Katholikus Nevelés, 1930 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1930-01-01 / 1. szám

Szentévi munkára 1­3 korú kitöréséig tartottunk s amelyeknek felbecsülhetetlenül értékes eredménye a vallástanításnak diákpasztorációs irányba történt fejlő­dése, az egész ország hittanárainak és prézeseinek találkozó helyei és tanácskozási alkalmai voltak. A Regnum által alapított vidéki kongre­gációk száma a 60-t is meghaladta s így értekezleteink látogatottsága nem csak számban, de erkölcsi súlyban is nagy volt. Az 1906. évi jú­liusi prézesi értekezleten dr. Aubermann Miklós, akkor budapest-bel­­városi káplán és hittanár alaposan megindokolt indítványt terjesztett elő az egyesület megalakulására vonatkozólag, amelyet az értekezlet nagy lelkesedéssel, egyhangúlag el is fogadott. Az alakuló gyűlés a Kath. Nagygyűléssel kapcsolatban ugyanez év szeptember 25-én jött össze, melyre az egész ország hitoktatói hivatalosak voltak s mely mindjárt meg is tárgyalta az alapszabályokat. Az első közgyűlés, me­lyen az első tisztikar is megválasztatott, dr. Dudek János egy. tanár elnökkel az élén, 1906 december 27-én volt. Az egyesület szaklapja, a „Kath. Nevelés“ 1907 januárjában indult meg. Az egyesület rendszeresen tartott felolvasó gyűléseivel s az azo­kat követő eszmecserével és szaklapjával eleven, pezsgő életet vitt a hitoktatásba. Paedagógiai, pszichológiai, katechetikai, módszertani cikkeivel, gyakorlati katekéziseivel, kritikai és könyvismertető rovatá­val, a külföldi mozgalmakról nyújtott tájékoztatásával megtermékenyí­tette a hitoktatók lelkét, buzdított, lelkesített, kételyeket oszlatott el, problémákat segített megoldani, emelte a hitoktatás színvonalát, szó­val mindnyájunk segítőtársa, útmutató kalauza és tanácsadója, anyagi és erkölcsi érdekeink elszánt szószólója lett. Az egyesület tevékenységének csak néhány kimagasló pontjára akarok rámutatni. 1910-ben június 30—júl. 15. közt napi négy előadással hitoktatói kongresszust tartott, amelyen az azóta már elhalt, nagytekintélyű Swoboda praelátus, bécsi egyetemi tanár is szerepelt egy előadással. 1912- ben kiadja a „Kath. könyvjegyzék“-et. 1913- ban június 30—július 5. közt második kongresszusát tartja a szemléltető eszközök és segédkönyvek gazdag kiállításával. A háborús évek végén, 1918 novemberében megtévelyedett test­véreink az egyesületet akarták felhasználni a gyászos emlékű „papi tanács" megszervezésére, de a vezetőség ennek erélyesen ellene sze­gült. Ez volt az oka, hogy a szükségessé vált tisztújítás sem tartatott meg, hanem a régi vezetőség vitte az ügyeket 1919 márciusáig, ami­kor a tanácsköztársaság lapunkat és egyesületünket is betiltotta. Az 1920. évi kath. nagygyűléssel kapcsolatban egyesületünk újra- , éled s 1921 januárjában lapunk újból megjelenhetett. 1921-ben új képezdei tantervet készítettünk, melyet a Püspöki Kar el is rendelt. 1923-ban június 24—27. közt továbbképző kurzust rendez az egyesület, 1924-ben pedig január 21­—27. közt liturgikus kurzust pa­pok, november 10—16. közt világiak részére. Ugyancsak 1924-ben második továbbképző kurzusunk volt június 24—26. közt.

Next