Kassai Hirlap, 1921. január-június (18. évfolyam, 2-135. szám)
1921-04-08 / 69. szám
Xyill. évfolyam. KOSICe, I9bi. npiaiuO. * W». W«B Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kosice, Fő utca 60. sz. felelős szerkesztő . Előfizetési árak: Egész évre 216 K, félévre 108 K, negyed-Telefonszám: 184. Megjelenik naponta d. u. 4 órakor. LÁSZLÓ BÉLA. évre 54 K, egy hóra 18 K. Egyes szám ára 1 korona. Károly megérkezett a svájci határra. Bern, április 6. Károly volt császár ma érkezik a svájci határra, ahol a szövetségi hivatal képviselői értésére adják, minő feltételek melett maradhat meg ideiglenes tartózkodási helyén. Wien, április 6. Az excsászárt vivő különvonat 4 óra 55 perckor elérte a svájci határt, ahol Károlyt a svájci szövetségtanács delegátusa fogadta. Károly excsászár az utat Innsbruckból Buchs határállomásig minden incidens nélkül tette meg. Elült az izgalom, amely körülbeül két héten át foglalkoztatta az egész világ közvéleményét. Olyan jelenség volt ez, mint mikor az ember testén egy kis fekély támad s az helyi elváltozásokat idéz csak elő, de ezért érzi az egész szervezet. A világ — annyira amennyire — megnyugodott a mai helyzetben s ha vannak is még olyan dolgok, amelyek végleges elintézést várnak, azok talán minden nagyobb emóciók nélkül el is intézhetők. A lezajlott világháborút uralkodók csinálták, a békekötésbe azonban ezek már be nem folytak. A mostani béke ügye tehát teljesen a népek kezében van s ha hibák fordulnak elő, azokért tisztán csak a népek felelősek. Az a néhány uralkodó, aki még megmaradt, örül, hogy él s nem vesznek részt semminemű kérdés tárgyalásánál, mert tartanak attól, hogy az esetleges újabb hibákért őket teszik felelősekké s akkor azután nincs erő és hatalom, mely megtarthatná őket a trónokon, mivelhogy a sok szurony és ágyú ma már inkább a népek, mint az uralkodók parancsára lép aktivitásba. A most lezajlott események — mint megállapítást nyert — tulajdonképen három elcsapott és egy visszatért uralkodónak machinációiból származtak, de egyúttal véget is értek olyformán, hogy a három elűzött uralkodónak még reménye sem lehet arra, juthatnak a földi hogy valamikor visszaparadicsomba. Ezután majd jobban ügyelnek a népek a „remeték“ minden lépésére, hogy holmiféle puccstervekkel meg ne zavarhassák a világ békéjét. A nemzetek között fönnálló ellenséges viszony engedett már feszültségéből, a baráti jobb minél gyakrabban előkerül a zsebekből s így kilátás van a béke megalapozására és biztosítására. Nem tulajdonítunk ugyan valami nagy állandóságot egyik békeszerződésnek sem, annyit azonban várunk, hogy legalább egyelőre mégis csak rendeződnek annyira a viszonyok, hogy a háborúban kifáradt népek visszanyerik erejöket és eszméletöket s tovább dolgozhatnak — nem új háború előkészítésén. Ita nem — azoknak a nagy problémáknak megoldásán, amelyektől az emberiség boldogulása függ. E problémák megoldásánál ütkoznak majd ki a békeszerződésekbe csúszott hibák és ezeket a saját kárukon okult népek nem öldöklő fegyverekkel, hanem békés egyetértéssel fogják kiküszöbölni.? Valamikor az uralkodók hatalmi vágyai intézték a világ sorsát, a háborúnak és békének korlátlan urai voltak ők, most pedig a népek akarata diktál, gazdasági kérdések vezetik a béke után vágyódó emberiséget a térkép megrajzolásánál és ezektől a tényezőktől sokkal többet várhatunk, mint a trón magasságában gondolkodni nem tudó uralkodóktól. Hiúság, büszkeség, önzés van a népekben, nemzetekben is, de e tulajdonságok máskép nyilatkoznak meg a tömegekben, mint az uralkodókban. Az uralkodók elsősorban is a saját és családjaik érdekeit, nézték s ezekért mindig képesek voltak agyobb könnyelműséggel háborúkat fognaelőidézni. Egy-egy családnak örökösödési ügyei mindig fontosabbak voltak, mint a nemzetek dolgai s ezer, meg millió ember szenvedett azért, hogy egy-egy család trónt szerezhessen magának, esetleg uj trónokat biztosíthasson az atyafiság részére. S a népek vakon rohantak vesztükbe. Az elűzött uralkodók abban a hitben vannak, hogy még mindig a régi nóta járja, hogy egyszerű fölhívásukra megint kaszát - kapát ragad a nép, csakhogy tirannusokat emelhessenek maguk fölé. Ezek az idők lejártak. Utódaink majd Budapest, ápr. 6. A nemzetgyűlésen a miniszterelnök bejelentette, hogy a volt király tegnap délután 4 órakor átlépte a magyar határt A király (Beniczky képviselő közbekiált: A király őfelsége!) egy kísérővel érkezett az ország területére. Megállapíthatta, hogy a terv külföldön született s nem Magyarországról indult ki. A Szombathelyen megejtett vizsgálat kiderítette, hogy azok között, akik a tanácsot adták Károlynak, egyetlen magyar sem vett részt. A király megérkezése a legnagyobb meglepetést keltette mindenkiben- Károlyt félrevezették s nem világosították fel arról, hogy ma már más az ország bel- és külpolitikai helyzete. A külföldi sajtó valótlan híreket terjesztett a magyarországi helyzetről és Károly szándékairólígy jelentették, hogy 15 ezer ember készül Pest ellen vonulni- Magam győződtem meg, hogy Szombathelyen oly kevés volt a katona, hogy az őrszolgálat ellátására külön intézkedést kellett tenni. Miután Károlyt felvilágosítottam, ő maga határozta el, hogy elhagyja az országot, amely talpraállva fokról fokra akar előrehaladni s nem szabad igyekezetében váratlan fordulatokkal zavarni. Teleky felolvassa a nagyköveti tanács jegyzékét. (Nagy zaj, közbekiáltások: inkább arról beszéljen az ántánt, mi lesz Pécscsel és Baranyával!) A miniszterelnök folytatta : — Károly saját jószántából utazott ki. Ami a külső nyomást illeti, nem tartom jogosultnak, megfelelőnek, sem a békeszerződésnek Ez a belügyeinkbe való avatkozást jelenti, ami ellen elsősorban tiltakoztunk. A teherpróbát a kormány és a nemzet kiállotta- Az ország konszolidációja olyan mértékben halad előre, hogy már meg nem ingatható- Az osztrák kormány kötelezettséget vállalt, hogy a király visszautazása zavar nélkül történik meg. Hírt kaptunk azonban, hogy a vonat Bruckban incidens folytán késett Ebből is látható, mennyivel konszolidáltabb a mi országunk, mint más ország, ahol a kormány ígéretét képtelen beváltani. Végül ezt jegyezte meg:- Azok, akik arra számítottak, hogy ebből a helyzetből ellentétek és a nemzet kebelében viszálykodások merülhetnek fel, nagyon elszámították magukat. Kérem nyilatkozatom tudómásulvételét. Gratz külügyminiszter a képviselők koszúságának viharos megnyilatkozásai között sorolta fel hosszú beszédében a magyar kormánynál tett lépéseket. A kisantánt megállapodásra lépett a Habsburgok visszatérése ellen s mikor Károly megjelent Magyarországon, a kisantánt képviselői sorra jegyzéket intéztek a kormányhoz. A román követ kijelentette, hogy Románia érdekeivel ellentétesnek tekinti a Habsburgok visszatérését. Március 28-én az olasz követ és a jugoszláv kormány hasonlóan nyilatkoztak. A prágai kormány kijelentette, hogy esetleg kényszereszközökhöz lesz kénytelen nyúlni. A magyar kormány megállapította, hogy a szomszéd államok nem álltak volna meg a puszta fenyegetésnél és így fájdalom, nem volt fentartható a királynak Magyarországon való maradása. (Nagy zaj) — A király megérkezésekor kijelentette, hogyha meggyőződik arról, hogy Magyarországot súlyos veszedelmek fenyegetik ittléte által, azonnal elhagyja az országot. (Az egész közép és baloldal élteti a királyt.) — A nagyköveti tanács határozata után a király késznek nyilatkozott az országot elhagyni. A magyar trón betöltésének joga a magyar nemzet belső ügye. Jogilag egyedül a magyar nemzet, hivatott elbírálására. Idegen kormányok fenyegetései nem kényszeríthetnek olyan államot, amelynek függetlenségét ők maguk iktatták szerződésbe. Nem kényszeríthetnek valakit, akinek mint magyar embernek joga volt Magyarországon tartózkodni, hogy a fennálló törvények ellenére magyar földről eltávolíttassék. A csehszlovák és jugoszláv kormány sürgette a legerősebben a király eltávolítását, egyidejűleg lépéseket tettek a svájci kormánynál, hogy a király visszatérését svájci területre megakadályozzák. — Benes külügyminiszter a szenátusban nyilatkozott, hogy Magyarországra rá kell kényszeríteni, amit ő demokráciának nevez (Óriási zaj.) Amit ők hirdetnek, arculcsapása a demokráciának. (Éljenzés, taps.)Ugyanaz az elmélet ez, amelyet a bolsevisták hirdetnek. Hivatkozik az angol és francia felfogásra, hogy a belügyekbe való avatkozás visszaélés a hatalommal és szembenáll a jog fogalmával A népszövetségi okmány kizár minden háborús fenyegetést. Nem felelhet meg a civilizációnak, hogy egy kis nemzetet lefegyverezzenek, azután megfosszák annak lehetőségétől, hogy szűkreszabott otthonát maga rendezze be. A korona egysége, elválaszthatatlansága a nemzet fejlődésének egyetlen biztosítéka, belső rendünknek igazi alapja. (Taps, éljenzés, minden oldalról üdvözlik Gratzot) csak a mesékből ismerhetik meg ezeket ! maguk ügyeinek elintézésével foglalkozaz időket, mert a történelem is másképp hatnak és nem zavarják meg őket isr Elfogja tárgyalni az eseményeket. A moszkodók privát viszonyai. A népek kinőttek elült izgalom után tehát újra fölvehető a békés tárgyalások fonala, a népek csak a privát viszonyai. A népe már a gyermekkorból és nem szorulnak a szuerte trónok támogatására. Bizalmatlansági indítvány a magyar kormány ellen Ki a hibás a Károly-puccsban ? — Teleky és Gratz referáltak a magyar nemzetgyűlésnek. A bizalmatlansági indítvány, Gratz beszéde után megindult a vita Teleky jelentése felett. Raffay (kisgazda) képviselő a kormány intézkedéseiről részletes jelentést vár. A nemzetgyűlésnek kötelessége felelősségre vonni azokat, akik a királyt az országba hozták és a nemzetgyűlés megkérdezése nélkül a közvéleményt kész dolog elé akarták állítani. Ezek felségsértést követtek el ezáltal. Megemlíti Erdődy grófot s azokat, akik a volt királyt Budapestre hozták A kormánynak ki kellett volna jelentenie, hogy a királykérdés nem intézhető el a nemzetgyűlés akarata nélkül. Horthy nyilatkozata a „Petit Párisien" számára azt a látszatot keltette, hogy a kormányzó legitimista. Márpedig kizártnak tartja, hogy a kormányzó ilyen nyilatkozatott tehetett volna s ezért szeretné, ha megcáfolnák a nyilatkozatot, amelyet különben egyenesen a puccsra való felhívásnak lehet tekinteni _ v Kérdi Raffay,nem voltak-e a kormánynak Pranginsban politikai ügynökei s vajjon tudja-e a miniszterelnök, hogy egyes képviselők különféle európai államokban Habsburg-propagandát folytatnak ? Károly már szombat este Szombathelyen volt, de erről a kormányzó csak vasárnap d. u., 2 órakor szerzett tudomást. Miért ? És a miniszterelnök miért nem akadályozta meg a volt királynak Pestre való utazását? A miniszterelnök így hárította a felelősséget a kormányzóra, aki esküjéhez hű maradt. A miniszterelnök hibát követett el a nemzettel szemben is. Hogy Károly exkirály már nincs az ország területén, ez nem a kormány érdeme, hanem a rossz uralom következménye. A nemzetgyűlés is felelős és biztosítania kell magát, hogy ily esetek a jövőben ne ismétlődjenek meg. Végül határozati javaslatot terjesztett elő: — Szavazzanak bizalmatlanságo a kormánynak. Küldessék ki 9 iagy vizsgáló bizottság, mely 30 nap alat jelentést tegyen a nemzetgyűlésre az előkészített intézkedésekről. Egy másik 9 tag,a bizottság is küldessél ki az alkotmányszöveg elkészítés céljából. A vitát holnap folytatják. Az újságírók Otthonáéit A közönség különös figyelmébe A helybeli magyar újságírás mánkásai több mint egy éve élik már szerezeti életüket. A magyar újságírók társadalma azonban eddig nem sok hallathatott magáról. Ennek oka a viszonyok nehézségeiben rejlett, amelye csupán annyit engedtek meg, hol egyes saját kari érdekeket érintő kérésekben mint erkölcsi testület emel fel szavát. S ha megállapítjuk, hogy több-kevesebb sikerrel járt, máris oda van az újságírók szervezete életképeségének elismerése. A napisajtó munkásainak kis társdalma eddig nem kapcsolódhatott e vrős társadalmi életbe másként, mint napi idegölő munka révén, amelly mindig küzdenek azért, ami szép és