Kassai Ujság, 1921. április-június (83. évfolyam, 74-145. szám)

1921-05-08 / 103. szám

M. oiaau kormány szükségét érezte annak, hogy az antantnak magatartásáról felvilág­oso­tt jegyzéket küldjön. Ebben a jegyzékben kifejtette a felkelés okait, egyben ama kívánságának adott kife­jezést, hogy az antant nyugtassa meg Felsőszilészia lakóit abban az­­ irány­ban, hogy a kérdést a versaillesi bé­ke alapján, a népszavazás útján meg­nyilatkozott népakarat tekintetbevéte­lével, igazságosan intézi e 1. A len­gyel kormány jegyzékének végén rá­mutatott azokra a komplikációkra, amelyek abban az esetben fognak Ke­­leteurópa eme részén támadni, ha a jelen tűrhetelenül bizonytalan helyzet, tovább tart. Majdnem azonos nyilatkozatot adott ,le Korfantty, a felkelőknek vezére. Az Sátánt­­ól azt közölte, hogy ő azért ál­lott a mozgalom élére, hogy azt rendes mederbe terelje, mert a lengyel nép nem hajlandó porosz igába hajtani fejét. Egyben kéri, hogy úgy döntsön az an­tant Felsősziléziát illetőleg, hogy az megfeleljen Európa gazdasági érdekei­nek. A komplikáció, amelytől a lengyel kormány fél, nem más, mint attól való rettegés, hogy a németek felvonulnak Lengyelország ellen. Németország tény­leg nyilatkozott is, mondván, ha az án­­tánt nem teremt Felsősz­iiéziában ren­det, akkor Németország az Önvédelem kötelezetts­ége előtt áll. Most már tis­ztán attól­ függ, hogy L­engyelország számára ezek a kompli­kációk valójában bekövetkeznek-e, mi­lyen hamar fog dönteni az ántánt. Fel- Böszil­ác­ia kérdésében. 77.460 kor.-nak jelenlegi értéke 1508 ő korona Lehet e üres váltóra telepítési helyet rávezetni? Tegnap a kassai törvényszék polgári tanácsa érdekes s jogászi körökben mél­tán feltűnést keltő uj elvi jelentőségűnek nevezhető döntést hozott. X. L. gör. kat. lelkész 6000 kor. váltó­tartozásért D. A. g. k. lelkészt és B. S. gyógyszerészt perelte. A 6000 kor. váltótartozás 1913. évben kelt s annak idején Máramazos megyének Ruszinszkóhoz tartozó részén lett köl­csönözve. A kifizetést J. I. gör. kath. fő­esperes eszk­özötte, aki e biztos, pénzér­téknek megfelelő követelését hozományi részesedésként adta vejének­: K. L. nek s annak jelenlegi értéke a zürichi tőzsde mai jegyzése szerint 77.460 cseh korona Alperesek képviselője a tegnapi tár­gyaláson azzal védekeztek, hogy ők arra, miszerint a váltó ne az ő lakhelyükön legyen telepítve és fizetés céljából be­mutatva, engedélyt nem adtak, továbbá ettől eltekintve a csehszlovák rendelet szerint a tartozást csak 1—4 arányban tartoznak a lebélyegzés megtörténte után kifizetni. Felperes képviselője ezzel szemben úgy érvelt, hogy a váltótörvény szerint a váltóadós azon kifogással, hogy a váltón­ikkel, amikor az átadatott, a tetetepítési hely hiányzik,­­ nem védekezhetik. Itt még azon kifogással sem élhet az alperes, hogy a telepítési helynek Mára­­m­arosban kellett volna történnie, mert az 1913 évben kifizetett 6000 korona 77 460 síkoronának felel meg s így tényleg min­den körülmények között jogosulatlanul gazdagodott. A bíróság arra az álláspontra helyez­kedett, hogy a váltótelepítési helye „lényeges kellék“ és azt előzetes meg­­állapodás ellenére telepíteni nem lehetett s így csak azt az összeget kell alperesek­nek megfizetniük, amit Ruszinszkóban a bélyegzés előtt fizettek volna. Tehát a követelés negyedrészét. Természetes, hogy felebbezés alá kerül az ítélet és kiván­csiak vagyunk a tábla ítéletére, hogy vajon 77460 koronából lesz-e 6000 é ko­­raia, vagy csak 1508­0 korona marad? Az uj Magyarország ■ ■ a a ■ m Apponyi kritikája a magyar békeszerződés angol vitájáról. Budapest, május 7. (Saját tudósítónk távirata.) A nemzet­gyűlés mai ülésén Apponyi szólalt fel. Ismerteti az angol felsőháznak a ma­gyar békéről vitáját és hangoztatta, hogy Magyarország kifejezetten azon feltétellel írta alá a békét, hogy a békeszerződést kísérő iratban foglalt ígéretek valóra vál­nak. Népszavazást követeltek, bírákul el­fogadták azokat, akiket állítólag elnyom­tak, de ezt visszautasították. A békeszer­ződést kísérő levél számol azzal, hogy a határokat nem mindenütt állapították meg az ethnikai és gazdasági követelmények­­­­nek megfelelően. Most mentegetőznek. A j­ó tökéletlenséget majd a jövő mutatja meg. Rámutat Apponyi, hogy az elszakított területe­ken közel kétmillió magyar él kompakt egységben. Még kevésbé indokolt a nagyvárosok el­­szakítása, ami nemcsak a magyar, hanem az európai kulturérdekeket is sérti. románokhoz csatlakozott szászok elenyé­­­sző kisebbségben vannak a délvidék ös­­­szes németjeihez képest, akik tiltakoztak az elszakítás ellen. A Jugoszláviához csa­tolt területeken sem a szlovákoké a több­ség. A parlamentben Thomson, aki a legkevésbé rokonszenvez Magyarország­gal, különösen Romániát mentegetve mon­dotta, hogy Románai még nem bír ama mennyiségével az intellektuális el­erveknek, különösen hivatalnokoknak, hogy eredeti területénél nagyobbat elláthasson. "(Ez a cenzúra 4 sort törölt.)] Folytatólag Apponyi a zsidókérdésről beszél. Ezt nem kívánja a jogegyen­lőség megbontásával érinteni. A zsidókérdés nyitja az, hogy a keresz­tény társadalmat kell bevinni a gazda­sági életbe. Helyesli a királykérdés teljes kikapcso­lását. Egyetért a miniszterelnökkel abban is, hogy a munkásságon ne akarjanak bosszút állani a vezetők egy részének hibájáért. Számolni kell azzal, hogy a szociáldemokráciának van világszervezete, melybe a magyar szociáldemokrácia is be van kapcsolva. Hasonló világorganiz­­musa más társadalmi osztálynak is van, sőt a legnagyobb ilyen világinternaciona­­lizmus a katholicizmus. A választójognál olyan megszorítások kellenek, amelyek eliminálják a demagó­gia felé hajtó tömegeket. Az egészséges át alakulásnak első feltétele a nemzet összes erőit egyesíteni. f Az angol felsőház folytatólagos vitája a magyar békeszerződés fölött. A Kassai Újság közölte elsőnek az angol lordok házában a trianoni béke­szerződés fölött megindult vitát, mely­nek folytatásáról budapesti tudósítónk táviratilag a következőket jelenti: Páris, május 7. Az angol felsőház vitá­járól a trianoni békeszerződés ratifikálásá­val kapcsolatban kiegészítőleg jelentik: Lord Newton sürgette a szerződés ratifi­kálását, mert minden késedelem súlyosan hátráltatja Magyarország talpraállását. Hangoztatta, hogy Magyarországot igaz­ságos és emberséges szellemben kell ke­zelni, mert az ántant volt ellenségei közül Magyarország vétkes legkevésbé, mert nem akarta a háborút, csupán belekény­­szerítették. A ratifikálás azért is sürgős, hogy végre felszabaduljanak azon területek, melyek most szerb megszállás alatt állanak. Beszéde végén hangoztatta, hogy Európa érdekét szolgálja az, ha Magyarország visszanyeri régi virágzását. Lord Philimore nem hisz abban, hogy a szerződésben megállapított gazdasági és határintézkedéseket fenn tudják tartani. Vicomte Bryce tiltakozik azon szigorú­ság és igazságtalanság ellen, amely a trianoni szerződésből felárad. Úgy véli, hogy a békeszerződések újabb háború csíráját rejtik magukban. arcú, piros kapa. Végignézte hogyan ölték meg Tiszát Elmondja a párbeszédet a katonák és Tisza között, majd azon új momentumot hozza fel, hogy a gyilkosok a kegyelmes aszonyt félre akarták állítani. Ennök kér­désére kijelenti, hogy autót a ház előtt i­s nem látott. Ezt határozottan tudja, Gaerb­erben felismeri a villában járt esőköpönyeges embert, határozottan felis­­­­meri továbbá Sztanykovszkyt, aki az ajtóbanláb­ott. Kérdés nélkül bejelenti, hogy Ulain dr. nem készítette elő vallomására. Július közepére befejezést nyer a magyar pénzkicserélés. Budapest, május 7. (Saját tudósítónk távirata.) Hegedűs pénzügyminiszter egy újságírónak a pénz­­kicseréléssel kapcsolatban a következőket mondotta: — Azt hiszem július közepére sikerül befejezni az egész pénzkicserélési műve­letet. Az ezresek becserélésével nem csi­nálunk semmiféle nehézséget, csak a durva imraisítványokat engedem vissza­utasítani, egyébként becserélünk minden ezrest és tízezrest. A tőzsdén jegyzett papírok többet ér­nek a jelenlegi kurzusnál, azok kurzusa emelkedni is fog. Felhívom különben a bankokat, hogy szüntessék meg végre a tőzsdén az érdekes ügyfeleik exdiválását. A közeljövőben megszületem a cukor-és dohányjegyet. Budapest, május 7. (CTK) Hegedűs a Pester L­oydba cikket irt, amelyben rá­mutat arra, hogy a magyar bankóprés be­szüntetése az élelmicikkek árát 35 száza­lékkal leszállította, míg ugyanabban az időben Ausztriában az élelmicikkek árai 30 százalékkal emelkedtek. Ha a bankó­­prést meg nem állítja, úgy az élelmi­szerek 65 százalékkal emelkedtek volna. A bankóprés megállítása azonban nem jelenti azt, hogy az állami költségvetés már rendezve van, mert ez csak akkor lehetséges, ha az állam adósságai után a kamatokat kifizeti. Az állami költségvetés­­ban addig nem lehet egyensúlyról szó, amíg az adórendszert teljesen ki nem építik. (CTK) Budapest, május 7. A magyar kormány a francia pénzügym­inisztérium­nál kieszközölte, hogy a magyar koronát a párisi tőzsdén hivatalosan jegyzik. Rubi­nek­ Gyula ezen kérdésről „Az Est“-ben kijelenti, hogy a magyar koronának gyors emelkedése ezen párisi jegyzésnek tud­ható be. Budapest, május 7. (Saját tudósítónk távirata.) Az Osztrák Magyar Bank most teszi közzé a magyar és osztrák üzlet­vitelének állását április 15 én. Eszerint április 7 ifee óta majdnem 800,000 K-val csökkent a magyar. Budapest, május 7. (Saját tudósitonk távirata.) A nemzegyülés délutáni ülésén Andaházy Kasnya Béla nemzeti munkás­párti képviselő felszólal a botbüntetés és numerus chauzus ellen. Budapest, május 7. (Saját tudósítónk­­ távirata.) Mayer János közélelmezési mi­niszter beszámoló beszédében kijelentette, hogy a kisgazdapárt a királyi sérdést nem akarja napirendre hozni. A kisgazdapárt személyekről nem beszél, puccsot nem enged, legális s törvényes úton akarja a­­ kérdést megoldani. A Tisza-per Budapest, május 7. (Saját tudósítónk távirata.) A Tisza­­perben ma Csermák Rezsőnél a Robeiin­­villa tulajdonosának ursalkodónőjét hall­gatták ki, aki a ball első emeletéről végig­nézte az eseményeket. Elmondja, hogy egy t­estköpenyeges úr négy katonával jött és mindenáron négyszemközt akart beszélni Tiszával. Délután ismét négy-öt katona jött be a kertbe. Egyik alacsony volt, telt Gradh Mariska tragédiája A házasságszédelgő Bodnár sorsa. Élénk feltűnést keltett és hatalmas port vert fel a város polgárságának életében, a sajtóban, később a törvényszéken egy koáícei vénleány szomorú tragédiája. Bodnár Ferenc nevű szélhámos, aki csalás büntette miatt 14 és fél évig volt az illavai fegyház illusztris vendége, meg­ismerkedett Kos­cén Gradh Mariska 55 éves vagyonos magánzónővel. A csinos kinézésű 36 éves fiatalember átutazóban volt Kosicén s a Gradi Mariska házában szállott meg, ugyanakkor meg is ismerke­dett vele. A vénkisasszony szivében meleg­érzések ébredtek fel, talán először lett szerelmes, ami azután sötét végzetévé is vált. Az elegáns világfi előtt elpanaszolta bajait, keserveit, gyötrő és kínos magános­ságát. Bodnár Ferenc nem azért került annak idején Ulavára, hogy ne lett volna tisztában a helyzettel. Látta, hogy a dús­gazdag mrgiizónő gyöngéd érzelmeit dúsan lehet kamatoztatni, mit sem törődve azzal, hogy a rászedendő áldozat igény­telen, töpörödött külsejű, sánta és beteges vénleány. Ugyancsak panaszkodni kezdett az ő magánoss­ágáról s végül odakonklu­­dált, hogy két árva lélek akadt össze, akik egymásnak valók s ő hajlandó fele­ségül venni. Grach Marska hitt a szép szónak, mely a jóképű férfi ajkáról mint a pezsgő gyöngyszemei bugyborékoltak elő és ez lett a veszte. Bodnár Ferenc most már tervszerűen kezdett dolgozni. A szegény G­ach Maris­kát rávette, hogy szép és értékes koSicei bérházának felét tulajdonjogilag, másik felét, mint haszonélvezetet ajándékozás címén reáruházza. Értékes ezüstneműjét, berendezési tárgyait, fehérneműjét egymás­után értékesítette Grach Mariskának azzal az indokolással, hogy Magyarországba mennek lakni s majd ott fognak meg­esküdni, mert Koh­én Grí­ch Mariskának mindenki ellensége, mert irigylik a boldog­ságát A magyarországi útból nem lett semmi. Amikor Bodnár hozzájutott ajándékozás címén Grach Mariska ingatlanához, mint tulajdonosnak első dolga volt a bírházat értékesíteni. El is adta azt 150.000 K-ért. A vételárból Bodnár mindjárt megtartott a maga részére 60 000 koronát. Sokáig tar­tana elmondani mindazon agyafúrtságokat, melyekkel ez a szélhámos, fegyheeviselt ember szegény Oradi Mariskát a szó szoros értelmében kifosztotta és földönfutóvá tette azt, aki nemrégiben gazdag magánzónőként élte végig vénleány életét. Bodnár fői­­­onosán halogatta a házasság megkötését. Végre felnyíltak a szerelmes­­szívü Gradi Mariska szemei, ügyvédhez fordult kétségbeesés­ében. 6« ezután már a törvényszéken folytatódik a dolog, mint csalás bűntette. A kosicei törvényszék tényként megállapította, hogy a vádlott, aki ugyancsak csalás miatt másfél évtizednyi fegyházbüntetésre volt ítélve, házassági ígérettel kábította el és szedte rá Orach Mariskát s ezt azért tette, hogy a vénleányt tévedésbe ejtve magának jogiaten vagyoni hasznot szerezzen. Ezt a célját a törvényszék íté­lete szerint el is érte, mert Grabh Mariska egész vagyonának jogi arává lett s ezen vagyon megszerzésével a sértettit!

Next