Kassai Ujság, 1924. április (86. évfolyam, 76-100. szám)
1924-04-19 / 92. szám
LXXXVI.évfolyam, 92. szám. Szombat, 1924. április 19 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kosice-Kassa, Fő utca 64. földszint. (Nemzeti színházzal szemben.) Telefonszám : 185. oooooooo Megjelenik naponta: oooooooo (Raschauer Zeitung) FELELŐS SZERKESZTŐ DR- KÖVES ILLÉS Előfizetési díjak helyben és vidéken: Egy egész évre. 216 korona, félévre 108 korona, negyedévre 54 korona. A „Kassai Újság“ húsvéti száma holnap jelenik meg pompás kiállítással és hő tartalommal * Új emberek és új célok Valami érthetetlen mozdulatlanságban senyved az egész világ. Az emberiséget megrázó, előbbre vivő és boldogító akarások kihűltek. A megállásra visszacsúszás következett. A kormányok mind a szabadságjogok megnyirbálásán dolgoznak. Mindegy, mi a nevük. A fascisták éppen úgy elnyomják a szólás-, a gondolat- és a sajtószabadságot, mint a kommunisták vagy a szocialisták, mint például nálunk Csehszlovákiában A reakció magával hozza a nemzeti önzés túltengő kifejlődését, amelyből csak egyes osztályoknak, privilégiummal rendelkező uraknak van hasznuk. S itt sincs különbség, hogy ezt a privilegizált osztályt arisztokratáknak, proletároknak, vagy demokratáknak hívják. Mi, európaiak, azonban a legdárgább irigységgel gondoltunk mindig Amerikára, ahol azt hittük, hogy ott fenékig tejfel minden, hogy a gazdasági jólét a boldogság fényével sugározza be a polgárokat. Nem így van. Amerikában is roppant nagy az elégedetlenség. Az amerikai sajtó, az államférfiak, a gazdasági szakkörök népgyűlések és a többi hivatalos és nem a hivatalos faktorok mind azon tanakodnak, miképpen menthetnék meg Amerikát a mind nyomasztóbbá váló eltűnéstől, lerongyolódástól és tönkremenéstől. És ők sem találnak más mentséget, mint új embereknek, új céloknak, új eszméknek követelését. • Pierrepont P. Noges, aki még nem régen az Uniót képviselte a Rajnabizottságban, akinek Amerikában jelentős tekintélye van, most bejárja Amerikát és mindenütt előadásokat tart az elviselhetetlen és tűrhetetlen állapotok megszüntetésére. Noges fellépése azért bír roppant súllyal, mert nem a maga nevében indította meg a mozgalmat Amerika anyagi és erkölcsi helyreállítására, hanem háta mögött a legelőkelőbb gazdasági szakférfiaknak tömege áll. S ezeknek mind meggyőződésük az, hogy elég volt már a régi emberekből, eredményt felmutatni nem tudó régi célokból s elkoptatott régi ideálokból, uj emberek, uj célok és uj ideálok kellenek. És ha végighallgatjuk Noges panaszait, majdnem káröröm lesz rajtunk úrrá, ha tudniillik a dolog nem volna annyira sírnivalóan komoly, mert Noges akárcsak a mi panamáinkat mondaná el szóról-szóra, betűről-betűre. Noges szerint az amerikai kormány nem jól fungál, a kormánypárti Programm ostoba és rosszakaratú Olyan férfiak állanak a kormány és az állam szolgálatában, akik korruptak, akik panamákból, korrupciókból élnek, akik kicsiny, önző céljaik elérésére roppant lármáznak. A tisztességes emberek, hangját elnyomják, hogy a maguk kicsiny üzleteit annál sikeresebben lebonyolíthassák. A nyilvánosságot félrevezetik. Mesterségesen csinálnak maguk mellett közhangulatot. A polgár nem lát tisztán és kétségbeesett reménytelenségbe sülyed. ■ Noges azután rámutat a külpolitikára, amelyet szintén az önzés jegyében vezetnek. A vámpolitikára, amely a szegény ember lisztjét megdrágítja, míg néhány milliárdosnak újabb miliárdokkal szaporítja vagyonát. Majd indulatosan felkiált: Véget kell már egyszer szakítani az önzésnek, amely egyik nemzetet a másik fölé akarja helyezni. Amerikában nem lesz addig rend, amíg Európában nem teremtenek rendet. Ezért Amerikának erős kézzel kell benyúlnia az európai ügyek végleges rendezésébe, mert addig világbékéről nem lehet szólni, amíg itt Európában nincs csend. S amíg nincs világbéke, addig Amerikában nem tudják legyőzni a munkanélküliséget és nem javul meg a gazdáknak elviselhetetlen helyzete. Minek folytassuk? Amerikában a panaszok éppen olyan beláthatatlan sorban gördülnek egymásra, mint nálunk Európában és Európának minden államában. A „Világbéke“ ötödik évében tehát eljutott az emberiség annak belátására, hogy mihelyest fejlődésében megáll, vagy pláne visszacsúszik, a boldogtalanság, elégedetlenség és elkeseredés lesz osztályrészévé. Ma a tőzsdei forgalom Zürichben, Prágában és Budapesten szünetelt. Bethlen hallani sem akar az emigráció likvidálásáról * Mit tárgyalt Bethlen a kisantánttal ? — Az internálótáborokat még nem szüntetik be. Budapest, ápr. 10 (Saját tud. táv) Bethlen beszédének további folyamán hangoztatta, hogy lelkiismeretlenség volna olyan politikát folytatni, mint az a tönkrement magyar ember, akinek nincsen lelki bátorsága tönkrejutását bevallani és utolsó percéig úgy él, mint gazdag korában. Mikor pedig utolsó garasa elfogy, golyóval vet véget életének. (Jobb felől: Igaz! Úgy vám!) Ezt egyes emberek megtehetik, de a nemzetet igen útra vezetni lelkiismeretlenség. A mai Magyarország nem olyan mint a régi s éppen ezért fájdalmas operációra van szükség, amely gyakran bizonyos jogfosztással fog szemben állni Rámutat arra, hogy más országok viszonyai teljesen eltérnek a magyartól. Az antant abban a hitben él, hogy Magyarország gazdag, önmagát fenn tudja tartani, sőt még jóvátételt is képes fizetni. Ebből ered a nagy bizalmatlanság külföldön. A kormány belátta, hogy régi politikáját tovább nem folytathatja, mert ez csak az ország rovására menne, sőt szankciókra vezethet s egy másik Ruhr-politikától kellett félni. Zsilinszky (közbekiált): Olaszország nem engedett volna megszállni! Bethlen: Visszautasítja Andrássy azon állítását, hogy a kormány feladta az önérzetet, a nemzet függetlenségét, mert ott kért, ahol nem lett volna szabad. Andrássy hivatkozik a jóvátétel bizottság első, ránk kedvezőtlen határozatára, amely után az antant utasította a magyar kormányt, hogy tárgyaljon a kisámtánttal s intézze el vele ügyeit. Amire Andrássy céloz, az egészen más. Igaz, hogy a nagyhatalmak azt mondották, hogy akcióm nem vezethet sikerre, ha a békeszerződésből folyó s köztünk fennálló differenciák és súrlódási pontok el nem intéződnek. Ezekről tárgyaltunk mi a kisámránttal Genfben, Londonban és Parisban. Tehát nem kértünk vagy kunyeráltunk mi kölcsönt a kis á utánitól. De nem is direkt a magyar kormány tárgyalt vele, hanem a nagyhatalmak genfi képviselői és a Népszövetség. A kísantanttal csak függő kérdésekről tárgyaltunk s mindkét fél előnyére meg is egyeztünk. Ezen kérdésekről még akkor is tárgyalnunk kellett volna, ha nincs szó kölcsönről, mert végeredményben jobb atmoszféra kifejlődését eredményezték Magyarország és szomszédai között, amire mindnyájunknak szükségünk van s amelytől Középeurópa gazdasági léte is függ. (Helyeslés jobboldalon és középen.) Válaszolhatnám Andrássynak azt is, hogy forduljon az ellenzék másik oldalához, mely szemünkre vetette, mert nem a kisantamthoz fordultunk közvetlenül kölcsönért. Nem áll az, hogy önérzetünket, lelki függetlenségünket bárkivel szemben is csorbítani engedtük volna vagy lemondottunk volna békeszerződésben biztosított jogainkról. Érdekeinket minden esetben teljes mértékben igyekszünk megvédeni. — Andrássy azt mondotta, ha sikerült is most a kisámránttal a kérdést elintéznünk jövőben mindig rá leszünk utalvi s tovább csúszunk a lejtőn. Merem állítani, hogy jobb helyzetbe jutottunk, mert a legsúlyosabb kérdés, a reparáció kérdése húsz évre elintéződött. De eltekintve ettől, a függő kérdéseket is elintéztük. Jövőre nézve tehát ebből a szempontból sokkal jobb a helyzet. (Helyeslés.) — Andrássy állításaival szemben rámutatok arra is, hogy ha az ámíánt a reparációt végletekig ki akarta volna használni, nem kölcsönnel, hanem a jóstótétel kivetésével, szankciókkal ,ki is használhatta volna! A kormány semmiféle diktatúrát nem akar. Hajlandó még abba is belemenni, hogy bizottság alakíttassék, mely a Ház szünetelése vagy feloszlatása esetén az uj nemzetgyűlésig ellenőrzést gyakorolna a kormány felett. A magyar kölcsönt cm garantálják más államok s ezért az ellenőrzést nem a reparációs bizottság, hanem a népszövetség gyakorolja. A népszövetségnek erkölcsi, Magyarországnak anyagi érdeke a rekonstrukció művében a teljes szolidaritás. Itt bővebben fejtegeti, hogy a jegyzőkönyvek egyáltalában nem engedik meg a beavatkozást az ország gazdasági életébe. Többeknek felszólalására kijelenti, hogy a fajvédők által megpendített Rentenmark-teória csak átmeneti lehet. Megnyugtatja a szoc. demokratákat is, hogy a budge demokratikus és szociális. Károsnak tartja Ruppert felszólalását, aki 40.OQG katona elbocsátását követeli, bár csak 35.000 katonája van az államnak, mert a külföld még azt hiszi, hogy megállapított nálóval nagyobb hadsereget tart fenn az állam. A kormány célja az internáló táborok gyors feloszlatása. Ezért kéri a büntetőogi reform gyors letárgyalását, amely az internáló táborok beszüntetését is fogja eredményezni. — Az emigrációval szemben nehéz a helyzet, mert itt gazpropaganda folyik Magyarország ellen. A kormányzó elleni, utolsó merénylet kétségtelenül összefügg az emigrációval. Semleges viselkedésű embereket hazabocsátunk, de az emigráció likvidálásától távol állunk. (Helyeslés a kormánypárton.) Inkább, viselem be nem engedésükért a kormányzási nehézségeket, mint visszatérésükkor rossz szándékukat, rendbontásukat. A választójogról azt mondta, hogy a fejlődés európaszerte az általános, titkos választójog felé visz s ez kétségtelenül Magyarországra is eljut. A kormánypárt állva tapsolta meg nemien beszédét. A zárszóhoz több képiiselő szólt még hozzá. A GÖRÖG NÉPSZAVAZÁS KÖZTÁRSASÁG MELLETT DÖNTÖTT. Athén, ápr. 18. (Saját tud. táv.) A népszavazás végleges eredménye: a köztársaság mellett leadtak 78S.742 szavazatot, ellene 325.322 szavazatot, a köztársaságiak tehát 463.420 szavazattal győztek. Valódi Nagy választék válogatótt minták és elsőrendű minőségben, a.m. HIFFMAN, KESCHAN, BOCHARA, SENNEK stb. minden nagyságban. Importálva MONTILJON ur által. erzsaszőnyegek Megtekinthető minden vételkötelezettség nélkül SZOOTEG ÁRUHÁZÁBAN "■ KO&ICE, FŐ-UTCA 55. SZÁM ALATT.