Kassai Ujság, 1922. április-június (84. évfolyam, 75-146. szám)

1922-06-24 / 142. szám

I,XXXIV. évfolyam, 142. szám. »Vfc kiadóhivatal: KoSice**Ka*&u, Fő­ utca 64. i&y&zioi. (Neme.*** szemben.) Telefonszám: 18.5. <»©oo4#©ö(ü5 Megjelenik naponta, cooooooo (Kaschauer Zeitung) FE.I.F.LÓ5 SZERKESZTŐ: Dil- KÖVES ILLÉS Előfizetési díjak helyben és vidéken : Egy egész évre 216 korona, félévre 108 korona, negyedévre 54 korona, egy hónapra 20 korona. — Egyes szám óra 1 korona. A vajadó világítóké Sötétedik egyre a látóhatár Hága békepalo­­tája fölött. Akármi enyhe és illatos tavaszi fuvallatot lenget az éjjeli tenger a paloták felé, s a­hol most a legmodernebb nemzetköziség egy­jegyűit képviselői tanyáznak, nem igen hűsít­heti föl töprengéstől és kétkedéstől lüktető halántékaikat És ha az egymásután feltünede­ző csillagrajok csábító és biztató visszfényüket vetik a ringó hullámokra, vajjon az ott andalgó ,történelmi küldetéses férfiak közül meg tudja-e találni egy is az ő vezércsillagát, amely után indulva, a többiek útját is megjelölheti? Szinte •azt hihetnők, mintha Hága a nagy, de rosszul indult kérdéseknek, a gyönyörűen tervezett, •de félbemaradt kísérleteknek végzetszerű­ góca •volna. Mind kevesebb kilátás van arra, hogy a hágai diplomata sokadalom képes lesz pozitív eredményekkel értékelhető hasznos munkát­­ végezni és közvetlen határozataival fog-e a tel­jes eltüllés örvényeibe taszított államoknak számbavehető segítséget nyújtani. De ez a sötét éji árnyékokkal borított hágai kép még semmiképpen sem bizonyítaná a nem­zetközi konferencia hiábavalóságát. Sőt a mai helyzet mértéke szerint bajos volna megálla­pítani, mi volna nagyobb kár és veszedelem Európára nézve: az-e, ha Hágában határozott megegyezés jönne létre az irányadó hatalmak, azaz a régi antantszövetségesek kényszerítő szankciójával foganatosítva, vagy pedig ha az összefoglalt nemzetközi bölcsesség a teljes bá­beli nyelvzavarral, mindnyájunk bomlásával, még az antantnak meghasonlásával is végződ­nék. Ahogy az események folyamata ma mu­tatja, pozitív irányzást, cselekvő behatást a há­gai tanácskozásoktól csak úgy lehet várni, ha Lloyd George úgy az Oroszországgal való megegyezésnek, mint a német jóvátételnek kér­déseiben feladja a maga jobb meggyőződését, tisztultabb belátását és alázatosan visszatánto­rog a francia politikának Poincare által kono­kul képviselt álláspontjára, amely a békeszer­ződéseknek betű­szeriinti kérlelhetetlen végre­hajtását követeli, Németországnak és általában a legyőzött államoknak minden ellenvetését zsarnoki letiprással akarja megtorolni. Nem hi­hetjük, hogy az angol miniszterelnök most is a régi antantbabonának igézetét érezné és haj­landó volna Európa sorsának minden jobb lehe­tőségét a francia önzés vad diktatúrájának ki­szolgáltatni. Viszont a magunk részéről túlzott­nak tartjuk azt az aggodalmat is, amely a hágai konferencia mostani eredménytelensége esetén olyan új hatalmi csoportosulások bekövetkezé­sétől tart, amellyel együtt új veszedelmes kér­dések felidézése járna, új háborús bonyodal­mak támadhatnának. A hágai konferenciát éppen az a három utolsó éven át egyre jobban bebizonyult és közmeg­­győződéssé vált tapasztalat hozta létre, hogy az erőszakos francia szuggeszció alatt oktala­nul és szeleskedve megkötött békeegyezmé­nyek sok részben végrehajthatatlanok és foko­zatos visszahatásaikkal a gazdasági romlást átviszik a legyőzőttek országaiból a győztesek országaiba. Ezen az uton tovább haladni tehát lehetetlenség a komoly angol politikára nézve, de a franciák is, akármily dühösen toporzékol­­nak is most Poincaré karmesteri feladása sze­rint, meg fogják végre gondolni, hogy elsza­kadva Angliától, az elszigetelés veszedelmes helyzetébe sodortassák magukat. A genovai s most a hágai konferenciának eddig is minden­esetre meg volt az a hasznos eredménye, hogy az ellentétes táboroknak szembenálló vagy össze-vissza kavargó nézetei Európa újjáépí­tése felől lényegesen tisztultak. És ha a hágai próféták nem is vezetik el a világot az Ígéret földjére, az ő kezdésük mégis egyengeti az odavezető utat. Bombamerénylet az Ébredők palotája ellen Budapest, júrnius 23. (Saját tud. táv.) Elmúlt éjjel az Ébredő Ma­gyarok Sorház­ utcai épülete ellen eddig isme­retlen tettesek bombamerényletet követtek el. Eddigi megállapítások szerint a merénylők automobilon érkeztek. Pár pillanatig a kapu alatt foglalatoskodtak, majd ismét elhajtottak. Távozásukat detonáció követte. A robbanás az épület bejáratát teljesen széjjelvetette. Emberéletben nem esett kár, csupán egy ember kapott jelenték­telen sérülést. A detonáció oly erős volt, hogy a Sönház­­utcai ablakok még a második emeleten is be­törtek. A kiszállt rendőrbizottság megállapította, hogy a bombát az épület kapujában helyezték el. Hogy a robbanást mi okozta, összekötözött kézigránát vagy pokolgép-e, még nem állapí­tották meg. NÉGY GYANÚS ALAKOT ELFOGTAK. Budapest, jún. 23.­­Saját tud. táv.) Az Ébre­dő Magyarok Egyesülete házában valószínűleg ekrazittal robbantottak. Hogy a robbanás ke­vés kárt okozott, ennek az a magyarázata, hogy a bombát a kapu sarkában beépítés nél­kül helyezték el. A tettesek igen könnyen jut­hattak be, mert a szigorú igazoltatás meg­szűnt. A robbanáskor a házban négy ifjú és egy öreg ember tartózkodott. Mind a négy ko­pott és gyanús külsejű, akiket a rendőrség le­tartóztatott. Kihallgatáskor azt vallották, hogy ők a nemzetvédelmi osztag éjjeli őrségéhez tar­toznak. A rendőrség teljes erővel nyomozza a rob­banás tetteseit. A belügyminiszter megjelent a helyszínen és kifejezte ama óhajtását, hogy a tettesek minél előbb kézre kerüljenek. A szakértők megállapítása szerint a bombát nem kézigránátok öszeláncolt sorozatából állították össze, hanem acél­kazetta volt. A robbanás az egész utcán oly légnyomást idézett elő, hogy a tá­volabbi házak ablakai is öszetörtek. Ebből a szakértők arra következtetnek, hogy a bomba m­ásfél kilogrammnyi ek­­razittal, vagy más hasonló anyaggal volt megtöltve. A magyar nemzetgyűlés végleg megalakult Budapest, jun. 23. (Saját tud. táv.) A nem­zetgyűlés ma nem tartott érdemleges ülést, ha­nem csak formait, amelyen megválasztotta a jegyzőket és a különböző bizottságokat. Az ülés végén a pénzügyminiszter beterjesz­tette az 1922—23. költségvetési év első hat hó­napjának közterheiről és közkiadásairól szóló törvényjavaslatot, amelyet Gaál Gaszton elnök az osztályok mellőzésével a bizottságokhoz tett át. A miniszterelnök bízik az ellenzék kibékítésében. Bethlen miniszterelnök tegnap megjelent a kormányt támogató keresztény nemzeti egység pártjában. A miniszterelnököt Hegyeshalmy Lajos volt kereskedelemügyi miniszter üdvözölte, bizto­sítván a miniszterelnököt a párt ragaszkodásá­ról. A szónok kijelentette, hogy a miniszterel­nök mindaddig számíthat a párt támogatására, amíg a keresztény nemzeti eszmét nem hagyja cserben. Az üdvözletre a miniszterelnök válaszolt. Válaszában kijelentette, hogy nyugodtan meg­bízhatnak benne, mert a kormány iránya to­vábbra is az lesz, ami eddig volt, vagyis: ke­resztény n­emzeti irány, de ezt az irányzatot cselekedetekkel kell fejleszteni, nem pedig jel­szavakkal, fejbeveréssel. Becsületes, tisztessé­ges munka legyen a keresztény nemzeti irány jövendő jelszava. Kéri, ne hagyják magukat pártfrakcióktól más irányba vezetni, mert ez esetben útjaik elválnának. A miniszterelnök meg van arról győződve, hogy ha kitartanak, bár külön utakon járnak, eljön majd annak az ideje, hogy mindnyájan egy táborban lesznek. A részletes Programm az indemnitás sorsától függ. Bízik abban, hogy az ellenzékkel képes lesz megegyezésre jutnia, mert fölvilágosítja őket arról, hogy az indemnitás u­tán sor kerül a kivételes hatalom alkalmazásáról szóló jelen­tés beterjesztésére. A liberális ellenzék petíciói. A liberális ellenzék eddig tizenegy mandátu­mot peticionált meg, még­pedig Herczeg Géza kunhegyesi, Fáy Gyula feledi, Prónay György kiskunhalasi, Édes Antal m­ezőcsáti, Vásárhelyi Dezső feleki, Graefl Jenő tiszafüredi, Kállay Tibor nagykanizsai, Rácz János mezőtúri, Eör­­ffy Gyula szekszárdi, Farkas Tibor zalaeger­szegi és Marsall Ferenc jánoshalmi mandátu­mát. A kormánypárt is petíciónál. A kormány félhivatalosa jelenti: Úgy a rét­sági, mint a szécsényi kerületben lefolytatott választások alkalmából, amikor tudvalévően a rétsági kerületben Huszár Elemért, a szécsé­nyi kerületben Rakovszky Istvánt választották meg, annyi szabálytalanság történt a válasz­tások körül, hogy a megbukott Mikszáth-párt és a Heinrich-párt választói a választást meg fogják poticionálni. Mennek a „gyönge“ főispánok. Az ellenzéki pártok érdeklődéssel tekintenek Rakovszky belügyminiszter főispáni kicserélé­seire. Eddigi hírek szerint nem azokat a főis­pánokat cserélik ki, akik a választások alatt féktelen brutalitással iparkodtak az ellenzéki jelöltet kibuktatni, hanem azokat, akik nem mu­tattak elég rátermettséget a törvénytelenségek elkövetésére. SÜRGETIK A MAGYAR HATÁRKÉRDÉS RENDEZÉSÉT. ___ Berlin, jun. 23. {Saját tud. táv.) A nagyköve­tek tanácsa megkereste a népszövetség taná­csát, hogy legközelebbi ülésén a Románia és Jugoszlávia felé eső magyar határ ügyében a kiküldött határmegállapító bizottság javaslatait vizsgálja meg. Ezen javaslatok a határok he­lyesbítését követelik a békeszerződéshez csa­tolt kísérőlevél alapján. £ 20 iibat 1922. junius 24 A kisázsiai vérengzések kegyetlenkedésekkel vádolják a török nacionalistákat.­­ Török részről visszautasítják az angol vádakat. (Saját tudósítóinktól.) Angol lapokban általá­nos el­ismeréssel találkozik az a terv, hogy kisázsi­ai atrocitások megvizsg­állására bizottsá­­­gokat küldjenek. Hangok hatat szán­ak oly irány­ban, hogy ezeknek a bizottságoknak ne csak katonai, hanem­­ polgári tag­jai is legyenek. Az a kívánság nyilvánul meg, hogy ne csak a keresztényeken, hanem a Kisázsiá­ban élő ,más nemzetiségű kisebbségeken esett sérelmeket is vizsgálat tárgyává tegyék. Megállapítják, hogy Harmsworth külügyi államtitkár ily irányú ja­vaslatát már néhány nappal azelőtt tette meg, miellőtt Poincaré hasonló üzenete Londonba ért volna. E hírre vonatkozólag és tekintettel az ismé­telten felhangzott vádakra, hogy Musztafa Ke­­mal csapatai a legnagyob kegyetlenséggel irtják Kisázsiában a más felekezetű­­ lakosságot, az amatóliai viszonyokat jól ismerő angol­­ lapok nyomán következőket közölhetjük: Anglia a keleti­­ politikáját ért ,sorozatos ku­­darcok miatt most azzal akar bosszút állani a török nacionalistáikon, hogy az egész világ saj­tóját hazug és rosszakaratú hirekeceíl áraszja el, amelyek félrevezetve a művelt világ közvéle­ményét, borzalmas kegyetlenköésekről regél­nek,­­amelyeket a török nacionalisták követnek el a keresztény örményeken. A­­.iá "s.­ tóban megjelent közlemények sze­rint Anglia most egy nemzetközi bizottság ki­küldését proponálja a kisázsdai keresztény­üldö­zéseik megvizsgálására. Amerika átlátva e ten­denciózus beállításokait, nyomban visszautasítot­ta a londoni meghívást. Franciaország pedig a bizottságban való részvételre hajlandó ugyan, de követeli, hogy akkor viszont a megszálló gö­rögök által elkövetett kegyetlenségeket is vizs­gálják meg. Mint tudjuk, az anigorai kormány külügyminisztere, Jasszuf Kemali bey, hazug és rosszakaratú koholmányoknak mi­nősíti ezeket a híreket, de különben az igazság felderítése vé­gett szívesen is látná a­ saját hazájába külden­dő bizottságot és azt kormánya mindenben a legmesszebbmenő­eg támogatná. Anglia a keresztény világ szimpátiáját akarja elfordítaini a török nacionalista mozgalomtól az­zal, hogy­­ folyton igyekszik a világsajtóban minden alapot nélkülöző keresztény­üldözések­­ről szóló hazug híreket becsempészni. Azokról a vadásl­ató véren­gzésekről azonban, amelyeket a megszálló görög csapatok követtek el, ami­kor a védtelen Anatóliát megrohanták az 1918. évi fegyverszüneti tárgyalások után, soha egy sort sem irt a világsajtó, mert nem volt, aki ezekre a borzalmakra felhívta volna a művelt nemzetek figyelmét. Pedig a görögök száz meg száz török falu egész lakosságát a legvérengzőbb kegyetlenségek között irtották ki és­­ tüntették el a föj színétől. Ezekről a kegyet­lenségekről­­ számos semleges, sőt ántant diplo­mata és bizottság jegyzőkönyvei tanúskodnak. Ezek a vérlá­zsító kegyetlenségek voltak azok, amelyek tu­lajdonképpen a végső elkeseredés és a megma­radása fölötti kétségbeesés szélén álló török­­ségiből a Kem­­a­l basa nevéhez fűződő dicsőséges török naciionalista mozgalmat életre keltették és a sevresi békét megdöntöttük. HALLATLAN Tel. Interurb. 375. Tel. Interurb. 375. I^Kere^e*m*v0iHti”i Autozen­trale TOPERGZER­­ Autozentrale Kassa, Szepsi-körut 42­ *• Kassa, Szepsi-körut 42 ■i Mit ordít __________________________ HALLATLAN! maga szerencsétlen, hiszen már minden autótulajdonos tudja és meg­győződött arról, hogy csak a világhírű „Michelin“ gummikkal járhat olcsón és biztosan. Kérjen azonnal ár­jegyzéket a »Michelin«-gummik vezér­­képviselőjétől, ahol minden méretű köpeny és tömlő állandóan raktáron van.1 . HALLATLAN!

Next