Kárpáti Igaz Szó, 1998. július-szeptember (79. évfolyam, 96-146. szám)

1998-07-02 / 96. szám

1998. július 2.– csütörtök Hazai körkép Kárpáti Igaz Szó 3. Négy év munkájának gyümölcse (Befejezis) Az általuk szervezett kulturá­lis és tudományos rendez­vények is igazolnak. 1996, a főiskola hivatalos bejegyzése fordulópont volt az intéz­mény életében, amely meg­felelő alapot biztosított a kár­pátaljai alapítók és nyíregy­házai partnereik­­ együtt­működésének további elmé­lyítéséhez. A példa értékű együttműködést a szónok egyébként a siker legfon­tosabb zálogaként jellemezte, hiszen a két fél az évek során egy csapatként tudott dolgoz­ni. Ennek pregnáns példá­jaként dr. Szabó Géza a főisko­la hallgatóinak idén első alka­lommal megszerve­zett nyír­egyházai részképzését em­lítette, melynek keretében a beregszászi speciális képzés diákjainak egy, s­­a KMTF diákjainak két csoportja hall­gathatott előadásokat, s vehe­tett részt szakmai gyakorlaton Nyíregyházán. A kezdetekkor sokan igye­keztek bizonyt­alanságot kelteni a főiskola diákjaiban és támogatóiban, nem sokan hittek abban, hogy sikerülhet Beregszászban létrehozni és működtetni egy magyar tan­nyelvű felsőoktatási in­tézményt — emlékezett visz­­sza a főiskola alapításának időszakára Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke, a KMTF fői­gazgatója. A kételkedőket látszott igazolni, hogy egyre késett a főiskola bejegyzése, hogy egymásnak adták a ki­lincset a tanintézet műkö­dését ellenőrző hivatalos bi­zottságok és ellenőrök, hogy bizony szűkösek voltak a működési feltételek. De a kez­deményezők és partnereik nem egymásban keresték a hi­bát,­ hanem tették a dolgukat — hangsúlyozta Orosz Ildikó —, s ez a hozzáállás tekint­hető a siker titkának. Ennek köszönhető, hogy fokoza­tosan javuló körülmények között tanulhatnak a diákok, szépen gyarapszik a főiskola könyvtára, s végül, hogy sor kerülhetett a diplomakiosztás­ra. Ugyanakkor az alapítók a működési feltételek bizto­sításánál mindig is fonto­sabbnak tartották a szellemi építkezést, aminek eredmé­nyeképpen folyamatosan gyarapszik a főiskolának a helyi értelmiség köréből ver­buvált tanári gárdája. Ez a folyamat a főigazgató szerint egyben az intézménynek a helyi közösségbe való integ­rálódásának, elfogadottságá­nak jele is. Mindez persze nem jelenti, hogy máris révbe értünk volna, szögezte le Orosz Ildikó. Sok munkára, számos megvívandó csatára van még szükség ahhoz, hogy többé senki se kér­dőjelezhesse meg a főiskola létét. Az ünnepi beszédeket kö­vetően került sor a diplomák kiosztására. Az óvodapeda­gógus, angol—történelem és angol—földrajzszakos hallga­tóknak dr. Balogh Árpád, a BGyTF főigazgatója és Orosz Ildikó, a KMTF főigazgatója adta át az okleveleket. A ceremóniát követően Barabás Miklós, a Magyar Békeszövetség titkára, a Mérnökök a békéért szer­vezet képviselője köszöntötte a diákokat és tanáraikat a je­les esemény alkalmából, hang­súlyozva a főiskola létének túlbecsülhetetlen fontossá­gát. Mint mondotta, a helyi problémákra csak helyben le­het kielégítő válaszokat ta­lálni, amihez viszont olyan kiművelt emberfőkre van szükség, akiknek tudása a he­lyi valóságban gyökerezik. A Magyar Békeszövetség en­nek szellemében igyekezett és igyekszik ma is lehe­tőségeihez mérten támogatni a főiskolán folyó munkát. Barabás Miklós ez alkalom­mal 19 diáknak nyújtott át ösztöndíjat egész éves kiváló tanulmányi eredményeik elis­meréseképpen, valamint meg­hívókat adott át a főiskola hallgatóinak a július 6—10- én Nyíregyházán sorra kerülő Nyári Szabadegyetemre, va­lamint a július végén Buda­pesten Európa a szemünkben címmel megrendezendő if­júsági táborba. (sz. I.) A váltó mint fizetési eszköz Szerhij Usztics, a megyei állami közigazgatás elnöke tanácskozást tartott a gaz­dálkodó szubjektumok kö­zötti elszámolás új formájával, a váltó bevezetésével és for­galmával kapcsolatban. Az új, piacgazdálkodási viszo­nyok közepette az els­zámolás­­nak ez a módja már kidol­gozást nyert. Most azonban az a feladat, hogy tért hódít­son a pénzügyi szervek, il­letve a költségvetési intéz­mények, a vállalatok és szer­vezetek közötti elszámolás­ban, amelyeknek jelentős adósságuk halmozódott fel az energiahordozók gyógy­szerek, élelmiszerek és szol­gáltatások díjainak fizetése terén. A váltó bevezetésével kap­csolatos véleményüknek és javaslataiknak adtak hangot az ülésen Olekszandr Ovszja­­nyikov, a megyei állami közi­gazgatás elnökhelyettese, Viktor Baloga, Munkács vá­ros tanácselnöke, Mikola Andrusz, az Ungvári Járási Állami Közigazgatás elnöke, Ivan Derkacs, a Megyei Álla­mi Adóügyi Adminisztráció elnökének első helyettese, valamint az adminisztráció főosztályainak vezetői. Vala­mennyien egyetértettek ab­ban, hogy a jelenlegi fizetési válság és a helyi költség­­vetések pénzhiányának körül­ményei közepette a váltókkal történő elszámolást mielőbb be kell vezetni. A kérdéssel kapcsolatos rendelkezés már elkészült és megvan a remény arra, hogy az eredmény sem fog sokáig váratni magára. A vita során felvetődött annak ötlete is, hogy a me­gyében hozzanak létre egy olyan kereskedőházat, amely a közvetítő szerepét töltené be a termelő és a vásárló között az árukészlet értéke­sítésében, valamint elszá­molásokat végezne többek között váltókkal. A gazdasá­gi és vagyonügyi főosztály a kérdést tanulmányozni fogja és elkészíti javaslatait. A megyei állami közigazgatás sajtószolgálata Rögzített agroadó és hátralékleírás Leonyid Kucsma elnök a rögzített mezőgazdasági adó­ról szóló rendeletének aján­lása szerint 1999-től kezdő­dően rögzített adót­­fizetnek a mezőgazdasági termelők, mégpedig készpénzben. A rendeletben említett fix agroadó a mezőgazdasági vál­lalatok által jelenleg fizetett tíz adónem helyett kerül beveze­tésre (nyereség-, föld-, gépjár­mű-, út- és kommunális adó, az állami költségvetésből teljesí­tett geológiai-feltáró munká­kért járó illeték, továbbá a kö­telező társadalombiztosítási és nyugdíjbiztosítási, az Állami Innovációs Alapba és a Cser­nobil Alapba elvont járulé­kok). Az adófizetési rendszer­ről szóló törvényben megha­tározott többi adót és járulé­kot azonban fizetniük kell a mezőgazdasági árutermelők­nek, mégpedig abban a rend­ben és összegben, amelyet a törvény megállapít. Az új adó alapjául azon mezőgazdasági termőföldek területe szolgál, amelyet az árutermelő tulajdonba vagy használatba, többek között bérbe kapott. Az egyhektárnyi termőföld után járó fix agroadó díjtéte­lét a pénzbeli értékéhez viszo­nyítva százalékban állapítják meg. Az értékelés pedig a Mi­niszteri Kabinet által jóváha­gyott módszerrel történik. Az adófizetők a rendelet­ben megállapított új adó ösz­­szegét a tárgyév eredményei­ből kiindulva határozzák meg, és azt a tárgyévet követő esz­tendő január 20-ig kötelesek teljes egészében befizetni a költségvetésbe. A tárgyév folyamán pedig a rögzített agroadót havonta egyenlő részletekben kell átutalni az előző beszámolási évért járó adók és járulékok legalább 60 %-ának összegében. A rendelet 1999. január 1- vel lép hatályba és 2004. ja­nuár 1-ig lesz érvényben. Emellett leírják, illetve ta­golják a mezőgazdasági vál­lalatok és cukorgyárak 1998. január 1-e előtt keletkezett adóhátralékát. Az erre vonatkozó elnöki rendelet értelmében a kése­delmi kamat, a különböző pénzbüntetések, a nyugdíja­lap és a társadalombiztosítási alappal szemben felhalmozó­dott adósságokat írják le. Tagolják viszont a hozzáa­dott értékadó, a nyereség- és a földadó, a Csernobil és az innovációs alapba irányuló járulékok, a természeti erőfor­rások felhasználásáért járó illeték és a személyi jövedelem­­adó fizetése terén felhalmo­zódott adósságokat. Az adó­hátralékokat 60 hónap alatt kell befizetni 2000. január 1- től kezdődően. Ifjú tehetségek tárlata Munkácson Munkácson, a Munkácsy Mihály Galériában kiállítást rendeztek a helyi művészeti is­kola idei végzős növendékei­nek munkáiból. Az érdeklődők több héten át tekinthették meg az ifjú tehetségek festményeit, akvarelljeit, textilművészeti munkáit, szobrait... A tárlat berekesztéseként egy kis ünnepségre került sor a galériában. Vaszil Cibere festő, a művészeti iskola igaz­gatója itt nyújtotta át a diá­koknak a tanulmányaik befe­jezéséről szóló okmányokat. (boem) Falunapok Bökényben Július 11-én a Magyar Ér­telmiségiek Kárpátaljai Közös­sége falunapokat rendez Ti­­szapéterfalva és társközségei részére. A megnyitóra a tisza­­bökényi falumúzeumban kerül sor. A programok között sze­repel a sztálinizmus áldozatai­nak emlékére felállított emlék­tábla megkoszorúzása is. A fa­lunapok vendégei másnap részt vesznek a hagyományos tiszaújlaki Turul-ünnepségen. (i.e.) Örmény zenei est Lapunkban nemrég írtunk arról a képzőművészeti tárlat­ról, amelyet az Örmény Köz­társaság megalakulásának nyolcvanadik évfordulója je­gyében rendezett meg a Kár­pátalján élő örmények Ararát kulturális szövetsége. A meg­emlékezések folytatódnak. E közösség a napokban Szergej Nikogoszjan elnökkel az élen egy zenei estre invitálta az ér­deklődőket a megyei filharmó­nia nagytermébe. Öt ifjú előa­dóművész lépett hangver­senypódiumra — Alekszandr Janyev (brácsa), Viktoria Szo­­kolovszka (zongora), Sztepan Jaszninszkij, Jurij Szokolovsz­­kij (hegedű) és Nagyezsda Ga­­lacan (cselló), akik magas szín­vonalon szólaltatták meg a vi­haros történelmű nép zenéjét, így Hacsaturjan, Szpendiarov, Arutyunyan szerzeményeit.­­ (radvánci) Sírgy­alázók Bátyúban Vandál egyének több tucat síremléket rongáltak meg a bátyúi református temető­ben. A sírgyalázók ledöntöt­­ték, összezúzták a síremléke­ket. A nyomozók rövid idő alatt a sírgyalázók nyomára bukkantak. A vandál csele­kedet elkövetésével alaposan gyanúsítható személyeket őrizetbe vették. B. Cs. Veszélyes vizeken Manapság ugyancsak jelentős azok száma, akik »ve­szélyes vizeken« kénytelenek hajózni, s az egyszerű létfenntartás érdekében vállalnak komoly kockázatot. Elég ha csak azokat a teljesen kiszolgáltatott embere­ket említem, akik minden biztosíték nélkül kénytele­nek elszegődni külföldre, néha a szó szoros értelmé­ben éhbérért. Vállalva a kisemmizés, a kitoloncolás ve­szélyét. E tömegnél csak azok száma nagyobb, akik a zavarosban halászva próbálnak létesülni. Veszélyes ez is, az is. Most viszont hadd szóljak a valódi vizek veszélyei­ről. Tavaly Ukrajnában 4 299-en fulladtak vízbe. Szo­morú tény: köztük 839 gyerek lelte halálát a hullámok­ban. Az idei fekete statisztika is figyelmeztető. A fo­lyók, tavak már eddig 239 áldozatot követeltek. S a fürdési idény java még előttünk van... Kárpátalján alig van kiépített strand, uszoda. Ma­radnak tehát a vadvizek, s marad a vészhelyzet, hiszen folyóink ugyancsak szeszélyesek, s még veszélyeseb­bek a mély bányagödrök. Az örvények, az alámosá­­sok, a rönkös-köves mederfenekek megyénkben is év­ről évre sok áldozatot követelnek. Felügyelet nélkül fürdőző gyerekek, felelőtlen fel­nőttek... Pedig néha elegendő egy rossz mozdulat, né­hány pohárka szeszes ital, s a vidám kirándulás rémá­lommá válik. A víz könyörtelen, ám ne feledjük: a hibát mindig az ember követi el. Elszomorító esetek történtek a Be­regszász környéki bányagödrökben, a dédai homok­bányában, de évről évre szed áldozatokat az Ung, a Tisza, a Latorca is. Manapság szinte teljesen megoldatlan a gyerekek szervezett üdültetése. A csoportokban kószáló, unat­kozó sihedereket vonzza a víz. S ilyenkor illik megmu­tatni, ki a legény a gáton. Miközben elég egy sikerte­len ugrás, és máris szükség lenne a vízimentőkre, de vizeink területéhez képest ezek száma elenyésző. Nincs tehát, aki segítsen. Megelőzhető lenne a baj azzal is, ha az iskolákban lenne lehetőség az úszás oktatására. Ám az ilyesmi kuriózumszámba megy. Míg a gyerekek számára a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy képtelenek pontosan felmérni a helyze­tet, addig a felnőttek »vízhalálát« a szerencsétlensé­gek jelentős részében az alkohol okozza. Volt már példa arra is, hogy az egyik spicces atyafi kapatos ivócimboráját próbálta kimenteni a habokból, és mind­ketten odavesztek. A veszély tehát reális és nagy. Vigyázzunk hát ma­gunkra és egymásra. Horváth Sándor Ifjúságnapi rendezvények Ukrajna-szerte méltatták az ifjúság napját. A megyei álla­mi közigazgatás kandallóter­mében az ünnep alkalmából Volodimir Prihogyko, a me­gyei állami közigazgatás el­nökhelyettese, Ivan Rizak, a szervezési főosztály vezetője, valamint Petro Tokar, a bel­politikai főosztály vezetője városunk ifjú tudósait kö­szöntötte. A meghívottak egy csoportjának — Kateri­na Szócskának, Miroszlava Lengyelnek, Mihaj­lo Roskó­­nak, Viktor Bundának, Vaszil Kabacijnak, Roman Oficinsz­­kijnak, Mikola Palincsuknak, Jurij Bidziljának—emléktárgy­­gyal köszönték meg tevé­kenységüket. Volodimir Pri­hogyko kihangsúlyozta, hogy a mai nehéz körülmények kö­zött nem könnyű feladatot vállaltak magukra a tudomá­nyok kedvelői, hiszen nemré­giben csökkentették az aspi­ránsok ösztöndíját. Vaszil Rizak, a Tudomá­nyok Támogatásáért Alapít­vány kurátora elmondta, ala­pítványuk mindent megtesz annak érdekében, hogy meg­könnyítse a pályakezdők ér­vényesülését. Az alapítvány nevében ajándékkal és emlék­lappal köszönte meg Szerhij Uszticsnak, a megyei állami közigazgatás elnökének, Szvet­lána Mitrjajevának, az okta­tási főosztály helyettes veze­tőjének és Volodimir Pri­­hogykónak e téren végzett munkájukat. (illényi) Piaci árak A Megyei Statisztikai Főosztály legfrissebb adatai szerint Kárpátalja nagyobb településeinek piacain a következő fogyasztói árakon vásárolhatók meg egyes termékek: A termék neve Ungvár Munkács Técső Nagyszőlős Szolyva Marhahús 5.00 5.50 4.25 3.50 4.30 Disznóhús 7.00 7.00 7.00 6.50 7.00 Friss szalonna 3.60 4.00 4.00 3.50 4.00 Tej 0.50 0.50 0.50 0.50 0.40 Tejföl 2.90 2.30 2.50 2.50 2.40 Tojás (tíz darab) 1.50 1.40 1.40 1.40 1.60 Étolaj 2.55 2.40 2.60 2.50 2.70 Friss burgonya 0.65 0.55 0.60 0.70 0.70 Friss káposzta­­ 0.30 0.25 0.30 0.10 0.30 Friss uborka 1.20 1.00 1.60 0.80 1.00 Friss paradicsom 2.40 3.00 3.40 2.50 2.00

Next