Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1955 (62. évfolyam, 21-51. szám)

1955-05-22 / 21. szám

b -ik piaca CATHOLIC HUNGARIANS’ SUNDAY The Oldest Hungarian Catholic Newspaper in the United States and Canada Published Every Sunday by the Catholic Publishing Co., Inc. 4160 Lorain Ave., Cleveland 13, Ohio — Phone: ME 1-9338 Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Böhm, Papal Prelate — Pastor EDITOR-IN-CHIEF: FATHER GABRIEL TAKÁCS O.F.M. I_______________________________________________________________________________ ______________________________________________________•> THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT ORGANIZATION SUBSCRIPTION RATES: ELŐFIZETÉSI ÁRAK: For two years in the li. S......... $ 9.00 Két évre a U. S.-ben .............. $ 9.00 For one year in the U. S.......... $ 5.00 Egy évre a U. S.-ben ............... $ 5.00 For six months in the U. S....... $ 3.00 Fél évre a U. S.-ben .............. $ 3.00 For two years in Canada ....... $10.00 Két évre Kanadában ................ $10.00 For one year in Canada .......... $ 5.50 Egv évre Kanadában .............. $ 5.50 Foreign Countries for one year $ 5.50 Külföldre egy évre .................. $ 5.50 A legrégibb katolikus magyar hetilap az Egyesült Államokban és Kanadában Alapította 1894 október 24-én Msgr. Böhm Károly, pápai prelátus-plébános A Szent István ferences komisszáriátus megbízásából FELELŐS SZERKESZTŐ: FATHER TAKÁCS GÁBOR O.F.M. Entered as Second-Class Matter at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3, 1879. Gondoljunk csak a cipszerföld bucsújára Felelevenítjük ezt az írást, mert ezzel búcsúzott a hűséges Cipszerföld, a feledhetetlen és gazdag szepességi táj Magyarországtól, amikor a trianoni parancs elszakította. Emlékeztet azokra a cipszerekre, akik 1938-ban, amikor a Felvidék egy része hazatért, ott álldogáltak három napig csüggedten, könnyes szemmel a budai várban és könyörögve instanciáztak, hogy ők is kerülhessenek, haza. Gondoljunk rájuk is. A szörnyű idők vájjon hová sodorhatták őket, Magyarország hűséges fiait? A cipszerek Magyarországtól való búcsúját a clevelandi Felvidéki Konvención M. Hubay Sarolta olvasta fel. A szerk.) EGY ARASZNYI FELHŐ közeledik az égen a gömöri hegyek felől. Utána lassan jön egy másik. Megint a harmadik. A vezető csillagok eltűnnek egyenként. Végül felleg borul a Szepességre. “Gyászlobogó repül fel a zenithre”. Egyre és egyre erősbödik a hít: Magyarországon aláírják a békét. A VÉGTISZTESSÉGET, az utolsót, nemcsak jogunk, de kötelességünk is megadni. A Szepesség Szent István koronájának diadémja volt, tehát illő, hogy a válás pillanatában elbúcsúzzunk tőle. A buborékok szétpattannak, a naiv forrásokból táplálkozó remények szétfoszlottak. Előállott a rideg valóság Kérlelhetetlenül a s zord tények, mukkodnak _----NEM VALAMI SZÁMADÁS-FÉLÉT, vagy mérleget akarunk csinálni, csak búcsúzkodunk. Megköszönjük a sok jó és hófehér lisztet, melyből ezer éven keresztül táplálkoztunk, melyből gyermekeink oly jóizű, zamatos kalácsot ettek. Megköszönjük Tokajnak gyöngyöző, tüzes borát, melyből sehol annyi a világon a pohárba nem folyt, mint éppen a Szepességen. Megköszönjük a fekete ropogós cseresznyét, meg a hamvas, mosolygó kajszinbarackot, a csábító, gyöngyszemű szőlőt és a vérbéli görögdinnyét, amit az egri menyecskék árulnak Lőcse, Igló és Poprád piacain. MEGKÖSZÖNJÜK méga finom illatú erdőtelki és verpeléti szűzdohányt is, amit gyöngyvirággal vegyest hoztak át az Érchegységen. Megköszönjük a szeretetet, a gondosságot, mellyel fiainkat nevelték, elhelyezték és lett légyen munkás-, úr-, vagy parasztcsalád szülöttje, a legmagasabb állásokig juttatták Magyarországon. Megköszönjük a gavalléros bánásmódot, melyben még a szepesi pesztonka is részesült, mert a cipszernek becsülete volt Magyarországon. Megköszönjük a sok bányatelep és gyár felvirágoztatását, a hatalmas vasúti forgalmat, a tündöklő, gazdag iskolaépületeket, felszereléseket, dohánygyárakat, fa-, textil- és fémipari szakiskolákat, ásványvizeink forgalombahozatalát. Megköszönjük a Magas Tátra világhírű felvirágoztatását. Mindezt mi megköszönjük szépen nektek magyarok, kik velünk emberségesen és őszintén jól bántatok. “És te Levocsa, te kőoroszlán, nyújtsd ki a nyelvedet rám, ha mindez nem igaz. De nyújtsd ki a nyelvedet arra is, aki ki merte a száján azt a szörnyű bűnt ereszteni, a cipszerek közül, hogy ő Magyarország mostoha fia volt.” MÉG HÁLÁLKODNI SEM AKARUNK koldus módra, mert ez ízetlen volna. Egyszerűen búcsúzunk, tiszteletreméltóan, meghatottam Reszkető karunk kitárjult elszakadt testvéreink, földönfutó fiaink után, akik nekünk kedvesek voltak, de akiket a rövidlátás kiűzött. SZLOVÁK APÁK, MAGYAR ANYÁK, gyermekek, unokák, kik széjjel vagytok szakítva, ne feledjétek el egymást soha! Millió és millió ezüstszál láthatatlanul húzódik keresztül-kasul a levegőben, de rajta mindenütt sűrűn a fájdalom könnye remeg. Nektek mind Isten-hozzádot kiáltunk. TI PEDIG BECSTELEN “TIBORCOK”, kiknek a szerencsétlenség pillanatában nem volt egyéb gondotok, minthogy üszköt dobjatok a testvér és testvér közé, legyetek átkozottak elevenen a földben, a pokolban, az örök tűzön, legyetek átkozottak mindörökké. Amen. MOST PEDIG TEVÉN “BRANYISZKÓ” és te gomolygó felhőkben tündöklő “Lomnici csúcs”, “Nagyszalóki csúcs”, “Gerlachfalvi csúcs”, ti smaragd fénnyel bájoló tengerszemek, Te, az “Árpád sirját” takargató méltóságos “Magura” és a Dunajec tükrében pompázó “Koronahegy” és ti mind a messzeségben kéklő szepesi hegyek sorakozzatok! Pihenjen el a csalogánydal, húzódjatok meg-megremegve ti vendégfecskék, csak az erdők moraja zúgjon! Hömpölyögve zúgjon, a kéklő hegyeken keresztül, a sóhajtásokat vigye el azoknak, akiktől búcsúzunk. TI PEDIG hanyat-homlok, sziklákon keresztül csobogó, milliárdnyi kristályszemektől villogó szepesi patakok, csak fussatok és majd ott, hol folyamokká dagadva hömpölyögtök, mondjátok el, hogy a mi könnyeink nem fognak kiszáradni soha! (Rajcsányi) VILLAGE SQUARE INN elegánsan és korszerűen berendezett finom szórakozó hely. Magyar vezetés alatt. Magyar és amerikai tánczene. Minden igényt kielégítő ételek és italok bő választékban. Magyaros kiszolgálás. - -Nyitva reggel 2:30 óráig. Partik rendezésért kiválóan alkalmas. Tulajdonos: MRS. NEI SON, TAKÁCH MARGIT 9509 Madison Avenue Telefon: OL 1-1077 I KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Ai Amerikai Magyar Katolikus Liga köiÜ■ 30 E. 30 St., New York 16, N. Y. Tel. MUray Hill 4-3623 A Katolikus Liga tagsági jegyei 1955 évre átvehetők az egyházközségekben, vagy írásbeli kérésre megküldi a Liga központi irodája. A tagdíj, amint ismeretes, egy évre mindössze $1.20. A KATOLIKUS LIGA az NCWC-től új központi irodát kapott. Msgr. Swanstrom, az NCWC igazgatója és a Katolikus Liga elnöksége közötti tárgyalások eredményesen fejeződtek be. Az NCWC vezetősége újabb elismerésben részesítette a Magyar Katolikus Ligát, amenynyiben a Liga központi irodája részére megfelelő tágas irodahelyiséget biztosított. A fokozódó munka úgy a bevándorlással kapcsolatosan, mint pedig a Liga jótékonysági tevékenyeget iletőleg mindinkább több és több önkéntes munkaerő bekapcsolását tette szükségessé, s így az eddigi iroda nem volt elégséges. AzNCWG vezetősége kifejtette, hogy a Liga mimikáját állandó figyelemmel kíséri és azzal a legnagyobb mértékben meg van elégedve. A folyamatos és fokozódó munka érdekében hajlandó a szükséges támogatást megadni. Az NCWC kitüntető támogatását a Liga eredményes munkával óhajtja honorálni, illetőleg bizonyítani, ahogy a nyújtott támogatásra érdemes. Az NCWC ugyancsak tisztában van azzal, hogy a Ligának nincs adminisztrációs alapja és hogy az ott dolgozó önkéntes munkatársak minden fizetés vagy tiszteletdíj nélkül végzik munkájukat a katolikus magyar ügy érdekében. Tudatában van annak is, hogy a beérkező adományok nyilvános elszámolás keretében lesznek kizárólag magyar jótékony célokra fordítva. A Katolikus Liga központi irodája készséggel áll az amerikai magyarság rendelkezésére. Napközben felváltva önkéntes munkaerőkkel látják el a szolgálatot, míg délután 5 óra, azaz a rendes -1 mrunkaidő után az irodában közreműködő munkatársak valamennyien elérhetők. Az új helyesig, mely az eddigitől mindössze két blockra Éván: 30 East Street, New York 16, N. Y. Tel.: MUray Hill 4-3623. FATHER KISS GYULA, a Liga elnöke május 1-én elindult Európába. Amint közöltük, a Liga elnöke az NCWC megbízásából több hetes körútra Európába indult, ahol főleg magyar menekültügyi és bevándorlási kérdéseket fog tanulmányozni. Európai útja során megbeszéléseket fog folytatni az ottani kormányképviseletekkel, valamint az NCWC kirendeltségeivel. A Liga elnöke fel fogja keresni az egyes menekülttáborokat, főleg Németország, Ausztria és Olaszországban, igyekezve megoldást találni a leghathatósabb segítség nyújtására. Father Kiss tárgyalásait az egyes országok főlelkészeinek bekapcsolásával fogja lefolytatni, akik a helyi viszonyokat legjobban ismerik. A Magyar Katolikus Liga elnökének érkezéséről az NCWC európai kirendeltségei, valamint a magyar lelkészi kar tagjai a főlelkészeken keresztül értesítést kaptak. CATHOLIC RELIEF SERVICES lesz a War Relief Services új elnevezése. Az NCWC háborús segélyszolgálatának nevét a püspöki kar döntése alapján megváltoztatták és ezután a hivatalos elnevezés National Catholic Welfare Conference — Catholic Relief Services. A KATOLIKUS LIGA TUDÓSÍTÓJA, mely kizárólag bevándorlási kérdésekkel foglalkozik, megrendelhető a Katolikus Liga központi irodájában (30 East 30 Street, New York 16, N. Y.) MIGR. SZABÓ JÁNOSNAK, a Liga alelnökének vezetésével, amint már közöltük, a Liga zarándoklatot készít elő a Rio de Janeiro-i Eucharisztikus Világkongresszusra. A zarándoklat iránt igen szép érdeklődés nyilvánul meg az amerikai magyarság részéről. Kérjük, hogy a zarándoklat kidolgozása érdekében az érdeklődők, illetőleg résztvenni szándékozók mielőbb jelentkezennek írásban vagy személyesen a Liga központi irodájában. Father Mundweil János ezüstmiséje Gevelandban A clevelandi katolikus magyarság találkozója lesz a Szent Imre egyházközség társadalm egyesületei által kezdeményezett jubileumi emlékünnepség, amelyet Father Mundweil János ezüstmiséje napján , rendeznek. Értesülésünk szerint az egyházi ünnepség sorrendje a következő lesz: Június 19-én, délelőtt 10 órakor az ezüstmisés plébános a papság kíséretében ünnepélyes körmenetben vonul a plébániáról ,a templomba. Az ünnepi szentmisén magyar ünnepi szónok Msgr. Tanos Árpád. Angol ünnepi szónok: Father Callan Ferenc. Kézvezető...Father -SiÉÓ Kelemen OFM. Diakonus: Father Denkó A Vasárnap a Magyar Nemzeti Bizottmány működésével kapcsolatban kritikai álláspontot foglalt el, őszintén és nyiltan. Szükségesnek tartjuk az emigrációban is a bírálatot és ha alakult bírálatunk, világosan ki is fejtettük. Nem helyeseltünk udvariasan, több helyen, hanem csak ott, ahol az esemény, vagy fejlemény meggyőződésünk szerint üdvös és helyes volt. Nem is szóltunk bizalmas négyszemközti beszélgetésekben sem jót sem rosszat senkiről, hanem, ami véleményünk kialakult az eseményeket körül vetve, azt ismét és ismét elmondottuk nyíltan® Élve a szabad sajtó kritikai jogával. Bj És mert ugyanezek a tárgyilagos kritika® szempontok nyilatkoznak meg az UNIÓ februá® vi számában, regisztráljuk a NB-vel kapcsola® tos véleményt, mert alátámasztja a Vasárnap* kritikai álláspontját. Máriaffi Lajos tollából ol® vastuk az alábbi megállapításokat, amelyek „A® new-yorki Nemzeti Bizottmány“ címmel jelen® tek meg. A cikk az új tagok felvételével kapcso® latban íródott. Először azt vizsgálja, milyen al kapcsolat az NB és az emigráció széles rétegei* között: “. . . a mai new yorki Nemzeti Bízott® mány nem számíthat arra, hogy a magyarság® szélesebb rétegeit megnyerje és a magyarság® konstruktív erőinek képviselője lehessen. A new yorki Nemzeti Bizottmány erre egyszerűen nem alkalmas, mert hiányoznak nála egy reprezen- tatív nemzeti képviselet alapfeltételei.“ Még elgondolkoztatóbb, amit a cikkíró a vál-| toztatás lehetőségéről mond: ,,... Végered- ményben ahelyett, hogy egy világviszonylatban elismert, reprezentatív, nemzeti képviselet jött I velna létre, amint azt az eredeti elgondolás I tervbe vette, egy helyi jellegű, a Szabad Európai Bizottság keretében és irányítása alatt működő, s kis politikai testület létesült, amin nem változ-tat az a tény sem, hogy több országban igen , tiszteletreméltó megbízottak képviselik ezt a testületet, mert azok illetékes körei is tisztábarj® vannak a való helyzettel ennek a testületnél« nemzeti reprezentatív jellegét illetőleg.“ ■ (1 MAGYAR LEÁNY KIVÁLÓ TANULMÁNYI SIKERE MONTREALBAN. — Montreal 25 középiskolája hónapokon keresztül tartó tanulmányi és francia helyes kiejtési versenyt rendezett. A tanulmányi versenyt a College Marie de France nyerte. A verseny döntőjét a két legjobb négyes között a Plateau Hallban tartották meg több, mint ezer főnyi közönség jelenlétében. A döntőt a rádió is közvetítette s a kanadai sajtóorgánumok részletes tudósításokban számolnak be a “montreali szellemi olimpiász” végeredményéről, amely magyar szempontból is rendkívül értékes sikert jelent. Ugyanis a “tanulmányi bajnok” csoportnak Baráth Magda is tagja volt, akinek kiváló teljesítménye döntő tényezőként esett latba az eredmény mérlegelésénél. Baráth Magda egy értékes ezüst serleget, 70 dollár pénzjutalmat nyert a rendezőségtől, 10 dollárt pedig a győztes iskola igazgatóságától kapott jutalmul. Ezenkívül további tanulmányi idejére teljes tandíjmentességet tán. Subdiakonus: Fr. Beda Scholz OSB. Ezután kerül sor az ünnepi bankettre. A bankett pontosan déli 1 órakor kezdődik az egyházközségi hallban. Kezdetén egy-egy iskolásfiú és leány az egyházközség csokrát nyújtja át Father Mundweil Jánosnak. A bankettet megnyitja Murár Károly, az Előkészítő Bizottság elnöke. A banketten magyar ünnepi szónok: Msgr. Koller Endre. Angol ünnepi szónok: Petrásc Lajos városi bíró. Tesztmester: Bodnár Lajos. A zenét Mészáros Sándor zenekara szolgáltatja. ) A bankettjegy ára személyenként 3 dollár. Jegyek előre válthatók az egyházközségi egyesültekben és a kurátoroknál. Jf Az így kialakult helyzeten ma már alighaehet változtatni, mert ez esetben Deák Ferenc ismondása a mellény kigombolásáról és újragombolásáról sem válna be. A new yorki Nem-óseti Bizottmány esetében is érvényes a régi tanifasztalat, hogy az elmulasztott alkalmak soha ; nem térnek vissza. Az emigráció hosszú évek várakozása után felismerte a való helyzetet, hogy egy reprezentatív, magyar nemzeti képviselet kialakítása a new yorki NB keretében kilátástaigan, a világ minden részében megkezdte önálló, helyi, hivatásrendi, társadalmi, kulturális stb. | szervezetek felállítását, amelyeknek eredményei■pír sok helyen mutatkoznak. ,,A magyarság ■wistruktiv erői“ mindenütt jeletkeznek és igen hatásos tevékenységet fejtenek ki a new yorki ■-től függetlenül a magyar érdekek védelmében, a magyar szellemi értékek megmentésében és a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében. Több, ■hl kétséges, hogy ezek a jól működő és fejlődő■ szervezetek alárendelnék-e magukat egy olyan kicsinyes párt és egyéni érdekeket hajt Eiszó, politikai közületnek, mint amilyen a ■Pw yorki Nemzeti Bizottmány, még ha bizo■jbös javításokat is eszközölnének annak struk■áján.“•■is minden szabad földön élő magyar szive- t agyát ismétli, amikor megállapítja: ,,. . . A rierezentatív, magyar nemzeti képviselet kér Btében pedig új utakon kell elindulni, mert Ha egy korszerű, az emigráció bizalmát élvező ■nemzetközi tekintéllyel rendelkező, valódi '■»•yar nemzeti képviselt oldhatja meg azokat ■ nehéz feladatokat, amelyek a bekövetkező su■ks időkben a magyarságra várnak.“^^Mindezekhez csupán annyit, hogy ugyebár ■yon nehéz feltételezni, hogy az Ausztriá- Han, Innsbruckban kiadott UNIÓ című lap ^..■veszteséhez sok köze lenne a Clevelandban - "■inti Vasárnap szerkesztésének. Éppen ezért ■IMfces és megfontolást érdemlő sok tekintetlf®Vez a cikk s véleményének egyezése a Vasár- IMÉNK véleményévelositottak számára. A magyar sikerről örömbüszkeséggel számolunk be. A 17 éves th Magda Baráth Tibor dr. kolozsvári egyes tanárnak, a Montrealban megjelenő Nyulagyarság főszerkesztőjének a leánya. NAK EGYSZERI A FELELŐSSÉG . . . Amerikai nővédelmi törvények egyik legszifebika az ugynevezet Mann Act. Eszerint a családhoz tartozó asszonyok vagy lányok , államból a másikba automobilon való állítása perbefogható cselekménynek számítbizonyos esetekben. Egy ilyen bűnügyben a legfelsőbb bíróság elé egy carolinai ívesete. A Supreme Court kimondotta, törvény értelmében egyszeri kihágásról - akárhány utassal hajtott is át az itaht autóbusztulajdonos Tennessee oltárán. A magyar nemzeti újképviselet kérdése 1955 MÁJUS 22 Az "önálló Erdély" kérdése írta: DR. VARGHA LAJOS A MAGYAR NEMZETI BIZOTTMÁNY KIADÁSÁBAN New Yorkban megjelenő “The Hungarian Observer” angol nyelven írt időszaki lap egyik múltévi számában közölte gróf Teleki Bélának az erdélyi kérdésről tartott és meglehetősen nagy port felvert beszédét. A beszéd kiindulási pontját képező általános megállapításokkal nem kívánunk foglalkozni. Természetesnek tartjuk, hogy minden józanul gondolkozó magyar egységes abban a felfogásban, hogy az eddigi összecsapásoknak, kölcsönös kiirtásnak és megtorlásoknak véget kell vetni. Ugyancsak természetesnek találjuk, hogy az Erdélyben lakó összes nemzetiségeknek teljes életlehetőséget és jogokat kell biztosítani. Tisztában vagyunk azzal is, hogy nyugaton kezd tért hódítani a nagyobb tájegységek összekapcsolására irányuló politika, mely a nemzeti egység leple alatt létesített, de a valóságban nemzetiségi mozaikokból álló trianoni kisállamok feltámasztásának a gondolatát elveti. Rá kell azonban mutatnunk arra, hogy a Teleki-féle beszéd nemcsak következtetés, hanem mind felépítésében, mind a sorok között félreérthetetlen állásfoglalás az önálló Erdély mellett. Nem változtat ezen az a közbevetett megállapítás sem, hogy “minden erdélyi magyar úgy tartja, hogy Erdély Magyarországé és legfőbb vágya lenne szabad Magyarországon belül élni’’, sem az a kijelentés, hogy “Erdélynek — Magyarországhoz történő viszszacsatolásán kívül —, amely megoldás a legkedvezőbben oldaná meg az erdélyi magyarság kérdését, ,a föderációs önkormányzattal rendelkező Erdély lenne a legkedvezőbb megoldás”. E megállapítások fogalmazásából, de főleg az egész beszédből világosan kitűnik, hogy Teleki e megoldást csak a magyarságnak tetsző és a magyarság privát érdekeinek kedvező, de az összerdélyi érdekekkel összeegyeztethetetlen megoldásnak tekinti. Elismeri, hogy “az autonóm Erdélyi Államszövetség” magyar szempontból nézve természetesen kevésbbé lenne óhajtott megoldás, mint Erdélynek az anyaország területéhez történő visszacsatolása”, de figyelmeztet, hogy “Erdély románjai csak abban az esetben fogadnák el ezt a megoldást, ha ezt karhatalommal rájuk kényszerítik”, miért is megteszi a szerinte “elfogadható kompromisszumra” vonatkozó ajánlatot, melynek lényege Erdélynek, mint autonóm államszövetségnek egy dunai konföderációba való beillesztése. Minden kompromisszum előfeltétele a felek egyezkedési szándéka, lényege a kölcsönös engedmény. E szempontból vizsgálva a “lehetőségeket”, meg kell állapítanunk, hogy semmi ok sem forgott fenn egy kompromisszumos javaslat megtételére, mert eddig egyetlen román sem jelentkezett, ki az erdélyi kérdésben tárgyalni kívánt volna, azaz “lehetőséget” adott volna az egyezkedésre. Egyetlen konkrét román megnyilatkozásról tudunk, mely szerint “erdélyi kérdés nincs”, mert Erdély Romániának szerves része, mely fölött román felfogás szerint tárgyalni sem lehet. TÉVESEN HIVATKOZIK TELEKI Adenauer kancellárra, ki a kompromisszum érdekében a Saar-kérdésben elment a német részről tehető engedmény legvégső határáig. Ott az egész francia-német kérdéskomplexumot felölelő tárgyalások voltak és meg volt a felek egyezkedési szándéka. Erdély esetében azonban hiányzik e lényeges kellék. E kérdéssel kapcsolatban Adenauerre legfeljebb akkor lehetne hivatkozni, ha a Lengyelországhoz csatolt keletnémetországi területekre nézve tett volna kompromiszszumos javaslatot, hol lengyel részről éppen olyan merev elzárkózottságot tanúsítanak, mint román részről Erdélyt illetően. Nem tudunk azonban arról, hogy Adenauer e téren hajlandóságot mutatott volna bármiféle engedményre. Ellenkezőleg, éppen olyan hajlíthatatlan, mint a lengyelek. A kompromisszumra való egyoldalú törekvés, eltekintve attól, hogy a félnek önmagával való értéktelen alkudozása, legfeljebb olyan engedményre vezethet, mint a párisi béketárgyaláson a Nagy Ferenc-féle kormánytól előterjesztett kérelem, mely mintegy 40.000 négyzetkilométernyi területnek Magyarországhoz való visszacsatolását hozta szóba, de előre leszögezte, hogy szükség esetén néhány határmenti magyar város visszacsatolásában is megnyugszik. Ismerve a keleti bazárok alkudozási formáihoz szokott román politikusok tárgyalási módszereit, elképzelhető, hogy még abban a nem remélt esetben is, ha külső nyomás nélkül leülnének velünk a tárgyalóasztalhoz, milyen “engedményeket” tennének azoknak a magyaroknak, kik már a tárgyalás előtt kijelentették, hogy az önálló Erdély “elfogadható kompromisszumot” jelentene. Trianontól Turnu-Severinig a magyaroktól a románok soha sem hallhattak mást, mint “mindent vissza”, mégis, mikor a magyar megbízottakkal Turnu-Severinben összeültek, nem átalották megoldásként a lakosságcserét ajánlani. AZ EDDIGI ROMÁN MEGNYILATKOZÁSOK nem utalnak arra, hogy a román álláspont azóta valamit változott volna. Hogy ezzel a román állásponttal szemben mit érhetne el a magyarság a tárgyalóasztalnál, ha a Teleki által vázolt “célkitítéseket” magáévá teszi, az különösebb fantázia nélkül is elképzelhető. Annyi biztos, hogy ők a magyar részről már előre megtett kompromisszumos ajánlatot csak kiindulási alapnak tekintenék és joggal, mert minden reálpolitikus a maximális követeléssel lép fel ahhoz, hogy fokozatos kölcsönös engedmények után legalább minimális célját elérhesse. Miféle engedményeket tehetne azonban az a magyar küldöttség, mely első fellépésénél a minimumot követeli?! Ha pedig nem tehetne engedményeket, nyilvánvaló, hogy az ellenoldal sem tenne és a tárgyalás meghiúsulna. Ha a közvetlen tárgyalás meghiúsulása esetére döntőbírósági eljárás volna megállapítva, ettől sem remélhetnénk semmi olyant, ami a mi szempontunkból elfogadható volna. A döntőbíróság a felek ismert követeléséből lehetőleg egyenlő arányban lefarag annyit, amennyi a közös nevezőre való hozáshoz szükséges és megszületik a döntés, így, ha mi kompromisszumos megoldásként már előre az önálló Erdélyt ajánlgatjuk, ennek, mint minimális követelésnek ,a lefaragásából nem születhetne részünkre jobb megoldás, mint legfeljebb egy nemzetiségi autonómia. Ebből pedig nem kérünk! TEGYÜK AZONBAN FEL azt a legjobb esetet, hogy a döntőbíróság teljes mértékben honorálni kívánná a minimálisnak feltüntetett magyar igényeket. Akkor is legfeljebb az önálló Erdély mellett döntene, ha mi azt előre “elfogadható kompromisszumnak’ jelentjük ki. Nekünk pedig még erkölcsi alapunk sem volna a visszacsatoláshoz ragaszkodni, holott ez Teleki szerint is a “legkedvezőbben oldaná meg a magyarság kérdését”. Más szóval a Teleki-féle javaslat már eleve lehetetlenné teszi a magyarság számára — a szerinte is — legkedvezőbb megoldás szorgalmazását. AJÁNDÉKTÁRGYAIT SZEREZZE BE Welovits Sándor ÉKSZERÜZLETÉBEN ahol nagy választékban találja a leghíresebb svájci és amerikai gyártmányú órákat. Legszebb stílusu brilliáns és 14 karátos jegygyűrűk, ezüst evőeszközök, hazai stílusu 14 karátos fülbevalók, magyar betűs írógépek és sok más értékes ajándékok. — Csekély lefizetés, könnyű fizetési feltételek. • Svájci és amerikai gyártmányú órákat garancia mellett javítjuk. 11818 Buckeye Road Cleveland 20, Ohio Telefon: WAshington 1-4512