Kassai Ujság, 1921. április-június (83. évfolyam, 74-145. szám)

1921-04-08 / 79. szám

nyolcvanharmadik évfolyam* szám JKanltndS»^; és kiadóhivatal: Kőéire. Fő­ utca 64. szára, lffltén> in (Nemzeti szinl­ér.Tal szentben.) Telefonszám: 188. 4sa Megjelenik hétfő kivételével impulla reggel, ooo Kaseftauer Zeitung) ftfJfiLÓS SZERKESZTŐ: DR KÖVES ILLÉS E­ 6fiitté«i dijak helyben és vidéken: Egy egész évre 216 korona, félévre 108 korona, negyedévre 54 korona, egy hónapra 18 korona. — Egyes szám­ára 1 korona. A magyar kormány megbukott. Károly exkirály levele a kormányhoz. — Nagyatádi Szabó lemondott. Gróf Teleky miniszterelnök állását a kormányzó rendelkezésére bocsátotta. A magyar nemzetgyűlést hirtelen elnapolták. Károly exkirály különvonata tegnap délután négy óra 55 perckor elérte a svájci határt, ahol őt a svájci szövetség­tanács kiküldő­je fogadta. A kiküldött megismertette Károllyal azokat a feltéte­leket, amelyek mellett Károly Svájcnak békés lakója lehet. A Károly útját Ins­­brucktól a svájci határig minden incidens nélkül tehette meg. Károly- ügy a francia parlamentben A francia szenátusban tegnap a kül­ügyminisztérium költségvetését tárgyalták. Ennek során felszólalt Briand miniszter­elnök is, aki beszédjében kitért Károly exkirálynak magyarországi kirándulá­sára is. Briand szerint Károlynak Magyarorszá­gon való megjelenése nem volt más, mint kaland. De ezen kalanddal szemben lehet más álláspontja Franciaország­nak, mint becsületesen teljesíteni a szer­­ződésnek minden pontját, mely szerződést megkötötték Olaszországgal, Csehszlová­kiával és Jugoszláviával. Károly vissza­térése újabb vérontásnak lehetett volna forrása, s már ez a tény egymagában is te­jesen elegendő arra, hogy az egész világon nyilvánvalóvá váljék az a leta­­gadhatatlan valóság, hogy Franciaország mindenkor a legmesszebbmenő igazság álláspontján van. Vita a nemzetgyűlésen A Kassai Újság már részletesen meg­emlékezett arról a vitáról, amely a ma­gyar nemzetgyűlésen Teleki miniszter­elnöknek jelentése felett támadt, mely jelentés beszámolt ama intézkedésekről, amelyeket a kormány Károly exkirály megjelenése alkalmával végrehajtott. A miniszterelnöknek és Gratz külügyminisz­ternek beszéde után Rassay független kisgazdapárti képviselő szólalt fel, aki kijelentette, hogy a kormány jelentése nem elégíti őt ki, mert nem elég rész­letes. A nemzetgyűlésnek kötelessége felelősségre vonni mindazon egyéneket, akik az exkirályt Magyarországba hozták és akik a magyar nemzetgyűlésnek meg­kérdezése nélkül a királyt vissza akarták ültetni trónjába és ezzel az egész nyil­vánosságot kész dolog elé szerették volna állítani. Ez egyenesen felségéért­és. A szó­nok ezek közül most csak Erdődy grófot említette, aki a volt királlyal együtt uta­zott Magyarországba, azután felsorolta mindazon személyeket, akik Károlyt Szom­bathelyről Budapestre kísérték. A kor­mánynak legelső kötelessége az lett volna, hogy kijelentse, hogy a királykérdést a nemzetgyűlés tud­a és akarata nélkül el nem intézheti. A szónok rámutatott Horthy kormányzónak ama nyilatkozatára, ame­lyet a Petit Párisien munkatársa előtt tett március hóban. Ez a nyilatkozat azt a látszatot keltette, hogy Horthy legitimista és karrikrr. A szónok kizártnak tartja, hogy az or­szág kormányzója ilyen nyilatkozatot tehe­tett volna, azért elvárta volna, hogy ezt a párbeszédet megcáfolják. Ez a párbeszéd volt egyik oka annak, hogy egyenesen a nem kívánt fordulatot okozta. A szónok azt kérdi a miniszterelnöktől, vajjon nem voltak-e a kormánynak Pranginsoen po­litikai ágensei és vájjon a miniszterelnök tudta e, hogy az egyes képviselők külön­féle európai államokban Habsburg propa­­gandát űznek. Tény —■ folytatta a szónok, — hogy Károly exkirály már szombaton este Szom­bathelyen volt, mégis, mi lehetett annak az oka, hogy a kormányzó erről csak va­sárnap délután hét órakor vett tudomást és a miniszterelnök miért nem akadályozta meg a volt királynak Pestre való utazá­sát? Ezzel a miniszterelnök minden fele­lősséget az ország kormányzójára hájtott. Szerencséje az országnak, hogy a kor­mányzó esküjéhez hű­ maradt. A másik hibát a miniszterelnök a nemzettel szem­ben követte el. Hogy Károly már nincs az ország területén, ez nem a kormány érdeme, hanem a rossz kormányzás kö­vetkezménye. A nemzetgyűlés is felelős és meg kell szereznie magának a biztosí­tékot arra nézve, hogy ilyen esetek a jö­vőben többé elő ne forduljanak. Raffay beszéde végén határozati javas­latot nyújtott be, amelyben javasolja, hogy a nemzetgyűlés: 1. szavazzon bizalmatlanságot a kor­mánynak ; 2. válasszon egy kilenctagú bizott­ságot, amely 30 nap leforgása alatt je­lentést tegyen mindazon intézkedések­ről, amelyeket a kormány az exkirály­­nak Magyarországba való megjelenésé­vel kapcsolatosan tett; 3. küldjön ki egy másik kilenctagú bizottságot, amely az alkotmány szöve­gét készítse elő. Károly levele Telekihez. Egyik előző számunkban szóvátettük ama hírt, mely szerint Károly exkirály elutazása előtt proklamációt intézett volna a magyar néphez, amelyben bejelenti, hogy most csak az erőszaknak engedve távo­zik, de amint lehet visszatér az országba. A hírt kétkedéssel fogadtuk, mert lehe­tetlennek tartottuk, hogy a kormány bár­melyik tagja ellenjegyezni merte volna ezt a kiáltványt A ma érkezett távirataink nekünk adnak igazat. Tényleg ez a prokla­máció nem jelent meg, ehelyett Károly király levelet intézett Telekihez, aki ezt a levelet ma a budapesti lapokban közzé­tette. Ez a levél így hangzik: „ Visszatértem országomba, szeretett magyar népem közé. Visszatértem azért, mert szent meggyőződésem az, hogy az ország koronás királyának veze­tése alatt tudja visszaszerezni teljes belső nyugalmát és képes helyreállítani a törvényes rendet. Tudom, hogy a megtörtént ese­­mények folytán megszűnt a hat­vanhetes kiegyezés és a pragma­tika szankciónak az a része, amely Magyarországot feloszt­hatatlanul és elválaszthatatlanul kapcsolja Ausztriához. Ezzel visszaállt Magyarországnak teljes állami függetlensége, amelyet gondosan megőrizni nekem is egyik törekvésem és célom. Minthogy most arról győződ­tem meg, hogy apostoli királyi jogköröm elfoglalása most roppant nehézségekbe ütközik, mert a nemzetet elviselhetetlen megpróbálkoztatásoknak tenném ki, ezért most ismét távozom. De bízom az isteni gondviselés­ben, hogy ismét el fog jönni az a pillanat, amikor szeretett ma­gyar hazámban maradhatok és közös munkára egyesülhetek nem­zetemmel Amíg ez a pillanat be nem következ­hetik, addig arra kérem a nemzetet, hogy támogassa a kormányzat a bizalmatlanságnak akkora mértékét kel­tette fel, hogy a pártértekezlet utasította a pártvezetőséget, hogy a további szük­séges lépéseket azonnal tegye meg. Mint érdekes különlegesség kívánkozik tollunk alá, annak megemlítése, hogy a kisgazdapárt izgatott és elkeseredett han­gulatával szemben a keresztény pártban nagy megelégedéssel tárgyalták a kor­mány magatartását, s különös örömöt keltett lelkükben Glatz külügyminiszter­nek beszéde. Az ellentétek kirobbanása A kisgazdapárt elégedetlensége kirob­banásig és kipattanásig feszült meg, ami­kor mindezek tetejébe Teleki megjelen­tette az exkirály­nak fentebb említett levelét A párt a parlament épületében még a gyűlés megnyitása előtt értekezletet tar­tott, amelyen heves kifakadások hangzot­tak el a kormány és különösen Teleki ellen. Az értekezlet folyamán nagyatádi Szabó István föld­­mivelésü­gyi miniszter bejelen­tette a kormányból való kilé­pését. A párt elhatározta, hogy egy pillanatig sem támogatja tovább Telekit. Az intézőbizottság egyhangúlag hozzá­járult a párt határozatához és azt azon­nal tudomására hozzák a miniszterelnök­nek, aki meglepetéssel fogadta a hatá­rozatot Teleki is lemond A legnagyobb izgalom közepébe nyílt meg a nemzetgyűlés. Az ülés megnyitása után azonnal szólásra emelkedett Teleki és bejelentette a képviselőknek, hogy mert az események következtében az egyes minisztereknek helyzete a párt­jaikkal szemben, valamint saját felfogásuk következtében lehetetlenné vált rájuk nézve, hogy a mostani kormánnyal együtt­működjenek, így kénytelenek a kormány­ból kilépni, ezért ő maga is még ma felajánlja állását a kormányzónak és kéri a házat, hogy amíg a kormány­­krízis el nem intéződik, addig a ház napolja el önmagát. A nemzetgyűlés így határozott. Károly exkirály jövetelével a politika vízébe beledobta a tisztulás kövét, a gyűrűk már megindultak, meglátjuk út­jukban kit és hogyan nyelnek el. Népgyűlés Prágában Hogy a csehszlovák köztársaság mun­kássága körében milyen visszhangot kel­tett a köztársaság hivatalos állásfoglalása a Habsburgok visszatérése ellen, bizo­nyítja az a népgyülés, mely ma délután 5 órakor zaj­ott le Prágában az óváros­­háza előtti téren. A népgyülésen először Nemec szociáldemokrata képviselő be­szélt. Zeminova képviselő javasla­ot ter­jeszt elő, melyben annak kimondását kéri, hogy minden Habsburgot szám­­űzöttnek jelentenek ki. A levél hatása Károly levele bombaként hatott a poli­tikai világban. A kisgazdapárt felháboro­dással vett ennek a levélnek közzététe­léről tudomást. A kisgazdapárt ugyanis már rég­óta elégedetlen volt Telekivel és kormányával. Nagyatádi Szabó István nyílt harcot folytatott Teleki politikája ellen. Az exkirály megjelenése, a közös veszedelem érzése azonban közelebb hozta őket egymáshoz és a kisgazdapárt felha­gyott Teleki ellen intézett harcával. De a tűz tovább lappangott a hamu alatt. A szerdai nemzetgyűlésen elhang­zott kormánynyilatkozatok általános vis­­szatetszést keltettek a kisgazdapárt tag­jainak sorában. Teleki homályos célzásai Károly exkirály visszatérésének jogossá­gára, de különösen Gratz külügyminisz­ternek sajnálkozása azon, hogy a kisan­­táninak erélyes és egyöntetű fellépése miatt Károly exkirály nem maradhatott az országban, továbbá a kormánynak in­gadozó magatartása Károllyal szemben, mindezek oly mélyen elkeserítették a kis­gazdapártot, hogy a párt még szerdán este értekezletet tartott, amelyen beható tanácskozásokat f­olytattak az általános politikai helyzetről. Ezen értekezb­ten szóba hozták a belügyminiszternek beszédet. Megállapították, hogy a párt a beszédnek egyes részeit, kijelentéseit megütközéssel hallgatta és a pártban a kormány iránt Tőzsde-Deviza. Prágai devizaközpont Bankjegyek Április 7. Zürichi valutapiac Április 6 Április 7. Amsterdam . 2588*51 Milano. . . 316 — Berlin . . 120­25 Páris . . 52850 Bukarest . . IQ­­’­s London 29150 Szí­ria . . . 8950 Bécs . . 1057 Zürich­­ . . 128850 Pétervár . . .1950 Belgrád . 207- New-York . 73 V* Stockholm . 1731*50 Brüsszel . . 552*50 Roman . . 106 Vs Márka 12025 Norvég — Bolgár . 8525 Svéd . . 1734­50 Svájc . . 128350 Francia . . 525 50 Dán . 131950 Amerikai . 12’Vé 7VW Dás* ... 3­6 — Lengyel . . 745 Angol . 289*50 288*50 Ossier bélyeg?.. 10­67 Budapest . . 2« 90 I Berlin . 9*42*/a New-York . 577*— ] Bécs t 52.Va London 22­63 Praga . . 7*80 Párig ... 4080 S Milano . . . Budapest . . 2­12 Vs I Bukarest . . 830 Oszt. bélyegzett Budapesti tőzsde Április —. Magyar bitei jelzálogbank Angol-magy Sa­lg­ótarján: Lessámitolb Ri&iamarányi Budapesti valutapiac Április 7. Les ... . 403 - Dol­aur . . . 278-Má­té . . . 4S5­— Líra ... . . —­Főni­x— Rubel . 326’— Bécs* .... 45’— Saft­ . 3T5 Péntek, 1921 április 8 Alvin képviselő a magyarországi szocialis­­ták védelme érdekében szólal fel. Végül elfogadják a javaslatot, melyben bizalmat szavaznak Masaryk elnöknek és Benes külügyminiszternek. A himnusz eléneklése u­án véget ért a népgyülés. — Uj iglói erdőmester, dr. Ru­mann zsupán Suhajda Dénes oki. erdész, körmöcbányai lakost, iglói városi erdő­mesterré kinevezte. — Lelkészválasztás. Az Ungmegyé­­ben levő nagyszeretvai református egyház az id. Szakál István elhunytéval megüre­sedett lelkészi állásra Könyves István ot­tani segédlelkészt választotta meg m­eg­­hivás utján.

Next