Kassai Ujság, 1924. április (86. évfolyam, 76-100. szám)

1924-04-19 / 92. szám

LXXXVI.évfolyam, 92. szám. Szombat, 1924. április 19 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kosice-Kassa, Fő­ utca 64. földszint. (Nemzeti színházzal szemben.) Telefonszám : 185. oooooooo Megjelenik naponta: oooooooo (Raschauer Zeitung) FELELŐS SZERKESZTŐ DR- KÖVES ILLÉS Előfizetési díjak helyben és vidéken: Egy egész évre. 216 korona, félévre 108 korona, negyedévre 54 korona. A „Kassai Újság“ húsvéti száma holnap jelenik meg pompás kiállítással és hő tartalommal * Új emberek és új célok Valami érthetetlen mozdulatlanság­ban senyved az egész világ. Az embe­riséget megrázó, előbbre vivő és boldo­gító akarások kihűltek. A megállásra visszacsúszás következett. A kormá­nyok mind a szabadságjogok megnyir­bálásán dolgoznak. Mindegy, mi a ne­vük. A fascisták éppen úgy elnyomják a szólás-, a gondolat- és a sajtószabadsá­got, mint a kommunisták vagy a szocia­listák, mint például nálunk Csehszlovák­­iában A reakció magával hozza a nem­zeti önzés túltengő kifejlődését, amely­ből csak egyes osztályoknak, privilé­giummal rendelkező uraknak van hasz­nuk. S itt sincs különbség, hogy ezt a privilegizált osztályt arisztokratáknak, proletároknak, vagy demokratáknak hívják. Mi, európaiak, azonban a legdárgább irigységgel gondoltunk mindig Ameri­kára, ahol azt hittük, hogy ott fenékig tejfel minden, hogy a gazdasági jólét a boldogság fényével sugározza be a­ pol­gárokat. Nem így van. Amerikában is roppant nagy az elé­gedetlenség. Az amerikai sajtó, az ál­lamférfiak, a gazdasági szakkörök népgyűlések és a többi hivatalos és nem a hivatalos faktorok mind azon tanakod­nak, miképpen menthetnék meg Ameri­kát a mind nyomasztóbbá váló eltűnés­től, lerongyolódástól és tönkremenés­­től. És ők sem találnak más mentséget, mint új embereknek, új céloknak, új esz­méknek követelését. • Pierrepont P. Noges, aki még nem régen az Uniót képviselte a Rajnabizott­­ságban, akinek Amerikában jelentős te­kintélye van, most bejárja Amerikát és mindenütt előadásokat tart az elvisel­hetetlen és tűrhetetlen állapotok meg­szüntetésére. Noges fellépése azért bír roppant súllyal, mert nem a maga nevé­ben indította meg a mozgalmat Ameri­ka anyagi és erkölcsi helyreállítására, hanem háta mögött a legelőkelőbb gaz­dasági szakférfiaknak tömege áll. S ezeknek mind meggyőződésük az, hogy elég volt már a régi emberekből, eredményt felmutatni nem tudó régi célokból s elkoptatott régi ideálokból, uj emberek, uj célok és uj ideálok kelle­nek. És ha végighallgatjuk Noges pana­szait, majdnem káröröm lesz rajtunk úrrá, ha tudniillik a dolog nem volna annyira sírnivalóan komoly, mert Noges akárcsak a mi panamáinkat mondaná el szóról-szóra, betűről-betűre. Noges szerint az amerikai kormány nem jól fungál, a kormánypárti Pro­gramm ostoba és rosszakaratú Olyan férfiak állanak a kormány és az állam szolgálatában, akik korruptak, akik­ pa­­namákból, korrupciókból élnek, akik ki­csiny, önző céljaik elérésére roppant lármáznak. A tisztességes emberek, hangját elnyomják, hogy a maguk ki­csiny üzleteit annál sikeresebben lebo­nyolíthassák. A nyilvánosságot félreve­zetik. Mesterségesen csinálnak magu­k mellett közhangulatot. A polgár nem lát tisztán és kétségbeesett reménytelen­ségbe sülyed. ■ Noges azután rámutat a külpolitikára, amelyet szintén az önzés jegyében ve­zetnek. A vámpolitikára, amely a sze­gény ember lisztjét megdrágítja, míg néhány milliárdosnak újabb miliárdok­kal szaporítja vagyonát. Majd indulato­san felkiált: Véget kell már egyszer sza­kítani az önzésnek, amely egyik nem­zetet a másik fölé akarja helyezni. Ame­rikában nem lesz addig rend, amíg Eu­rópában nem teremtenek rendet. Ezért Amerikának erős kézzel kell benyúlnia az európai ügyek végleges rendezésé­be, mert addig világbékéről nem lehet szólni, amíg itt Európában nincs csend. S amíg nincs világbéke, addig Ameri­kában nem tudják legyőzni a munka­nélküliséget és nem javul meg a gazdák­nak elviselhetetlen helyzete. Minek folytassuk? Amerikában a pa­naszok éppen olyan beláthatatlan sorban gördülnek egymásra, mint nálunk Euró­pában és Európának minden államában. A „Világbéke“ ötödik évében tehát eljutott az emberiség annak belátására, hogy mihelyest fejlődésében megáll, vagy pláne visszacsúszik, a boldogta­lanság, elégedetlenség és elkeseredés lesz osztályrészévé. Ma a tőzsdei forgalom Zürichben, Prágában és Budapesten szünetelt. Bethlen hallani sem akar az emigráció likvidálásáról * Mit tárgyalt Bethlen a kisantánttal ? — Az internáló­­táborokat még nem szüntetik be. Budapest, ápr. 10 (Saját tud. táv) Bethlen beszédének to­vábbi folyamán hangoztatta, hogy lelkiis­­meretlen­ség volna olyan politikát folytat­ni, mint az a tönkrement magyar ember, akinek nincsen lelki bátorsága tönkrejutá­­sát bevallani és utolsó percéig úgy él, mint gazdag korában. Mikor pedig utolsó garasa elfogy, golyóval vet véget életének. (Jobb felől: Igaz! Úgy vám!) Ezt egyes emberek megtehetik, de a nemzetet igen útra vezet­ni lelkiismeretlenség. A mai Magyarország nem olyan mint a régi s éppen ezért fáj­dalmas operációra van szükség, amely gyakran bizonyos jogfosztással fog szem­ben állni Rámutat arra, hogy más országok vi­szonyai teljesen eltérnek a magyartól. Az antant abban a hitben él, hogy Magyaror­szág gazdag, önmagát fenn tudja tartani, sőt még jóvátételt is képes fizetni. Ebből ered a nagy bizalmatlanság külföldön. A kormány belátta, hogy régi politikáját to­vább nem folytathatja, mert ez csak az ország rovására menne, sőt szankciókra vezethet s egy másik Ruhr-politikától kel­lett félni. Zsilinszky (közbekiált): Olaszország nem­ engedett volna megszállni! Bethlen: Visszautasítja Andrássy azon állítását, hogy a kormány feladta az önér­zetet, a nemzet függetlenségét, mert ott­­ kért, ahol nem lett volna szabad. Andrássy hivatkozik a jóvátétel bizottság első, ránk kedvezőtlen határozatára, amely után az antant utasította a m­­agyar kormányt, hogy tárgyaljon a kisámtánttal s intézze el vele ügyeit. Amire Andrássy céloz, az egészen más. Igaz, hogy a nagyhatalmak azt mon­dották, hogy akcióm nem vezethet sikerre, ha a békeszerződésből folyó s köztünk­­ fennálló differenciák és súrlódási pontok el nem intéződnek. Ezekről tárgyaltunk mi a kisámránttal Genfben, Londonban és Paris­ban. Tehát nem kértünk vagy kunyerál­­tunk mi kölcsönt a kis á utánitól. De nem­ is direkt a magyar kormány tárgyalt vele, hanem a nagyhatalmak genfi képviselői és a Népszövetség. A kísantanttal csak függő kérdésekről tárgyaltunk s mindkét fél elő­nyére meg is egyeztünk. Ezen kérdésekről még akkor is tárgyalnunk kellett volna, ha nincs szó kölcsönről, mert végeredmény­ben jobb atmoszféra kifejlődését eredmé­­nye­zté­k Magyarország és szomszédai kö­zött, amire mindnyájunknak szükségünk van s amelytől Középeurópa gazdasági léte is függ. (Helyeslés jobboldalon és középen.) Válaszolhatnám­ Andrássynak azt is, hogy forduljon az ellenzék másik oldalához, mely szemünkre vetette, mert nem a kis­­antamthoz fordultunk közvetlenül kölcsö­­nért. Nem áll az, hogy önérzetünket, lelki függetlenségünket bárkivel szemben is csorbítani engedtük volna vagy lemondot­tunk volna békeszerződésben biztosított jogainkról. Érdekeinket minden esetben teljes mértékben igyekszünk megvédeni. — Andrássy azt mondotta, ha sikerült is most a kisámránttal a kérdést elintéznünk jövőben mindig rá leszünk utalvi s tovább csúszunk a lejtőn. Merem állítani, hogy jobb helyzetbe jutottunk, mert a legsúlyo­­sabb kérdés, a reparáció kérdése húsz évre elintéződött. De eltekintve ettől, a függő kérdéseket is elintéztük. Jövőre néz­ve tehát ebből a szempontból sokkal jobb a helyzet. (Helyeslés.) — Andrássy állításaival szemben rámu­tatok arra is, hogy ha az ámíánt a repará­­ciót végletekig ki akarta volna használni, nem kölcsönnel, hanem a jóstótétel kiveté­sével, szankciókkal ,ki is használhatta volna! A kormány semmiféle diktatúrát nem akar. Hajlandó még abba is belemenni, hogy bizottság alakíttassék, mely a Ház szünetelése vagy feloszlatása esetén az uj nemzetgyűlésig ellenőrzést gyakorolna a kormány felett. A magyar kölcsönt cm garantálják más államok s ezért az ellen­őrzést nem a reparációs bizottság, hanem a népszövetség gyakorolja. A népszövet­ségnek erkölcsi, Magyarországnak anyagi érdeke a rekonstrukció művében a teljes szolidaritás. Itt bővebben fejtegeti, hogy a jegyzőkönyvek egyáltalában nem engedik meg a beavatkozást az ország gazdasági életébe. Többeknek felszólalására kijelenti, hogy a­ fajvédők által megpendített Ren­­­tenmark-teória csak átmeneti lehet. Meg­nyugtatja a szoc. demokratákat is, hogy a budge demokratikus és szociális. Károsnak tartja Ruppert felszólalását, aki 40.OQG ka­­­tona elbocsátását követeli, bár csak 35.000 katonája van az államnak, mert a külföld még azt hiszi, hogy megállapított nál­­­óval nagyobb hadsereget tart fenn az állam. A kormány célja az internáló táborok gyors feloszlatása. Ezért kéri a büntet­ő­­ogi reform gyors letárgyalását, amely az internáló táborok beszüntetését is fogja eredményezni. — Az emigrációval szemben nehéz a helyzet, mert itt gaz­propaganda folyik Magyarország ellen. A kormányzó elleni, utolsó merénylet kétségtelenül összefügg az emigrációval. Semleges viselkedésű em­­­­­bereket hazabocsátunk, de az emigráció likvidálásától távol állunk. (Helyeslés a kormánypárton.) Inkább, viselem be nem engedésükért a kormányzási nehézsége­ket, mint visszatérésükkor rossz szándé­kukat, rendbontásukat. A választójogról azt mondta, hogy a fej­lődés európaszerte az általános, titkos vá­lasztójog felé visz s ez kétségtelenül Ma­­gyarországra is eljut. A kormánypárt állva tapsolta meg nem­ien beszédét. A zárszóhoz több kép­iiselő szólt még hozzá. A GÖRÖG NÉPSZAVAZÁS KÖZ­TÁRSASÁG MELLETT DÖNTÖTT. Athén, ápr. 18. (Saját tud. táv.) A népszavazás vég­leges eredménye: a köztársaság mel­lett leadtak­ 78S.742 szavazatot, ellene 325.322 szavazatot, a köztársaságiak tehát 463.420 szavazattal győztek. Valódi Nagy választék válogatótt minták és első­rendű minőségben, a.m. HIFFMAN, KESCHAN, BOCHARA, SENNEK stb. minden nagyságban. Importálva MONTILJON ur által. erzsa­­szőnyegek Megtekinthető minden vétel­­kötelezettség nélkül SZOOTEG ÁRUHÁZÁBAN "■ KO&ICE, FŐ-UTCA 55. SZÁM ALATT.

Next