Kárpáti Igaz Szó, 2010. január-március (6. évfolyam, 1-47. szám)

2010-01-09 / 1-2. szám

2. KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Aktuális­­ álláspont 2010. január 9., szombat Síelés helyett barangolás (Befejezés) Régebben a megye ven­déglátóipari létesítményei­ben a legtöbb jegy már elő­vételben elkelt, turistatelepe­ink és -szállóink zsúfolásig megteltek vendégekkel. Most olyan étterem is akadt, ahol egyáltalán nem, másutt pedig a szórakozni vágyókat csak több helyről összecso­portosítva tudtak kialakítani elfogadható számú újévezni kívánó társaságot. - Sajnos még fél házunk sem volt - kaptuk a tájékoz­tatást a Duett szálloda és ét­terem ügyeletéről. - Már 2008-ban is érezhető volt a krízis hatása, 2009 viszont a teljes mélypont, ilyen kevés vendégünk létezésünk óta még egyetlenegyszer sem volt. Az okokat nemigen kell részleteznem, hiszen minden­ki számára ismertek. Érdeklődtünk a Nazdar, a Budapest, a Delfin, az Izumrud és a Glóbusz szállodákban-ét­­termekben is. A válaszok mindegyike hasonló vendég­es bevételhiányt konstatált. Ungvár fiatalságának egy része a Színház téren, a vá­ros fenyőfájánál köszöntöt­te az új esztendőt, nem igazán önfeledten. — Sokkal szórakoztatóbb és vidámabb programra szá­mítottunk - nyilatkozta Okszana Bilak, az újévet kö­szöntők egyike. - Évek óta rendszeresen kijövünk ide, hogy mozogjunk, kikapcso­lódjunk, pezsgőt bontsunk. Az elmúlt években sokkal na­gyobb tömeg gyűlt össze és az újévköszöntő is vidá­mabb, felszabadultabb volt. Bármennyire is próbálják magyarázni a bizonyítványt az illetékesek, a gazdasági válság hatása érezhető, leg­alábbis én csak erre tudok gondolni. Munkácson is a megszo­kottnál visszafogottabbra si­keredett az óév búcsúztatá­sa. Nem tűnt igazán optimis­tának a hangulat. Az utcai programok fél sikert hoztak, sokan maradtak távol a ren­dezvényektől, a városlakók többsége otthon, családi körben köszöntötte az újévet. Nagyrészt Beregszászra is ez volt jellemző. Bíró Tibor makkosjánosi vállalkozó ta­pasztalatai azonban némi optimizmusra is okot adnak.­­ Az elmúlt rossz időszak­nak, úgy tűnik, vége. Hála Istennek, szilveszterkor Makkosjánosiban telt ház volt mind a Találka étterem­ben, mind a Helikon szállo­dában. A nagy visszaesés után az ország távolabbi vi­dékeiről érkező turisták úgy­mond elkezdtek „mozogni”, újra jönnek. Elsősorban a belső-ukrajnaiakról beszél­hetünk, akik az ortodox kará­csonyt is nálunk ünnepük. Reméljük, az elkövetkezők­ben a külföldiek bizalmát is visszanyerjük, és ismét fel­lendül az ágazat - mondta el Bíró Tibor. A máskor oly népszerű kárpátaljai turistatelepek be­vételeit és az ott újévet kö­szönteni szándékozók han­gulatát viszont jelentősen befolyásolta a szokatlanul enyhe időjárás. Negyedik éve köszöntjük az újévet és az ortodox kará­csonyt a Kárpátokban - mondta el tudósítónknak a kij­evből érkezett Vaszil Szavcsenko. - A Szinevéri­­tó környéke csodálatos, ked­veljük a kárpátaljai hagyomá­nyokat és a vidéki konyha ízeit, csak az időjárás bánt velünk mostohán, mert alig van hó, így a síelés helyett csak barangolni tudtunk a latyakos hegyi ösvényeken. Rahó környékén az előző évinél kevesebb vendég töl­tötte a szilvesztert.­­ Elemzésre vár, hogy a még mindig tomboló gazda­sági és pénzügyi válság vagy a kedvezőtlen időjárás okoz­ta-e a nagyobb bevételki­esést - gondolkodott el a tör­ténteken Popovics Péter, az Európa Hotel igazgatója. - Az viszont tény, hogy jóval ke­vesebben jöttek el, mint egy éve. Bukovén folyamatosan üzemeltek a hóágyúk, ám a kényszermegoldás nem iga­zán bizonyult turistavonzónak Az újévet e vidéken töltő turisták elsősorban Kij­evből, Doneckből, Odesszából, Harkivból és Dnyipropet­­rovszkból érkeztek. Egy-egy belarusz és moldáviai cso­portot nem számítva a külföl­di vendégek elkerülték Kár­pátalj­át. Az ortodox kará­csonyra pedig szinte senki sem maradt. Turistatelepein­ken fellendülésre legfeljebb februárban számíthatunk, nyilatkozták a szakemberek, de csak abban az esetben, ha igazi lesz a tél. Az enyhe időjáráson kívül a jelek szerint az árak is meg­tették negatív hatásukat, hi­szen egy háromtagú család­nak legalább ötezer hriv­­nyájába került egy kárpátal­jai kiruccanás. A szobaárak félpanzióval a turistatelepe­ken napi ötszáz és ezerhét­­száz, magánházaknál pedig kétszázötven és hétszáz hrivnya között mozogtak. KISZ­-összeállítás Megjelent az Élet-Jel Kárpátalja épített örökségé­nek egyik legszebb alkotása a csodálatos középkori freskó­kat rejtő gerényi körtemplom. Az Árpád-kori szentélyről rö­vid történeti áttekintést közöl az Élet-Jel című közművelődé­si magazin legújabb száma. A kiadvány emellett több érde­kes írással várja az olvasót. Karácsonyi gondolatait fejti ki Ambrus József görög katoli­kus parochus, az arcképcsar­nokban pedig Héder J­ános re­formátus lelkész vall önmagá­ról. December fontosabb ese­ményei mellett bemutatja a ki­jevi magyar jelképeket, Barka­szó és Eszeny közösségét, szá­mos irodalmi alkotást. A lap folytatta dr. Tóth Mihály és Csemicskó István társadalom­­politikai tanulmányának pub­likálását. Műhelyének titkaiba Erfán Ferenc, a Boksay József Szépművészeti Múzeum igaz­gatója engedett bepalantást. Emlékeztetőül: az Élet-Jel minden postahivatalban meg­rendelhető. Az előfizetés díja egy hónapra 2,84, negyedév­re 8,07, félévre 14,84, egy évre 28,73 hrivnya. Postai indexe: 37559. Kérjük, a szelvényen a lap nevét magyarul tüntessék fel. Az előfizetőkhöz postai úton jut el. Megvásárolható a nagyobb városok újságos standjain, illetve Beregszász­ban a Bereg, Nagyszőlősön az Ugocsa könyvesboltokban. T. V. , ET-JEL Hír-Tár Mezőgecsei BETLEHEMES Karácsonykor a mezőgecsei klubban ünnepi műsor keretében műkedve­lők tematikus karácsonyi műsorral készültek, melyen szebbnél szebb karácsonyi énekek hangzottak el. A hagyományőrző csoport Szatmári Viola felkészítésé­vel betlehemi játékot adott elő. A rendezvény szponzo­rai voltak: Sipos János, Knobloh György, Balogh Bertalan, Albók György, Beregszászi Klára vállalkozók és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség járási szervezete. Magyar filmhét Ungváron, a Kárpátaljai Állami Egyetem konferencia­­termében rendezte meg a Magyar Film Hetét a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusa. A nézők kortárs magyar rendezők filmjeit tekinthették meg, az alkotásokat eredeti hanggal, ukrán feliratozással vetítették. Megyénkben nincs JÁRVÁNY Jelenleg az ország tizenkét régiójában regisztrálnak influenza-járványt, többek között Csernyihiv, Cserkasszi, Szurmi, Kirovográd, Zsitomir, Luhanszk megyékben. Ukrajnában 827-re nőtt a vírusok okozta szövődmé­nyek áldozatainak száma. Kárpátalján ellenben nyugodt az epidemiológiai helyzet. Kevesebb A kárpátaljai kőolajszár­mazékokat forgalmazó hálózathoz tartozó benzin­kutak az elmúlt hónapban több mint száznyolcvanmil­lió hrivnya összegben értékesítettek üzemanya­got. Ebből közel száztízmil­lió hrivnya a különböző oktánszámú benzinek, a többi pedig a gázolaj eladásából folyt be. Mennyiségileg ez nyolc százalékkal kevesebb, mint 2008 decemberében volt. Lakóházat fenyeget a Tisza Ki kellett költöztetni egy családot a rahói járási Tiszafejéregyházán (Bila Cerkvá),mert a Tisza mintegy negyven méter hosszan elmosta a partfalat és a víz a lakóház közvet­len közelébe került. Az összedőléstől csak a partfal újraépítésével lehetne meg­menteni az épületet, tájékoz­tatta a médiát a katasztrófa­­elhárítási főosztály sajtó­­szolgálata. A családot rokonok fogadták be. Hír-Tár ÜZEMANYAG FOGYOTT Átadták a Komjáthy-díjat Egy éve Zári Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház (KRE) püspöke újévköszöntőjében hirdette meg a Komjáthy Benedek-sajtódíjat. A sajtódíj alapítója a KRE Zsi­nati Tanácsa. A bibliafordítóról elnevezett elismeréssel minden évben a média azon munkatársait kívánják jutalmazni, akik az egyház életét bemutató, magas szakmai szinten elkészített anyagaik­kal a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtják. Első alkalommal a kuratórium döntése alapján Kovácsné Marton Erzsébet újságíró kapta a sajtódíjat. * Kép és szöveg: Hegedűs Csilla A mögöttünk hagyott esztendőt többségében már mindenki lezárta, kielemezte, levonta a kellő következtetéseket, s ha szerencsésebb éve­­ volt, talán még erőt is merített a még mindig válság súj­totta, nehézkes folytatáshoz. Ki-ki egyéni sorsa mel­lett azonban ott van közösségünk élete, léte is. Megkerülhetetlenül. Szépíteni ugyan le­het, de tény: példátlan támadássorozat elszen­vedője volt tavaly a kárpátaljai magyarság. Ugyanakkor, ha mindent kivédeni nem is sike­rült, fájó sebek maradtak, de mégis, ami a leg­fontosabb, bár megrendítettek, de nem roppan­­tottak össze minket. A kialakult helyzetben a megmaradásunkért tenni hivatottak és tudók kétségtelenül igyekez­tek mérsékelni a veszteségeket. Holott nagyon nehéz. Hiszen ha országos viszonylatban néz­zük, még a fél százalékot sem éri el a magyar ajkúak aránya. S bár vidékünkön még ma is bő­ven meghaladja a tíz százalékot, ez túl sok min­denre nem elég. A fontos, közösségünk sorsát merőben meghatározó dolgok mégiscsak Kijev­­ben dőlnek el. Amióta pedig a választási rend­szer átalakítása és a helyi magyar-magyar szem­benállás miatt az egyke parlamenti jelenlétet is elveszítettük, még arra sem maradt lehetősé­günk, hogy legalább a hangunkat hallassuk a legmagasabb szinteken. Az pedig egyáltalán nem lehet megnyugtató, amit sokszor ismétel­nek, hogy a jól ismert és saját bőrünkön tapasz­talt intézkedések egyáltalán nem ellenünk, sok­kal inkább a több milliós orosz kisebbség ellen irányulnak... Ennél fogva másban nemigen bízhatunk, mint­sem a nemzetiségek szempontjából kedvező irá­nyú hatalomváltásban. Amire az előttünk álló elnökválasztás most esélyt is teremt. Sok min­denben - s itt nem feltétlenül szép és jó, kirakat­ba illő érdemekre, tettekre gondolok - talán ha­sonlítanak egymáshoz a legesélyesebb jelöltek, még azt is mondhatnánk, egyik kutya, másik eb! De azt azért látni kell, Viktor Janukovicsot - akivel ugye az országos demokrata szövetség­nek sikerült egy igen tartalmas kisebbségi együtt­működési megállapodást kötni - egyvalami me­rőben megkülönbözteti a többi számba jöhető államfőjelölttől. Ő értékes partnert lát Ukrajna orosz lakosságában és ennél fogva a többi ősho­nos kisebbségben is, szeretne velük együttmű­ködni, nem pedig beolvasztani, szolgává tenni, legyőzni, megalázni, megsemmisíteni, mint az mások kijelentéseiből, cselekvéseiből egyre gyakrabban egyértelműen kiviláglik. Pragmati­kus, európai gondolkodásra vall az a nézete is, hogy a társadalmi, kulturális, mentális sokszínű­ség gazdagabbá, erősebbé, értékesebbé tesz, s nem pedig gyengít, szegényít. Akinek erősebben dobban meg a szíve, mikor felcsendülnek Kölcsey Isten áldd meg a magyart kezdetű sorai, vagy mikor a szél belekap a pi­­ros-fehér-zöld nemzetiszín zászlóba, amikor Pe­tőfi örökérvényű Talpra magyarját hallja, vagy a templomi közösségben anyanyelvén mondhatja el a Miatyánkot, s azt szeretné, ha ezt a leírha­tatlan érzést és megnyugtató, de egyben bátorí­tó és erőt adó állapotot gyermeke, unokája is átélhesse, éspedig szülőföldjén, az bizony nem hozhat felületes, felelőtlen döntést. A küszöbönálló elnökválasztás alapjaiban meghatározhatja a kárpátaljai magyar ember idei esztendejét, de minden bizonnyal nagy hatással lesz távolabbi jövőnkre is. Márpedig ennek fontosságát most minden korábbinál jobban tud­juk mérlegelni, hiszen a mögöttünk hagyott esz­tendőben jókora, s nem éppen mosolyfakasztó ízelítőt kaptunk abból, mi várhat ránk itt, őseink szülőföldjén. Nem hiszem, hogy akinek ereiben magyar vér csörgedezik, az a múlt évre jellem­ző kisebbségellenesség folytatására szavazna. A jövő hét ügyeletes szerkesztője:I­ M9S Hl Szabó Sándor laÉÁzpSn­! Telefonszámunk: (0-312) 66-14-40 Munkanapokon 9 és 14 óra között várjuk L '95* ::i kérdéseiket, észrevételeiket, információikat.W á!1 1 jxLaigw'* "

Next