Kassai Hirlap, 1921. január-június (18. évfolyam, 2-135. szám)
1921-05-05 / 92. szám
XVIII. évfolyam, 92. szám. Inrhcuttitget kiadóhivatal : Kosice, Hlavné (f>6)utca 60. szám, I. emelet 333 Telefonjaim s 184. Csütörtök. Mighlnili mindennap délután 4 órakorKASSAI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP Košice, 1921. május 5. ELŐFIZETÉSI ÁRAK Egy egész évre 216 korona, félévre 108 korona, negyedévre 94 korona, egy hónapra 18 korona 3. Egyes számára helyeken és vidéken 1 kor. Felelős szerkesztő: LÁSZLÓ BÉLA. rilÉÉhiiliiiiÉiiiiiiii iiiiiiiiiiKÉllliiiiiiiiiilVnif éiíii ilIiiiihihiÉiliiBléilÉiiiiiiiiiÉiiiiÉul^aiTlITitn aseiüi inni mii mokratának tartották őt, ő maga is jónak tartotta magát. Egyszer magas fizetési osztályba lépett elő s mindenkitől megkövetelte az azzal járó címzést. Egy ízben figyelmeztették őt barátai, hogy ne legyen annyira rátartós, hiszen ő demokrata. Polgártársunk magából kikelve odavágta: méltóságos címnél kezdődik a demokrácia! A napokban egy helybeli új arisztokrata pedig így szólt: most már lehetek demokrata, mert milliomos vagyok! Mindenfelé így gondolkodnak az emberek. Vajjon mi hát az a demokrácia és ki az, aki azt komolyan veszi? Nem hiszünk abban a bizonyos demokráciában, amelyről már annyit beszélnek, de amelynek gyakorlati megvalósulásához még nem volt szerencsénk. Az-e várjon a demokrácia, hogy nincs uralkodó, hogy nincsenek uralkodó osztályok s hogy a választásoknál mindenkinek szavazati joga van? Láttunk mi már uralkodó nélküli lantokat, ahol az államfő nagyobb kényur, mint a legabszolutisztikusabb császár. Láttunk már országokat, ahol nincsenek hercegek, grófok, bárók, tízszeresen összetett prédikátumok, de ennek dacára olyan dölyfös társadalmi osztályok pöffeszkednek, hogy túltesznek a tíz-húsz őssel dicsekvő kamarásokon és más született előkelőségeken. És így lehetne folytatni a végtelenségig azokat a jelenségeket, amelyek az úgynevezett demokrata államokban uralkodnak, hogy kigúnyolják, arcul üssék a demokráciát. A háborús viszonyok mindenütt előtérbe helyezték a demokráciát, mert hallották a nagy zűrzavarban a jelszót, hogy : a háborút, a nagy vérontást az uralkodó osztályok, a kapitalisták idézték elő. A viszonyok megjavulása tehát csak akkor várható, ha a „nép“ veszi át az uralmat és ezzel a szent demokrácia ül a trónusra. Azonban, ha körültekintünk azokban a nagy demokratikus államokban, azt látjuk, hogy a címek és rangok megszüntetése, a választói jognak a lehető legszélsebb kiterjesztése sem formálta át az államokat. Mindenütt vannak uralkodó osztályok, amelyek a háborúnak köszönik létüket. A régi arisztokraták és más kiváltságosok ősei a háborúban, az emberirtásban szereztek érdemeket arra, hogy úgy maguk, mint utódaik kiváltságokat élvezhessenek, tejben-vajban törődhessenek. Az új arisztokraták szintén a háborúban szereztek maguknak jogcímet gondtalan élethez, csakhogy nem a fronton, hanem a hinterlandban, de szintén embernyúzás, emberpusztítás által. Az otthonmaradottak elől elszedtek, vagy elrejtettek minden közszükségleti cikket, a fronton küzdőknek pedig rossz eledelt, papírbakkancsot és más hasonló sót szállítottak, menjen, hogy annál több ember tönkreelpusztuljon. S amint a régi arisztokraták érzéketlenek volak a nép szükségletei iránt, az uj uralkodó osztályok hasonlóképen kegyetlenek a jobbágysorsban sínylődő milliókkal szemben. Szabad-e demokratikus államban annyi milliomosnak fürdenie a jóllétben, amikor az utca hemzseg a koldusoktól, amikor a szellemi munkások javarésze éhezik és rongyos ruhában jár? Demokrácia ez? Szabad-e demokrata államban olyan túltengő bürokráciát tűrni, mint amilyen tényleg van ? Az ilyen demokráciából igazán nem kérünk, sőt mindeme jelenségek láttára megundorodtunk tőle. Nincs undorítóbb valami, mint a demokrataarisztokrata, akit a pénz tesz kiváltságossá. Ilyen talmi demokratákkal van most telve a világ s épen ott örvendenek ezek a legnagyobb sűrűségnek, ahol olyan előszeretettel s olyan nagy hangon hirdetik a demokráciát! Bátran kimondhatjuk azért, hogy a demokrácia — legalbb a szó igazi értelmében — még nem valósult meg sehol sem. Nem akarunk kommunizmust, sohasem is akartunk, de a kiváltságokat, származzanak azok bár az óriási magánvagyonból, épen a demokrácia érdekében meg kell szüntetni. Nem politikai, de társadalmi téren kell megkezdeni a demokratizálást, amely azután átmegy a politikai életbe is. De fordítva csinálni a dolgot nem lehet; amennyiben pedig fordítva csináljuk, olyan torzszülött jön létre, amilyent a világ még nem látott. Nem hiszünk tehát a demokráciában. S amikor olyan sokat emlegetik azt, szinte fülünkbe cseng egy régi polgártársunknak megjegyzése. Mindig nagy de Betöréses lopásért elítélték Novák dr. beregszászi főkapitányt és az alkapitányt. A Beregszászi Hitelintézet ügyésze ellen nem indítanék eljárást. Beregszász, május 3. (Saját tudósítónktól.) Nagy port vert fel a Beregszászi Hitelintézet által az állam ellen a pénzlebélyegzéssel kapcsolatban elkövetett visszaélések miatt j folyamatba tett bűnügyi vizsgálat, s fokozta ezt a dr. Novák (Hausman) rendőrfőkapitány és Stoján alkapitány által a vizsgálat során elkövetett lopás büntette. Ugyanis Szabó Árpád vezérigazgató lakásáról, ahol bűnügyi zárlatot foganatosítottak, egyes tárgyakat nem leltároztak, hanem egyszerűen zsebrevágtak. A beregszászi büntetőtörvényszék gyorsan elintézte az ügyet, mert alig négy hete, hogy a bűncselekményt elkövették és máris megtartották a főtárgyalást Dr. Novák ismét azzal védekezett, hogy őt a gent provokátorok ugratták be, míg Stoján beismerésben volt; azt állította, hogy őt meg dr. Novák ugratta be és mint hivatal főnökének nem tudott ellentmondani. A bíróság mindkettőjüket bűnösnek mondotta ki „betöréses lopás bűntettében“ és ezért dr. Novákot 6 hónapi, Stofánt 2 hónapi börtönre ítélte. Az ungvári kormányzóság a kapitány urakat az ítéletet megelőzőleg elbocsátotta állásukból. Dr. Bélintházi Jenő intézeti ügyész ellen, akit a napokban helyeztek szabadlábra, mint értesülök, a vizsgálóbíró bűncselekmény hiánya miatt megszünteti az eljárást. 9 sátoraljaújhelyi magyar főügyész szabadon akarja bocsátani Wolff Rudolfot. Megindultak a kiadatási tárgyalások. Elfogatási parancs Wolff ellen. A Kassai Hírlap egyik utóbbi számában elsőnek számoltunk be Wolff Rudolfnak, a zsupáni hivatal sikkasztójának Sátoraljaújhelyben történt szenzációs letartóztatásáról. A letartóztatás kulisszatitkairól sikerült a következő újabb részleteket megtudnunk: Mikor Szilágyi városi detektívünk a zsupáni hivatal egyik tisztviselője társaságában visszaérkezett Sátoraljaújhelybe, hogy a sikkasztó letartóztassák, a város magyar rendőrfőkapitánya készséggel állott rendelkezésükre és a felsorakoztatott bizonyítékok alapján Wolffnak azonnali elfogatását rendelte el. Wolffot a rendőrségi fogdában helyezték el. Mikor Szilágyi detektív a kassai zsupáni hivatal tisztviselőjével és a sátoraljaújhelyi rendőrfőkapitánnyal együtt megjelentek az ottani törvényszék főügyészénél, hogy Wolf kiadását kérjék, a főügyész a következőket mondotta: “ Abban a percben, amikor a rendőrség Wolffot átkíséri hozzánk további fogvatartás végett, azonnal szabadlábra helyezem, mert semmiképen sem látom indokoltnak további fogvatartását. Wolff ugyanis csupán politikai bűnös, akik pedig tudvalevőleg nálunk is, mint minden más államban, menedékjogot élveznek. Csupán az esetben vagyok hajlandó Wolffot önöknek átadni, ha arra az időre, mikor hozzánk kerül, kezeim között lesz az igazságügyminiszter azon utasítása, amely Wolff kiadatását rendeli el. Elképzelhető, hogy a főügyész e kijelentése hideg zuhanyként hatott a letartóztatást foganatosító tisztviselőkre. Maga a rendőrfőkapitány is, aki a neki bemutatott bizonyítékok alapján kétségkívül meg volt győződve Wolff bűnösségéről, csodálkozott a főügyész ezen kijelentésén. Egyben tudomására adta a detekívnek és a zsupáni hivatali tisztviselőnek, hogy a törvények értelmében legfeljebb 14 napig tarthatja Wolffot a rendőrségi fogdában, amely idő eltelte után kénytelen az ügyészségnek átadni. Felhívta tehát őket, hogy ez idő alatt tegyék meg a budapesti csehszlovák konzul útján a magyar igazságügyminiszternél a kiadáshoz szükséges intézkedéseket és az erre vonatkozó írásbeli utasítást ez idő alatt annál inkább szerezzék meg, mert elleneseiben Wolffot a sátoraljaújhelyi hatóságok szabadon bocsájtanák. A tisztviselők Kosicére való visszaérkezésük után haladéktalanul jeletést tettek az ügy állásáról felettes hatóságaiknak. A helybeli államügyészség pedig három nappal ezelőtt Wolff ellen a rendőrség részéről kiadott körözőlevelet visszavonta és most már egyenesen sikkasztás büntette miatt elfogatási parancsot adott ki ellene. Ezt az elfogatási parancsot megküldötték a budapesti csehszlovák konzulnak az összes többi erre a bűnügyre vonatkozó iratokkal együtt a kiadatásra vonatkozó diplomáciai eljárás azonnali megtétele végett. A kiadatás minden bizonnyal teljesen simán fog menni, mert Wolff Szilágyi detektívvel és a zsupáni hivatali tisztviselővel való szembesítése alkalmával, amely a sátoraljaújhelyi rendőrfőkapitány jelenlétében történt meg, bevallotta, hogy nem politikai menekült, hanem sikkasztás miatt szökött meg a csehszlovák köztársaság területéről. Politikai menekültnek azért adta ki magát, mert azt remélte, hogy ennek révén szabadon fogják bocsátani. Wolffnak e beismerő vallomását szintén az iratokhoz csatolták és megküldötték a köztársaság budapesti követének. A vizsgálat kiderítette, hogy Wolff 49 ezer koronát sikkasztott. Milyen szolgálati kedvezményei vannak fi besorozott újoncokra nézve? A sorozások alkalmával nem lesz felesleges megvilágítani azt, milyen kedvezményeket biztosít a véderő-törvény a besorozott újoncokra nézve. 1. Katonai szolgálat alól való felmentés a békebeli viszonyok között semmi körülmények között sem engedélyeztetik 2. A szolgálati időnek elhalasztása egy esztendőre lehetséges. Az elhalasztás iránti kérvények a sorozás után azonnal a főszolgabírói hivataloknál adandók be és az illetékes kiegészítő kerületi parancsnokságokhoz intézendők. A kérvényre 2 koronás bélyeg kell. A kérvénynek tartalmaznia kell a születési év, hónap és nap megjelölését , az iletőség bizonyítását; a sorozási nap megnevezését és annak feltüntetését, hogy a besorozott mely fegyvernemhez és mely csapattesthez nyert beosztást. A szolgálati idő elhalasztására irányuló okok részletes felsorolását lehetőleg bizonyítványokkal támogatva, a községi elöljáróság javaslatát is csatolni kell. 3. Más csapattesthez való beosztás iránti kérvények csak a legindokoltabb esetekben adhatók be ugyanolyan úton, mint az előbb említett Ugyanúgy felszerelve és még kérvények. kell nevezni a kérvényben azt a csapattestet, amelyhez az áthelyezés kérelmeztetik és fel kell sorolni az áthelyezés kérését támogató összes indokokat. 4 Szabadságolás- Egészen különös esetekben igen fontos indokok fennforgása lehetővé teszi három hónapig terjedhető szabadságidő engedélyezését. Az erre irányuló kérvények a főszolgabírói hivatalnál adandók be és a kérvényező csapattestének parancsnokságához intézendők. A kérvények felszerelése ugyanúgy történik, mint a szolgálati idő elhalasztására irányuló kérvényeké Meg kell még jegyezni, hogy az 1898-as évfolyam leszerelés alatt áll, de az 1899-es évfolyam törvény szerint 24 hónapig tartozik katonai szolgálatot teljesíteni- Ezen szolgálati időbe a régi hadseregben eltöltött szolgálati idő olykép szémutatik be, hogy mindazok, akik 10-től 12 hónapig a régi hadseregben szolgáltak, a csehszlovák hadseregben csak egy évet tartoznak szolgálni. Ha több mint 12 hónapot szolgáltak, akkor csak egy év nyer beszámítást és igy ezeknek is 12 hónapi szolgálati időt kell teljesíteniök. Az összes kedvezmények csak a legsürgősebb és feltétlenül indokolt esetben biztosíttatnak a besorozottak számára. 9 rendőrigazgató segérszemzese befejezése fut. A tegnapi tanácskozások. — A bűnügyi osztály új vezetője Tegnapi számunkban hírt adtunk arról, hogy az álamrendőrségen a rendőrigazgató elnöklésével fontos tanácskozások folytak. Ezen tanácskozások a belső szolgálatrendezésre vonatkoztak. A rendőr igazgatóságot két részre osztják, mégpedig az elnöki osztályra és a közbiztonsági osztályra. Az elnöki osztálynak Vohndal rendőrtanácsos, helyettes rendőrigazgató lesz a vezetője, a közbiztonsági osztályt pedig Pongrácz Gusztáv rendőrbíró fogja vezetni. A rendőrigaz gtóság hatáskörébe tartozó ügyek közül azok, amelyek politikai természetűek, elintézés végett az elnöki