Kassai Ujság, 1921. április-június (83. évfolyam, 74-145. szám)

1921-05-08 / 103. szám

Nyolcvanharmadik évfolyam, 103 szám Mozogjanak az ügyvédek Tagakatatlan tény, hogy Magyar­­­országon az üg­yyvédi kamarák nagy te­kinte­tnek örvendtek. Ezt a tekintélyt az 1874­. évi XXXIV. tc. alapította meg, amikor az ügyvédi kamara céljául és feladatául : az ügyvédi kar erkölcsi tekintély­én­ek megóvásátj az ügyvédek­­ jogainak megvédését, kötelességeik tel­jesítésének elenőrzését, a jogszolgálta­tás és ügyvédség terén mutatkozó hiá­­nyok orvoslását s a kamara lajstromá­­ba felvett ügyvédek fölött a fegyelmi hatóságnak gyakorlását tűzte ki. Mind­ez lehetővé tette, hogy az ügyvédi ka­mara keményen csapjon le arra a tag­jára, aki az ü­gyalódi szolidaritást, köte­lességé és becsületet aláássa és ezzel biztos­íotta a kamara a közönség rokon­­szenvét és bizalmas ügyvédei számára. De a tulajdonkf­sperói tekintélyt a ka­mara­­ ama jogának köszönthette, minden kérdésben és ügyben, amely hogy a parlament elé került, véleményt m­ond­ vajon az esetleges törvénytelenségek ellen tiltakozhatott és a koorszerű refor­mokban még javaslatot is tehetett, így az ügyvédi kamarák a magyar politikai életben igen gyakran jelentős szerepet játszottak. Megesett, hogy, a kormány törvénytelen intézkedéseinek egyedüli, bátor ellenzője volt és gyak­ran a közvélemény egyenesen az ügyvé­di kamarák, alakán Uid­oti ny­ilván­*aság­­ra kerülni* Szóval : bátor s­zókimondás a nagy tetszést és elismerést váltott ki az elkeseredett magyarság lelkéből. (Itt a cenzúra 20 sort törölt.) az összes ügyvédi kamarákat eggyé zsugorították össze. Ennek az egy ka­marának székhelyét Turócszentmárton­­ba tettéik. Az elnökséget maguk alakí­tották meg. A választmányiba betettek két magyar ügyvédet. Ezzel a dolgot elintézetn­ek­ vették, .(Itt a cenzúra 25 sort törölt.) Minden­napi politikától, minden belső ügyvédi élettől* minden autonómiától eltekintve, ez az eltörlése az ügyvédi kamaráknak (Cenzúra) a kisebbség ellen irányul* Mert az ügyvédek legnagyobb része ma még magyar* Azon ügyvédek ugyan­is, akik eddig szlovákoknak vallották magukat, a köz­gazgatás szolgálatába állottak és mint zsupánok, polgármeste­rek, városi és megyei főjegyzők, minisz­terek és a többi teljesítenek a köztársa­ságra nézve érdemes és hasznos mun­kát. Ezek tehát megszűntek ügyvédek lenni. Igazán szlovák ügyvéd kevés van. Az ügyvédek zöme tehát magyar, Szepességen pedig német. Amikor tehát a az ügyvédi kamarák autonóm jogát el­vették, akkor a kisebbségtől vettek el olyan jogot, amely őket méltán meg­illette, amelynek elvételére az ügyvédek eddigi lojális g­agaviseleetükkel okot nem szolgáltattak. És nagy. Igen nagy a mi csodálkozá­sunk, hogy­ az ügyvédek, akiknek eddig oly kiváló érzékük volt minden köz­­szabadság iránt, a rajtuk esett sérelem­mel szemben nem kerestek jogorvosla­tot sehol sem. Lám, erdélyi kollégáik másként te­szik. Erdélyi tudósítónk távirata sze­rint az ügyvédek Kolozsvárott országos kongresszust hívtak össze, amelyen ös­­­szes sérelmeit megtárgyalták és nesen a román király elé vitték. egye­Az ered­ményről ma még a dolog természe­téből kifolyólag semmit sem tudhatunk. Ide már’ maga az a tény, hogy az ügy­védek saját érdekeikben meg mertek Lapunk mai száma 8 oldal Hftä&nuif. (Nemzeti szinbéll«l szemben.) Tetefonszára: 185. j«eo McjfjcleJiih hétfő kivételezel naponta reggel, ooo FELELŐS SZERKESZTŐ: DR KÖVES ILLÉS EJS fizettsi dijak helyben és vidéken: Egy egész Émt 216 korpa», félévre 105 brow, negyedévre 56 brou« egy fc<ln»pfs IS korona. Egyes az&m ára 1 koron» mozdulni, kongresszust tartani és ügyeiket a román király elé vinni. (Itt a cenzúra 10 sort törölt) Ezért mi a magunk részéről arra buzdítjuk az ügyvédeket, hogy ez egy­szer a maguk ügyét is védjék meg. h­igyjék meg, Hogy mindnyájunk szim­pátiája fogja őket ebben a munkásokban kisérni, mert az ő ügyük ebben az eset­ben a mi ügyünk is; a megsértett au­tonómia visszaállításának ügye ! A német pártok az ultimátum ellen Amerika jegyzéke az ötös tanácshoz. Berlin, május 7. (Saját tudósítónk távirata.) A parlamenti pártok körében lényege­sen erősödik a hangulat az ultimátum elutasítása mellett. A német nemzeti párt tá­madni fog minden kormányt, mely hajlandó az ultimátumot elfogadni. A néppárt, a demokraták és a bajor néppárt sem tudják elhatározni magukat az aláírásra. A centrum magatartása még nem tisztázódott. A szocialisták magatartásáról semmit sem tudni. (CTK) Berlin, május 1. A birodalmi parlament pártjai még nem foglaltak állást az entente által küldött ultimátum ügyében. (CTK) Páris, május 7. (Havas) A repa­­rátiós bizottság ma teszi közzé azt a jegyzéket, amely a német hadikárpótlásra vonatkozik. A jegyzék összhangban vann a legfőbb tanács által közölt jegyzékkel s a kártérítés részleteit tartalmazza. (CTK­) Washington, május 7. Az észak­­amerikai Egyesült Államok ma jegyzéket küldtek az ötös tanácsnak, amelyben tudo­másul veszik a legfőbb tanács által tör­tént meghívásukat a repirációs­ bizottság üléseire. A jegyzék kisérőszövege hang­súlyozza, hogy az egész világot érdeklő fontos gazdasági kérdéseket az Egyesült Államok az érdekelt nagyhatalmakkal egyet­értőleg akarják megoldani. Az Egyesült Államok kormánya kijelenti, hogy az ily tárgyú tanácskozásokon részt óhajtanak venni s igyekeznek a fennálló gazdasági nehézségeket megszüntetni. Az amerikai kormány egyidejűleg közli­­ az Európába küldendő képviselőinek név­sorát, majd azt is megemlíti, hogy segít­­ségére lesz a nagyhatalmaknak a nemzet­közileg fontos politikai kérdések megol­dásában is. Berlin, máj. 7. (CTK) A­­ Deutsche Allgemeine Zeitung" londoni forrásból közli, hogy Sforza olasz külügyminiszter kijelentése szerint az antant Ostendében rövid időn belül új konferenciát fog ös­­­szehívni , amelyen Amerika is részt vesz. H­atár kiigazítást kér a határvidéki parasztság Buzita község legelője Magyarországhoz tartozik. — A községi elöljáróság deputációja a miskolci katonai főparancsnoksághoz. A csehszlovák magyar határ megvo­nása számos lehetetlen helyzetet teremtett a határvidéki lakosság földjeinek szétbon­tásaival. Igen gyakori az olyan eset, hogy a határ földbirtokokat szelt keresztül és a két országban fekvő birtoktest feletti gaz­dálkodást rendkívüli módon megnehezí­tette a szigorú határőrség. A Csehszlovákiához tartozó határszéli Buzita községet erősen sújtotta a határ­vonal. A község még Csehszlovákiához tartozik, de a legelője már a magyar ha­tárvonalon belül fekszik. Az első hónapok bizonytalanságában a határvidéki hatósá­gok megtűrték, hogy a község marhaál­lománya lépje át a határt és a Csehszlovák marha magyar füvet rágjon, de a legutóbbi időben a magyar hatóságok­­t­ól tartván, hogy le­hetővé teszi a marhacsempészetet, radi­kális intézkedésre határozta el magát. Midőn nemrégiben a falu 150 marhá­ját rendes szokás szerint áthajtották a magyar határbeli legelőre, a magyar határőrség a gulyát lefoglalta és nem eresztette vissza Csehszlovákiába. A jimbor buzitai parasztok, akik nem tudtán mi a külpolitika, a titkos diplo­mácia, akik csak azt tudták, hogy esti harangszóra nem hallják a csorda kolora­­posának éles csiling­­zését, a hazatérő álla­tok előnyújtott bőgését, megijedtek és kétségbeesetten próbálkoztak meg a nagy értékű marhaállomány visszaszerzésével. összeült a községi elöljáróság és hosszas tanácskozás után arra az elhatározásra jutottak, hogy deputációt menesztenek a miskolci katonai főparancsnoksághoz. A deputáció el is ment és a főparancsnok- T­őzsde-Deviza. Prágai devizaközpont Bankjegyek Május 7. Zürichi valutapiac Budapesti valutapiac .Május 7. Május 7. Amsterdam . —Milano. . . 363 — Berlin ... SÜ8­75 Páráé . . . 597­50 Bukarest . . 12H/s London . . 28650 1 Szófia . . . —Bécs . . . 1 l'tufi Zürich . . . Pétervár . —­­ Belgrád­ 20650 New-York.71&t­­ Stockholm . — Brüsszel . . — Romár. . . K­O­V« Márka . . IOS*»/« Norvég . . —Bolgár . . — Svéd . . . Svájc . . . — Francia . . J9450 Dán . . . — Aawrtai . Tö’/s 69 Vt Olas? . . . 353 -Lengyet . ir»A Angol . 2S4 50 28350 Osztr. b­élyegz. 11 ®« Budapest . . 34*/* Május 7. Berlin . . 852V« New-York . 561 — Bécs ... 1­45 London . . —­Prága ... 7»­ Páris . . .-----­Milano . . 28­70 Budapest . . 270 Bukarest . . 935 Oszk­. bélyegzett 094 Budapesti tőzsde Május —. Magyar hitel —jelzálogbank — Angol-magy. —•— Salgótarjáni — Leazássstolb. —*— Rt­ma murányi — Lei. . . . 3^0 - 360 Dollár . 206--210 Márk* . [ 320--330 Líra ... .-----­Fort —Rubel . . . 70*— Becs .... 33-- Sofect 290 - 300 - Vasárnap, 1921 május 8 ságtól visszakérte a község marháját, vala­mint kérte annak a kérelemnek továbbí­tását, hogy a legelőt csatolják vissza a községhez és a határkiigazitó- bizottság Magyarországot más földdarabbal rekom­penzálja. A főparancsnokság el is ren­delte a lefoglalt csorda vissza­adását és egyúttal azt is, hogy egy kirendelt állatorvos megkülönböztető bélyeggel Lássa el a község marháit. Ezenkívül megígérte a főparancsnokság, hogy Buzita község határkiigazítás iránti kérelmét a budapesti antantbizottság elé terjeszti és támogatja a lakosság aziránti kérelmét, hogy a köl­csönösségi alapon rekompenzáljék Magyar­­országot a legelőért. ■ [UNK] [UNK]MMgPBEgaMBaBWMMMMjlMlliriWlTí. t; WBSSSBSMSS A felsősziléziai puccs Tüntetések Lengyelországban: A lengyelek nem­ tudják kivárni a k­ ántánt döntését Felsőszilézia hovatar­ í­tozai­dós-át illetőleg, ezért a dolog rö­­videbb végét fogja és erőszakkal akarja a maga számára megszerezni. Ezen célból­ a lengyelek katonai puc­­­csal lázadásba vitték az országot és a felkelők a felsősziláziai ipari területeker az összes nagy­obb városokat megszáll­ták. Ez a megszállás a dolog természe­téből­ kifolyólag nem ment simán, mert a németek és a megszálló antantcsapa­­tok ellenállottak a lengyel felkelőknek. Ennek az összeütközésnek mindkét ré­szen szá­mos áldozata van. Az ántánt huzavonája tehát már mér­ges gyümölcsöket teremtett. Az semmit sem von le a dolog érdeméből, hogy az ántánt most egymásután küldi jegyzékét a lengyel kormányhoz, hogy teremtsen rendet Felsősziiozdában. Egysizersmind­ akt is elhatározta az ántánt, hogy­ i legközelebbi ülésén véglegesen dönteni fog Felsőszilézia kérdésében* Ismételjük, mindez most már nem so­kat használ, legfeljebb annyit ér el az ántánt, hogy a lengyelek heves tünteté­seket rendeznek mindenütt az ántánt el­len. Varsóban például az összes án­­tánt-követségek ellen tüntető felvonulá­sokat rendeztek, majd egy küldöttség megjelent az angol követségen és a kö­vetnek tiltakozó jegyzéket adott át. A lengyel kormány úgy tesz, mintaa az ántánt utasításait komolyan venné. Parancsot adott ki, amelyben megtil­totta, hogy a felkelők részére önkénte­seket toborozzanak. Jankovszky munka­ügyi miniszter lemondott, mert a felke­lők pártjára állott. A lengyel kormány egyben arra jkö­­rekszik, hogy minden felelősséget ma­gáról elhárítson. Ezért ő kéri az Sn­­tanteiaottságot, hogy csináljon rendet 8 forrada­losítoífct Fel­sőszilésziában, más­­részt olyan nyilatkozatot ad ki, amely sehogy sem­ tudja eltakarni a felkelőkkel való cimboraságot­, sőt cinkostársságot Ez a nyilatkozat így szól: Habár a kormány a felsőszaléziai lakosság helyzetét megértéssel kíséri, mégis kitart azon álláspontja mellett, hogy a felkelések nem fognak vezetni. Ez okból a kormány már célra felkelés kitörésekor lépéseket tett ab­­­ban az irányban, hogy a felsőszilé­ziai lakosságot arra kényszerítse, hogy szüntesse be a céltalan harc.­­ Ezen elvi álláspontjához ragaszkodva és az esetleges komplikációk elkerü­lése végett a kormány Felsőszilézia határait elzáratta. A kormány tovább­ra is kitart eme álláspontja mellett­­ t a határkárt nem oldja fel. (A lengyel

Next