Kárpáti Igaz Szó, 2016. február (12. évfolyam, 15-30. szám)

2016-02-02 / 15. szám

a­punk 7. oldalán) A NAP: Időj­árása A hajnali ködfoltok ^ A f délelőtt felosz- V* iV lanak. Felhős 1'—'A idő valószínű, re csapadék nem várható. Megélénkül, he­lyenként megerősödik a délnyugati szél. Nappal 7-10, éjszaka 1-6 fok va­lószínű. A hrivnya külföldi va­lutákhoz viszonyított hi­vatalos középárfolyama. (NBU, 2016.02.01.) USD 25,55 EUR 27,90 HUF 89,43 Szél :t i xí a t isi t * a A hárfaművészek 44 szá­zaléka eléri a 90 évet, 6 százaléka a 100. születés­napját. S­­zé»il«á l ijgaá|­­o „A pénznek nincs szaga. ” (Ves­­pasianus) Ґіл/Ї'с^тгс li :il ó j isi 1871-ben ezen a napon hunyt el báró Eötvös Jó­zsef író, költő, politikus, Eötvös Lóránd apja. Szép­prózai munkásságának ki­emelkedő darabjai A falu jegyzője és a Magyaror­szág 1514-ben című regé­nyei. KINEMATIKA-gör el., fiz mozgástan; a mechani­kának a testek mozgását, a mozgást okozó erőktől függetlenül vizsgáló ága. Jíró@­itáauni~á›cs`si Megelőzhetjük az akvárium gyors bealgásodását, ha egy darab gránitot, palát vagy ba­zaltot helyezünk a vrbe. Aki bottal köszön, annak doronggal felelnek , aki durván viselkedik vagy tá­madóan lép fel, azzal má­sok is kíméletlenül bánnak. Л/Ї›с‚с‚е Kiskatona kimenőt kér az őrmestertől: — Ha kitalálod, melyik szemem van üveg-Й ЬоІ, kapsz kimenőt. - A jobb! - mondja a katona. - Honnan tu­dod? - Abban csillog némi értelem... ;F «ejj­­­ö¡ ,r cajj «є. Hol született Németh László, Kossuth-díjas ma­gyar író? (A megfejtést lásd la­ 2016. FEBRUÁR 2., KEDD • MEGJELENIK 1920. JANUÁR 31-TŐL • XII. ÉVFOLYAM 15. (2030.) ÁRA: 2,50 UAH Mezőgecse: két országos böllérkirály Az állatvédők és a ve­getáriánusok heves til­takozása ellenére a hét végén megrendezték a 10. Mezőgecsei Nemzetközi Böllérversenyt. Vidé­künk legnagyobb téli hú­sos mulatságán kevesebb volt az érdeklődő mint tavaly, s a körülmények is messze elmaradtak az ideálistól. A fesztivál reggelén az egyik kárpátaljai ukrán nyelvű hírportál azt közöl­te, hogy radikális vegetá­riánusok két tucat sertést loptak el Mezőgecsében. A böllérverseny előestéjén tűntek el a disznók egy he­lyi gazdaságból. A Vegan nevű, radikális vegetáriá­nusokból álló csoport vál­lalta magára az lopást. A tolvajok felvették a kap­csolatot a falu polgármes­terével, és követeléseket fogalmaztak meg, többek közt azt, hogy tiltsák be a böllérfesztivált. Ameny­­nyiben mégis megtartják a véres ünnepet, óránként lelőnek egy disznót. A hír kacsának bizonyult. Bár az aktivisták malacot nem szöktettek, viszont a feszti­vál helyszínén megjelentek. A tüntetők arcukat eltakarva a korábbi kijevi demonstrá­ciók alkalmával már hasz­nált-Google fordítóval ma­gyarított - transzparenseket tartottak a magasba. A tavalyi incidens és az állatvédők akciója mi­att több tucat polgárőr és rendőr ügyelt a biztonság­ra. Kirívó atrocitás nem történt, bár állítólag egy tu­rista kezéből megpróbálták kikapni a frissen vásárolt disznóhúst. A tiltakozásokkal kapcso­latban a lapunknak nyilat­kozó Hennagyij Moszkal, a megye kormányzója azt mondta, letértek az eszükről azok, akik a fesztivál ellen tüntettek, és az a tizenkét parlamenti képviselő is, aki betiltást támogató kérelme­ket fogalmazott meg. - Mondtam a tüntetők­­ nek, ne itt, hanem Kijev­ ben a Beszarabszkij piac előtt demonstráljanak, ott is árulnak disznóhúst meg szalonnát. Most eszméltek rá, hogy az emberek húst esznek? Nem vagyunk mi muzulmánok, azért tartjuk a malacot, hogy levágjuk és megegyük. Aki nem akar az ne egyen húst, de nem kell ezért tüntetni. Az én ked­vencem a sparhelten sült krumpli (így fejezte ki ma­gát a megye első embere) egy kis sült szalonnával és hagymával a tetején. Min­denkinek szalonnát kéne ennie, hisz ez nemcsak az ukránok, de a magyarok nemzeti eledele is - fogal­mazott a kormányzó. A fogópálinka elfo­gyasztásával indult a nap, amelyek szintén verse­nyeztek, csakúgy, mint a felszolgált forralt borok. Az előző kilenc alkalom­mal ellentétben - enged­ve a tüntetők nyomásának - idén nem a helyszínen, közönség előtt szúrták le a sertéseket. A perzselés és az alapos csutakolás után, a hentesek a malac szét­szedésében mérték össze technikájukat. A versengés után a gasztronómia került előtérbe. Voltak csapatok, melyek a hagyományos ízvilágú hurka, kolbász és toroskáposzta mellett, különleges ízekkel próbál­koztak. Például a tormás­­zöfipofa erőleves, amit a lakiteleki Hurkalandorok csapata készített. (Befejezés a 2. oldalon) Nagy sikerük volt a batáriak által kínált mangalicából és szürkemarhából készült kolbászkülönlegességeknek Szabó Sándor felvétele 1971-ben, az indiai Ramsarban az akkori világ vezető hatalmai aláírták az úgynevezett Ramsari Egyezményt, melynek értelmében a vízhez köthető élőhelyek - folyók, tavak, mocsarak, árterek, öntésterületek stb. - kiemelt védelemben kell, hogy részesüljenek. Ramsar olyan területeket mentett meg, mint a Fertő-tó mocsárvidéke, vagy a Duna-delta madárparadicsoma. De mi a helyzet vajon ma Ramsar szellemével Kárpátalján? — Jelenleg Kárpátal­ján két élőhely tartozik a Ramsari Egyezmény védel­me alá: a Szinevéri Nemzeti Park és az Ilosvai járásban található Csorne Barna. Ugyanakkor Ramsar leg­fontosabb kitétele, az orni­tológiai kutatások, viszont nem képezik az ott futó programok részét.­­ Sokkal fontosabbnak tartom vidékünk két kevés­bé ismert védett területét a 2009-ben az IBA (Imported Bird Area) besorolást kapott La­torca-hullámteret Munkács­tól a szlovák határig és a Ti­sza ártéri tájvédelmi körzetét. - Miért? - Mert az őszi-tavaszi madárvonulás során a Kö­zép-Dunai útvonalak egyik legfontosabb pihenőhelyének számítanak. Ekkor olyan rit­ka fajok figyelhetőek meg itt, mint a halászsas, a vízirigó vagy a kanalas réce. Ezek a hullámterek pihenőhelyként szolgálnak a vándormadarak számára. Manapság, a glo­bális felmelegedés okozta, 3-5 méteres vízszint-csök­­kenéssel is meg kell küzdeni ezeken a területeken, ami az itteni állományokat rendkí­vül sebezhetővé teszi. — Mi a helyzet az őshonos fajokkal?­­ Mivel vidékünk a Kár­pát-medence északi pere­mét képezi, ahol az alföl­di élőhelyek fokozatosan mennek át hegyvidékibe, sok ingafajt figyeltünk meg. Ez azt jelenti, hogy az adott madárfaj egyik évben költ, majd eltűnik, aztán ismét megjelenik. Ezt tapasztaltuk például a dan­kasirálynál, a nyári lódnál, valamint az üstökös vagy más néven selyem­gémnél. Az adott évek viszonyai döntik el, hogy ezek a fajok fészkelnek-e nálunk vagy sem. Vannak ugyanakkor szép számmal folyamato­san költő és fiókákat nevelő védett madaraink. A küsz­vágó csér, a parti fecske és a gyurgyalag például kiváló állománnyal rendelkezik. - Ha egy kutató ornito­lógus ilyen nagy szeretettel beszél a Tisza és Latorca ártereinek madárvilágáról, akkor ezek a területek mi­ért nem kapták még meg a ramsari besorolást? - Mert alapvető dolgok hi­ányoznak a rendszerből. Első­sorban nincs megfelelő szak­mai program a területekre. Megvalósíthatatlan az ártéri erdők európai szintű gondo­zása és védelme, a fajok élő­helyeinek kutatása, az ártéri legeltetés és fakitermelés sza­bályozása, az orvhalászat és vadászat visszaszorítása. Kü­lön kérdés a vizek kommuná­lis és ipari szennyezettségének megszüntetése. Nem árulok el nagy titkot, ha kimondom, mindehhez pénz kellene. Sok pénz, mert nemcsak a háború­hoz, hanem a természetvéde­lemhez is ez kell. Matúz István Erről írunk ma: Tűz az Ukrajna áruházban 2. old. Mégis jó a gáz minősége? 3. old. Ki irányítja az ukrán famaffiát? 4. old. Minőségi cuccok előnyben 6. old.

Next