Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1959 (66. évfolyam, 38-63. szám)

1959-05-13 / 38. szám

egJ'tle° k‘u,Kk'“ Catholic Hungarians9 Sunday maevar lanti ” KIADÓHIVATAL: youngs town address: 517 South Beile Vista Ave., Youngstown 9, Ohio, USA. — Telefon: SWeetbriar 9-1888 Egyes szám ára; 10 cent Price of one copy; 10 cenP I The only Catholic Hungarian Newspaper in the United States SZERKESZTOStG: Cleveland address: 4160 Lorain Ave., Cleveland 13, Ohio, USA Telefon: MElrose 1-9338. Impersonal: A KÜLÜGYMINISZTEREK KONFERENCIÁJÁ­RA ELŐKÉSZÜLŐ MINISZTEREK megállapodása, hogy csak az egészről tárgyalnak és nem a részekről, felvidította a moszkvai diktatúrát. Felháborodva til­takozott az Izvestia és a Pravda az ellen, hogy Ber­lin, Németország és az európai biztonság ügyét egy kérdéssé kapcsolják össze. „Mindegyik kérdés önma­gában véve is elég bonyolult“, izgat a kommunista szócső „és aki mindhármat összekapcsolja, annak nyilvánvaló szándéka az, hogy össze is zavarja az egészet.“ A moszkvai diktatúra ragaszkodik az eddig ismertté vált szovjet indítványhoz: Németország ügyében a két német állam egyezkedjék egymás kö­zött ... Hivatkoznak a varsói egyezmény külügymi­nisztereinek a csatlósgyülekezetére. Amely termé­szetesen semmi mást nem tesz, mint a moszkvai utasításokat szajkózza: sürgős német békeszerződés és Nyugat-Berlin semlegesítése azáltal, hogy a nyu­gati helyőrségek azonnal vonuljanak ki... HERTER KÜLÜGYMINISZTER felkereste a kórházban elődjét, Dulles volt külügyminisztert, aki­vel megbeszélést folytatott. Meglátogatta Dullest az Amerikába érkező Churchill volt angol miniszter­­elnök is, aki Eisenhower elnök látogatására jött. És nem mindenki hiszi el, hogy minden politikai célzat nélkül érkezett éppen ezekben a napokban. Azonban még ha valóban azzal a szándékkal jött volna, hogy az alkalmazkodó angol politika támoga­tására bírja az elnököt, nem valószínű, hogy bármi­lyen eredményt ért volna el. Az a hosszú és nem ép­­­­pen sikeres korszak, amikor Anglia személyes kap­csolatokkal befolyásolni tudta Amerikát a saját ér­dekei mellett, remélhetőleg már elmúlt. Az angol kormány tovább védekezik az ellen, mintha túlságo­san hajlékonyak lettek volna. (A külügyminiszterek megállapodhattak abban, hogy a külügyi konferen­cia előtt tájékoztatják hazai közönségüket a közös magatartásról, mert hétfőn az angol távolbalátón Selwyn Lloyd angol külügyminiszter beszélt a kon­ferenciáról, csütörtökön pedig Herter külügyminisz­ter tájékoztatja majd ugyancsak a tivin az amerikai közönséget.) Selwyn Lloyd beszédében védekezett az amerikai kritika ellen, amely az angol kormányt érte és kijelentette, hogy az angol kormány szilárd és határozott a kérdések lényegében — azonban haj­landó engedni a részletekben és megértőnek akar mutatkozni a tárgyalásokon. Az a meghunyászkodás, mondotta az angol külügyminiszter, amikor valamit azért adunk fel, mert gyengék vagyunk, vagy félünk. Mi sem nem félünk, sem gyengék nem vagyunk . . . Majd annak a reménynek adott kifejezést, hogy eredményt lehet elérni a genfi külügyminiszteri ta­lálkozón, ha csak egy egész kicsi kis előrehaladásra szert tehetnek a genfi konferencián, és egy egész kicsi kis előrehaladás mutatkozik majd a csúcsta­lálkozón, amely az előbbit követi, mert akkor már megfordították a hidegháború dagályát... így fest tehát a kinyilvánított angol álláspont. A munkás­párt vezetője mr. Hugh Gaitskell is kijelentette: A munkáspárt teljesen megbízható és hűséges támoga­tója az atlanti szövetségnek, de az a véleménye, hogy pozitív indítványokat kell tenni... BIZONYTALAN A NYUGAT-NÉMET ÁLLÁS­PONT. A nyugatnémetek sajtója megállapítja: nem eshetnek újra abba a hibába, amelyben akaratlanul tálalta magát Brentano, amikor a '’WTUvFrffiglorrrTST- gyalásokon olyan német álláspontot képviselt, ame­lyet nemcsak az angolok, hanem még az amerikaiak is egyhangúnak és fantáziátlannak mondottak. Az új nyugatnémet álláspont nem mondhatja minden­re, hogy nem. Azonban az is bizonyos, hogy Adenauer még ma sem fogadta el azt a felfogást, amely szerint a két német állam kapcsolatba kerül egymással, de szabad választások nélkül, ha nem is a két kormány egyenlősége alapján. Igaz viszont, hogy az amerikai javaslat a föderáció szót nem használja, tehát nem tekinti a kapcsolatba került két államot társas ál­lamnak. A kifejtett aggodalmak ellenére a nyugat­németek beismerik, hogy még az amerikai vélemény áll legközelebb a nyugatnémet felfogáshoz. Igazában a­­ nyugatnémeteknek abban a kérdésben van aggá­lyuk, hogy van-e vajjon előkészített tárgyalási tak­tikájuk a nyugatiaknak arra az esetre, ha a Herter külügyminiszter által indítványozott egész­ egyez­ményt a szovjet nem fogadja el és az angol rész­egyezményekre való törekvés, amit Párisban vissza­szorítottak, ismét előkerül. CRISTOPHER EMMET NEVES AMERIKAI ÍRÓ AZ EGYIK EURÓPAI LAPNAK adott nyilatkozatá­ban így jellemezte a veszélyt, ami a konferenciák­ból következhet. Hogy a berlini status quot meg le­­hessen tartani, a nyugatiak hajlandók lesznek en­gedményeket tenni a további atomkísérletek terén — kellői ellenőrzés nélkül, a keleti tömbbe irányuló szállítások terén, továbbá a szovjet tömbnek adandó hitelek tekintetében és végül egy olyan csúcskonfe­rencia -Megtartásával, melynek más feladata nem is lesz, csak ezeknek az engedményeknek a kinyilvání­tása tájjkierősítése Ezek az engedmények pedig T­ab­." ek"a ny­ugati álláspontot, ha nem is .Folytatása a harmadik oldalon.) BERLIN ELLENTÉTESE KÖZÉPEURÓPA 1959 . VOL. 66. ÉVF. MÁJUS 13. — SZERDA — 38. SZ. RÖPPENTYŰ, VAGY SZABAD VÁLASZTÁS A technika fejlődésének egyik leg­erőteljesebb ösztönzője mindig a há­ború volt — állapítják meg a mű­szaki tudomány történetének írói — és bármennyire nem hízelgő ez a megállapítás, el kell fogadni. Soha annyi pénzt nem hajlandó az em­ber új kísérletekre feláldozni, mint amikor háborús célokról van szó. Pedig a háború nem is tudomány, hanem csak technológia, ami azt jelenti, hogy a háború tervezése magában nem tu­dományos feladat, azonban a tudományt felhasz­nálja hadigépek, hadianyagok, szerkesztésére és gyártására. Nagyon ritkán lát a mai újságolvasó összefoglaló jelentést arról, hogy mi történik tulaj­donképpen a röppentyű telepeken, Cape Canavera­­lon, Vandenburgon az ipari vállalatokban, ahol a röppentyűket gyártják és a Strategic Air Command központjában Nebraskában. A III. VILÁGHÁBORÚ LÉGIHÁBORÚ LESZ. Éppen ezért egy alkalommal szükséges áttekin­teni a hadi­technika alakulását. Mielőtt azonban a technikai kérdésekről beszélnénk, meg kell állapíta­ni: egyben a tudósítások, nyilatkozatok és a célkitű­zések megegyeznek. Az amerikai stratégia elhatáro­­zottan és szigorúan a megtorláson alapul. Amerika nem készül támadásra, csak védelemre. A mai haditechnikának egyik legfőbb problémá­ja az a szerkezet, amely célpontjához viszi a straté­giai fegyvert. Ez a kísérletezés és a versengés fő tárgya. Két szerkezet szolgálja ma ezt a célt: a re­pülőgép és a röppentyű. Különbség ma már a repü­lőgép és a röppentyű között csak annyi, hogy a repü­lőgép alatt olyan repülő szerkezetet értenek, amelyet ember vezet, míg a röppentyűben nincsen vezető. A problémák, amelyek felvetődnek mindkét esetben ugyanazok. A nagysebességű repülőgép és a röp­pentyű, amikor visszaérnek a föld légkörébe, ugyan­azokkal a problémákkal küzdenek. Mindezideig az amerikai légierők gerincét a stra­tégiai parancsnokság bombázógépei jelentik. Az amerikai bombázógépeknek két csoportjuk van. Az egyik oda-vissza 3000 mérföldet képes megtenni. A másik csoport pedig oda-vissza 6000 mérföldet tud megtenni. Jelenleg szolgálatban van a B47-es közép­bombázó, amelynek első berepülése 1947-ben történt. Ezek a bombázók óránként 600 mérföldet tudnak megtenni. A B52-es nehézbombázók, amelynek első kísérleti repülése 1954-ben történt és amellyel most helyettesítették a régi, légcsavar-meghajtású B36- osokat ugyanúgy, mint a B47-es középbombázó nem érik el a hang sebességét. Az amerikai légierő most készül ezeket olyan repülőgépekkel kicserélni, ame­lyek kétszer esetleg háromszor is gyorsabbak lesz­nek, mint a hang sebessége. A B47-es középbombázó leváltására már megtörténtek a rendelések. A Con­­vair Corporation kapta azt a feladatot, hogy nyolc­van B58-ast, amelyet Hustler-nek neveznek, gyárt­son. Közben halad annak a gépnek a kifejlesztése is, amely a hang sebességének a háromszorosával fog haladni. Ez a B70-es, amely a B52-es nehézbombá­zót fogja felváltani. Valószínűleg még­­ 1970 előtt. A stratégiai parancsnokság úgy látja, hogy az ember által vezetett repülőgép jövője még korlátlan és éppen ezért azon dolgoznak, hogy a közben lévő időben is megfelelő repülőgépeket építsenek. Az ame­rikai légierők felfogása szerint minden röppentyű­nél többet ér az ember által vezetett repülőgép, amelynek a vezetője a stratégiai helyzet adottságai­hoz mérten tudja kialakítani taktikai döntéseit. Az egyik fő érv az, hogy a repülőgép, ha el is indult a Szovjetunió ellen, szükség esetén vissza tud fordul­ni, ha netán kiderül, hogy a riadó hamis volt. Ilyen döntést a röppentyű nem tud hozni. R­ÖPPENTYŰK Jelenleg az amerikai légierőben kétféle röppen­tyűt használnak. Az egyik az aerodinamikusnak mondott röppentyű, amelyet Snark néven ismer az újságolvasó és a másik a középtáv-röppentyű, amely­nek a Thor nevet adták. Az első, az aerodinamikus röppentyű nem alkalmas stratégiai célokra, mert ez tulajdonképpen semmi más, mint pilóta nélküli re­pülőgép, amely aránylag alacsonyan repül a légkör­ben, a vadászgépek által elérhető magasságban. A sebessége is relative alacsony, a Snark sebessége a hang sebességén alul marad. Viszont a Snark igen alacsony repülést is el tud végezni, úgyhogy használ­hatósága nem hanyagolható el. Ezt a fegyvert a stra­tégiai légiparancsnokság hadműveleti célokra alkal­mazhatja. 5.500 tengeri mérföldön belül lévő célpont­ra lőhető ki. Hasonló szerkezet a Matador és a Mace, azonban ezeket a taktikai légierők használják rövi­­debb távolságra. Stratégiai méretű célokra valóban egyedül csak a Thor és a Jupiter alkalmazható. A Thort a Douglas Co. fejlesztette ki az Air Force-val együttműködve, a Jupiter pedig az Army és a Jet Propulsion Laboratory kísérleteinek eredményeként jött létre. Mindkettő hatótávolsága 1500 tengeri mérföld és mindkettő irányítható, bármilyen messze is halad kilövési helyéről. A kísérletek szerint min­den okkal fel lehet tenni, a két röppentyűt olyan pontosan lehet a célpontba vinni, hogy a tévedés nem lehet fél mérföldnél több. A röppentyűben lévő robbanóanyag borzalmas hatásfokához viszonyítva ez nem jelentős.. A Thorral és Jupiterrel történt kí­sérletezések során elérték, hogy a föld légköréből ki­jutott röppentyű töltetét vissza tudják hozni ismét a föld légkörébe, anélkül, hogy a hő elpusztítaná. Újabban a kísérletezések eredményeként a röppen­tyűk orrát műanyaggal vonják be. Most dolgoznak az Atlasz röppentyűn. A Con­­vairnál gyártják futószalagon. Az Atlasz után a Ti­tán röppentyű gyártása következik, azonban a Titán csak most megy végig az első próbaprogramon. A Titán valószínűleg két év múlva lesz készen bevetés­re, de akkor hatótávolsága 8000 mérföld lesz. Ami­kor a Titánt rendszeresíteni lehet Amerika légierői­ben, többé nem lesz szükség a tengerentúli bázisok­ra, mert a Titánnal a földgömb bármely részén lévő célpontot el tudja érni az amerikai Air Force. Korántsem lehet azt mondani, hogy ezzel a ka­tonai röppentyűk tervezése és gyártása befejeződött. Két újabb röppentyű készül, az egyik a a tengerészet Polárisa, a másik a repülőerők Minutemanja. Mind­kettő könnyebb lesz, mindegyik tömörebb lesz és irá­nyíthatóságuk is pontosabb lesz, mint a jelenlegieké. Mindkét röppentyű már nem folyékony, hanem szi­lárd hajtóanyagot használ. Az a számítás azonban, hogy a minuteman helyettesítse a többi földrészközi röppentyűket, valószínűleg nem következik be a 60- as évek vége előtt. A Poláris nevű röppentyűt pedig a tenger alól lövik ki. Természetesen ezzel a két röp­pentyűvel még igen sok kísérletezni való van. Ugyan­ez áll az Army Pershing nevű röppentyűjére. A Per­shing valamikor, még ebben az évben kerül kísér­leti állapotába. Előállítását jóváhagyták, hogy az Army rendelkezzék olyan bombázóröppentyűvel, amellyel többszáz mérföldről tudja ágyúzni, ostro­molni a földi célpontokat. SZABAD VÁLASZTÁSOKAT! Ezek az új fegyverek, amelyeknek kiépítésére a nyugati világ és elsősorban Amerika az emberiség történelmének legnagyobb méretű zsarnoksága, a Szovjetunió miatt kényszerül. Pedig a röppentyűk ellentéte megdöbbentően egyszerű, a mi követelé­sünk is ugyanaz az elnyomott, szerencsétlen magyar népért. Alakuljon ki egy olyan új világ, amely­ben minden nép, tehát a magyar nép is szabadon választhat,­ amelyben mindenki szavazhat és bárki megválasztható. Abban a pillanatban, amikor a fe­nyegető zsarnokság megszűnik és a népek maguk döntik el sorsukat, megszűnik a szabadságot fenye­gető veszély, a szabad világnak nem kell állandóan védekezésben és készültségben élni. Amint a népek szabadon döntenek sorsukról, Oroszország sem költ­­heti nemzeti jövedelmét világuralmi terveinek meg­valósítására. Tehát röppentyű vagy szabad választás. (Kocsis Tibor) ÁPRILIS 27 .. Kruscsev elutasította Eisenhower elnök javaslatát, az atomrobbantás bizonyos magasságban történő eltiltásáról • Kis inváziós csapatok lépnek be Panama terü­letére Kubából ti) ÁPRILIS 28. ti) Bevan az angol munkáspárt balszárnyá­nak a vezetője kijelentette, ha pártja uralomra kerül, minden atombomba robbantást betilt • Nehru elutasítja Kína „vad“ vádjait és megismétli meghívását: a pancheni láma vagy más kínai követ jöjjön Indiába és beszéljék meg a tibeti helyzetet • Liu Sao-csi elfoglalja Mao Tre-tung helyét mint a kínai kom­munista állam elnöke • Amerika könnyű fegyvereket kül­dött­ a panamai kormánynak • ÁPRILIS 29 • Megkezdődik a párisi előtárgyalás a kül­ügyminiszterek tanácskozása • Az OAS, az amerikai államok szervezete felszólítja a Panamába nyomuló kubai felkelőket, tegyék le a fegyvert • ÁPRILIS 30 • A US elutasítja a Szovjet jegyzéket, amely­ben az amerikai gépek berlini korridorban való 10.000 lábnál magasabb repülése ellen tiltakoztak • MÁJUS 1 • Az amerikai szenátus 200 milliót szavazott meg külföldi segélyre • Párisban a külügyminiszterek elő­­tanácskozása befejeződött. Fentartják Nyugat Berlin szabad­ságát, a szövetségesek jogait és kötelességeit, hajlandók az orosszal tárgyalni, hogy Európában igazságos és tartós békét hozzanak létre • MÁJUS 2 • A kubai partraszállók megadják magukat Panamában • Mrs. Luce leköszön brazíliai követi megbíza­tásáról • MÁJUS 4 • Az angolok panaszkodnak a túlzott amerikai fegyvergyártás miatt • Amerika követeli, hogy Moszkva a 11 amerikai repülő sorsáról adjon tájékoztatást . „Nem változott az amerikai kormány célkitűzése” . Hajdu K. György, az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke a nagyhatalmak csúcstalálkozójának előkészítésére, to­vábbá Dulles külügyminiszter lemondására utalva, táviratokat küldött Eisenhower elnök és Christian A. Herter új külügymi­niszter címére Részletesen kifejtette e sürgöny-memorandu­mokban Hajdn elnök, hogy a millió főnyi amerikai magyarság aggodalommal tekint a csúcs­találkozó elé, mivel a múlt ta­pasztalatai szerint az ilyen nemzetközi tárgyalásokon a szabad világ megbízottai nem szorgalmazták elég határozottan az orosz csapatok kivonását Magyarország területéről. Hivatkozott az Am­erikai Magyar Szövetség országos elnöke az Egyesült Nemzetek­ tantácsár­ak -egyhangú a magyar kérdésben; nehezményezte, hogy az egész kérben a komplexumot levették a napirendről, ahelyett hogy a magyar ügy állandó hangoztatásával védekezésre kényszerítették volna az újabb és újabb támadásokkal terjeszkedő Szovjetet. A táv­iratokra a következő válasz érkezett: DEPARTMENT OF STATE WASHINGTON Dear Mr. Haydu: After consideration at the White House, your telegram has been sent to the Department of State for acknowledgment. The views of your organization are always welcome and they have been brought to the attention of the appropriate offices of the Department. You may be sure that there has been no change in our Government’s policy of support for the just aspirations of the peoples of Eastern Europe for freedom and national independ­ence. Sincerely yours, for the Secretary of State: M. S. RICE, Chief Public Service Division Tekintettel arra, hogy Herter külügyminiszter — elődjével ellentétben — kimondottan „team-worker“, aki jelek szerint szorosabban fog együttműködni a State Department főtisztvi­selőivel és szakértőivel. Rice osztályvezető félre nem érthető válaszának különleges fontosságot tulajdoníthatunk. Ugyancsak örvendetes ténynek könyvelhetjük el, hogy az amerikai kormány mértékadó, legmagasabb köreiben súlyt he­lyeznek az Amerikai Magyar Szövetségbe tömörült egyházak, egyletek és hazafias honpolgárok állásfoglalására és óhajaira ezekben a sorsdöntő, világtörténelmet alakító időkben. Kruscsev Vorosilov helyén? A nyugati sajtóban újabban mind több­ször merül fel az a hír, hogy Kruscsev beteg. Ennek a hírnek a valódiságáról természetesen nem lehet meggyőződni. A Montgomeryvel tör­tént találkozáskor készült felvételek, mintha valóban észrevehető változást mutattak volna az orosz diktátor külső megjelenésében. Éppen ezért különös érdeklődésre tarthat igényt az a londoni jelentés, amely azt állítja: moszkvai körökben számolnak azzal, hogy Kruscsev rövidesen elmozdítja helyéből Vorosilov tábornagyot és önmagát fogja jelölni elnöknek. A jelentés azt állítja, az orosz elnöki tisztség politikai fontosságának növekedéséről van szó, ugyanúgy, mint Nyugat-Németországban, ahol Heuss elnök he­lyébe Adenauert kívánják jelölni. A szovjet elnök, vagy ahogyan a kommunista szólás­mon­dás mondja a Legfelsőbb Tanács Elnökségének az elnöke azon­ban igen kevés politikai befolyással rendelkezett eddig is, mint az orosz Legfelső Tanácsnak magának is jelentéktelen a hatás­köre. Ha ez a hír igaz, akkor ez inkább arra mutat, hogy Krus­csev valóban beteg és egyrészt, mert nem bírja a diktátor napi lekötöttségét, másrészt azért, hogy utódját ne csak beiktassa, de meg is erősítse a hatalomban, a formaszerű, kevés feladattal járó elnökségbe vonul vissza és innen fogja az utódlás létfon­tosságú kérdését az orosz diktatúrában rendezni. Az angol hírt eddig nem erősítették meg más oldalról. Azon­ban korunk eseményei arra figyelmeztetnek, hogy az összes változások hivatalos bejelentése előtt hasonló kósza hírekkel találkoztunk.

Next