Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1966 (73. évfolyam, 1-50. szám)

1966-01-02 / 1. szám

Catholic Hungarians9 Sunday Amerika egyetlen katolikus magyar lapja Egyes szóm éra: 20 cent KIADÓHIVATAL: — EDITORIAL OFFICE: Price of one copy: 20 cent 517 South Belle Vista Ave., Youngstown, Ohio - 44509. USA. Telefon: 799-1888 1966. - VOL. 73. ÉVF. JAN. 2. - VASÁRNAP - 1. SZ. The only Catholic Hungarian Newspaper in the United States Szabad vita, élénk szellemi tevékenység, reformkedv, a lelkipásztori munka fokozása, a keresztények közötti testvéri kapcsolatok valamint a nem keresztény vallásokkal való baráti viszony kiépítése, a szeretet és megbocsátás szelleme, az embe­riség lelki megújulásának elősegítése, az állam és Egyház viszonyának tisztázása jellemzik a II. vatikáni zsinat munkáját. A XXI. EGYETEMES ZSINAT Az Egyház közel kétezer éves történetében ez volt a XXI. egyetemes zsinat. Egybehívása meg­lepte a katolikus világot. Hozzászoktunk, hogy egyetemes zsinatot akkor hív össze a pápa, amikor tévtanok nyugtalanítják az Egyház életét. Ilyenkor megismétlődik az Apostolok Cselekedeteiben leírt eset. Az apostolok utódai, a püspökök összeülnek, hogy megvitassák a tévtanokat és kimondják fölöt­tük az ítéletet. A modern Egyházban tévtanokat nem tapasztalunk. A katolikus hittudományok olyan kidolgozott módszerekkel és fogalmakkal dolgoz­nak, melyek a tévtanokat szinte lehetetlenné teszik. XXIII. János pápa mégis úgy döntött, hogy össze­hívja a II. vatikáni zsinatot. Nem mondhatjuk, hogy régi tervét valósította meg. Hiszen még újonc volt a pápai trónon , amiként mondotta. Az Egyház helyzetét tanulmányozta, de még nem jutott el ad­dig, hogy mit kellene tenni az evangélium hirdeté­sének fellendítése érdekében. Váratlanul lepte meg a gondolat, hogy hívja össze a zsinatot. Ezért mondta többször is a pápa, hogy a zsinat össze­hívásának ötlete Istentől származik. Környezetét is meglepte, amikor először beszélt a zsinati tervről. A bíborosok is csodálkoztak. A szentéletű pápa azon­ban követte Isten akaratát. Előkészítette és egybe­hívta a zsinatot. A zsinat zárásakor arra gondol­tunk, mennyivel szegényebb lenne a katolikus Egy­ház, de a kereszténység és az egész emberiség is, ha János pápa nem hívja össze a kereszténység nagy­gyűlését. A MEGLEPETÉSEK SOROZATA Amióta a kereszténység darabokra szakadt, először fordult elő, hogy a II. vatikáni zsinatra min­den számottevő keresztény felekezet, egyházi kö­zösség elküldte megfigyelőit. A római Szent Péter templomban több mint kilencszáz millió keresztény hivatalos képviselői üléseztek három éven keresztül. János pápa a megnyitó ülésen bejelentette: a zsinat nem azért ült össze, hogy tévtanokat ítéljen el, ha­nem hogy előkésztse az Egyház belső megújulását és megvitassa, hogyan lehet közelebb vinni az evan­géliumot a modern emberhez. A zsinat célkitűzése ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A II. VATIKÁNI ZSINATRÓL Írta: F. K. tehát első­sorban lelkipásztori. Ezt az atyák öröm­mel üdvözölték. Valahányszor a szakbizottságok skolasztikus stílusban, elvont fogalmakkal, jogi for­mulákkal éltek a sémák megszövegezésénél, a zsi­nati atyák visszautasították a tervezeteket. Ragasz­kodtak hozzá, hogy a határozati javaslatokat a Szentírás szellemében, az ökumenikus szempontok figyelembevételével fogalmazzák meg. A keresz­tények közti jóviszony kiépítése annyira hatalmában tartotta a zsinatot, hogy a nem katolikus megfigye­lőket külön kérték, bármi kifogásuk van a határo­zati javaslatokat illetőleg, jelezzék Bea bíboros tit­kárságán. Ez meg is történt. A pápa búcsúbeszédé­ben külön megköszönte a nem katolikus megfigye­lők, képviselők közreműködését és jóakarata segít­ségét a határozati tervezetek megszövegezésében. A másik meglepetés a ktolikus világiak meg­hívása volt. Előbb csak férfiak, később nők is meg­jelentek a zsinaton. A pápa meghívásukkal azt akarta kiemelni, hogy a világi katolikusok is fele­lősek az evangéliumért, Isten országának terjesz­téséért. Tanácsaikat a szakbizottságok minden eset­ben igénybe vették, valahányszor olyan kérdések­ről volt szó, melyek elsősorban a világi híveket ér­dekelték. Indítványaik, javaslataik nagy segt­sé­get jelentettek az Egyház és a modern világ viszo­nyának kidolgozásában. A meglepetések közé kell sorolnunk, hogy a zsinat nem ítélte el a kommunizmust. Annak ellenére, hogy a zsinati atyák tekintélyes része le­­sürgette a kommunizmus elítélését, a többség ellene foglalt állást. Hangoztatta, hogy a zsinat maradjon meg lelkipásztori célkitűzése mellett. Az Egyház amúgy is többször elítélte a kommunizmust és ezen a magatartásán a jelenlegi zsinat sem változtat. Ha viszont a zsinat is megismétli az ítéletet, megne­hezíti az ateistákkal tervezett dialógust. Ez a ma­gyarázat nem elégítette ki az ellenzéket. Ez továbbra is hangoztatta: a zsinatnak örök szégyene marad, hogy a XX. század legsúlyosabb tévedését, a kom­munizmust sem ítélte el. Helyes volt-e kitérni az elítélés elől, erre a kérdésre majd az ateistákkal tervezett dialógus adja meg a választ. POZITÍV EREDMÉNYEK A zsinat kétségtelenül fordulatot jelent az Egy­ház életében. A nem katolikusok és a világ szemé­ben is megnőtt a pápaság tekintélye. A nem kato­likus megfigyelők éveken keresztül közvetlenül tapasztalták, hogy a pápa nem az könyörtelen dik­tátor az Egyházban, akinek évszázadokon keresztül (.(képzelték. A pápai primátus nem azt jelenti, hogy az Egyházban vak engedelmesség uralkodik, hogy nincs szabadság, nincs lehetőség a vitára. Minden­­ne .k az ellenkezőjét bizonyította a zsinat. Az Egyház alkotmányában előtérbe került a püspöki kollégium a pápa vezetésével. Az alkotmány hangsúlyozza, hogy a pápa jóllehet feje a püspöki kollégiumnak, é­e szervesen hozzátartozik, nem áll a kollégiumon kívül. Ennek következtében a püspököknek is részt kell venniök a világegyház ügyeinek intézésében. Megszületett a pápa mellett a püspöki szinódus, melynek tagjait részben a pápa, részben a püspöki konferenciák jelölik ki- Megreformálták a Szent Of­­iciumot. Az inkvizícióra emlékeztető pápai hivatal neve a jövőben Hittan Kongregáció lesz és ez a hivatal senkit sem ítélhet el többé, anélkül, hogy a vádlottnak meg ne adná a védekezési lehetőséget. A többi pápai hivatal reformja is útban van. Az Egyház központi hivatalai a püspökök kívánságára, ami a zsinati határozatban is kifejezést nyert, az Eg­yház összetételének megfelelően nemzetközi szí­nez­­tet ölt. A MIGRÁCIÓ ÉS A ZSINAT a latin rítussal egyenlő jogokat többi rítusok. Sőt az egy­ős egyházme­gyék püspökeinek előírja a zsinati határozat, hogy a területükön élő más szertartású katolikusokról is gondoskodniok kell. Saját ritusuk szerinti papokra kell bízniok lelkigondozásukat. Ha nagyobb szám­ban élnek más ritusú katolikusok valamely egyház­megye területén, a megyéspüspöknek püs­­öki hely­­nököt kell kineveznie számukra, aki adott esetben püspök is lehet. Megvan a lehetősége a magyar emigrációnak is arra, hogy külön püspöke esetleg több püspöke is legyen. (Folytatása a harmadik oldalon.) ÚJÉVI PÉLDA: PHILADELPHIA ERDÉLYÉRT Főtisztelendő Spaits György atya, a philadel­phiai Jézus Szent Szíve egyházközség plébánosa adománygyűjtő borítékkal a következő felhívást küldte szét a philadelphiai magyarokhoz: FELHÍVÁS minden magyarhoz Szeretettel várok minden magyart, katoli­kust és más felekezetekhez tartozókat, október 17-én 10 órakor kezdődő szentmisére, amit a szenvedő erdélyi magyarokért ajánlok föl. Azt hiszem nem kell részletesen elmonda­nom az erdélyiek szomorú sorsát, mindenki tud róla és beszél róla. Én is beszélgettem egy pár a hazájáért és a magyarságért aggódó magyar­ral. Mikor felvetődött a kérdés: mit tudnánk tenni és segíteni, fölajánlottam a szentmise­mondást. Ebből a beszélgetésből keletkezett ez a szép gondolat: gyűjtsünk pénzt és küldjük el az Erdélyi Bizottságnak, akik olyan szép mun­kát végeznek, hiszen nap-nap után szólalnak fel a képviselők erdélyi véreink érdekében. Eb­ben nagy érdeme van az Erdélyi Bizottságnak, ők értesítik az illetékes képviselőket és a befo­lyással bíró embereket az Erdélyben történő igazságtalanságokról. Azért választottuk ezt a módját a gyűjtésnek és ezért fordulok minden magyarhoz, mert ez az összmagyarság ügye. Így volt ez a történelem folyamán mindig, mikor az egész országot érintő veszedelem zúdult ránk. Nem volt valláskülönbség, nem volt tár­sadalmi különbség, ha segíteni kellet csak ma­gyarok voltak. Nem kérem, hogy egy bizonyos összeget ctáljanak fel. Ahogyan én tudom az én gondjaimat a magyar templom fenntartásával kapcsolatban, úgy tudja mindenki a magáét. Ezért úgy gondolom, nincs olyan kevés összeg ami ne segítené előbbre a Bizottság munkáját. 5 centért el tudnak küldeni egy levelet olyan képviselőnek, aki még nem foglalkozott az er­délyi kérdéssel és 15 centért el tudnak küldeni egy levelet Európa valamelyik kormányához, és így tovább. Hiszen olyan szép számban vannak magyarok Philadelphia és környékén, ha mind­egyik csak ennyit is ad azt hiszem szép összeget tudok átutalni a Bizottságnak. Anyagi erődhöz mértem és lelkiismeretedre hallgatva: Segítsd meg szenvedő erdélyi testvéreidet! Ha esetleg van ismerősöd aki nem kapott le­velet, ez azért van, mert nem tudtam a címét, tudasd vele a levél tartalmát. Ha akadályozva vagy abban, hogy a szentmisén résztvegy erre az ügyre szánt összeget később is elküldheted mivel ezután mindig, ha annyi pénz összejön, hogy fel tudom adni, elküldöm az Erdélyi Bi­zottság címére. Gyertek minnél többen kérni Istentől: IGAZSÁGOT ERDÉLYNEK! A gyűjtés befejezése után főtisztelendő Spaits György atya a philadelphiai Jézus Szent Szive egy­házközség plébánosa Dengl Miklós atyának, a Va­sárnap felelős szerkesztőjének 406 dollárról és 50 centről szóló csekket küldött, kérvén, hogy mint az Erdélyi Bizottság társelnöke adja át azt a Bi­zottságnak. Ez az újévi példa­­ Erdély védelmében. A Vasárnap tudósítója elmondja, hogyan történt: NÉGY-ÖT MAGYAR ÖSSZEHAJOL Az egész dolog úgy kezdődött, hogy ebéd volt a magyar templom javára és ott “esett szép szo­morú fejekkel, négy-öt magyar összehajolt”. Meg­tárgyalták az égető politikai kérdéseket, szétosz­tották a világot és újból össze­rakták. Boncolás alá vették a vezető politikusok munkáját és határozot­tan megállapították, hogy nem jól csinálják a dol­gukat. Szóval tipikus vasárnap délutáni magyar beszélgetés volt. Az erdélyi kérdés is sorra került és ennél a pontnál az egyik idősebb férfi elkesere­detten mondta: szégyen és gyalázat, mert az új­ságokban olvastam, hogy bizottság alakult itt is, ott is és ennek eredményeképpen már amerikai kép­viselők és szenátorok foglalkoznak az erdélyi ese­ményekkel, mi magyarok meg hallgatunk ebben a szép nevű városban. SPAITL ATYA KÖZÉNK JÖTT Miután leszedtük a keresztvizet a helybéli egyesületekről, arról kezdtünk beszélni, hogy vége­redményben mi se vagyunk jobbak, mert siránko­zunk, szidjuk a másikat és mi sem csinálunk semmit. Igaz, mi nem vagyunk egyesület és talán nincs is meg bennünk a kezdeményezéshez és ve­zetéshez szükséges tudás, de hát valakinek el kel­lene kezdeni, mivel az egyesületek úgy el vannak foglalva programjaikkal és egymás közötti civódá­­sukkal, nem érnek rá ezzel a kérdéssel foglalkozni. Itt tartottunk a beszélgetésben mikor Ft. Spaits atya közénk jött és ő is belekapcsolódott a beszélgetésbe. Javasolta, illetve felajánlotta, hogy mondjunk szent­misét Erdélyért. Ezzel elindult az események soro­zata. Ennek a gyűjtésnek az elkezdése és lefolyása alatt vettem észre és boldogan tudom mondani: bármilyen nehéz viszonyok és áldatlan körülmények között, ha a lelkipásztor szól a néphez megfelelő hangon, akkor a nép megmozdul és cselekszik. KI MIT TUD... Most pedig rátérek az események további is­mertetésére. Tehát ott az ebéd alatt elhatároztuk, hogy következő héten a plébános úrnál találkozunk a részletek megbeszélése végett. És az öt magyar újból összehajolt. Nem alakítottunk bizottságot nem választottunk tisztviselőket. Felajánlottuk azt, amit erőnkhöz mérten meg tudunk csinálni. Először úgy gondoltuk megtartjuk a szentmisét és utána két cserkész vagy két magyar fiú és lány a templom bejáratánál áll és gyűjt. Spaits atya egy jobb ötletet (Folytatása a második oldalon.). | A krisztusi lélek és a magyar szellem *­i szolgálatában­­ áldásos és kegyelemteljes i­s újévi ünnepeket kiván f. . minden előfizetőjének, olvasójának, munkatársának, (. hirdetőjének és barátjának a Rádió-üzenet Magyarországra írta és elmondta: MSGR. SZABÓ JÁNOS, lUlamrai» Ti­ffAlíl­iC TifffJS pitinké Kedves Magyar Testvéreim! TENGEREK VÉGTELENSÉGE, VILÁGRÉ­SZEK MESSZESÉGE választ el tőletek, s ma mégis olyan nagyon közel érezzük magunkat hozzátok, köze­lebb, mint máskor. Az emberré testesült isteni szere­tetnek ünnepén, szent karácsony napján jobban érez­zük, hogy mennyire egyek vagyunk veletek, egyek a közös vér lüktetésében, egyek a közös magyar múlt bánatában és dicsőségében, egyek annak a magyar földnek a szeretetében, amelynek mostani urai min­dent megtesznek, hog ne lehessünk egyek a jelen anyagi, szellemi, erkölcsi javainak leírásában és élve­­zésében is. MEGENGEDIK HOGY KARÁCSONYFÁT ÁLLÍTSATOK, de alóla eltüntetik a jászolt és belőle eltagadják a kis Jézust. Nekik a karácsony csak a naiv múltból visszajáró legenda, amivel el lehet kápráztatni a hiszékeny kedélyeket. Nekünk és nektek a kará­csony a legelevenebb valóság: az isteni gyermek Szűzanya ölén elhozta az égből, amire az ember min­dig vágyott, de amit magától soha megtalálni nem tudott: szabadságot a szolgaság helyett. Istenben egyesült mélységes emberi testvériséget az osztályharc helyett, békét, de nem olyat, amit csak szólamokkal hirdetnek, és amelyből valóság soha nem lesz, hanem az Istennel és embertársaival megbékélt szív tiszta derűjét a lelkekbe, az otthonokba, az egész széles világnak. A BETHLEHEMI CSILLAG EGY UJ VILÁG­RA VETI FÉNYÉT, amit a kis Jézus hozott közénk, az angyalok éneke ennek az uj világnak születését zengi és aki az uj világ megvalósulásának útjába mer állni, aki a kis Jézust az emberek szivéből, emlékezeté­ből, életéből ki szeretné semmizni, az nem karácsonyt ünnepeltet, hanem hamis eszmékkel hamis utakra akar vinni benneteket, ahol sem földi boldogság sem égi üdvösség nem fakad, ahol az ember újra visszazuhan­na a Krisztus előtti idők vigasztalan remé­nytelensé­­gébe, a célját nem lelő élet kínzó bizonytalanságába, ahol az ember elfelejt szeretni, és újra megtanul gyű­lölni és a nagyhangon meghirdetett világfelszabadító testvériség helyett olyan szolgaságot kényszerít reá­­tok, aminél csak a pokol lehet rosszabb. MI TUDJUK, HOGY MIT SZENVEDTEK, mi tudjuk hogy mit éreztek ilyenkor, amikor az Isten­gyermek születését ünneplitek. Nekünk nem esik jól a falat a dúsan terített ünnepi asztalnál, ha rátok gon­dolunk, mi nem tudunk igazán örülni a gazdag kará­csonyi ajándékoknak, ha Ti juttok az eszünkbe, a mi szívünket — hadd valljuk meg — nem tölti el kará­csonyi béke, ha elnyomóitokra gondolunk, akik annyi mindentől fosztanak meg benneteket. MINT AHOGY TI NEM FELEJTETEK MINKET, úgy mi sem felejtünk el titeket és ma a kis Jézus jászola előtt újból ígérjük, hogy megtesszük ér­tetek, amit ti magatokért tenni nem tudtok: a szabad világ minden eszközével azon fogunk dolgozni, hogy végre Ti is részesévé legyetek annak a szabadságnak, amit a betlehemi kis Jézus hozott le erre a földre. Meghalt Badalik Bertalan veszprémi püspök Október 10-én meghalt Badalik Bertalan veszprémi püspök Budapesten életének 75., papságának 51. és püspökségének 16. évében. December 10-én 1890-ben Hódmezővásárhelyen szü­letett iparos családból. Domonkos szerzetes lett s megszerve­zője volt az országos Rózsafüzér Társulatnak s elnöke a Credo Egyesületnek. A pápa 1949 júliusában kinevezte veszprémi püspökké. Alig foglalta el püspökségét, a kommunisták letar­tóztatták és Hejcére internálták. Legújabban megbetegedett, Budapestre szállították, ahol egy kórházban meghalt. Október 15-én, pénteken délelőtt temették el szülőváro­sában, Hódmezőv­árhelyen. Az ünnepélyes gyászmisén meg­mentek Shvoy Lajos székesfehérvári püspök, pápai trónálló Szabó Imre püspök, Kisberk Imre székesfehérvári segédpüspök, Endrey Mihály püspök, Legányi Norbert pannonhalmi főapát Schwarz-Eggenhoffer esztergomi apostoli kormányzó és az or­szág egész területéről összesereglett papság és hívek nagy tömege. A mise alatt Sebestyén József veszprémi helynök szent­beszédben búcsúzott el Badalik Bertalan püspöktől. A hármas főpapi feloldozást Shvoy Lajos, Endrey Mihály, Szabó Imre adták meg. Badalik Bertalan püspök holttestét a családi sír­boltban szülei mellé helyezték el. A temetésen jelen volt püspökök azok voltak, akiktől a kormány megtagadta az engedélyt, hogy a zsinatra utazzanak. Egyetlen békepap sem jelent meg a temetésen. Nem mer­tek elmenni rá. Féltek elmenni annak a püspöknek a temeté­sére, akit a kommunisták eltiltottak püspöki működésétől és Hejcére internálták. Ehelyett ugyanazon időben részt vettek egy békekonfe­rencián. Beresztóczy Miklós, kiközösített pap, a városligeti Gundel étteremben megvendégelt egy cseh papi küldöttséget. (Magyar Hírek, Göteborg)

Next