Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1960 (67. évfolyam, 10-103. szám)

1960-07-17 / 56. szám

6-ik oldal KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltl MAGYAR AMERIKA EGYHÁZKÖZSÉGI HÍREI HETI NAPTÁR Pünkösd után 6-ik. “kenyérosztó” VASÁRNAP julius 17. Evangélium: a kenyérszaporitás. Szent Márknál: 8, 1-9. — Szórád Szent András remete,­­ 1010. Zobor hegyen Nyitra megyében. — Szent Elek hitvalló. HÉTFŐ: julius 18. Szent Kamil hitvalló. KEDD: julius 19. Páli Szent Vince, a vincés apácarend alapítója. — Szent Aurea vértanú szűz. A magyar Hajnalka és Biborka névnapja. SZERDA: julius 20. Emiliáni Szent Jeromos. — Szent Margit szűz. CSÜTÖRTÖK: julius 21. Szent Dániel próféta. — Szent Praxédes szűz. — Az 1456-i nándorfehérvári diadal napja. Boldog emlékű Hunyadi János és Kapisztrán Szent János győzelme. Emléke a déli harangszó. — Brindizi Szent Lőrinc kapucinus. Második Kapiszt­­ránként ő volt Székesfehérvár felmentője 1601-ben Csókakő mellett. 28 ezer keresztény 80 ezer pogányt vert vissza ismételt támadások mellett lelkesítésével. PÉNTEK: julius 22. Szent Mária Magdolna bűnbánó. SZOMBAT: julius 23. Szent Polnár (Apollinár) vértanú püspök.* NEW YORK, N.Y. Szent István Egyházközség Plébánost Father Szlezák Imre 414 East 82nd Street Test BU 8-7000 HiUiuuutiuliUHuiiuimiimiiiiiiiHuitiiimimiiiiimiiHuiumiuHHHimuuiHinimiHutiimiH Julius 17, 1960, Pünkösd után 6-ik vasárnap. 6:15-kor szentmise az Egyház híveiért. 9 órakor szentmise elhunyt Tinger Vendelért. 10 órakor szentmise elhunyt Tinger Vendelért, "kérik szülei. Mie után szentségi áldás. Reg­gel 7:30-kor szentmise Ma­­joch Anna szándékára. Ma este 7:15-kor kezdődik a Szent Anna tiszteletére tar­tandó kilenced. Minden este 7:15-kor magyar szentbeszéd és novéna áj­tatosság. A szentbeszédeket ft. Erdős Apolinár, ferences atya fogja mondani. Julius 18. Hétfő: 7 óra­kor szentmise elhunyt Hak­­lits János és Máriáért, kéri a Haklits család. 8 órakor énekes gyászmise Molnár Annáért. Este 7:15-kor Szent Anna novéna ájtatosság. Julius 19. Kedd: 8 óra­kor szentmise elhunyt Peroni Péterért. 9 órakor szentmise elhunyt Gajdos Vazulért, ké­ri özvegye. Este 7:15-kor Szent Anna novéna ájtatos­ság. Julius 20. Szerda: 8 óra­kor szentmise Arany László és nejéért, házasságuk év­fordulójának alkalmából, ké­ri édesanyjuk. Este 7:15-kor Szent Anna novéna ájtatos­ság. Julius 21. Csütörtök. Es­te 7:15-kor Szent Anna no­véna ájtatosság. Julius 22. Péntek: 8 óra­kor énekes gyászmise Teren­­csik Jánosért, kéri özvegye. Este 7:15-kor Szent Anna novéna ájtatosság. Julius 23. Szombat: 8 órakor szentmise elhunyt Kurtz Ferenc, Teréz és Já­nosért, kéri a Haklits család. 9 órakor szentmise elhunyt Szabó Veronikáért, kéri Perdi Ilona. Julius 26-ikán Szent An­na Búcsú. 10:15-kor ünnepé­lyes nagymise papi segédlet­tel Szent Anna tiszteletére. Ft. Erdős Apolinár, kínai missziós tartja a szentbeszé­det. Mise után Szent Anna ereklyének tisztelete. Délután 3 órakor Szent Anna tiszte­letére ájtatosság. Déltől kezd­ve finom ebéd lesz kapható a Fehér Teremben. Minden magyar testvért szeretettel meghív a Szent István Egy­házközség az Anna-napi bú­csúra. PASSAIC, N.J. Szent István egyházközség Plébános! Father Gáspár János 223 Third Street - Tel.: PR 9-0332 tlllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllNllllllllllinillllllllllllllllllllllllllllllllllNIIIIIIUIIIIIIIIIIIIUI1 Szentmisék e héten: hét­fő Neszler Jánosért, kérte öz­vegye és Schlegel Antalért, kérte özvegye. Kedd: Alice Kabisért és Nikischer Sán­dorért, kérte E. Marton csa­lád. Szerda: Szilassy Máriá­ért, kérte Lehner Péter és Elhalt szülőkért, kérte Wutsch Júlia. Csütörtök: Palán­yi Vilmosért, kérte Pa­­lányi Béla és Láng Margit­ért, kérte Dojcsák András. Péntek: Herzog Ferencért, kérte a Russ család és Brei­tenstein Frigyesért, kérte Librizzi Károly. Szombat: Mrs. M. Wurstért, kérte az angol Szent Név Társulat és Seeley Jánosért, kérte Merb­­ler János. Vasárnap: Matis Borbályáért, kérte Géczi Já­nos. Nyáron át vasárnap dél­után u­tánia nincs. Nyáron át a vasárnapi szentmisék: 7, 9, 10 és 11 órakor. A 12 órai szentmise Labor Day utáni vasárnapig elmarad. Nyáron át, amíg st. He­bert távol lesz, Turmezey Ferenc szentpáli college pro­fesszor segít ki bennünket. Minden szerda este, egész éven át, szent novénánk van 7 órakor. A hűtő­gépeket szerelik be. Ez első­sorban híveim kényelmére van, másodszor a pénteki bingójátékosok kedvére. Ez az összeg bent­­foglaltatik a templom javítá­si műsorban. Te már behoz­tad a magad részét? Itt az idő. Piknikünk sikerült, min­den elfogyott, akik itt voltak jól érezték magukat. Köszö­net munkásainknak a Női Körnek, akik ajándékoztak, akik eljöttek, isten fizesse meg. IKKA PÉNZ GYÓGYSZER ÓRA TÜZEX Vámmentes szeretetcsomagok küldése az óhazába Mindenfajta gyógyszer küldhető hazai receptre is Bankjegyek a legolcsóbb napi áron kaphatók! Hivatalos megrendelő irodát OCEAN RELIEF AGENCY 808 Palmerston Ave., Toronto 4, Canada Tel.: LE 4-1347 Tel.: LADÁNYI ZOLTÁN Fordítások Biztosítások Hitelesítések Adóívek kitöltése é­s Útlevél beszerzése Hajó és repülőjegyek Morgicsok vétele és eladása K­ORA 9­4 A mi világunk: ERDÉLY REGÉNY. — Mit csináltál, te szerencsétlen, hogy nem vetted észre hamarább a vihart? — Beszélgettem a békák királyával és kifag­gattam a szitakötőt álma felől. — Te literátus asszony, te! Sohase jön meg az eszed.* IMRE TOVADÖCÖGÖTT megrakva “nevelés­ügyi” könyvekkel. Pirinyó is elbúcsúzott, tavaszra majd visszatér Mándijával. A házat ellepték a me­szelő asszonyok. Anyósom nem szereti a festett szobákat. Azt mondja: Úgy találnak az öreg ház­hoz, mint “kutyakom a szememhez”, így hát évente kétszer kimeszelik a házat, kívülbelül. Mint valami hazátlan lelkek bolyongunk egyik szobá­ból a másikba. Ma itt alszunk, holnap ott, egyszer a konyhán eszünk, máskor a garderobeba, mene­külünk a súroló rongy, a meszelőrúd elől és akarva, akaratlan megtudjuk a falu összes pletykáit. Réka megint elverte az apját és elszedte tőle a búzapénzt. Még vetőmagra valót sem hagyott otthon! Aztán elitta a korcsmárosnál a pincér­lánnyal, majd franciabetegséget hoz a faluba, mert, hogy az “francos” azt mindenki tudja! Berúgva itt is garázdálkodott. Elverte a Hangya boltost, mert az nem adott, neki pálinkát és meg­lékelte Jákob fejét, mert az a boltos segítségére sietett. A pópát is megfenyegette mert, hogy va­sárnap kiprédikálta a templomban. És megegyez­tek mindannyian, hogy az ilyen rossz embert le kéne bunkózni: Mint a vesszett kutyát, instálom! Azt sem engedik szabadon futkosni! — Magik ellen is ő ágál a faluban! Hogy asz­­szongya, hogy asszongya: Minek egy embernek annyi vagyon, majd gyón a földreform, aztán igazságot tesz! Már ki és nézte a munkán a maga fődjét! Még, hogy neki való a főd! Úgy és csak elinná. — Ludovika csak úgy hápog a megbot­ránkozástól. Napszámos asszony Ludovika, amit az udvarban keres, abból taníttatja árva kis­fiát. Mert hadisegélyt egy év óta nem kap, hiszen férje oláh létére magyar oldalon harcolt és esett el. “Egyél füvet!” — mondta neki a Primprétor, így hát akkor is adunk Ludovikának munkát, ha nincs is mit! És ő az én titkos rémem! Mert na­■­gyón virágkedvelő Ludovika! Aztán egy világért sem kérne magvat, vagy dugványt! Mert akkor nem fogan meg! így hát lopja őket és tönkre teszi virágos ágyásaimat. Tavasszal nem hajtott ki Kle­­matiszom, kifagyott gondoltam. Nyáron aztán felfedeztem: Az én Temesvárról hozatott Klema­­tiszom szépen futja fel Ludovika tornácát! Még szép volt tőle, hogy most hozott egy dugványt belőle! Reggel Kriska költött fel: — Búcsúznak a fecskék, kérem! Már napok óta nyugtalanok voltak. Össze­­összegyülekeztek, csiviteltek, tanakodtak csalóka-e a meleg? Vagy lehet benne bízni? Apró próba­repüléseket rendeztek. Most aztán megérkeztek északi rokonaik! Nagy rajokban szállnak, mint fekete felhő sötétítik el az eget. Honnan jöttek? Boldog Magyarországról? Lengyelhonból vagy még messzebb az ezer tó vidékéről? De szeretném tudni! Most itt pihennek. Megszállták a telefondrótokat, fákat. És mindegyre újabb és újabb rajok érkez­tek. Egy napig tele volt a határ velük. Százezer­­számra lepték el vidékünket, pihentek a nagy út előtt. Aztán hirtelen felkerekedtek, egyszerre, va­lami láthatatlan, hallhatatlan parancsszóra és szálltak délre . . . messzire, egy más hazába. Fájt-e kicsi szívük? Vagy örvendtek? Mikor búcsúzik a vándormadár és mikor örvend a viszontlátásnak? Furcsa lehet, ha valakinek két hazája van .. . Leülök a zongora mellé és halkan búcsudalt játszom nekik. “Költözik a fecske, gólya­ , Vége van a nyárnak. Kelet felé, szebb hazába, Fészket rakni szállnak. S amint szállnak, szálldogálnak, Messze kikeletnek. Valami, nagy­on nehezül bánatos szivemre.” Mögöttem lassan felsir a hegedű! Megérke­zett a párom! Szeretnék a nyakába ugrani, de nem illik! Itt van anyósom, így hát kisérem tovább a hegedű szót. “Elköltöztél kis madaram, Vissza nem is várnak. Fészket rakni máshol is csak Szabad a madárnak. Dalolhatsz is, boldog lehetsz! Száz öröm is érhet! Titkon azért visszasírod Az elhagyott fészket.” Lóri hiába járt Bukarestben, csak biztatták, hogy így meg úgy, várjon majd megkapja a pénzt, így hát a hangulat amolyan őszi­ borongós és örömmel fogadjuk a szálláspataki lovas küldön­cöt: Beért már a dió az erdőben! Vasárnapra gyűl­jenek össze a közbirtokosok. ALIG VÁROM, HOGY MEHESSÜNK! Elég­­volt a mész-és lugszagból! A közbirtokossági erdő messze benn van a havas ember nem járta szívé­ben. Senkié és mindenkié. Minden falunak egykori nagyságához képest van belőle néhány száz hold­ja. Kitermelni majd csak akkor lehet, ha előbb utat vezetnek hozzá, kiirtva az alacsonyabban fekvő erdőket. És miután erdőben bő a mi gyö­nyörű Erdély országunk, hát még két három ge­nerációig nincs veszély. A közbirtokossági erdőben van a híres dióerdő, kétszáz hold és mind dió! Itt van ősszel a hagyományos diószüret. Már szombaton felkészül rá az egész falu. Azaz csak azok, akiknek ősei is itt éltek jó egynéh­ány szá­zada. Mi is felszereljük a rugós ülést a szekérre, kocsival nem illik hencegni! Tavaly nem voltam, hisz már decemberre vártuk a babát. De idén el nem maradnék egy fél világért sem. Hátha jövőre már nem lesz diószüret, közbirtokosság? Hisz a románok még jobban haragszanak rá, mint a ma­gyar magánvagyonra! A birtokosok névsora bi­zonyíték, hogy ez a föld mindig magyar volt. Vasárnap hajnalban kihajtunk az udvarból. Minden kapu tárva-nyitva, várják jöttünket. Mert szigorú sorrendben helyezkednek el a szekerek! Mögöttünk Tűr Istvánék, ő az utolsó magyar biró és a falu nagy gazdája. Az irigységtől sárgán nézi az új biró, az idehozott idegen. Utána rögtön Dan­­csa Bálinték jönnek. Vidáman tere-ferélnek romá­nul a szekeren. Azt hiszem ez számukra az év leg­szebb napja. Hogy is ne! Mikor ők jöhetnek, de a “sehonnan jött-mentek”, Kocsis István leszárma­zottjai csak a kis­kapuból nézhetik! Mi meg azért vagyunk büszkék, hogy harminckét lovas szekér jön utánunk! A mi falunkban él a legtöbb jó­módú gazda! Mert hát lovat tartani az már a jó­módhoz tartozik, még hozzá kettőt? A szegény bol­dog két ökrével, a nincstelen beéri a tehénkével. Ozmán és Terna majd kirángatják János karját, vissza kell tartsa őket, hogy a sor végén Ludovika tehénkéje le ne maradjon. Mert kölcsönkért sze­kérre senki sem ülne fel. Ha nincs mivel? Hát in­kább nem megy. A puji országúton vár már ránk Naláczy a pujiakkal, Appafy fejedelem ideje óta, ők intéz­kednek a közbirtokossági ügyekben. Míg utánuk igazodunk átkiáltom: Merre van Emmi? De Na­­láczi csak a fejét rázza: Nem akart jönni. Biztosan Lalát várja! — gondolom és eszembe­­jut, hogy már emberemlékezete óta nem járt fenn nálunk Emmi. Biztosan a nagytakarításért! De visszajőve benézek hozzá! És minden faluból csatlakoznak hozzánk, vi­dám népek, ünnepi hangulatban. És minden fa­luban nő a szekérsor, kisebb népvándorlás. Csat­lakozik Fehérvíz, Picsék vezetik a sort, a kereszt­­utnál várnak a bácsiak, élükön a Bácsokkal, jön gróf Kendefy két falu népével és délre beérünk Szálláspatakra. Az udvarházban elég kínos ebé­den esünk át. Ili erről valamiért és folyton pisz­kálja az urát, amig a hangulat null fok alá esik. Nem is jön velünk. — Unalmas — biggyeszti le száját. — Nem is értem, hogy bírod ki Borbáthvizen, ez is rettene­tes egy fészek, de legalább közelebb van a város­hoz. Bemehetek a frizerhöz, moziba. — Te vagy unalmas Ili! — teszem meggon­dolatlanul ellenségemmé egy életre. Örvendek, mi­kor tovább indulunk. Most már egyenesen felfelé megyünk. Az út mind keskenyebb, mind merede­­kebb lesz. Ozmán és Terna sem akar már az élre törni, nehezen fújtatnak a könnyű szekérrel a kátyus után. Fenn a hegyekben egy aprócska falu, mintha csak a középkorba cseppentünk volna. Földbesuvadt házacskái a patak partján guggol­nak, másutt nincs is helyük. Az apró kertecskék már felkúsznak a hegyre. Tízszer kelünk át a pa­takon, hol ezen az oldalon van egy szekérnyi hely, hol amazon. De, ami feltűnik, minden huruba előtt máglya ég, mellette fadézsába viz, jövő viz! Abban főzik ki a ruhát? Hogy csinálják? A mág­lyákban fehér macska kövek tüzesednek, azokat vetik be a dézsába. Valamikor talán igy főzhettünk a Gobi sivatagban. Mert Árpád idejében már bi­zonyára volt vasedényünk! A falu végén, néhány szilvafa görbíti szélci­­bálta törzsét, és a szememnek sem akarok hinni, hamvas szilva van rajtuk! — Szilva! Hamvas, alig ért szilva! És miná­­lunk már rég a kádakban poshad! — és nem hal­lom párom magyarázatát: zárt magasan fekvő völgyben vagyunk, nem úgy mint a miénk, ahova! Havasalföldről egyenesen felfúj a meleg szél! Já­nost nézem, aki a fékre csavarja a gyeplőket és feláll a baknak kinevezett deszkára. Furcsa lát­vány, amint árvalányhajas pörgő, kocsis kalapjába szedi a szilvát, a mögöttünk felsorakozó falu sze­me láttára! — De János! — botránkozik meg az uram. —• Mióta lopunk? Jánost azonban nem lehet kimozdítani nyu­galmából: — Még azt sem tudja az urfi, hogy asszony­nak ilyenkor mindent szabad? Szégyenkezve majszolom a szilvát, hiszen már megtanulhattam, hogy “ilyenkor” nem szabad semmit sem “megcsodálnom”. Tavaly majd az őrü­letbe kergettek! Ha megálltam valamelyik kis ker­­tecske előtt, már futott ki az asszony a félig sült krumplival vagy friss kenyérrel: Meg ne kívánja! A púpos Orbán és a golyvás Iluca úgy bujkált előlem: Nehogy megcsudáljam őket. De hát nem gondoltam, hogy már tudják! Hiszen még nem lát­szik rajtam! , (Folytatjuk) Írta: B* KOVÁCS PRÉDA (ötödik folytatás.) • * ' .,vnV, AKIKNEK A LELKESEDÉS MELLETT MEGDAGAD A SZEMÜK . . . A Budapesten megjele­nő kommunista Népszabad­ság Kínába küldötte az egyik tudósítóját, hogy a városok­ban is létrehozott kommu­nákról tájékoztassa a lap ol­vasóit. Vas János azután kül­dött is lelkendező tudósítá­sokat, amelyekben leírta, hogyan is alakul ki városok­ban a Mao Cse-tung agyában megszületett kommuna. Vas János elmondta a beszámoló kezdetén, hogy a városi la­kosságot azért kényszerítet­­ték ugyanúgy kommunákba, mint a falusiakat, mert több munkásra volt szükség. A rabszolga munkások újabb beterelése az államka­pitalizmus üzemeibe Vas Já­nos tudósítása szerint így történt: “E nagy országban is munkaerőhiány keletkezett. A városi lakosság növekedé­sével a közvetlen igényüket kiszolgáló helyi ipar terme­lése is elmaradt a szükség­letek mögött. A munkaerő­­hiányt a mezőgazdaságból csekély mértékben lehet megoldani mert még kevés a mezőgazdasági gép és a ter­melést ott is növelni kell. Ezenkívül nem tudnának a városban lakást biztosítani a munkások számára. A növe­­kedés ellentmondásainak feloldását lényegében a nők­nek a háztartási munka nyű­ge alól való felszabadítása útján lehetett elérni, úgy, hogy városi kommunákat szerveztek, amelyben az el­látást, a gyerekekről való gondoskodást megoldották, így került több mint 6 millió ember részben az állami ipar­ba és közlekedésbe, részben a kommunákban kialakuló helyi ipar dolgozói közé.” Tehát azért, hogy a kí­nai államkapitalista kor­mány 6 millióval több rab­szolgamunkást kapjon szét­zúzták a kínai családokat és a nőket kiragadva családi körükből bekényszerítették a kommunákba. Vagy ahogy a kommunista szólás­mondás mondja: A 6 millió rabszolga munkást “a nőknek a háztartási munka nyűge alól való felszabadítása útján” lehetett megkapni. És a gyermekek? A gyermekekről való gondoskodást is megoldották . . . A tudósítónak a Csang- King-i “Hét csillaghegy” utca kommunájában Fan elnök elvtárs azt mondotta, hogy bi­zony nem volt könnyű a kezdet. És az asszonyoknak a lelkesedés mellett nem egyszer még a szeme is megdagadt. Úgy látszik annyit sírtak. De nem az elvett családi kör nyűge után és nem is az elvett gyerekek után. Hanem lelkesedésből . .. 1960 július 17. " Annál boldogabbak, minnél tovább egy társaságban lehetnek a kirándulók. Láto­gatóba, piknikre és gyűlésekre gyorsabb, biztonságosabb és szórakoztatóbb a bérelt busz — de sokkal olcsóbb is, mint hinné A csoportos kirándulások ügyében kérjen felvilágosítást a MAin 1-9500 telefonon. CLEVELAND TRANSIT SYSTEM CHARTER A ATP V I .­BUS . ___­­ TRIP-TIPS $ MAGYAR, ANGOL VAGY MÁS KLAVIATURÁJÚ ÍRÓGÉPET NÁDAS GYULA ££& Részletfizetésre is legelőnyösebben! — Eladás egész Amerika területén! — Kérje 12 féle írógép­­ről tájékoztatómat! 1 142S Grace Ave., Lakewood, Cleveland 7, O. — Tel.: LA 1­5526 5 IKKA és más szeretetcsomag, könyv, gyógyszer stb. rendelést aznap 5 továbbit!

Next