehozott ala­pokra helyeződik a bűnüldö­zés, s talán sikerül útját állni az államhatárokon viszony­lag szabadon jövő-menő al­világi elemeknek. Balogh Csaba Fotó: Markovics Mátyás Felvételi '98 6. oldal Sport:­foci-VB '98 7. oldal Ülésezett a Kárpátaljai Szövetség 4. oldal Mezőgazdasági helyzetkép 5. oldal 1998. JÚLIUS 2., CSÜTÖRTÖK KÖZÉLETI LAP 96. (15 639.) szám Ára: 30 kopijka Tanévzáró a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolán Négy év munkájának gyümölcse A Kárpátaljai Magyar Fő­iskoláért Alapítvány és a nyíregyházai tanárképző fő­iskola közös erőfeszítésével 1994-ben létrehozott speciá­lis képzés elérte célját — mondotta felszólalásában Dr. Szabó Géza, a BGyTF Bereg­szászi Speciális Képzésének igazgatója, összegezve az eltelt 4 évet. Az a tény, hogy 19 diák kaphat óvoda­­pedagógusi és tanári dip­lomát, igazolja a két fél szak­mai elképzeléseinek megala­pozottságát és létjogosult­ságát. Ugyanakkor hangsú­lyozta: a feladat nemcsak szakmai kihívást jelentett, a főiskola tanárainak elköte­lezett munkája nélkül a vál­laltak nem lettek volna végre­hajthatók. Egy pedagógus­­képző főiskola akkor látja el feladatát, ha ki tud lép­ni az intézmény falai közül, szervesen be tud illesz­kedni a befogadó közös­ség életébe. A speciális képzés igazgatója szerint tanárok és diákok e feladat­nak is eleget tudtak tenni. (Befejezés a 3. oldalon.) ÖN TÖBBSZÖRÖSEN NYER, HA A KÁRPÁTI IGAZ SZÓT VÁLASZTJA! Rendelje meg lapunkat 1998 második felére is! Az előfizetést minden postahivatal elfogadja! Kárpáti Igaz Szó — a hiteles közéleti lap

Next