Állami főreáliskola, Kassa, 1863
I. Adatok a tanoda történetéhez. Azon számos és üdvös változások között, melyek újabb időben a tanügy körül létettek, legfontosabbnak a reáltanodák létrehozatala tekintendő. Hogy ezen új intézmény a népesebb iparűző városokban és vidékeken kellő méltánylással fogadtatott, mutatja azon körülmény, hogy rövid idő alatt a birodalom majdnem minden korona tartományaiban állítottak fel reáltanodák, melyek évről évre nagyobb virágzásnak indulnak és népesebb látogatásnak örvendnek. Magyar hazánk sem maradhatott el e téren. Mindenek előtt Pozsony, Pest, Buda városok karolták fel az ügyet s részint saját költségükön, részint tetemes összegek hozzájárulásával a legnagyobb áldozatkészséggel nyitották meg kapukat ezen uj tanintézeteknek. — Szab. kir. Kassa városa, mint felső Magyarországnak miveltségi ipar és kereskedelem dolgában főhelye, hasonlóképen hivatva érzé magát, ez iránybani kezdeményezésre s 1856-dik évben a kebelében felállítandó főreáltanoda fentartási költségeibe nem csak az 1854-dik évi államkölcsönbe 100,000 frtnyi tőkéje után járó kamatokat ajánlotta fel, hanem ezen felül évenkint fizetendő 1000 frt. p. p. és a tanoda felépítésére külön 40.000 pengő forintnyi összeget szavazott meg. Kassa városának ezen nemes ajánlata folytán az ez ügy körüli tárgyalások a magas kormánynál folyamatba tétetvén, végleges megállapodás után a tervezett intézet 1858-dik év október 1-je napján eleve csak a három alsó osztálylyal nyittatott meg olyképen, hogy az a következő három évben még három felsőbb osztály életbeléptetésével némettannyelvü főreáltanodává egészitessék ki. Az 1860-dik év október 20-diki legfelsőbb cs. kir. diploma ezen tanintézetre is nemzeties irányban jótékonyan hatott. Ugyanis a helybeli közhatóságok, valamint az intézet németnyelvű tanári testületének bekivánt nyilatkozata következtében a cs. és apost. kir. felsége 1861-dik év junius 21-én kelt legmagasabb elhatározásánál fogva az intézetnek mindazon tanárai, kik a magyar nyelvnek tannyelvül lett behozatala következtében működésük további folytatására tettleg képtelenekké váltak, rendelkezési állapotba helyeztetvén, az ekként megürült tanári állomásások betöltésére ugyanazon év október 20-dikára hirdetett pályázat következtében a tanszékek bennszülött magyarajkú tanárok által töltöttek be, kik működéseiket ugyanazon év november elsején megnyitott tanévben, az akkor már VI. osztályra kiegészített tanintézetben meg is kezdették. Ezen átalakulás folytán az intézetnek magyar köriratu hivatalos pecsétre lévén szüksége, a nagymélt. m. kir. helytartótanács 1862-dik év május 22-én 30967-dik sz. a. kelt kegyes intézvényével elrendelni méltóztatott, miszerint az intézet igazgatósága ezentúl „A magyar kir. kassai főreáltanoda pecsétjei körirattal s Magyarország koronás címerével ellátott pecséttel éljen. A tanoda mindeddig saját épülettel nem bírván, ideiglenesen a helybeli nemes convictus épületében van elhelyezve. A kath. ifjúság isteni tiszteletét az első három évben a helybeli gymnasiumi ifjúsággal együtt az akadémia sz. egyházában, későbben pedig külön a szomszéd seminariumi templomban végezte ; de az intézet kápolnájának leginkább megyés püspök Fábry Ignác uz ő nagyméltósága kegyességéből az isteni tiszteletre megkivántató ruha, edény és egyéb szükségesekkel való újonnan felszerelése és felavatása — vagyis 1862-dik év március 25-dike óta, a kath. ifjúság ebben végzi szokott isteni tiszteletét.*