Kassai Ujság, 1923. április-június (85. évfolyam, 76-147. szám)

1923-06-10 / 131. szám

LXXXV. évfolyam, 131. szám. Szerkesztőség és ki­adóhivatal: KoSice-Kassa, Fő­ u­tca 64. földszint. (Nemzeti színházzal szemben.) Telefonszém: 185. oooooooo Megjelenik naponta, oooooooo FELELŐS SZERKESZTŐ: DR- KÖVES ILLÉS Előfizetési díjak helyben és vidéken: Egy egész évre 216 korona, félévre 108 korona, negyedévre 34 korona, egy hónapra 20 korona. — Egyes széni­ára 1 korona. Az önálló ruszinszkói ref. egyház végleges szervezkedése. — A nagy gömöri só-ügy epilógusa. — Egy magánhivatalnoje lelőtte a házkutatást eszközlő detektívet. — Pincér sztrájk Ruszinszkóban. A nagy kémkedési altér újabb fejleményei A világpolitika , útja A román politikai életnek egyik legna­gyobb szenzációja, hogy Bratianu Jones miniszterelnök a parlamenti ülés­szak lezá­rása után lemond és véglegesen visszavo­nul a közéleti szereplés teréről. A román lapok terjedelmes cikkekben foglalkoznak a hatalmas szenzációval és Bratianu elha­tározását a következőképpen adják elő: A legutóbbi minisztertanács után Bratianu J­o­­nes komoly politikai megbeszélést folyta­tott öccsével, Vintilával. Ezen megbeszélé­sen állítólag a miniszterelnök közölte öc­­­csével, hogy végleg vissza akar vonulni a politikai élettől. Elhatározását avval indo­kolta, hogy politikai misszióját befejezte. Tető alá juttatta az új alkotmányt, végre­hajtotta a koronázást és megszavaztatta a szükséges törvényeket. Minthogy már semmi tennivalója nincsen, de még előre­tolt személyével árt a liberális pártnak, nincs más hátra, mint visszavonulásának útját előkészíteni. Politikai örököséül Bra­tianu Vintilát jelölte ki, akit legalkalma­sabbnak tart arra, hogy a párt vezére le­gyen. A lapok úgy tudják, hogy Vintila nem akarta vállalni a reá háramló felelősségtel­jes nagy tisztet és arra igyekezett bátyját rábeszélni, hogy maradjon meg tovább is állásában. A rábeszélés azonban nem sike­rült. A szenzáció azonban igen rövid életű volt. A kormány hivatalos lapjának leg­utóbbi száma megcáfolja ezt a hírt és ki­jelenti, hogy a miniszterelnök nem foglal­kozik a távozás gondolatával. A hivatalos cáfolat sorai között azonban kiolvasható, hogy a fenti megbeszélés tényleg lefolyt a két testvérpolitikus között, de Vintilának még sikerült bátyját maradásra bírni. A „Lupta“ a cáfolás ellenére is szilárdan ki­tart ama értesülése mellett, hogy a minisz­terelnök a parlamenti szünet alatt feltétle­nül lemond. A miniszterelnök készülő vis­­­szavonulását a lap avval indokolja, hogy a legutóbbi időkben a parlamenti többség egy része a vezér ellen fordult és egyre nő a liberális pártban azok száma, akik Bra­tianu Ionellel nincsenek megelégedve. Et­től eltekintve, nagy szárazság, a nyári szü­net előhangulata uralkodik a román politi­kai életben. Jugoszláviában a politikai helyzet még mindig bonyolult. A radikális kormány annyira biztosnak érzi magát, hogy most már a muzulmánok és­­ clerikálisok támogatására sem számít. Ezt igazolja a parlament tegnapi ülése, amikor dr. Szrskics Milán, erdészeti és bányászati miniszter hosszú beszédben támadta a mu­zulmánokat, akiket politikai kaméleonok­nak nevezett. „Bosznia kérdését már ak­kor levettük a napirendről — mondotta a miniszter —, amikor a szerb hadsereg be­vonult Boszniába. Ez a tartomány mindvé­gig szerb tartomány maradt és a miniszter a­vval vádolta meg a muzulmán pártvezé­reket, hogy Boszniában valósággal lázít­­ják a lakosságot a szerbek ellen. Ez a tá­madás véglegesen útját vágta annak, hogy a muzulmánok a kormányt támogassák. Radics sincs megelégedve a kormány poli­ 1914 1923. Lloyd George már nem miniszterelnöke Angliának, de azért még egyike a legna­gyobb íróknak is, azok közül, akik az angol szigeten születtek, és ezt most újból be­bizonyította legutóbbi cikkével. Ez a cikk felveti a kérdést, milyen benyomást kelte­ne a mai Európa abban a hajótöröttben, aki 1914 nyarán vetődött egy puszta szigetre és most jut vissza álmainak, vágyainak vi­lágába. Hol van az a világ, ahonnan el­sodródott 1914 nyarán a hajótörött, mi történt azóta ezzel a világgal és hova sik­lik még mindig lefelé az 1914. év nyarának világa? Kilenc év lerombolt sok mindent, aminek felépítéséhez évszázadok kellettek és ha 1914 nyara előtt is voltak egziszten­ciájukat vesztett emberek, most vannak milliós nagyvárosok és vannak egész or­szágok, amelyek elvesztették egzisztenciá­jukat. Milliós nagyvárosok és egész orszá­gok ... Ha ma Európa partján kiköt egy olyan hajótörött, aki kilenc esztendőt töl­tött el egy puszta szigeten, Európa urai­nak nem könnyű számot adni arról, amit ezzel a világrésszel cselekedtek a kilenc év alatt. A hajótörött visszaérkezéséről ezelőtt ír­tak regényeket, de írtak drámát is arról a szótlan és néma csodálkozásról, amely el­fogja a hajótöröttet, mikor a sokesztendős távollét után újból a kultúra földjére lép és egyszerre látja meg azokat a nagy átalaku­lókat, amelyek szinte észrevétlenül ját­szódtak le a sok év sokszor háromszáz­­hatvanöt napja alatt. De ezek a regények és az ilyen drámák mindig egy bizonyos irányú átalakulásokra és változásokra gondoltak, olyanokra, amelyek előreviszik az emberiséget, szebbé és jobbá teszik az élet formáit, több jólétet adnak és több bol­dogságot terjesztenek, mint amennyi a ha­jótörés előtt jutott a világnak. Ki merné megírni azt a regényt, vagy azt a drámát, amely az 1914. év nyarán hajótörést szen­vedett utas élményeit és benyomásait szó­laltatja meg 1923 tavaszán ... Ki merné felmérni azt a visszaesést, amely talán még ijesztőb méretű az intellektuális és az eti­kai, mint a gazdasági vonatkozásokban. A betegségi lajstromok és a nyomor­statisz­tikák nem tárják fel az egész katasztrófát, mert nem csupán Európa gazdasági szín­vonala sülyedt le a kilenc év alatt, hanem az erkölcsi színvonal is. A pénz devalváló­dását követte az erkölcsi és az intellektuá­lis devalváció, ezt a devalvációt pedig leg­alább olyan nehéz, lassú, vagy éppen ki­látástalan munka lesz visszavezetni az aranyalapra, mint az elértéktelenedett pa­pírpénzt. A régi regényekben és a régi drá­mákban torzonborz hajjal, nagyra nőtt sza­kálla­ köt ki újból az európai partokon a hajótörött és elvadult szokásai csak lassan­kint kapják vissza az európai formákat. Ma azonban a puszta szigeten töltött kilenc év után a torzonborz hajú és nagyra nőtt szakállú hajótörött azért érezné idegennek magát, régi világába visszaérkezve, mert a kilenc év alatt sokkal inkább elvadultak Európa erkölcsei, mint a hajótörötté a puszta szigeten . . . Érdekes képet idézett fel Lloyd George, amikor odavetette hallgatóinak szeme elé ezt a hajótöröttet és Llyod George képét érdemes volna egy nagy kortörténeti re­génnyé kiszélesíteni. tikájával és avval fenyegetődzik, hogy nyílt ellenzékbe megy át. Különben Radics, Korosec és Szpahó között sincs már meg a teljes egyetértés. Radics (horvát) azért haragszik Korosecre (szlovén) és Szpahóra (muzulmán), mert nem ragaszkodtak szigorúan utasításaihoz. (Így látszik, hogy már a közel­jövőben nagy változások fognak beállani a jugo­szláv politikai életben és nincs kizárva az sem, hogy szakításra kerül a sor Radicsék, Korosecék és Szpahóék között. Ez a kö­rülmény a demokraták malmára hajtja a vizet, akik mostanában újból sokat beszél­nek a koalíció megújításáról. Egyelőre ott tartanak, hogy a demokraták megszavaz­zák a parlamentben az összes javaslatokat, amelyeket a kormány eddig beterjesztett. Bulgáriában Sztamibulinszky miniszterelnök egy új al­kotmánytervezetet dolgozott ki, amelyben tíz miniszter helyett tizenöt miniszter fogja az állam ügyeit intézni. Az új miniszterek között van a munkakötelezettségi, a me­zőgazdasági és a népegészségügyi mi­niszter. Készülőben van a spekuláció el­leni törvényjavaslat is, amely az élelmi­szerüzéreket fogsággal, elkobzással és bo­tozással bünteti. Még a tanúkat is megbo­tozzák, ha vallomásra nem hajlandók nyil­vános üzérkedési ügyben. A Balkán-félszi­getről ugortunk most Oroszországba, amelynek kormánya tegnap adta át hivata­­­losan válaszát az angol ultimátumra. A szovjet kormány válaszában valamennyi angol követelésnek eleget tesz, kivéve azt a követelését, hogy a Perzsiában és Afga­nisztánban működő orosz diplomáciai kép­viselőket a szovjet kormány hívja vissza. Krasszin, amikor átadta Curzonnak a jegyzéket, hosszú szóbeli magyarázattal kisérte, amit Curzon tudomásul vett. Esze­rint Krasszin bejelentette Curzonnak, ha az angol kormány kielégítőnek találja a választ, akkor Csicserin maga fog London­ba jönni, hogy a függő és vitás kérdéseket egymással megtárgyalják. Ezzel az orosz­angol ellentétek élét teljesen kicsorbítot­­ták. A nagyantánt figyelme különben is most megint a német kormány új jegyzéke felé fordult. Poincaré a külügyi és pénzügyi bizottságok közös ülésén beszámolt a brüsszeli utazásának eredményéről. Ismételten hangsúlyozta a német válaszjegyzéket illetőleg a francia és belga kormányok közötti teljes egyet­értést. Kijelentette, hogy a francia és belga kormányok a ruhrvidéki passzív ellenál­lás végleges és teljes feladása előtt sem­miféle német javaslat felett nem tárgyal­nak. Az angolok kormányának már nem ilyen szigorú az álláspontja. Az angol kormány is elégteleneknek és töké­letleneknek tekinti a német javaslatokat, mégis ama nézetét hangoztatja, hogy e ja- Vasárnap, 1923 junius 10 Száz csszl. korona Zürichben 16.58 (emelkedett) Egy csszl. kor. Bpesten 166—172 (emelkedett) A prágai tőzsde szünetel. TERMÉNYPIAC: Száz magyar­ korona Zürichben 0.09 (esett) Száz német márka Zürichben 0.0064 (esett) Egy q búza a bratislavai terménytőzsdén 150—157 Egy q búza a budapesti terménytőzsdén 27.000 vaslatokat a szövetségesek megvitathat­ják, mert csak együttes megbeszélés alap­ján állapíthatják meg, hogy a javaslatokból mit tartanak meg és mit utasítanak vissza. Az angol kormány ama óhajtását fejezte ki, hogy a szövetségesek abban egyezzenek meg egymással, milyen formában és mód­szerrel akarják egymással nézeteiket ki­cserélni, amelyek alapján azután a közös választ kidolgozzák. A közös tárgyalási alap megteremtésére Curzon hétfőn talál­kozik majd a londoni francia nagykövettel. Ezen a megbeszélésen valószínűleg az olasz - belga diplomácia képviselői is meg­jelennek. Az angol kormány már­is bizal­masan közölte a francia kormánnyal, hogy a német javaslatok visszautasítása rendkí­vül ártana a jóvátételi kérdés megoldásá­nak. Anglia felhívja szövetségesei figyel­mét arra, hogy Németország megtette az első lépést a megoldás felé, mert kijelen­tette, hogy a Ruhr-megszállás idején is hajlandó Franciaországgal tárgyalni. Washingtonban szintén haladásnak tekintik az új német jegyzéket, ezért a német javaslatot igen kedvezően fogadták, különösen azt a né­met javaslatot támogatják nagy lelkese­déssel, hogy nemzetközi bizottság állapítsa meg Németország teljesítőképességét. Ili A Népszövetség kiküldöttje Ruszinszkóban (Saját tudósítónktól.) A Népszövetség kisebbségi osztályának jogi előadója, Pablo de Azcarate granadai egyetemi ta­nár tegnap Munkácsra érkezett. Külde­tése szoros összefüggésben áll Ruszin­­szkó autonómiájának kérdésével s öröm­mel konstatáljuk, hogy Pablo de Azcaráte nem csupán a hivatalos fórumokat, hanem az őslakosság vezető férfiait is meghall­gatja, hogy így tiszta képet nyerjen az itteni helyzetről. Megérkezése után érintkezésbe lépett a zsidó hitközség vezetőségével, majd a zsupanátuson fogadta a zsidóság 8 tagú küldöttségét és Gutman Emánuellel, a küldöttség vezetőjével hosszasan tárgyalt ki az összes kisebbségi kérdéseket vázolta, előtte nemzetiségre való tekintet nélkül Pablo de Azcaréte még meglátogatta­ a munkácsi közkórházat, nemkülönben a héber iskolákat is. Modern gépberendezés! UltalateB ruhaössötös warvileg száraz ortoa. Divat«« rahifolia, bolti, mbBoIi, «szőrméit, álta­­la ifytaUak skwttfáea. Csipke- ém Mtymafistes Miste­stets. Gallérok gázmosása hófehérre tükörfénnyel. Fehérnemű mosás * legrövidebb idős belftL

Next