Kassai Hirlap, 1921. január-június (18. évfolyam, 2-135. szám)

1921-05-05 / 92. szám

XVIII. évfolyam, 92. szám. Inrhcuttitg­et ki­adóhivatal : Kosice, Hlavné (f>6)­utca 60. szám, I. emelet 333 Telefonjaim s 184. Csütörtök. Migh­l­nili minden­nap délután 4 órakorKASSAI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP Košice, 1921. május 5. ELŐFIZETÉSI ÁRAK­ Egy egész évre 216 korona, félévre 108 korona, negyedévre 94 korona, egy hó­napra 18 korona 3. Egyes szám­ára helye­ken és vidéken 1 kor. Felelős szerkesztő: LÁSZLÓ BÉLA. rilÉÉhiiliiiiÉiiiiiiii iiiiiiiiiiKÉllliiiiiiiiiilVnif éiíii ilIiiiihihiÉiliiBléilÉiiiiiiiiiÉiiiiÉul^aiTlITitn aseiüi inni mii mokratának tartották őt, ő maga is jónak tartotta magát. Egyszer magas fizetési osztályba lépett elő s mindenkitől meg­követelte az azzal járó címzést. Egy íz­ben figyelmeztették őt barátai, hogy ne legyen annyira rátartós, hiszen ő demo­krata. Polgártársunk magából kikelve odavágta: méltóságos címnél kezdődik a demokrácia! A napokban egy hely­beli új arisztokrata pedig így szólt: most már lehetek demokrata, mert milliomos va­gyok! Mindenfelé így gondolkodnak az emberek. Vajjon mi hát az a demokrácia és ki az, aki azt komolyan veszi? Nem hiszünk abban a bizonyos demokráciában, amely­ről már annyit beszélnek, de amelynek gyakorlati megvalósulásához még nem volt szerencsénk. Az-e várjon a demokrá­cia, hogy nincs uralkodó, hogy nincsenek uralkodó osztályok s hogy a választások­nál mindenkinek szavazati joga van? Láttunk mi már uralkodó nélkül­i lanto­kat, ahol az államfő nagyob­b kényur, mint a legabszolutisztikusabb császár. Láttunk már országokat, ahol nincsenek hercegek, grófok, bárók, tízszeresen ös­­­szetett prédikátumok, de ennek dacára olyan dölyfös társadalmi osztályok pöf­­feszkednek, hogy túltesznek a tíz-húsz őssel dicsekvő kamarásokon és más szü­letett előkelőségeken. És így lehetne foly­tatni a végtelenségig azokat a jelensége­­ket, amelyek az úgynevezett demokrata államokban uralkodnak, hogy kigúnyolják, arcul üssék a demokráciát. A háborús viszonyok mindenütt elő­térbe helyezték a demokráciát, mert hal­lották a nagy zűrzavarban a jelszót, hogy : a háborút, a nagy vérontást az uralkodó osztályok, a kapitalisták idézték elő. A viszonyok megjavulása tehát csak akkor várható, ha a „nép“ veszi át az uralmat és ezzel a szent demokrácia ül a tró­nusra. Azonban, ha körültekintünk azok­ban a nagy demokratikus államokban, azt látjuk, hogy a címek és rangok meg­szüntetése, a választói jognak a lehető legszélsebb kiterjesztése sem formálta át az államokat. Mindenütt vannak uralkodó osztályok, amelyek a háborúnak köszönik létüket. A régi arisztokraták és más ki­váltságosok ősei a háborúban, az ember­irtásban szereztek érdemeket arra, hogy úgy maguk, mint utódaik kiváltságokat élvezhessenek, tejben-vajban törődhesse­nek. Az új arisztokraták szintén a hábo­­rúban szereztek maguknak jogcímet gondtalan élethez, csakhogy nem a fron­­­ton, hanem a hinterlandban, de szintén embernyúzás, emberpusztítás által. Az otthonmaradottak elől elszedtek, vagy el­rejtettek minden közszükségleti cikket, a fronton küzdőknek pedig rossz eledelt, papírbakkancsot és más hasonló sót szál­lítottak, menjen, hogy annál több ember tönkre­elpusztuljon. S amint a régi arisztokraták érzéketlenek vol­ak a nép szükségletei iránt, az uj uralkodó osztá­lyok hasonlóképen kegyetlenek a jobbágy­sorsban sínylődő milliókkal szemben. Szabad-e demokratikus államban annyi milliomosnak fürdenie a jóllétben, amikor az utca hemzseg a koldusoktól, amikor a szellemi munkások javarésze éhezik és rongyos ruhában jár? Demokrácia ez? Szabad-e demokrata államban olyan túl­tengő bürokráciát tűrni, mint amilyen tényleg van ? Az ilyen demokráciából igazán nem kérünk, sőt mindeme jelen­ségek láttára megundorodtunk tőle. Nincs undorítóbb valami, mint a demokrata­­arisztokrata, akit a pénz tesz kiváltsá­gossá. Ilyen talmi­ demokratákkal van most telve a világ s épen ott örvendenek ezek a legnagyobb sűrűségnek, ahol olyan előszeretettel s olyan nagy hangon hirdetik a demokráciát! Bátran kimondhatjuk azért, hogy a demokrácia — lega­lbb a szó igazi értelmében — még nem valósult meg sehol sem. Nem akarunk kommunizmust, sohasem is akartunk, de a kiváltságokat, származzanak azok bár az óriási magán­­vagyonból, épen a demokrácia érdekében meg kell szüntetni. Nem politikai, de társadalmi téren kell megkezdeni a de­mokratizálást, amely azután átmegy a politikai életbe is. De fordítva csinálni a dolgot nem lehet; amennyiben pedig fordítva csináljuk, olyan torzszülött jön létre, amilyent a világ még nem látott. Nem hiszünk tehát a demokráciában. S amikor olyan sokat emlegetik azt, szinte fülünkbe cseng egy régi polgártár­sunknak megjegyzése. Mindig nagy de­ Betöréses lopásért elítélték Novák dr. beregszászi főkapitányt és az alkapitányt. A Beregszászi Hitelintézet ügyésze ellen nem indítanék eljárást. Beregszász, május 3. (Saját tudósítónktól.) Nagy port vert fel a Beregszászi Hitelintézet által az állam ellen a pénzlebélyegzéssel kap­­­­csolatban elkövetett visszaélések miatt j folyamatba tett bűnügyi vizsgálat, s fokozta ezt a dr. Novák (Hausman) rendőrfőkapitány és Stoján alkapitány által a vizsgálat során elkövetett lopás büntette. Ugyanis Szabó Árpád vezérigazgató lakásáról, ahol bűnügyi zárlatot foga­natosítottak, egyes tárgyakat nem leltároztak, hanem egyszerűen zsebrevágtak. A beregszászi büntetőtörvényszék gyorsan elintézte az ügyet, mert alig négy hete, hogy a bűncselekményt elkövették és máris megtartották a főtárgyalást Dr. Novák ismét azzal védekezett, hogy őt a gent provokátorok ugratták be, míg Stoján beismerésben volt; azt állította, hogy őt meg dr. Novák ugratta be és mint hivatal főn­ökének nem tudott ellentmondani. A bíróság mindkettőjüket bűnösnek mondotta ki „betöréses lopás bűn­tettében“ és ezért dr. Novákot 6 hónapi, Stofánt 2 hónapi börtönre ítélte. Az ungvári kormányzóság a kapitány urakat az ítéletet megelőzőleg elbocsá­totta állásukból. Dr. Bélintházi Jenő intézeti ügyész ellen, akit a napokban helyeztek sza­badlábra, mint értesülök, a vizsgáló­bíró bűncselekmény hiánya miatt meg­szünteti az eljárást. 9 sátoraljaújhelyi magyar főügyész szabadon akarja bocsátani Wolff Rudolfot. Megindultak a kiadatási tárgyalások. Elfogatási parancs Wolff ellen. A Kassai Hírlap egyik utóbbi számá­ban elsőnek számoltunk be Wolff Rudolf­nak, a zsupáni hivatal sikkasztójának Sátoraljaújhelyben történt szenzációs letar­tóztatásáról. A letartóztatás kulisszatitkai­ról sikerült a következő újabb részleteket megtudnunk: Mikor Szilágyi városi detektívünk a zsupáni hivatal egyik tisztviselője társasá­gában visszaérkezett Sátoraljaújhelybe, hogy a sikkasztó­ letartóztassák, a város magyar r­endőrfőkapitánya készséggel állott rendelkezésükre és a felsorakoztatott bizo­nyítékok alapján Wolffnak azonnali elfo­­gatását rendelte el. Wolffot a rendőrségi fogdában helyez­ték el. Mikor Szilágyi detektív a kassai zsupáni hivatal tisztviselőjével és a sátor­aljaújhelyi rendőrfőkapitánnyal együtt meg­jelentek az ottani törvényszék főügyészé­nél, hogy Wo­lf kiadását kérjék, a fő­ügyész a következőket mondotta: “ Abban a percben, amikor a rend­őrség Wolffot átkíséri hozzánk további fogvatartás végett, azonnal szabadlábra helyezem, mert semmiképen sem látom indokoltnak további fogvatartását. Wolff ugyanis csupán politikai bűnös, akik pedig tudvalevőleg nálunk is, mint minden más államban, menedékjogot élveznek. Csupán az esetben vagyok hajlandó Wolffot önöknek átadni, ha arra az időre, mikor hozzánk kerül, ke­zeim között lesz az igazságügyminiszter azon utasítása, amely Wolff kiadatását rendeli el. Elképzelhető, hogy a főügyész e ki­jelentése hideg zuhanyként hatott a letar­tóztatást foganatosító tisztviselőkre. Maga a rendőrfőkapitány is, aki a neki bemutatott bizonyítékok alapján kétségkívül meg volt győződve Wolff bűnösségéről, csodálkozott a főügyész ezen kijelentésén. Egyben tudomására adta a detek­ívnek és a zsupáni hivatali tisztviselőnek, hogy a törvények értelmében legfeljebb 1­4 na­pig tarthatja Wolffot a rendőrségi fogdá­ban, amely idő eltelte után kénytelen az ügyészségnek átadni. Felhívta tehát őket, hogy ez idő alatt tegyék meg a buda­pesti csehszlovák konzul útján a magyar igazságügyminiszternél a kiadáshoz szük­séges intézkedéseket és az erre vonatkozó írásbeli utasítást ez idő alatt annál inkább szerezzék meg, mert elleneseiben Wolffot a sátoraljaújhe­lyi hatóságok szabadon bocsájtanák. A tisztviselők Kosicére való visszaérke­zésük után haladéktalanul jele­tést tettek az ügy állásáról felettes hatóságaiknak. A helybeli államügyészség pedig három nap­­­­pal ezelőtt Wolff ellen a rendőrség részé­­­­ről kiadott körözőlevelet visszavonta és most már egyenesen sikkasztás büntette miatt elfogatási parancsot adott ki ellene. Ezt az elfogatási parancsot megküldöt­­ték a budapesti csehszlovák konzulnak az összes többi erre a bűnügyre vonatkozó iratokkal együtt a kiadatásra vonatkozó diplomáciai eljárás azonnali megtétele végett. A kiadatás minden bizonnyal teljesen simán fog menni, mert Wolff Szilágyi de­­tektívvel és a zsupáni hivatali tisztviselő­vel való szembesítése alkalmával, amely a sátoraljaújhelyi rendőrfőkapitány jelenlété­ben történt meg, bevallotta, hogy nem politikai mene­kült, hanem sikkasztás miatt szökött meg a csehszlovák köztársaság terü­letéről. Politikai menekültnek azért adta ki ma­gát, mert azt remélte, hogy ennek révén szabadon fogják bocsátani. Wolffnak e beismerő vallomását szintén az iratokhoz csatolták és megküldötték a köztársaság budapesti követének. A vizsgálat kiderítette, hogy Wolff 49 ezer koronát sikkasztott. Milyen szolgálati kedvezményei­ vannak fi besorozott újoncokra nézve? A sorozások alkalmával nem lesz felesleges megvilágítani azt, milyen ked­vezményeket biztosít a véderő-törvény a besorozott újoncokra nézve. 1. Katonai szolgálat alól való fel­mentés a békebeli viszonyok között semmi körülmények k­özött sem enge­délyeztetik­ 2. A szolgálati időnek elhalasztása egy esztendőre lehetséges. Az elha­lasztás iránti kérvények a sorozás után azonnal a főszolgabírói hivataloknál adandók be és az illetékes kiegé­szítő kerületi parancsnokságokhoz inté­­zendők. A kérvényre 2 koronás bélyeg kell. A kérvénynek tartalmaznia kell a születési év, hónap és nap megjelö­lését , az i­letőség bizonyítását; a soro­­zási nap megnevezését és annak fel­tüntetését, hogy a besorozott mely fegyvernemhez és mely csapattesthez nyert beosztást. A szolgálati idő elha­lasztására irányuló okok részletes fel­sorolását lehetőleg bizonyítványokkal támogatva, a községi elöljáróság­ ja­vaslatát is csatolni kell. 3. Más csapattesthez való beosztás iránti kérvények csak a legindokoltabb esetekben adhatók be ugyanolyan úton, mint az előbb említett Ugyanúgy felszerelve és még kérvények. kell ne­vezni a kérvényben azt a csapattestet, amelyhez az áthelyezés kérelmeztetik és fel kell sorolni az áthelyezés kérését támogató összes indokokat. 4 Szabadságolás- Egészen különös esetekben igen fontos indokok fennfor­gása lehetővé teszi három hónapig terjedhető szabadságidő engedélye­zését. Az erre irányuló kérvények a főszolgabírói hivatalnál adandók be és a kérvényező csapattestének parancs­nokságához intézendők. A kérvények felszerelése ugyanúgy történik, mint a szolgálati idő elhalasztására irányuló kérvényeké Meg kell még jegyezni, hogy az 1898-as évfolyam leszerelés alatt áll, de az 1899-es évfolyam törvény szerint 24 hónapig tartozik katonai szolgálatot teljesíteni- Ezen szolgálati időbe a régi hadseregben eltöltött szolgálati idő oly­­kép szému­tatik be, hogy mindazok, akik 10-től 12 hónapig a régi hadse­regben szolgáltak, a csehszlovák had­seregben csak egy évet tartoznak szol­gálni. Ha több mint 12 hónapot szol­gáltak, akkor csak egy év nyer beszá­mítást és igy ezeknek is 12 hónapi szolgálati időt kell teljesíteniök. Az összes kedvezmények csak a leg­sürgősebb és feltétlenül indokolt esetben biztosíttatnak a besorozottak számára. 9 rendőrigazgató seg­érszemzese befejezés­e fu­t. A tegnapi tanácskozások. — A bűn­ügyi osztály új vezetője Tegnapi számunkban hírt adtunk arról, hogy az ál­amrendőrségen a rendőrigaz­gató elnöklésével fontos tanácskozások folytak. Ezen tanácskozások a belső szol­gálatrendezésre vonatkoztak. A rendőr igazgatóságot két részre oszt­ják, még­pedig az elnöki osztályra és a közbiztonsági osztályra. Az elnöki osztály­nak Vohn­dal rendőrtanácsos, helyettes rendőrigazgató lesz a vezetője, a közbiz­tonsági osztályt pedig Pongrácz Gusztáv rendőrbíró fogja vezetni. A rendőrigaz g­tóság hatáskörébe tar­tozó ügyek közül azok, amelyek politikai természetűek, elintézés végett az elnöki

Next