Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1966 (73. évfolyam, 1-50. szám)
1966-01-02 / 1. szám
Catholic Hungarians9 Sunday Amerika egyetlen katolikus magyar lapja Egyes szóm éra: 20 cent KIADÓHIVATAL: — EDITORIAL OFFICE: Price of one copy: 20 cent 517 South Belle Vista Ave., Youngstown, Ohio - 44509. USA. Telefon: 799-1888 1966. - VOL. 73. ÉVF. JAN. 2. - VASÁRNAP - 1. SZ. The only Catholic Hungarian Newspaper in the United States Szabad vita, élénk szellemi tevékenység, reformkedv, a lelkipásztori munka fokozása, a keresztények közötti testvéri kapcsolatok valamint a nem keresztény vallásokkal való baráti viszony kiépítése, a szeretet és megbocsátás szelleme, az emberiség lelki megújulásának elősegítése, az állam és Egyház viszonyának tisztázása jellemzik a II. vatikáni zsinat munkáját. A XXI. EGYETEMES ZSINAT Az Egyház közel kétezer éves történetében ez volt a XXI. egyetemes zsinat. Egybehívása meglepte a katolikus világot. Hozzászoktunk, hogy egyetemes zsinatot akkor hív össze a pápa, amikor tévtanok nyugtalanítják az Egyház életét. Ilyenkor megismétlődik az Apostolok Cselekedeteiben leírt eset. Az apostolok utódai, a püspökök összeülnek, hogy megvitassák a tévtanokat és kimondják fölöttük az ítéletet. A modern Egyházban tévtanokat nem tapasztalunk. A katolikus hittudományok olyan kidolgozott módszerekkel és fogalmakkal dolgoznak, melyek a tévtanokat szinte lehetetlenné teszik. XXIII. János pápa mégis úgy döntött, hogy összehívja a II. vatikáni zsinatot. Nem mondhatjuk, hogy régi tervét valósította meg. Hiszen még újonc volt a pápai trónon , amiként mondotta. Az Egyház helyzetét tanulmányozta, de még nem jutott el addig, hogy mit kellene tenni az evangélium hirdetésének fellendítése érdekében. Váratlanul lepte meg a gondolat, hogy hívja össze a zsinatot. Ezért mondta többször is a pápa, hogy a zsinat összehívásának ötlete Istentől származik. Környezetét is meglepte, amikor először beszélt a zsinati tervről. A bíborosok is csodálkoztak. A szentéletű pápa azonban követte Isten akaratát. Előkészítette és egybehívta a zsinatot. A zsinat zárásakor arra gondoltunk, mennyivel szegényebb lenne a katolikus Egyház, de a kereszténység és az egész emberiség is, ha János pápa nem hívja össze a kereszténység nagygyűlését. A MEGLEPETÉSEK SOROZATA Amióta a kereszténység darabokra szakadt, először fordult elő, hogy a II. vatikáni zsinatra minden számottevő keresztény felekezet, egyházi közösség elküldte megfigyelőit. A római Szent Péter templomban több mint kilencszáz millió keresztény hivatalos képviselői üléseztek három éven keresztül. János pápa a megnyitó ülésen bejelentette: a zsinat nem azért ült össze, hogy tévtanokat ítéljen el, hanem hogy előkésztse az Egyház belső megújulását és megvitassa, hogyan lehet közelebb vinni az evangéliumot a modern emberhez. A zsinat célkitűzése ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A II. VATIKÁNI ZSINATRÓL Írta: F. K. tehát elsősorban lelkipásztori. Ezt az atyák örömmel üdvözölték. Valahányszor a szakbizottságok skolasztikus stílusban, elvont fogalmakkal, jogi formulákkal éltek a sémák megszövegezésénél, a zsinati atyák visszautasították a tervezeteket. Ragaszkodtak hozzá, hogy a határozati javaslatokat a Szentírás szellemében, az ökumenikus szempontok figyelembevételével fogalmazzák meg. A keresztények közti jóviszony kiépítése annyira hatalmában tartotta a zsinatot, hogy a nem katolikus megfigyelőket külön kérték, bármi kifogásuk van a határozati javaslatokat illetőleg, jelezzék Bea bíboros titkárságán. Ez meg is történt. A pápa búcsúbeszédében külön megköszönte a nem katolikus megfigyelők, képviselők közreműködését és jóakarata segítségét a határozati tervezetek megszövegezésében. A másik meglepetés a ktolikus világiak meghívása volt. Előbb csak férfiak, később nők is megjelentek a zsinaton. A pápa meghívásukkal azt akarta kiemelni, hogy a világi katolikusok is felelősek az evangéliumért, Isten országának terjesztéséért. Tanácsaikat a szakbizottságok minden esetben igénybe vették, valahányszor olyan kérdésekről volt szó, melyek elsősorban a világi híveket érdekelték. Indítványaik, javaslataik nagy segtséget jelentettek az Egyház és a modern világ viszonyának kidolgozásában. A meglepetések közé kell sorolnunk, hogy a zsinat nem ítélte el a kommunizmust. Annak ellenére, hogy a zsinati atyák tekintélyes része lesürgette a kommunizmus elítélését, a többség ellene foglalt állást. Hangoztatta, hogy a zsinat maradjon meg lelkipásztori célkitűzése mellett. Az Egyház amúgy is többször elítélte a kommunizmust és ezen a magatartásán a jelenlegi zsinat sem változtat. Ha viszont a zsinat is megismétli az ítéletet, megnehezíti az ateistákkal tervezett dialógust. Ez a magyarázat nem elégítette ki az ellenzéket. Ez továbbra is hangoztatta: a zsinatnak örök szégyene marad, hogy a XX. század legsúlyosabb tévedését, a kommunizmust sem ítélte el. Helyes volt-e kitérni az elítélés elől, erre a kérdésre majd az ateistákkal tervezett dialógus adja meg a választ. POZITÍV EREDMÉNYEK A zsinat kétségtelenül fordulatot jelent az Egyház életében. A nem katolikusok és a világ szemében is megnőtt a pápaság tekintélye. A nem katolikus megfigyelők éveken keresztül közvetlenül tapasztalták, hogy a pápa nem az könyörtelen diktátor az Egyházban, akinek évszázadokon keresztül (.(képzelték. A pápai primátus nem azt jelenti, hogy az Egyházban vak engedelmesség uralkodik, hogy nincs szabadság, nincs lehetőség a vitára. Mindenne .k az ellenkezőjét bizonyította a zsinat. Az Egyház alkotmányában előtérbe került a püspöki kollégium a pápa vezetésével. Az alkotmány hangsúlyozza, hogy a pápa jóllehet feje a püspöki kollégiumnak, ée szervesen hozzátartozik, nem áll a kollégiumon kívül. Ennek következtében a püspököknek is részt kell venniök a világegyház ügyeinek intézésében. Megszületett a pápa mellett a püspöki szinódus, melynek tagjait részben a pápa, részben a püspöki konferenciák jelölik ki- Megreformálták a Szent Oficiumot. Az inkvizícióra emlékeztető pápai hivatal neve a jövőben Hittan Kongregáció lesz és ez a hivatal senkit sem ítélhet el többé, anélkül, hogy a vádlottnak meg ne adná a védekezési lehetőséget. A többi pápai hivatal reformja is útban van. Az Egyház központi hivatalai a püspökök kívánságára, ami a zsinati határozatban is kifejezést nyert, az Egyház összetételének megfelelően nemzetközi színeztet ölt. A MIGRÁCIÓ ÉS A ZSINAT a latin rítussal egyenlő jogokat többi rítusok. Sőt az egyős egyházmegyék püspökeinek előírja a zsinati határozat, hogy a területükön élő más szertartású katolikusokról is gondoskodniok kell. Saját ritusuk szerinti papokra kell bízniok lelkigondozásukat. Ha nagyobb számban élnek más ritusú katolikusok valamely egyházmegye területén, a megyéspüspöknek püsöki helynököt kell kineveznie számukra, aki adott esetben püspök is lehet. Megvan a lehetősége a magyar emigrációnak is arra, hogy külön püspöke esetleg több püspöke is legyen. (Folytatása a harmadik oldalon.) ÚJÉVI PÉLDA: PHILADELPHIA ERDÉLYÉRT Főtisztelendő Spaits György atya, a philadelphiai Jézus Szent Szíve egyházközség plébánosa adománygyűjtő borítékkal a következő felhívást küldte szét a philadelphiai magyarokhoz: FELHÍVÁS minden magyarhoz Szeretettel várok minden magyart, katolikust és más felekezetekhez tartozókat, október 17-én 10 órakor kezdődő szentmisére, amit a szenvedő erdélyi magyarokért ajánlok föl. Azt hiszem nem kell részletesen elmondanom az erdélyiek szomorú sorsát, mindenki tud róla és beszél róla. Én is beszélgettem egy pár a hazájáért és a magyarságért aggódó magyarral. Mikor felvetődött a kérdés: mit tudnánk tenni és segíteni, fölajánlottam a szentmisemondást. Ebből a beszélgetésből keletkezett ez a szép gondolat: gyűjtsünk pénzt és küldjük el az Erdélyi Bizottságnak, akik olyan szép munkát végeznek, hiszen nap-nap után szólalnak fel a képviselők erdélyi véreink érdekében. Ebben nagy érdeme van az Erdélyi Bizottságnak, ők értesítik az illetékes képviselőket és a befolyással bíró embereket az Erdélyben történő igazságtalanságokról. Azért választottuk ezt a módját a gyűjtésnek és ezért fordulok minden magyarhoz, mert ez az összmagyarság ügye. Így volt ez a történelem folyamán mindig, mikor az egész országot érintő veszedelem zúdult ránk. Nem volt valláskülönbség, nem volt társadalmi különbség, ha segíteni kellet csak magyarok voltak. Nem kérem, hogy egy bizonyos összeget ctáljanak fel. Ahogyan én tudom az én gondjaimat a magyar templom fenntartásával kapcsolatban, úgy tudja mindenki a magáét. Ezért úgy gondolom, nincs olyan kevés összeg ami ne segítené előbbre a Bizottság munkáját. 5 centért el tudnak küldeni egy levelet olyan képviselőnek, aki még nem foglalkozott az erdélyi kérdéssel és 15 centért el tudnak küldeni egy levelet Európa valamelyik kormányához, és így tovább. Hiszen olyan szép számban vannak magyarok Philadelphia és környékén, ha mindegyik csak ennyit is ad azt hiszem szép összeget tudok átutalni a Bizottságnak. Anyagi erődhöz mértem és lelkiismeretedre hallgatva: Segítsd meg szenvedő erdélyi testvéreidet! Ha esetleg van ismerősöd aki nem kapott levelet, ez azért van, mert nem tudtam a címét, tudasd vele a levél tartalmát. Ha akadályozva vagy abban, hogy a szentmisén résztvegy erre az ügyre szánt összeget később is elküldheted mivel ezután mindig, ha annyi pénz összejön, hogy fel tudom adni, elküldöm az Erdélyi Bizottság címére. Gyertek minnél többen kérni Istentől: IGAZSÁGOT ERDÉLYNEK! A gyűjtés befejezése után főtisztelendő Spaits György atya a philadelphiai Jézus Szent Szive egyházközség plébánosa Dengl Miklós atyának, a Vasárnap felelős szerkesztőjének 406 dollárról és 50 centről szóló csekket küldött, kérvén, hogy mint az Erdélyi Bizottság társelnöke adja át azt a Bizottságnak. Ez az újévi példa Erdély védelmében. A Vasárnap tudósítója elmondja, hogyan történt: NÉGY-ÖT MAGYAR ÖSSZEHAJOL Az egész dolog úgy kezdődött, hogy ebéd volt a magyar templom javára és ott “esett szép szomorú fejekkel, négy-öt magyar összehajolt”. Megtárgyalták az égető politikai kérdéseket, szétosztották a világot és újból összerakták. Boncolás alá vették a vezető politikusok munkáját és határozottan megállapították, hogy nem jól csinálják a dolgukat. Szóval tipikus vasárnap délutáni magyar beszélgetés volt. Az erdélyi kérdés is sorra került és ennél a pontnál az egyik idősebb férfi elkeseredetten mondta: szégyen és gyalázat, mert az újságokban olvastam, hogy bizottság alakult itt is, ott is és ennek eredményeképpen már amerikai képviselők és szenátorok foglalkoznak az erdélyi eseményekkel, mi magyarok meg hallgatunk ebben a szép nevű városban. SPAITL ATYA KÖZÉNK JÖTT Miután leszedtük a keresztvizet a helybéli egyesületekről, arról kezdtünk beszélni, hogy végeredményben mi se vagyunk jobbak, mert siránkozunk, szidjuk a másikat és mi sem csinálunk semmit. Igaz, mi nem vagyunk egyesület és talán nincs is meg bennünk a kezdeményezéshez és vezetéshez szükséges tudás, de hát valakinek el kellene kezdeni, mivel az egyesületek úgy el vannak foglalva programjaikkal és egymás közötti civódásukkal, nem érnek rá ezzel a kérdéssel foglalkozni. Itt tartottunk a beszélgetésben mikor Ft. Spaits atya közénk jött és ő is belekapcsolódott a beszélgetésbe. Javasolta, illetve felajánlotta, hogy mondjunk szentmisét Erdélyért. Ezzel elindult az események sorozata. Ennek a gyűjtésnek az elkezdése és lefolyása alatt vettem észre és boldogan tudom mondani: bármilyen nehéz viszonyok és áldatlan körülmények között, ha a lelkipásztor szól a néphez megfelelő hangon, akkor a nép megmozdul és cselekszik. KI MIT TUD... Most pedig rátérek az események további ismertetésére. Tehát ott az ebéd alatt elhatároztuk, hogy következő héten a plébános úrnál találkozunk a részletek megbeszélése végett. És az öt magyar újból összehajolt. Nem alakítottunk bizottságot nem választottunk tisztviselőket. Felajánlottuk azt, amit erőnkhöz mérten meg tudunk csinálni. Először úgy gondoltuk megtartjuk a szentmisét és utána két cserkész vagy két magyar fiú és lány a templom bejáratánál áll és gyűjt. Spaits atya egy jobb ötletet (Folytatása a második oldalon.). | A krisztusi lélek és a magyar szellem *i szolgálatában áldásos és kegyelemteljes is újévi ünnepeket kiván f. . minden előfizetőjének, olvasójának, munkatársának, (. hirdetőjének és barátjának a Rádió-üzenet Magyarországra írta és elmondta: MSGR. SZABÓ JÁNOS, lUlamrai» TiffAlíliC TifffJS pitinké Kedves Magyar Testvéreim! TENGEREK VÉGTELENSÉGE, VILÁGRÉSZEK MESSZESÉGE választ el tőletek, s ma mégis olyan nagyon közel érezzük magunkat hozzátok, közelebb, mint máskor. Az emberré testesült isteni szeretetnek ünnepén, szent karácsony napján jobban érezzük, hogy mennyire egyek vagyunk veletek, egyek a közös vér lüktetésében, egyek a közös magyar múlt bánatában és dicsőségében, egyek annak a magyar földnek a szeretetében, amelynek mostani urai mindent megtesznek, hog ne lehessünk egyek a jelen anyagi, szellemi, erkölcsi javainak leírásában és élvezésében is. MEGENGEDIK HOGY KARÁCSONYFÁT ÁLLÍTSATOK, de alóla eltüntetik a jászolt és belőle eltagadják a kis Jézust. Nekik a karácsony csak a naiv múltból visszajáró legenda, amivel el lehet kápráztatni a hiszékeny kedélyeket. Nekünk és nektek a karácsony a legelevenebb valóság: az isteni gyermek Szűzanya ölén elhozta az égből, amire az ember mindig vágyott, de amit magától soha megtalálni nem tudott: szabadságot a szolgaság helyett. Istenben egyesült mélységes emberi testvériséget az osztályharc helyett, békét, de nem olyat, amit csak szólamokkal hirdetnek, és amelyből valóság soha nem lesz, hanem az Istennel és embertársaival megbékélt szív tiszta derűjét a lelkekbe, az otthonokba, az egész széles világnak. A BETHLEHEMI CSILLAG EGY UJ VILÁGRA VETI FÉNYÉT, amit a kis Jézus hozott közénk, az angyalok éneke ennek az uj világnak születését zengi és aki az uj világ megvalósulásának útjába mer állni, aki a kis Jézust az emberek szivéből, emlékezetéből, életéből ki szeretné semmizni, az nem karácsonyt ünnepeltet, hanem hamis eszmékkel hamis utakra akar vinni benneteket, ahol sem földi boldogság sem égi üdvösség nem fakad, ahol az ember újra visszazuhanna a Krisztus előtti idők vigasztalan reménytelenségébe, a célját nem lelő élet kínzó bizonytalanságába, ahol az ember elfelejt szeretni, és újra megtanul gyűlölni és a nagyhangon meghirdetett világfelszabadító testvériség helyett olyan szolgaságot kényszerít reátok, aminél csak a pokol lehet rosszabb. MI TUDJUK, HOGY MIT SZENVEDTEK, mi tudjuk hogy mit éreztek ilyenkor, amikor az Istengyermek születését ünneplitek. Nekünk nem esik jól a falat a dúsan terített ünnepi asztalnál, ha rátok gondolunk, mi nem tudunk igazán örülni a gazdag karácsonyi ajándékoknak, ha Ti juttok az eszünkbe, a mi szívünket — hadd valljuk meg — nem tölti el karácsonyi béke, ha elnyomóitokra gondolunk, akik annyi mindentől fosztanak meg benneteket. MINT AHOGY TI NEM FELEJTETEK MINKET, úgy mi sem felejtünk el titeket és ma a kis Jézus jászola előtt újból ígérjük, hogy megtesszük értetek, amit ti magatokért tenni nem tudtok: a szabad világ minden eszközével azon fogunk dolgozni, hogy végre Ti is részesévé legyetek annak a szabadságnak, amit a betlehemi kis Jézus hozott le erre a földre. Meghalt Badalik Bertalan veszprémi püspök Október 10-én meghalt Badalik Bertalan veszprémi püspök Budapesten életének 75., papságának 51. és püspökségének 16. évében. December 10-én 1890-ben Hódmezővásárhelyen született iparos családból. Domonkos szerzetes lett s megszervezője volt az országos Rózsafüzér Társulatnak s elnöke a Credo Egyesületnek. A pápa 1949 júliusában kinevezte veszprémi püspökké. Alig foglalta el püspökségét, a kommunisták letartóztatták és Hejcére internálták. Legújabban megbetegedett, Budapestre szállították, ahol egy kórházban meghalt. Október 15-én, pénteken délelőtt temették el szülővárosában, Hódmezővárhelyen. Az ünnepélyes gyászmisén megmentek Shvoy Lajos székesfehérvári püspök, pápai trónálló Szabó Imre püspök, Kisberk Imre székesfehérvári segédpüspök, Endrey Mihály püspök, Legányi Norbert pannonhalmi főapát Schwarz-Eggenhoffer esztergomi apostoli kormányzó és az ország egész területéről összesereglett papság és hívek nagy tömege. A mise alatt Sebestyén József veszprémi helynök szentbeszédben búcsúzott el Badalik Bertalan püspöktől. A hármas főpapi feloldozást Shvoy Lajos, Endrey Mihály, Szabó Imre adták meg. Badalik Bertalan püspök holttestét a családi sírboltban szülei mellé helyezték el. A temetésen jelen volt püspökök azok voltak, akiktől a kormány megtagadta az engedélyt, hogy a zsinatra utazzanak. Egyetlen békepap sem jelent meg a temetésen. Nem mertek elmenni rá. Féltek elmenni annak a püspöknek a temetésére, akit a kommunisták eltiltottak püspöki működésétől és Hejcére internálták. Ehelyett ugyanazon időben részt vettek egy békekonferencián. Beresztóczy Miklós, kiközösített pap, a városligeti Gundel étteremben megvendégelt egy cseh papi küldöttséget. (Magyar Hírek, Göteborg)