Katholikus Nevelés, 1918 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1918-01-01 / 1. szám
4 A RATIO EDUCATIONIS VALLÁS-ERKÖLCSI NEVELÉSÉNEK MÓDSZERTANA népiskola követi, mint az első részben, hanem a nép- (azaz nemzeti) iskolákkal kezdi. Mindjárt a bevezető pontok egyikében újra hangsúlyozza, hogy a Ratio nemcsak a katholikus iskolák számára készül, hanem minden vallásának, és olyan helyeken, ahol más iskola nincsen, ott meg kell győzni a más vallásúakat, hogy gyermekeiket bátran küldhetik a katholikus iskolákba, ott nem fogják őket eltérítgetni. Mintegy ezeknek a megnyugtatására biztosítja, hogy a) a népiskolák használatára rendelt könyvek úgy fognak megszerkesztetni, hogy azokat mindenki szabadon és aggodalom nélkül használhassa, bármely vallás híve legyen is, b) a katholikus katekizmus nemcsak különkönyv lesz (a többi tantárgyak olvasókönyvszerűleg egy könyvbe is foglalhatók), de már a külső formája is más lesz, mint a többi népiskolai tankönyvé, c) a hittant a plébános a templomban, vagy legalább a plébániai épületben magyarázza és másvallású gyermek a szülők kifejezett akarata nélkül azon jelen nem lehet, d) Az öszszes tanítók a másvallású gyermekeket a legnagyobb kíméletben és szeretetben részesítsék. Ezek volnának az általános alapvető gondolatok, amelyekben bizony igen nagy előzékenységet ró a katholikus iskolára a másvallásúakkal szemben. Az a katholikus iskoláknak nem parancsolja meg, hogy hittanjukat a talán odajáró katholikus gyermekek kedvéért ne az iskolaépületében tanítsák. Ámbár azokra is kiszabja, hogy könyveiket felülbírálatra be kell nyújtaniok, de mindjárt ugyanazon mondatban hozzáteszi, hacsak királyi kiváltságuk más jogokat nem biztosít nekik. Ez a kiváltságuk pedig megvolt. A katholikusok azonban nem használhatnak más könyvet, csak hivatalosan államilag kiadottat. A kisvárosi iskolák hittanjára nézve a fentiek az irányadók, azzal, hogy ott a gyermekek két osztályba sorozandók és a plébános még a káplán is tanítson, valamint meghatározott órákban az evangéliumokat és a szent leveleket magyarázza. A nagyobb városi iskoláknál a plébános járjon elő jó példaadással, segédei pedig (káplán és szerzetesek), kiki a hozzátartozó gyermekeket a saját nemzeti anyanyelvükön buzgón oktassa a hit elemeire és a keresztény ember egyéb kötelességeire. Az elsőrendű (normális) népiskolák tananyagát nem határozza meg. Maradnak a fentiek, de tekintettel kell lenni az illető nemzetre (nemzetiségre) és a vidékre, ahol a normális iskola elhelyezést nyert. Irányító: a jövendő életszükségletek. Kidolgozott tantervet külön kiadásban ígér. A népiskolára épített középső fokozatot a grammatikai (v. latin) iskolák és a gimnáziumok foglalják el. Az elsőknek nevelési célja, hogy mindegyikük derék emberré és jó kereszténnyé legyen ... A valláskülönbségi nehézségek a legapróbb részletekig figyelembe veendők. A vallástannak „mint főtantárgynak“ (sic !) jut egy egész