Kassai Ujság, 1921. október-december (83. évfolyam, 219-276. szám)
1921-11-26 / 254. szám
LXXXIII. évfolyam, 254. szám Curson lord a washingtoni London, november 25. (Budapesti tud. táv.) Curson lord külügyminiszter a Kereskedők és Üzletemberek Egyesületében nagy beszédet tartott a washingtoni konferenciáról. Beszédjében a többi között a következőket mondotta: Washingtonban történtek határozott lépést jelentenek a világbékének valamilyen formája felé. Egy azonban bizonyos, hogy a tengeri leszerelésnek semmi haszna sem lehet addig, konferenciáról amíg szárazföldön tovább folytatjuk a fegyvereknek tömeges előállítását és halmozását. A fegyverkezés korlátozásának elvét magáévá kell tennie kivétel nélkül az egész világnak. Ha az angolok hajlandók korlátozni tengeri erőiket, akkor tessék megtiltani a többi hatalmaknak is, hogy föntarthassák hadieszközeiket, gyilkoló gépeiket. Európa békéjét csak valamennyi nemzet együttműködésével lehet helyreállítani és biztosítani. Akiknek a kálvinisták államsegélye fáj... Nem űzünk sérelmi politikát. Nem szeretjük, mert céltalan. A történelem ugyanis megtanított bennünket arra, hogy amely nemzet minden erejét a sérelmek állandó hangoztatásába fektette bele, az önmaga emelte azt a gátat, amely miatt nem tudott haladni. Megállt. A sérelem megakasztotta, a földhöz szegezte és mozdulatlanságában ereje kimerült. Tehetségei parlagon hevertek. Szóval az egész nemzet alkotásra, haladásra képtelen lett. Irtózunk tehát minden politikától, amely nem tud mást, mint örökösen sírni, keseregni, panaszkodni és örökösen szemrehányásokkal s felhánytorgatásokkal élni. Sajnos, a magyar politikusoknak egy tekintélyes része éli és örli fel a maga és nemzete erejét a sérelmi politikában. De ebben a hibában szenvednek a szlovákok is, különösen a szlovák néppárt. S érdekes, hogy ők sérelmi politikát űznek a magyarok kárára és hátrányára. Nem azt nézik, mi válik Szlovenszkó javára, az összpolgárságnak előnyére; nem abban dolgoznak, hogy a köztársaság keretén belül mindnyájan boldogok és megelégedettek legyünk, hanem állandóan sírnak, zokognak, keseregnek és panaszkodnak, hogy mi mindenük van azoknak a magyaroknak. És követelik, hogy azt a keveset is, amit az állam a magyaroknak adott, el kell vonni tőlük. Nem a maguk javára kérik ők mindezt, hiszen nekik megvan mindenük, hanem pusztán azért, mert sérelmesnek találják, ha a magyarság bármit kap. Aki megállapításunk igazságában kételkedik, olvassa el figyelmesen a költségvetési vita alkalmával elhangzott szlovák beszédeket. Szinte egyforma tartalmúak mind. Nem is tudnak másról beszélni, csak a magyarokról. Mintha a köztársaságban semmi más érdekes téma nem volna, mint az, hogy a magyarok élnek, léteznek, vannak. Baj, hogy iskolára van a magyaroknak szükségük. Baj, hogy európai kulturális életet akarnak élni. Baj, hogy színház után vágyakoznak. Baj, hogy a politikában, gazdaságban, szellemi és erkölcsi javakban súlyra törekednek. S most kHiikó képviselő még azt is nehezményezi, hogy a kálvinista egyház magyar egyház mer lenni és hogy ennek az a hivatása és feladata, hogy a magyar jelleget és kultúrát megőrizze Szlovenszkón. Bármennyire siránkozik is ezen Klimkó nemzetgyűlési képviselő, ebben neki teljesen igaza van. Évszázadok óta a kálvinista vallást magyar vallásnak nevezték, mert elválaszthatatlanul összeforrt a magyarság telkével érzésével, gondolatvilágával és egyéniségével. A kálvinnistaság egyet jelentett a múltban a szabadságért, a függetlenségért, az emberi és nemzeti jogokért harccal, küzdelemmel vívott. S ami a múltban volt, ugyanaz megmarad ma is. Fz nem : titok. Ezt nemcsak Kirakó tudja, hanem tudják az állam vezető férfiai is. S bár tudják, mégis ezévi költségvetésben két millió koronát illesztett be számukra a kormány. Mert az nem tehet hiba, bűn és vétek, hogy ma valaki kálvinista és ezzel magyar, hanem hiba, bűn és vétek, ha valaki olyan gyűlölettől izzó beszédet mond, mint Ktlmkő. Hiszen a köztársaságnak nincs oly komoly, érdemes és értékes politikusa, aki ismételten és ismételten ne hangoztatta volna, hogy a magyarság olyan egyenjogú és egyenértékű tagja a köztársaságnak, mint bármely más nyelven beszélő polgártársunk. S valószínű, hogy kiiakónak sem az fáj, hogy a kálvinista egyházban a magyarság oltalmat, védelmet és támogatást talál az elnemzetlenedés ellen, hanem az a két millió virdalja oldalát. Ezért ajánlja, hogy ezt a két milliót csak feltételesen szavazzák meg. S majd ha a magyar kávioisták jól viselkednek, akkor adják oda a kálvinista egyháznak. Itt jutottunk el kibukó beszédjének tulajdonképpeni végcéljára. Ezt a segélyt tartja soknak, s ezért vág végig a kálvinista magyarokon. És a parlamenti beszédet tovább olvasva, szemünk megakad Lukovszky cseh nemzeti demokrata képviselő szavain. És elmélázunk, elábrándozunk rajtuk: „A népek szivébe mély horgonyt vetett az a tudat, hogy a mi államunk nemzeti állta itt, s amelyet a békeszerződés biztosított és amely nem zárja ki a többi nemzetiségek szabad gazdasági fejlődését. A nemzetiségeknek ez a szabadsága alkotja államunk alappilléreit és nem helyes ezen alappilléreket megrendíteni.“ Mire e sorok végére jutunk, újból Kibukó beszédére gondolunk, felvetve ugyan mi rázza meg inkább ezen a kérdést: pilléreket: Klimkó-e, vagy pedig a kálvinista magyarság? Az egyik állandóan panaszkodik, sérelmez a magyarság ellen, míg a magyar imponáló törvény tiszteletről és felséges nyugalmáról tesz tanúbizonyságot az egész világ előtt. És ebben a törvény tiszteletében és nyugalmában éppen kálvinista vallása erősíti meg, amely arra tanítja, hogy minden az Isten akaratából történik s kár az embernek ellene erőlködnie. Ezért nyugodt, törvénytisztelő és Istenben bízó a kálvinista, aki a magyarságához sem lehet hűtlen, mert azt is Istenétől kapta. Bethlen dezignált magyar miniszterelnököt kudarc fenyegeti akik az egységes pártot akarják, egy Budapest, nov. 25. (Saját tudósítónk távirata). A kormányzó tegnap gróf Bethlen Istvánt miniszterelnökké nevezte ki. Bethlen azonnal magához kérette a pártok vezetőit, előbb a kisgazdapárt, majd a kereszténypárt, végül a disszidensek képviselőivel tárgyalt, ismertette velük röviden programját, mely két részből áll. Egyik az általános kormányzati elveket tartalmazza, másik a nemzetgyűlés hátralevő idejének munkarendjét precizírozza. Kifejezte a pártok képviselői előtt Bethlen azon kívánságát, hogy a pártok tagjai kivétel nélkül álljanak melléje és támogassák őt. A kisgazdapárt vezetői a miniszterelnökkel folytatott megbeszélés után a pártban bizalmasmegbeszélésen ültek össze. Elhatározták, hogy a pártot szombat estére értekezletre hívják össze, ahol Bethlen ismertetni fogja programját. A kisgazdapártban ma is két áramlat van Egyik csak pártszövetségre hajlandó, a másik pedig hajlandó egységes pártban is résztvenni. A végleges állásfoglalást Bethlen miniszterelnöknek személyes ésn előterjesztendő programja megismerése után hozzák meg. Nagyatádi újságíróknak kijelentette, hogy pártja egységes. Egyetlen lehető megoldás képzelhető csak, hogyszerűen belépnek a kisgazdapártba. A forma nem fontos. A keresztény nemzeti pártban Haller István tájékoztatta a képviselőket azokról a tárgyalásokról, amelyeket a miniszterelnökkel folytatott. A párt szombaton este ülést tart. Az ülésen megjelenik maga Bethlen dezignált miniszterelnök is, aki programját fogja majd a párttal ismertetni. A párt állásfoglalását a miniszterelnök programjától teszi függővé. Budapest, nov. 25. (Saját tud. táv.) A .Magyar Hírlap jelenti, hogy Bethlen és nagyatádi Szabó ma hosszabb ideig megbeszéléseket folytattak. Megegyezés nem jött létre közöttük. Nagyatádi megmaradt ama álláspontja mellett, hogy aki az egységes párthoz akar tartozni, lépjen be a kisgazdapártba. Ezzel Bethlen tervét fölborulás fenyegeti. Ugyancsak a Magyar Hírlap arról is tud, hogy Apponyi Albert a letartóztatott képviselők ügyében a Ház legközelebbi ülésén fölszólal és indítványozni fogja, hogy a letartóztatott képviselők a nemzetgyűlés ülésén megjelenftessenek és személyesen is terjeszthessék elő védekezésüket. BÜK L^atS £ U £ 3R' Szombat, 1921 november 26 tommmmmmmmmmmmmamm &* : Ko £ icx>*IV>8&#a • Fednie a 64. ^étffcrückst. (Nemucti zx.i&hojzzal secolImüí.) ‘ frieboBZ&ni: i&í>. & ixoooooo Megjelenik nappata. oooooooo FELELŐS SZERKESZTŐ: DR‘ KÖVES ILLÉS Előfizetési díjak helyben és vidéken: Egy egén évre. 216 korona, félévre 10S korona, negyedévre 5* korona, egy hónapra 16 korona. — Egyes számára 1 f korona. Az opcióra vonatkozó jogszabályok (Saját tudósítónktól.) A saint-germaria szerződés 3>. és a trianoni békeszerződéseknek és 64. cikkeinek az optálásra vonatkozó rendelkezéseit aem a csehszlovák, rmot a magyar törvényhozás és a kormány törvényekben és rendeletekben részletes magyarázat tárgyává tette. A csehszlovák köztársaságnak 1920. április 9-én 336. sz. alatt kelt alkotmánytörvénye és 1920. október 30-án 601. sz. alatt kelt kormányrendelete tartalmmazza a békeszerződések vonatkozó cikkeinek részletes végrehajtását illető jogszabályokat,tekintettel arra, hogy Szloveniszkó lakosságát főként azok a rendelkezések érdeklik, melyek a csehszlovák, illetőkeg a magyar állami polgárságra való optálás előfeltételeit és módozatait szabályozzák, mi csak ezeket fogjik ismertetni. L Magyar állampolgár miként oktálhat a csehszlovák állampolgárságra? Az 1920. évi 236. sz. csehszlovák törvény 21. §-a értelmében 1913. október 28-án kezdődő joghatállyal ipso facto csehszlovák állampolgárok: 1. akik legkésőbb IMID. január 1-ig volt osztrák-magyar monarchia oly területén a szereztek illetőséget, amelyet a békeszerződés (sebszk Váikiánoz satott; 2. azon volt magyar állampolgárok, akik a csehszlovák köztársaság területén mint olyan magyar állampolgárok gyermekei születtek, akiknek ott községi illetőségük volt, még ha nekik nem is volt a törvény életbeléptetésének idején községi illetősgük és 5. a csehszlovák köztársaság tisztviselői. Mindazok, akik nem ipso facto csehszlovák állampolgárok, a 4. §. alapján oktálhatnak a csehszlovák állampolgárságra, ha közvetenül azelőtt, mielőtt a volt osztrák-magyar állam más területén szereztek volna illetőséget a jelenlegi csehszlovák területen bírtak községi illetőséggé; egy éven belül, ha anyanyelvük vagy fajuk szerint csehszlovákok, 6 hónapon belül s a lenti 2. pontban felsoroltak két éven belül. Ettől mleg kell különböztetni azt az esetet, amikor valaki csupán 1910. január 1-e után 1918. október 28-ig szerzett a csehszlovák köztársaság területén községi illetőséget. Ha az illetőnek előbb a volt osztrák-magyar monarchia valamely más területén volt községi illetősége, 1921. december 31-ig kérvényt adhat be a csehszlovák állampolgárság elnyerése iránt a községi illetősége szerint illetékes zsupánnál. Ezen kérvényben meg kell jelölni a kérvényező nevét, lakhelyét, foglalkozását, születésének helyét s napját, jelenlegi s előbbi községi illetőségét, felesége s 18 éven felüli gyermekei nevét. Addig, amíg a kérvény elintézve nincsen, a kérvényező csehszlovák állampolgárnak tekintendő. A kérvény felett a 11. fokú politikai hatóság dönt, végzése ellen a belügyminiszterhez lehet felebbezni. 11. Miként optálhat csehszlovák állampolgár a magyar állam javára? Erre vonatkozólag az anyagi és alaki szabályok a következők: A trianoni békeszerződés 61. cikke értelmében mindazok a magyar állampolgárok, akiknek illetőségi községe csehszlovák fekszik, tekintet nélkül ez idő szerinti területen lakóhelyükre, 1921. évi julius hó 26-ig napján eddigi magyar állampolgárságukat elveszítik és minden honosítási eljárás vagy egyéb hatósági intézkedés nélkül csehszlovák állampolgárokká válnak. A 6 3. cikk alapján mindazok a magyar állampolgárok, akik magyar állampolgárságukat így elveszítik. jogosultak 1921. évi julius hó 26. napjától számított egy éven belül magyar állampolgárságuk fentartását igényelni. A békeszerződés 64. cikke megadja továbbá tekintet nélkül jelenlegi állampolgárságukra és lakhelyükre azoknak, akiknek a volt birodalmi tanácsban képviselt országokban és tartományokban (a volt osztrák császárságnak területén), vagy Bosznia-Hercegovinában van ezidő szerint községi illetőségük és fajra nézve magyarok, valamint magyar anyanyelvűek, a jogot, hogy 1921. évi július hó 26. napjától számított hat hónapon belül a magyar állampolgárság elnyeréséért opciót gyakorolhassanak. Az optálási jog nemre való tekintet nélkül minden 18. életévét betöltött és nem cselekvőképtelen személyt megillet és ezek az opciós nyilatkozatot a maguk nevében teszik meg. A 12. életévet betöltött kiskorút az opciós nyilatkozat megtétele előtt meg kell hallgatni. Az oktatással a békeszerződés értelmében az a kötelezettség jár, hogy az optalónak az oktatásra biztosított időtartam elteltét követő egy éven belül állandó lakherét annak az államnak területére kell áthelyeznie, amely államnak az állampolgárságát optálja. Az optálót megilleti az a jog, hogy megtarthatják kiköltözésük után is az elhagyott állam területén fekvő ingatlanaikat, az azok miveléséhez és használatához szükséges felszerelésekkel egyetemben. Ingó vagyonukat új letelepedési helyükre magukkal vihetik és emiatt sem kilépési, sem t»llépési díjakkal vagy illetékekkel nem terhelhetők. , Magyarország területén kívül lakó optáló Magyarország bármely külképviseleti hatóságánál vagy közvetlenül a belügyminiszternél, téliét meg optálási nyilatkozatát. * Az opciós nyilatkozatnak tartalmaznia kell:: a) az optáló szüleinek családi és utónevét: b) az optálónak családi és utónevét: ■ c) az optálónak Születési helyét, évét, hónapját és napját: d) az optáló községi, illetőségi helyét: e) az optáló vallását, családi állapotát, foglalkozását és állandó lakheyét: i) az optáló feleségének családi és utónevét, születési évét és helyét annak megjelölésével, hogy vele együtt él-e, végül g) az optáló 18évesnél fiatalabb gyermekeinek nevét, születési helyét, évét, hónapját és napját. Pasics lemondott Belgrádi, novemb. 25. (Budapesti tud. lát.) A szerb radikális párt viharos ülés után buzimat szavazott Pasicsnak, de ugyanekkor felszólította, hogy az egész kormány adja ki lemondását a királynak. Pasct a felszólításnak elege lett. A király a lemondást elfogadta. Titkos japán-amerikai szövetség Washington, nőtt. 25. (Budapesti lúd. táv.) Nagy feltűnést keltett az a hír, hogy a japán és amerikai meghívottak titkos megbeszéléseket folyrtatak egymással. Általános az a vélemény, hogy J»p*s és Amerika titkos egyezményt készülnek egymássá kötti.