Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1954 (61. évfolyam, 1-51. szám)
1954-01-03 / 1. szám
2-ik oldal CATHOLIC HUNGARIANS’ SUNDAY The Oldest Hungarian Catholic Newspaper in the United States and Canada Published Every Sunday by the Catholic Publishing Co., Inc. 4160 Lorain Ave., Cleveland 13, Ohio — Phone: ME 1-9338 Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Böhm, Papal Prelate —• Pastor EDITOR-IN-CHIEF: FATHER GABRIEL TAKÁCS O.F.M. THIS NEWSPAPER IS WHOLLY EOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT ORGANIZATION SUBSCRIPTION RATES: For two years in the U. S......... $ For one year in the U. S......... $ For six months in the U. S....... $ For two years in Canada ....... $ For one year in Canada .......... $ Foreign Countries for one year $ ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 9.00 Két évre a LI. S.-ben ............... $ 9.00 5.00 Egy évre a U. S.-ben ............... $ 5.00 3.00 Fél évre a U. S.-ben ............... $ 3.00 10.00 Két évre Kanadában ................ $10.00 5.50 Egy évre Kanadában .............. $ 5.50 5.50 Külföldre egy évre .................. $ 5.50 A legrégibb katolikus magyar hetilap az Egyesült Államokban és Kanadánan Alapította 1894 október 24-én Msgr. Böhm Károly, pápai prelátus -plébános A Szent István ferences komisszáriátus megbízásából FELELŐS SZERKESZTŐ: FATTIER TAKÁCS GABOR O.F.M Entered as Second-Class Matter at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3, 1879. Gondoljunk csak az ó- és kresztes időre LEJÁR AZ 1953 ÉV HOMOKÓRÁJA. Még egy pár nap, még egy pár óra, azután csak percek és az idő nagyórája elüti a tizenkettőt és 1953 a múlté. Minden búcsú -ál kicsit, így a szív is szó:orv lesz, hogy elmúlt egy év megint. Szeretnénk az idő kerekét egy kicsit megállítani, egy kicsit marasztalni az óévet. Talán a szorongó és félő érzés az is:- e ellen, uj 365 nap előtt küld figyelmeztetést? MC: ..eg ' ' mi életünkről, visszaidézzük búcsúzóul minde:-'nagyobb eseményét, a jót, a szépet, a szomorút, a megvívott harcot, az elért sikert és a be nem teljesült vágyakat, mindent, mindent. Mit hozott és mit vitt el az 1953? EGYIKNEK, boldogtalan szomorú órákat, másiknak vidám röpke perceket. Az öröm és boldogság ideje tíz perces látogató. Az oruhufi percei, higanya bajna, lessáli. Beszökik az öröm mellé valami furcsa kis érzés, talán a vágy azok után, akik a legdrágábbak voltak számunkra, hogy úgy, mint régen, elmondhassunk nekik mindent. De jön a hideg, szürke valóság érintése, talán már nincsenek? Messze vannak és nem tudjuk, mi a sorsuk? Kérdések kergetik egymást és a meleg szobában, a dúsan terített asztal mellett, ar a gondolunk, hogy vájjon van-e mit egyenek. Vagy üres az asztaluk és hideg a szobájuk? Fáj, hogy nem tudjuk kenyerünket, elért sikerünk megosztani velük. " így, év végén leperegnek lelki szemek előtt" az elmúlt boldog szilveszterek. Vidám, boldog emberekkel teli képek. Szemünk előtt van újból a hangulatosan díszített otthon. A színes papírszerpentinekkel. Régi kedves arcok tűnnek elő az elmúlt évek emlékeket süllyesztő idejéből. Visszaidézzük őket. Várjon mi lett velük? Hirtelen rádöbbenünk, hogy évekkel ezelőtt megírták otthonról, hogy Pista bácsi, vagy Toncsi néni nincs többé, a legtöbb kedves jóbarátról nem is tudunk semmit. Arcuk, mozgásuk megmaradt színesen, élénken az emlékek tárházában és szomorúvá tesz bennünket, hogy neveiket lassan elfelejtettük. Kihull a név, elsöpri a sok viharos gonddal telített év. Uj nyelveket, uj neveket kellett megtanulnunk. Uj szokásokat és a régi ünnepek és szokások mégis vissza-vissza visznek és hiába próbáljuk a régi vidámságot felébreszteni. Nem tudjuk. Mások a szokások, mások az emberek és főleg mások lettünk mi magunk is. A RÉGI IDŐBŐL egyet tudtunk megmenteni. Akármerre, akárhol is jártunk: a templomot. Istenházát. Közel vagy távol, de mindig találtunk és mint otthon, úgy itten, az év utolsó napján belépünk az ajtón. Térdreborulva adtunk és adunk hálát az Urnak, mindazért, amit kaptunk, az erőért, egészségért, hitért, reményért és szeretetért. Drágáink életéért, akiket ebben az évben is meghagyott nekünk. A könnyekért, amiket sötét óráinkban ontottunk és amelyeket kegyelme felszántott. A békéért, amely félelem helyett a szívünkbe költözött. Mindent, mindent köszönünk, így lezárjuk újból lelkünkben a múlt könyvét. És az ó-esztendőt. És így valahogyan az ismeretlen napok előtti szorongás is eltűnik. Bizalom és remény költözik frissen a szívbe. Amit pedig kérünk, az már nem a régi “Adj Uram boldog újesztendőt”, hanem leegyszerűsített emberi szív kérése: adj Uram mindenki számára megelégedett újévet, erővel, jó egészséggel. Védd az otthoniakat és add meg nekik a mindennapi kenyerüket, és add meg a békét és add, hogy ne csak kifelé mosolyogjanak az emberek, hanem szívük is legyen tele mosollyal. TEMPLOM UTÁN HAZAMEGYÜNK és várjuk az uj esztendőt. öt perccel tizenkettő előtt felcsattannak a lövöldözések és a tűzijátékok durranása. Odahaza régen legelőször a templom harangja kondult meg méltóságteljesen az újévet köszönteni, csak utána következett a taxisok tülkölése, a vonatok füttye, kis malacok visongása. SOK SZÁZEZER MAGYAR SÓHAJA száll majd az újév első percében az ég felé a világ minden tájékáról. Nemcsak Európából, Amerikából, hanem Afrikából, Ázsiából és Ausztráliából. Sokszázezer magyar hang, de nem kívánsággal, hanem csak a régi könyörgéssel. I. ~ ' : : j . i. “Isten áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel Nyújts feléje védő kart, , • Ha küzd ellenséggel Balsors, akit régen tép, Hozz reá vig esztendőt, Megbünhödte már e nép A múltat s jövendőt.” Lázár Rita GYÁSZ ESETÉN HÍVJA Murai A. Károly 4434 LORAIN AVENUE TEMETÉSRENDEZŐT Telefon: Milrose 10550 I A franciáknak dönteni kell Dulles külügyminiszter a National Press Clubban, Washingtonban december 22-én tartott beszédében kijelentette, hogy a szovjet támadás veszélye kisebb, mint egy-két év előtt s ez főként a NATO növekvő erejének tulajdonítható. — De — folytatta — következménye a szovjet blokk és a jobb életviszonyok közt élő szomszédos, szabad országok közti különbségből eredő, belső nyomásnak és elégedetlenségnek is. Úgy látszik, a Szovjet urainak a saját népük és a csatlós népek (rabnépek, Szerk.) elleni kizsákmányolása olyan fokot ért el, amely veszélyessé tenné számukra, ha általános háborút kezdenének. A júniusi keletnémetországi felkelés feltárta azt a mélyen gyökerező elégedetlenséget, amely a csatlóskörzetek munkásai közt fennáll. Arra mutat ez, hogy Nyugateurópa fegyveres megtámadása esetén a Szovjet utánpótlási vonalai egyáltalán nem volnának biztonságosak. Dulles a továbbiakban intette Franciaországot, hogy Amerika “a nyugateurópai közös hadsereg-terv elutasítása esetén az amerikai csapatokat visszavonná előretolt németországi állásaikból.” A döntés, úgymond, nem halasztható el bizonytalan időre: közeledünk azon időhöz, amikor a semmittevés ellenakcióval válik egyértelművé. Hangoztatta, hogy állandó felkészültségre van szükség, mert a veszély változatlanul nagy. A franciáknak határozniuk kell, mert “Amerika nem vállalhatja végtelen időkig Németország védelmét, míg a németek csak tétlen szemlélők maradnak.” Ha, mondotta, a franciák nem hagyják jóvá a hadsereg-egyezményt, “Amerika más utakon lesz kénytelen elérni a német fegyverkezést, noha a másik módszernek gyengéi vannak.” Hangoztatta Dulles, hogy a Szovjet “veszélyes játékot” űz azzal, hogy a németek és franciák közti bizalmatlanságot kiaknázni törekszik; a németeket mindinkább idegesíti a hoszszu megszállás s ennek jele, hogy Adenauer kancellár legutóbb kénytelen volt felhívni a német népet, hogy ne veszítse el türelmét. A német és osztrák kérdésben Berlinben tartandó négyes külügyminiszteri konferenciával kapcsolatban kijelentette Dulles, hogy reméli, “az 1954-es év a nagy döntések esztendeje lesz”. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Az Amerikai Magyar Katolikus Liga köri MINDSZENTY HERCEGPRÍMÁSUNK bebörtönzésének 5-ik tragikus évfordulója alkalmából a Katolikus Liga felhívással fordult az amerikai püspöki kar tagjaihoz. Az amerikai püspöki kar nagy megértéssel és szeretettel fogadta a hozzájuk intézett felhívást. Ebben azt kérte a Liga vezetősége, hogy karácsony utáni vasárnapon az amerikai egyházmegyék papsága nyilvános könyörgésekben és imádságokban emlékezzék meg a mártírsorsú magyar bíborokról. A püspöki kar számos tagja meleghang levelet intézett az Amerikai Magyar Katoliku Liga elnökségéhez, ezekben buzdítva arra a Katolikus Ligát, hogy tevékenységét széles körben fokozza Mindszenty bíboros szellemében akit ők az küzdő Egyház mintaképeként óhajtanak híveik elé állítani. A Csehszlovák Tanács újjászervezése EMLÉKEZETES, hogy amikor a Csehszlovák Tanács szervezkedett és megjelentette új programmját, a “Vasárnap” volt az első magyar lap, amely kifogásolta a Tanács programmjában fellelhető demokratikus hiányosságokat. A Vasárnap álláspontját akkor azzal intézték el, hogy az túlzó magyar álláspont. Újabban különös hírek keltek szárnyra. Ezek szerint mégsem volt tökéletes a Csehszlovák Tanács new yorki személyi összetétele és programm-összeállítása. Amelyben egyszerűen elfeledtek szólni a Csehszlovákiába akaratuk ellenére bekebelezett, majd deportációba vetett, mindenükből kiforgatott és otthonaikból kiűzött magyarokról és amelyben politikus szerelmi vallomást rebegtek ahhoz a Kárpátaljához, amellyel kapcsolatban viszont elfeledték, hogy a béketárgyalásokat megelőzően szinte tálcán nyújtották át a nagy cseh rokonnak, Oroszországnak. A “Vasárnap” bírálatát annak idején teljes mértékben igazolta a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya által közzétett bizonyító anyag. A CsMNB a részletekbe menően kifogásolta a tanács személyi összetételét is, hangoztatván, hogy olyanok kaptak szerepet a Tanácsban, akik felelőseknek tekinthetők az annak idején elkövetett nacionalista csehszlovák s kommunista csehszlovák közös kegyetlenkeivvel . lovák Tanács összetétele és progx úgy látszik, most mégis tatarozásra sorul. Úgy a személyi, valamint a progamran változás következik be. Remél, ' •!- • .nak a kifejezése lesz, hogy immár elég erősnek tartják magukat a csehek a . . n ' ;eng a : eg' é -o erő akka; bekebelett népek nélkül is. Reméljük, most már nem lesz uksoguk arra, hogy a harmad- és negyedrangú állampolgárként elnyomott magyar és szláv valamint szudéta parasztok és munkások verítékével adják meg újból a cseh állam erejének és életképességének a fényét és színeire, he hogy a cseh programra annak a kiejlésével kezdi új szövegezését, hogy minden mimet ezután képviselje a maga szineit a maga népi erejével és képességeivel és reméljük, hogy a csehek is úgy képzelik már el az uj és szabad Európát, hogy egyik nemzet sem akar ” ••-.pv.-ft. vini erei Ive) nagyobbna Tibrőrsebbnek és életképesebbnek tűnni, mím amilyen valójában. Mert ha ezt nem merik nyíltan kimondani, hiába az új személyi összetétel hiába az új programmszerkesztés, igazi Csehországról nem lehet szó, sőt bajosan lehet majd Középeurópában Szabad Európáról is beszéln és egy szükséges békés együttműködést kialakítani. Az elmúlt európai események már mindenkit meggyőzhettek itt Amerikában, még a hatalmi vágyálmokban ringatózó emigráns politikusokat is, hogy akarata ellenére valakit egy területrészt, azon egy népet idegen állam keretében tartani börtön és a börtön illata megmarad még akkor is, ha deportálással, vagyonelkobzással igyekeznek elnémítani a börtönre vetett területek és népek ezeresztendős életegységét. MI ÚGY HISSZÜK, hogy ez a véleménye minden magyar embernek. És nagyon szerettük volna, ha a Magyar Nemzeti Bizottmány ugyanolyan kemény harcot folytatott volna ebben a kérdésben, mint ahogyan harcolt a kezdetben lekicsinyelt Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya. Véleményünk szerint a Free Europe-nál folytatott munkát határozhatja meg az ottani munkarend, de nem határozhatja meg egyetlen magyar politikusnak a nemzete iránt érzett felelősségét és elvégzendő munkáját. A Free Europe nem jelenti a hivatalos amerikai álláspontot és a magyar kérdésben még az is lehet helytelenül tájékozott. Aagyar emigrációnak ilyen esetben minden tisz'telete ellenére éppen a jobban ismert igaz■ kötelezve, vitatni kell a helytelenül . a. u i il a* .pontot, Mi lesz abban az esetben, '••a k derül, hogy a szétszakított magyarság va• " iofoságu kérdésében a Free Europe fontra helyezkedik, amely elviselheti agyai szempontból? Mi lesz a Nemzeti mányai és mi lesz azzal a magyar feledséggel, amelyet az emigrációban mindenki szállár' hord"és amely alól semmi más nem adhat felmentést, csak jól végzett magyar munka és kivívott magyar eredmény. A bolsevizmus ,át viselt közös harc mellett sohasem szabad •"!éeledünk, hogya szétszakított magyarság ügye, a kettős elnyomatás alatt, a kommunista pusztítás mellett még nacionalista célzatú irtásnak is kitett felvidéki, erdélyi és délvidéki magyarság vérző ügye teljesen mássá teszi a magyar problémát, mint a cseh vagy lengyel problémát. Ebből érthetően a magyar kérdés egészen más, mint a cseh, vagy lengyel kérdés. És ebből érthetően a magyar emigrációnak egészen más és sokkal súlyosabb feladatai vannak, mint a cseh és lengyel kollégáknak. És ennek következtében a felelőssége is sokkal több és súlyosabb. A vörös Kína nem ad elégtételt Koreában december 22-én véget ért a 90 napos időszak, amely alatt kísérletek történhetnek, hogy a hazatérni nem akaró hadifoglyokat elhatározásuk megváltoztatására beszéljék rá. Az Egyesült Nemzetek főparancsnoksága az utolsódcipon még öt perces, utolsó felhívást intézett a 22 amerikai katonához, akik nem kívánnak visszatérni, de egy sem jelentkezett hazatérésre. Legtöbbjük régebben is hajlott a kommunista tévtanokra vagy olyan, aki áruló vallomásokat tett a kommunista tisztek előtti kihallgatásán és büntetéstől fél. A visszatérni nem akarókat az amerikai haderő szabadság nélkül távol maradóknak tekinti (katonaszökevényeknek) . A kommunista uralom alá hazatérni nem akaró kínaiak és északkoreaiak legtöbbje az utolsó napon is vonakodott még csak szóba is állni a rábeszélő vörös agitátorokkal, 119 közül mindössze 2 volt hajlandó a hazatérésre. Végeredményben a 22,000 kínai hadifogoly közül csupán nem egészen két százalék változtatta meg szándékát, ami a kommunisták rábeszélő propagandájának csúfos kudarcát jelenti. Az indiai őrség még január 22-éig a táborban marad. E napon valamennyi megmaradt hadifoglyot civilként kell szabadon bocsájtani. A kínai kommunisták az Arthur Dean amerikai főmebszott által az Amerika elleni elkövetett sértés visszavonására adott határidőt figyelmen kívül hagyták. Fenntartják a vádat, hogy Amerika titokban összejátszott Syngman Rhee délkoreai elnökkel, amikor ez 27,000 északkoreai hadifoglyot júniusban szabadonbocsájtott s igy “nem látják okát”, hogy a sértő “perfidia” minősítést visszavonják. A koreai konferencia előkészítésére október 26-tól december 12-ig sikertelenül folyt tárgyalások ily módon teljesen megrekedtek. Mint jelentettük, a Szovjet semleges minőségben való mghívása, amit a kommunisták makacsul követeltek, volt az eredménytelenség legfőbb oka Arthur.Dean, a Washingtonba visszatért főmegbízott december 21-én rádióbeszédben adott beszámolót. Benyomása szerint sem a kína kommunisták, sem a délkoreaiak nem fognal új frontharcokat kezdeni, mégha a békekonferencia nem is jön létre. Azt hiszi, hogy Khei semmi esetre sem fog önálló akciót kezdeni ? Délkorea és az Egyesült Államok közti kölcsönös segítségi szerződés szenátusi jóváhagyása előtt. A szerződést a szenátus nem tárgyalja tavasz előtt. Dean utalt arra, hogy a fegyverszüneti szerződés nem állapítja meg a fegyverszüneti idő tartamát s a fegyverszünet csak “határozat megszegés” esetén szűnik meg. A konferencia megtartásának kilátásait még mindig nem tartja reménytelennek . . . 1954 JANUÁR 3 Újévi levél az elmaradt levelekről Írta: FATHER JASZOVSZKY JÓZSEF MAGYARORSZÁGRÓL EGYRE RITKULNAK A LEVELEK. Az orosz cenzúra nem engedi át. Borzalmas világról irnak azok levelek. Könnyeivelöntözi a földet a nép. Panasza az egészilágot eltöltő rémületnek a kiáltására jön. Egy levélen ezt írva háltuk: Testvéred olyan már, mint ahhoz a szőlőhöz vezető valogutnak a füve, amelyet adó fejében elvettek tőle, mindenki ipossa. öcséd, mint a puszták pitypangja, a süvitő orkánnal zemben, elhagyva üldözések és embertelen bestialitások rengeegében. Oly nagy a szenvedése elhagyatottságában, hogy szaát sem lehet venni, amellyel elpanaszolná, hogy szenved. — Ezért ritkulnak a levelek Magyarországról. És amikor már egyetlenegy levél sem jön odaátról, amikor tapadnak a sírástól a könnyek és testvéreinket eltapossák az ázsiai hordák, akkor diadalát üli a modern rabszolgaság bozalmas átka és átcsap ide Nyugatra is! — Borzalmas látomás! Valamikor, nem is olyan régen, úgy háromszáz-négyszáz évvel ezelőtt, behatolt már egyszer egy ázsiai rabszolga-világnézet Európába. A középkori nagy magyar birodalom lett az ára! Millió számra gyilkolták le a magyar férfiakat és asszonyokat, a gyermekekből janicsárokat neveltek; az el nem hurcoltakat, mint Bornemisza sirámai elsírják, “a Tiszába dobták vala!A szörnyű iszlám világnézet volt oka akkor népünk pusztulásának. Az iszlám tanítását követők ugyanis azt vallották, hogy a gyaurok és a négerek az emberiség azon fajtájához tartoznak, amely szolgaságra és szenvedésre való. Az átkozottak között utolsó a néger. Átmeneti alak. Mindenre felhasználható. Ma ismét egy ilyen világnézet őrültjei száguldanak Európán. Határvonala nyugatabbra van, mint volt a töröké és állandóan hullámzani fog. Nincs nap, hogy a magyar nép fiaival és leányaival át ne haladna a Vereckei-szoroson vagy a Tatár-hágón egyegy deportált csoport az uráli pokol felé. Mennyi kincs fájdalom, mennyi elvetemedettség vonul el a Kárpátok fenyvesein át a steppék fullasztó sorába, vagy homokjába! Elitéltek jeltelen sírjai jelzik a vörös őrület átkos nyomait. EZÉRT RITKULNAK EGYRE A LEVELEK MA ÓVA porSZAGRÓL. Moszkva nagyon jól tudja, hogy a nép szenved. Nem akarja, hogy a szenvedéseket a Nyugat meghallja. Hazug propagandával akarják elhitetni a Nyugattal, nagy naiVK lumpen rendben van és az orosz megszállás a nép vágya, semmi közösséget sem kiván a nyugati rokonokkal, elmenekült szüleikkel,fiaikkal . . . MI NAGYON JÓL TUDJUK, mi történik a Vasfüggönyön túl. Tudják ezt Londonban is és Parisban is! New Yorkban és Ottawában! Tudjaindenki, hogy világforradalom vonul végig a világon és ennek a forradalomnak nincs vége. Ez a forrat- OT' p.y. örökös harc az Isten ellen. Nem tudjuk, hogy valahol máshol is a világűrben van-e ilyen harc az Isten ellen, de itt a soruta anamuscus tart a vitág kezdete óta. Ma a kommunizmusban tombol. A kommunista kormányok mindenhol az isten tagadást tették meg államvallásnak. Azt mondják sokan a mai nagy politikusok közül, hogy a kommunizmustól nem kell félni, mert az úgyis kiöregszik. Mi hiszünk abban, hogy minden életet, aktivitást, politikát, kultúrát, szellem irányít. A kommunista uralom kizsákmányolása mindaddig tartani fog, amíg rossz zellemével szemben nem működtetjük a jó szellemet. Az pedig harcot követel a kizsákmányolás, a rabszolgaság, az embereknek osztályok szerint való értékelése és bánásmódja ellen. Nemzedékünk számára tehát adva a tétel: az élet minden vonalán, minden eszközzel, szellemiekkel és anyagiakkal egyaránt meg kell indítani a nagy harcot a kommunizmussal szemben. Az engedményekkel való kisérletező kora lejárt. Moszkva nem akar ig^aban megegyezni. Moszkva csak szaval a békéről,de valójábam háborut akar. A világforadalom háborúját. Miértpénzelné Olaszországban és Franciaországban a kommunista pártot? Miért is szervezte volna meg Amerikában kémhálózatát? Nem a lelkes amerikai hazafiak árulták el Moszkvának az atomi titkot, hanem Moszkva ügynökei. Nem is pénzért, hanem életüket is kockáztatva, a világforradalomért, világhatalmukért. Nekik más a törvényük, mint a miénk, ami nekünk becstelenség, (mint a zászlóra tett eskü megszegése), az nekik dicsőség. Mertnekik más zászlójuk van: a világforradalom csillagos vörös zászlója! Éppen ezért az államok alkotmányai meginogtak. Ha szabad volt évszázados trónokat megdönteni és bizony ezt tették a szabadkőművesek, ha szabad volt milliókat idegen soviniszta uralmuk alá kényszeríteni, mint azt tették ismét a szabadkőművesek; Poincaré, Clemenceau, Benes és a többiek, ha szabad négy millió magyart odadobni más nemzeteknek a trianoni szerződéssel, akkor joggal mondhatták nekünk odahaza a kommunisták: miért sírták amiatt, hogy a csallóközi magyarokat a szudéta-bányákba deportálták, hiszen az eljövendő nagy kommunista birodalomban, amelynek nem lesznek határai, igazán , mindegy lesz az, hogy ki hol él! A KÖZÉPKORI KERESZTESHADJÁRATOKRÓL meg lehet a történet tudósoknak a külön-külön véleményük. Különösen,ha eredményeiket nézzük és vizsgáljuk. De egy bizonyos: a kereszteshadjáratokat meg kellett indítani. Bárcsak támadna mais valaki, aki oly lángoló szavakkal, mint tette azt annak idején , Clerveaui Szent Bernát, és az akkori pápa, felrázná a világot és ráébresztené a nagy veszedelemre. A kommunizmus világnézet, tehát azzal szemben csak világnézettel lehet győzni, azaz azzal, hogy rálépünk a kereszténység talajára és életünkbenmegvalósítjuk elveit, körülhordozzuk városainkban és falvainkban az istengyermekség öntudatával és a szent zászlókkal a kertnvákbenn a fülohoi Vollom itt „ ________________ zünkben a felebaráti szeretet nagy parancsát. De a kommunizmus is nemcsak világnézetével harcol, azaz támad, hanem világforradalmi harcához ellopatta Amerika atomtitkát is! És fegyvereket gyárt és partizánokat szervez a még nem kommunista államokban. Légiói vannak már! Az egész világon. Ma a rabszolgákat a Szovjettől nem lehet kiváltani. Az egész Nyugat kevés ahhoz, hogy Mindszenty bíborost kiszabadíthatnák borzalmas börtönéből. KEMÉNY BESZÉD EZ, mondják majd a pacifisták, a kompromisszumra hajlók, a status quo alapján állók. Lehetünk-e pacifisták akkor, amikor háború van már amúgy is, amikor torkunkon az ellenség kése? Lehetséges-e ott engedmény, ahol az ellenség kiirtásunkra tör? Akarhatjuk e a status crao-t, amikor a Vasfüggönyön túl megmérgezik az ifjúság lelkét és ellenünk uszítják őket, mint egy modern kor janicsárjait? A kocka el van vetve. A világ legborzalmasabb háborúja már folyik, tombol. Hadüzenet nélkül! És az fog győzni, akinek a fegyvere erősebb, keményebb a halálnál! Ne felejtsük el, hogy a mi fegyverünknek nemesnek is kell lennie. Nemes akkor lesz, ha sohasem fordítjuk egymás ellen, hanem csak az ellenség ellen, amelyik ellénünk tör és életünket akarja! A mi fegyverünket győzelem kíséri majd, ha azt, a keresztény szolgálat jegyében egységes nyugati társadalom forgatja kezében. Mert a világforradalom nem tud megállani és megtámadja létünk alapjait Nyugaton is. is akkor lágyulnak a szabadságharc tüzei és akkor utolsó feleletünkig harcolni fogunk. EZ A VILÁG NEM TŰRHETI a megosztottság törvényesítését. Ennek a világnak a bolsevista világfogadalomra a lelkek fárradalmával kell felelnie, akik az Isten fiainak a szabadságáraágynak. Nem elégszenek meg azonban a puszta szóval, a pusziba kiáltó szóval, hanem az igazságért, a szabadságért, a bemért tettekkel küzdenek meg! Az emigrációnak különösképen észt kell majd vennie benne. De nem a már régen letűnt párok és pártprogrammok fel-fel támasztásával és érdekeinek védelmével, hanem új utakon, amelyeken az Isten harcosai vonultak, akik az Isten szeretetében összeforrtak. A VILÁG MILLIÓI ERRE VÁRNAK! És arra a napra, amikor majd az első levél Magyarországról azt a hírt hozza, hogy nincsenek többé rabszolgák és milliók könnyel áztatott levelei nem kerülnek az orosz bolsevista cenzor papírkosarába Bécsújhelyen.