Kassai Ujság, 1923. január-március (85. évfolyam, 1-75. szám)

1923-03-21 / 66. szám

LXXXV. évfolyam, 66 szám. HxsgFfcsatíSeéjg én kíMióhintal: KoSice-KapM* Fő­ntci 64» »j^Máesáat. (N«sh £ nbUzzal szemben.) TelefopazÄm: 185, ••••••• Megjelenik naponta, oeoooooo (Kaschauer Zeitung) FELELŐS SZERKESZTŐ i D1*­ KÖVES II­I Es o­o • o­o­o Előfizetési dijak kedetben és vidéken: Egy égész éven 116 korona, félévre 109 korona, negyedévre 54 korona, egy hónapra 10 korona. — Egyes szám ára 1 korona. Bethlent megdöbbentette Horthy kormányzó állásfoglalása Nagy vihar a ruszinszkói kormányzó sajtóankétján Pintér Böske primadonnát rendőri felügyelet alá helyezték A kieli leány „Blei, március 15. A francia tisztet, aki a badi pályaudvaron lelőtt egy német leányt, a francia katonai bíróság két hó­napi fogházra ítélte, d­e büntetését fel­függesztette.“ Március 20-ika volt A kopott kávéházba fá­radt ember jött be. Utazótáska volt a kezében, szürke sapka a fején. A nézése fáradt volt és olyan, mint azoké, akik semmiben nem akarnak hinni már. Leült, szólt: „Eine t Kaffee, bitte...“ Azután elmúlott egy félóra, különös véletlenek játékából megismerkedtünk. Hans Müllernek hívták, ott volt a pályaudvaron Bielben, amikor egy francia férfi, a tiszt, halálba küldte Else Friedrichet, egy 18 éves szőke német leányt... Hans Müller német ember volt. Az Argon­­nesokban gázmaszkával bújkélt négy eszten­deig a megtépett erdőben és — ő mondotta — sok embert, franciát, megölt, mert parancsolták neki. Meg azért, mert háború volt. Hans Müller a legcsudálatosabb ember volt, akivel találkoz­tam az életben. Azt mondotta, hogy két eszten­deje nem dolgozik már azért, mert ő tudja, hogy minden hiába. Nem érdemes produktív munkát végezni, hiszen improduktív már a vi­lág. És nem dolgozik azért, mert a franciáknak dolgozik ma minden német Azt mondotta: apostolként szeretné bejárni az egész Németor­szágot és mindenütt hirdetni a tant: „Testvé­reim, ne dolgozzatok! Tegyetek le minden szer­számot, inkább haljatok éhen, de a franciáknak ne dolgozzatok. Haljatok éhen és meglátjátok, ha százezer éhhalálos borzasztó szagú hullája fekszik országutakon és a városok utcáin, franciák ijedve menekülnek tőletek. Arany fran­a­kok végtelen sokaságát elengedik nektek, kö­nyörögni fognak, hogy akarjatok élni!“ . . . Azt hittem, hogy nem épeszű ember Hans Müller, a német De a szeme okosan csillogott és mondotta: „Én elmennék meghalni a fran­ciákhoz, hogy szagolják az éhhaláltól bűzös testemet“ . . . — Mert borzasztó a halál — mondotta Hans Müller — az élőnek, akinek nyakába csimpasz­kodva hagyja el az utolsó lehelet a társa aj­kát. A Haláltól nagyon félnek . . . — Bielben voltam . . . Vasalt ruhájú francia hadnagy sétált a pályaudvar perronján. És egy szép, szőke leány, akinek kék szeme volt, állt és várta a vonatját. A francia tiszt odament hozzá és... nem tudom, mi történt Talán csak beszélni akart hozzá, talán a győző hatalmas jogánál hitte, hogy ő még bele is markolhat en­nek a fiatal leánynak a testébe... Nem tudom. Csak annyit tudok, hogy német volt a lány és végigmérte a franciát egy 18 esztendős lány megvetésével, véres német utcák gyűlöletével. Azután ismét nem tudom, mi történt A férfi, a francia, a tiszt, az ember előkapta a revolve­rét és lelőtte a leányt, a németet, a 18 eszten­dőst. A 18 esztendőst, akinek véres húscafat ló­gott a kilőtt agyából, összeszedték a véres föld­ről és elvitték. A tisztet megkérte egy fejebb­­valója, hogy azonnal menjen jelenteni az esetet a parancsnokságának. A leány temetésére nem volt szabad elmenni senkinek, a tiszt nyu­godtan teljesítette szolgálatát tovább és most kapott két hónapot, amit nem fog leülni soha... De a Halál borzasztó. És a 18 esztendős, a lány, a német megbosszulja magát. Bielben a francia tisztek nem mernek kimenni a lámpák alá az utcalányokhoz, nem mernek nőt magu­kévá tenni, mert a 18 esztendős, akit lelőtt a francia tiszt, őrködik. És bosszul... Francia f férfiak nővágyas éjszakáin véresen megjelenik. Ott van mindenütt véresen csapzott szőke ha­jával, járkál az éjszakában az utcákon, a férfi­­gyönyör perceiben fantomszerűen, belevág a francia férfiak asszonyéhes, mámoros vágyába és akkor vége mindennek. Fehérruhás lányok kórusával járkál a bieli véres leány, a 18 eszten­dős ,akit lelőtt a francia, a tiszt, a férfi. ... Bielben nem szeretkezhetnek a franciák. Örömtanyák izzadt tatain, fehér szűz leányok nászágya fölött, megfeledkezett asszonyok lila­fényes szobáiban a francia férfi vágya elé áll a véres leány. A bieli lány. ... A legendát széthordta a hir. Erős, halálos tusákat járt férfiak, franciák, fázósan remegnek a bieli véres leánytól... Ez a története a német leánynak, akit lelőtt a francia férfi... Hans Müller, a különös német elnéz a fejem fölött. És látom, hogy furcsa ho­mály fedi a szemeket, valami nagyon borzasztó ideges rángás van az arcán. Azután a szájához kapja az öklét és vad keserűséggel beleharap. A fogait vadul vágja a saját kezébe, amelyiken kibuggyan a piros vér... A fájdalomtól e­lá­­pad, most már nyugodtabb, amikor mondja: — 1923 van mostan... Béke, kultúra és... franciák... A homlokát odaszorítja a hideg üvegablakhoz. + ... A sztrecsnói tetőn piros virágok nyílnak. A lőcsei árkádok alatt a fehér asszony sétál A Hargitán az éjszakában babonás székelyek vé­res 48-as székely falvak égését látják. És Biel­ben a véres leány járkál az utcákon... Szerda, 1923. március­ 21 15.95 Száz essz­. korona Zürichben (emelkedett) Száz magyar korona Zürichben (esett) Száz német márka Zürichben 0.025% (emelkedett) Száz magyar kor. Prágában 0.80—0.84 (esett) Száz német márka Prágában (emelkedett) Egy dollár Prágában (ugyanaz, mint tegnap) Egy összl. kor. Bpesten 109V2—114 Ve (emelkedett) Egy csszt- korona Berlinben (ugyanaz, mint tegnap) TERMÉNYPIAC: 0.13 O.h­Vs 34.10 620.­ Egy q búza a bratiszlavai terménytőzsdén Egy q búza a budapesti terménytőzsdén 172—180 15.900 a román alkotmányreformnak az erdélyi magyarság adja meg az árát Újabb antiszemita heccek Kolozsváron. Jazzband a román kamarában. A technikai obstrukció. Bukarest, március 19.­­(Saját­­ tudósítónktól.) A román állam] életében történeti pillanat érkezett el. Brateanu miniszter­elnök beterejsztette és elfogadtatja az uj alkot­mány reformjavaslatot, amely hivatva van a hatalmasan meggyarapodott területnek alkotmá­nyát és rendjét biztosítani. A­z uj alkotmánytör­­vény beterjesztése az ellenzéki pártok legheve­sebb küzdelme között történik. Úgy volt, hogy az ellenzéki pártok e­gy része tüntetőleg ott hagy­ja a­­ parlamentet, de mert Brateanu­s mandátum­­fosztást helyezett ez esetben kilátásba, az ellen­zéki pártok taktikát változtattak. Két hatalmas párt az­ Erdélyi Nemzeti s a regált Parasztpárt­ja munkaközösségbe léptek és megkezdték a technikai obstrukci­ót. Ez nagy dolog Romániá­ban, mert lehet, hogy Jugoszláviában és Cseh­szlovákiában napirenden van az obstru­kció, de Romániában a parlamenti harc e formája először történik meg, az új tényleges román közjogi hely­zet létesítése — tehát négy év óta. A szászok külföldi segítséget akarnak. A magyaroknak az az álláspontja, hogy részt vesznek a parlament ülésein és tiltakoznak ünne­pélyes formában az alkotmánytervezet ellen, amely nem veszi fel őket az alkotmány sáncaiba. Különösen teélesedett a szászok álláspontja. A szászok­­ eddig csöndesen a kormánytám­ogató párt közé tartoztak és a mandátumaikat is a kormány jó akaratú magatartása mellett szerez­ték meg. Ma beismerik, hogy fájdalmasan csa­lódtak és a legélesebben tiltakoznak kisebbségük törvényes el nem ismertetése­ ellen. Sőt: kije­lentették a parlamenti szász vezetők, hogy a szász kisebbségi kérdés elintézéséért a külföldet fogják igénybe venni Harminchét sebesülés a kamarában. Az obstrukció a román parlamentben három napig tartott. Az ellenzék iszonyú jazzbanddal csapja a lármát és sz­erpemű­t dobál a kormány­­ tagjai felé. Néha napján összetűzésre is kerül a sor és az egyik utóbbi­­ ülésen, az ismételt közel­harc alkalmából harmin­chét sebesülésről­­ számol be a­­ krónika. Jorga a képviselőik viselkedését cirkuszi mutatványnak minősíti, de ez több mint látványosság. Kritikus forrongásokkal teli fordulat és most kell eldőlnie Románia egész jövendőjé­nek. Parasztdiktatúra előtérben. A helyzetre mi sem jellemző jobbam, mint Bratianunak saját nyilatkozata. Egy megtartott politikai teán kijelentette a miniszerelnök, hogy a kormány helyzete igen súlyos és hogy Romá­niában, ha így haladunk, a parasztdiktatúra el­­ker­ülhetetlen. A kormány teljesen indokolatlan­nak tartja a parasztok osztályharcát, mert sze­rinte a földreform következtében a parasztok is tulajdonosak lettek és így az osztály­harc meg­szűnt. Viszont az erdélyi Nemzeti Párt külön akciója sem természetes törekvés, mert az er­délyiek az egyesítés ténye által megszűntek tör­téneti szerepet játszani. Felhívás a kisebbségi intézmények megszüntetésére. De térjünk vissza a kisebbségekre. Egy pilla­natig sem szabad elfelejteni, hogy Romániában öt­millió nem román nemzetiségű polgár él és eze­ket nem lehet egyszerűen egy kalap alá venni a többségire vonatkozó kormányzati elvekkel. Az egyes felfogásokra vonatkozólag jellemző néhány esetet itt soro­lnunk fel. Az Uni­versal azt írja, hogy fel kell oszlatni az összes népkisebbségi nemzeti egyesületeket közti a volt harcosok szövetségének kiáltványát, amely szerint az idegen nyelvű állampolgár­oknak nincs joguk nacioanalistának lenni, ha egyszer Ro­mániában laknak, mert nacionalizmusuk által ár­tanak a romá­n áll­amnak. Ezek a kisebbségi szer­vezetek; áhameiem­es működést fejtenek ki és gyűlöletet szítanak a polgárok csoportja között. Egy másik lap, a Brassóban megjelenő Carpatic külön kiadáson és falragaszokon tendenciózusan kiélezi azt a körülményt, hogy a romániai ma­gyar népkép­viselet reprezentánsai aktív részt vesznek az alkotmányellenes javaslat­­ tárgyalá­sában és a magyarság kapva kap az alkalmon, hogy román­ellenes magatartásával kifejezést adjon államgyűlöletének. Bizonyos, hogy a­z al­kotmány­vitának a nép kisebbség adja meg az árát és a magyar ellenzék vezető tagjai­ is belát­ják, hogy nekik meg kell elégedniök tisztán elvi jelentőségű­­ deklarációval, de az erdélyi Nemzeti Párt nem- par­amentáris harcaiban „ténylegesen" nem okos részt venni. Egész groteszk dolog pél­dául, hogy egyik magyar képviselő beleénekel a román ellenzék obstruáló dalaiba és a padot ráz­va­­ énekli a Desteptate Romane című dalt, amelyet ő annak idején Irredentának minősített és harcolt is ellene. Vannak dolgok, melyek nem álanak jól és amelyet kerülni kell, mert csak a vitát és a magyarság elleni gyűlöletet erősítik azáltal. Helyesen írja az Ellenzék egyik legutóbbi számán­ban, hogy a magyar aktivitásnak a parlament­ben nincs sok jelentősége és­­ hogy az „aktiv“ aktivitás lényege abban áll, hogy az aktivitás az erdélyi magyarság minden politikai megnyilvá­nulásának terére kell kiterjeszteni és a magyar­ság legfőbb kötelessége szellemi bir­tokálomá­­nyának védelm­éről gondoskodni. A romániai zsidókérdés Külön fejezet a zsidók ügye. Sajnos, e kérdés még mindig merni nyert elintézést. A külföld azt hiszi, hogy a kormány nem mutatkozik elég eré­lyesnek, de ha más párt jönne, úgy e kérdés is az európai követelményekhez képest rendezést találna. A helyzet linkább az, hogy az egyes el­lenzéki pártok kijátszák a zsidókérdést a kor­mány ellen ütőkártyának, de titokban maguk is örülnek, hogy a helyzet ilyen végletek felé sod­ródik. Mi sem mutatja jobban ez állítás igazságát, mint az erdélyi Nemzeti Párt egyik orgánumá­nak a Patrianak a zsidóellenes kolozsvári tüntet­te­sekkel kapcsolatos cikke, am­elyben azon gya­nújának ad kifejezést, hogy tulajdonképen zsidók verik meg a védtelen román diákokat. „Atlétákat szerződtettek, hogy romám hallgatókat inzultál­­janak és a kaszárnyából kivezényelt magyar nemzetiségű újoncokkal pofoztatják végig a türel­mes diákságot“. És úgy tovább. Ki nem vesnné észre, hogy itt a helyzetnek egész elmérgesítése a szándék? Nézetünk szerint a zsidókérdés szerves összefüggésben van a mai belpolitikai­val-Ha a kormány letöri­ az ellenzéket, úgy le tudja törni az­­ antiszemitizmust is. De amilyen­ arány­ban tért nyert az ellenzék, olyan arányban lö­­kö­­dik­­ a belpolitika homlokterébe a zsidó probléma, amelyről pedig azt hittük, hogy egyszer és min­denkorra elintéződik Romániában. (—I.) ■— Elitért kommunista titkár. Tudósítónk írja: Két hónappal ezelőtt a besztercebányai kommu­nista párt­titkárság feljelentésére, sikkasztás miatt Hrabovszky Károlyt letartóztatták. Kö­rülbelül 7000 korona vol­t a hűtlenül­ érkezett összeg, amelyért most a besztercebányai tör­­vény­szék Hrasbovszkyt 2 évi börtönre ítélte. Postai szétküldések! Ajánlja dúsan felszerelt raktárai speciális cikkekben. BORZALINÓ és más hírneves gyártmányú kalapok. SZOLID ÁRAK! :: W­EISS és ADLER URI DIVATÜZLET UÉHOROD UMGVÁM Pontos kiszolgálás! Férfi selyem fehérnemű a legizlé­­sesebb kivitelben. Vállalja complett kelengyék elkészítését mérték után. Állandó újdonságok!

Next