Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1968 (75. évfolyam, 14. szám)
1968-04-07 / 14. szám
Amerika egyetlen katolikus Catholic Hungarians’ Sunday magyar lapja rr-t■■.■.■tzv .. "" . -------- --- -------................. 1968. — VOL. 75. ÉVF. APR. 7. - VASÁRNAP - 14. SZ. Egyes szóm óra: 20 cent KIADÓHIVATAL: — EDITORIAL OFFICE: Price of one copy: 20 cent 517 South Belle Vista Ave., Youngstown, Ohio - 44509. USA. — Telefon 799-1888 The only Catholic Hungarian Newspaper in the United States Impersonal: ★ AZ EGYIK AMERIKAI LAP KARIKATURISTÁJA találó kis jelenetben sűrítette össze azt a kérdést, amely ma az elnökválasztásra készülő amerikai szavazókat foglalkoztatja. A karikatúrán látható, amint McCarthy szenátor, a galamb, viszszaérkezik és csőrében zöld levelű olajfa-ágat hozván jelenti Kennedy Noénak, hogy a Johnson-árviz már eltakarodóban van és a bárkából már ki lehet a földre szállni „Ekkor megérte Kennedy Noé, hogy a Johnson-vizek megszűntek a földön ...” Akik Johnson elnök gyakorlati politikában tanult fogásait ismerik, ellenkező véleményen vannak. Nem hiszik el, hogy McCarthy Robert Kennedy szenátor ujját egyengette, amikor példátlanul korán és egyedül elindult ellenzéki jelöltként az előválasztásokon, hogy megszerezze azoknak a demokrata delegációknak a szavazatait, amelyek elégedetlenek Johnson elnökkel. A washingtoni és johnsoni trükkök ismerői, ellenkezőleg, úgy gondolják, hogy a minnesotai szenátor, Eugene McCarthy akiről úgy tudják, hogy Johnson egyik legjobb barátja és akiről az a hír járta, hogy Johnson jobban szerette volna alelnökének, mint Humphrey szenátort, tulajdonképpen Johnson érdekében indult elsőnek a mezőnyben. ★ EZ A CINIKUS SPEKULÁCIÓ abból indult ki, hogy McCarthy tulajdonképpen nem esélyes jelölt. A háborúellenes program, amit hirdet, melléje állíthatja az amerikai fiatalság egy részét és azokat az idősebbeket, akik úgy érzik, hogy a vietnami háború erkölcstelen. (Hiszen a kommunista veszély valódi központjával nem mernek szembe nézni, sőt azzal üzletelnek). Azonban McCarthy szenátor sem olyan szervezettel, mint az elnök, akinek kezében van a demokrata párt hivatalos organizációja, sem olyan szervezettel, mint Robert Kennedy, aki kezében tartja bátyjának, John F. Kennedynek a megválasztását kivivő szervezetet, nem rendelkezik. McCarthynak pénze sincs, mint Johnson elnöknek vagy a Kennedy családnak. Ha pedig egyik sincsen, hogyan akar győzni ebben a választási hadjáratban, amelyről David Lawrence, a szókimondóan egyenes amerikai közíró állapította meg: „Amerika politikai rendszerében komoly gyengeségek találhatók. A közhivatalokra pályázó jelölteknek a választási költségeinek fedezésére nagyösszegű pénzeket kell előteremteni... A beszédek közül sok bér-srók műve és a politikai helyzetet a vezérkar tagjai értékelik ki, nem a jelölt. .. ” És ez is „csak” pénzkérdés. Ilyen versenyben a volt college-tanár nem esélyes versenytárs. És hát így ő maga nem számíthat arra, hogy győzni fog a másik kettőnek ebben a versenyében a jelölő konvención , de igen hasznos lehet indulása a két jelölt közül valamelyiknek. Igen, Kennedy esetében lehetett volna az a szerepe, hogy kikémleli a talajt, vájjon az árvíz lehúzódott-e és ki lehet-e szállni Noé bárkájából? De még hasznosabb lehet korai indulása Johnson elnöknek, aki pontosan és jól tudhatta, hogy a vietnami háború, az arany válság, a belső ellentétek napjaiban bizonyosan kap demokrata ellenjelöltet. De ha az ellenzéki hangulatot jóelőre egy megbízható barátja vonja magára, akkor az, aki később belép a versenyben és valóban meg akarja verni a konvención, az elégedetlen demokrata delegátusoknak már csak hányadát kaphatja meg. Azok, akik erre gyanakszanak, arra utalnak, hogyha három versenyző fut egy versenypályán, akkor ha kettő egyetért, az aki nem akar, vagy nem tud győzni, ahhoz elég erős lehet, hogy a másik esélyest, aki nem barátja, lekeresztezze, leblokkolja, hogy a barátja bizonyosan győzhessen. Azt mondják, hamisítatlan Johnson trükk lenne. És mivel McCarthy egyik beszédében azzal támadta meg Kennedy szenátort, hogy örökösödési jogon akar beülni a Fehér Házba, a jelen körülmények között inkább ezt a magyarázatot tekintik valószínűnek. Ez a támadás ugyanis nemcsak a Kennedy tábort, hanem magát a Kennedy családot is igen érzékeny pontján érte. Ezt már nem lehet műfogisnak tartani. ★ A MÁSIK PÁRTBAN, a republikánus pártban eddig úgy látszik, hogy a newyorki liberálisok legtüzesebb unszolásának is ellentáll Rockefeller kormányzó. Az egyetlen lehetőség, amivel rá lehetne venni arra, hogy induljon a választásokon, az lenne, ha a republikánus párt konvenciója mint elnökjelöltet meghívná — anélkül, hogy előválasztásokon részt venne. Ez azonban, tekintve azt, hogy Goldwater erők igen mélyen beágyazták magukat a republikánus delegációkba, nem valószínű, hogy be fog következni. És mivel Nixont támogatja a párt 1964-es elnökjelöltje, Goldwater, ennek következtében Nixon kapja meg a párt konzervatívjainak támogatását, ami főként a délen igen jelentős, de megkapja a hivatalos pártszervezet támogatását országszerte is, hiszen a párt vezetői nem feledték el, hogy Nixont aránylag csak kis többséggel tudta John F. Kennedy megverni, így hát ma úgy veszik, hogy ha valami egészen váratlan esemény és egészen erős fordulat nem következik be, Nixon megkapja a republikánus párttól a jelölést a konvención és a választáson szembeszállhat a demokrata jelölttel és pedig nem rossz kilátások mellett. ★ AZ ELNÖKVÁLASZTÁS KÖZÉPPONTJÁBAN a vietnami háború kérdése áll, akár elmondják ,ezt a jelöltek, akár nem. Azonban a jelöltek egyike sem jutott még el az őszinte beszédig. Sem az elnök, aki újabban harcias, kommunista ellenes pózban beszél, sem Nixon, aki szereti felemlegetni, hogyan vitatkozott Kruscsevvel a Szovjetunióban, h . Carthy a békegalamb, sem Kennedy nem jó..Kiomlani, hogy a kommunizmussal nem lehet Vietnamban szembeszállni és egy olyan futballpálya háborút folytatni, ahol a két szemben álló fél (Folytatása a hatodik oldalon) AZ ELNÖKVÁLASZTÁS ÉS AZ EURÓPAI MÁRCIUS MAGYARORSZÁGON: A LÉLEK GYŐZ KÖZÉP - EURÓPÁBAN Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök végrendelete A január 21-én elhunyt főpásztor két végrendeletet hagyott hátra. Az egyiket papjaihoz, a másikat a hívekhez intézte. Mindkettő arról tanúskodik, hogy Shvoy Lajos püspök papjainak és híveinek egyaránt atyja maradt a nehéz időkben. Szerette papjait és híveit. Épült papjai és hívei áldozatkészségén és megköszöni nekik, hogy a nehéz időkben nemcsak anyagilag, hanem lelkiekben is segítettek felépíteni az egyházmegyét. „Tartsátok életetek legnagyobb kincsének, hogy katolikusok vagytok.” A REGNUM MARIANUMRÓL „Mindenekelőtt hálát adok a jó Istennek”, írja végrendelete elején a székesfehérvári püspök, „hogy szent kegyelmével a Katolikus Anyaszentegyházba meghívott, áldott jó szüleim gondjára bízott, akik nagy szeretettel és sok áldozattal istenfélelemre, kötelességtudásra és becsületességre neveltek.” A főpásztor a továbbiak során kedves szavakkal emlékezik meg gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspökről és Prohászka Ottokár székesfehérvári főpásztorról, akik nevelői voltak. „Különös hálával köszönöm meg a jó Istennek — folytatja, — hogy mindjárt fölszentelésem után a Regnum Marianumba vezetett, ahol lelkes, alázatos, kiváló papok környezetében papi hivatásom elmélyült, s ahol közel három évtizeden át életemet a drága magyar ifjúság vallásos nevelésének szentelhettem.” Ez a Regnum Marianum jelentette Magyarországon a katolikus megújhodás egyik központját. Kongregációi, cserkészcsapatai, hittanárai a két világháború között újjáéledő magyar katolicizmus friss levegőjét árasztották szét az országban. A kommunisták első romboló cselekedetei közé tartozott a Regnum Marianum templom lebontása és az ifjúsági központ államosítása. De ezzel a Regnumot nem sikerült kiirtaniok a lelkekből. Szinte minden papi perben a vádlottak padjára ültetik a Regnum atyáinak néhány képviselőjét, de főleg a központ szellemét. Shvoy püspök sohsem csinált titkot belőle, hogy élete végéig regnumistának tartotta magát. A Regnumban elsajátított építő szellemben látott hozzá a kommunizmus első éveiben egyházmegyéje újjáépítéséhez. AZ ÉLŐ-ELEVEN EGYHÁZKÖZSÉGEK ELLENÁLLTAK „Egyházmegyénket viselte meg hazánkban legjobban a front. Templomaink nagy része súlyosan megsérült, vagy elpusztult. Hogy ezt a szörnyű csapást oly gyorsan kihevertük és újjáépítettük egyházmegyénket, azt a már régóta elevenen megszervezett egyházközségek lelkes munkájának köszönjük”. Ez a munka foglalta le az elhunyt főpásztor idejének és erejének nagy részét. A kommunisták mindent elkövettek, hogy munkájában megakadályozzák. A békepapok vezetői hosszú éveken keresztül ostromolták állami támogatással az egyházmegyét, de nem tudták megvetni a lábukat. Az egyházmegye papjai püspökük példáját követve nem a meddő politizálásra, hanem a lelkipásztorkodásra fordították erőiket. NEM MARADT PUSZTA IGEHIRDETÉS NÉLKÜL „Szorgalmasan látogattam a pusztákat”, írja a püspök végrendeletében, „a filiákat és épültem ottani híveim buzgóságán, hithűségén. Csak meghatva tudok a ti áldozatos munkátokra gondolni , milyen nehéz körülmények között két-három szentmisét mondtatok, jártátok a puszták és filiák feneketlen sarát és tengernyi porát. Boldog vagyok, hogy egyházmegyénk legtöbb pusztáján és filiáján nemcsak hirdettétek az evangéliumot, de egymás után alapítottátok az új lelkészségeket, építettétek nagy anyagi erőlködéssel és csodálatos lelkesedéssel a filiák templomait, kápolnáit, oltárfülkéit, plébániáit .. . Szeressétek egymást és támogassátok az új lelkészségeket és legyen gondotok rá, hogy mindegyik plébánia lehessen.” A halálra készülő főpásztor arra kéri papjait, hogy legyenek híveik hűséges pásztorai és mélyítsék el hitüket, ápolják az Oltáriszentség iránti szeretetüket. A KATOLIKUS ÉLETMÓD HITVALLÁS A hívekhez szóló végrendeletében arra kéri őket, hogy katolikus hitüket tartsák életük legnagyobb kincsének. „Számotokra az Egyház a ti plébániátok és egyházközségetek, a ti templomotokká ti lelkiatyátok. Szeressétek templomotokat, legyen az lelketek meleg, édes otthona. Legyetek lelkiatyátok hűséges, odaadó hivei, s kapcsolódjatok bele lelkesen az egyházközség életébe, munkájába. Nem elég, ha hivő ember vagy, s magadban akár naponként is imádkozol. Katolikus életed hitvallás, ha vasárnap részt veszel a szentmise áldozat bemutatásán, lehetőleg plébániatemplomodban és magad és családod áldozatosan kiveszi részét az egyházközség munkájában, életében.” CSAK A JÓ PÁSZTOR HALÁLA UTÁN TÁMADTÁK MEG A NYÁJAT Shvoy püspök végrendeletének idézett szakaszai arról tanúskodnak, hogy főpásztori hivatásának élt. Ezért volt elviselhetetlen szálka az állam szemében. A kommunista vezetők nem egyszer hangoztatták: magas korának köszönheti, hogy nem bánnak el vele. Ahol lehetett azonban, kellemetlenkedtek neki. De elhurcolni nem merték, mert attól tartottak, hogy halálát okozhatják és világbotrány lesz belőle. Halála után azonban gondoskodtak róla, hogy közismert békepap kerüljön az egyházmegye élére Potyondi Imre személyében. ÁLLAMTITKÁR LETT AZ EGYHÁZÜGYI HIVATAL ELNÖKÉBŐL Az állami egyházüldöző hivatal vezetőjét, Prantner Józsefet államtitkárrá nevezték ki és egyben meghatározták jogkörét is. Eszerint Prántner a jövőben „kötelező rendelkezéseket bocsáthat ki tevékenységi területén.” Eddig csak végrehajtó szerv volt. A jövőben rendeleteket adhat ki a püspököknek. Egy lépéssel újra közelebb jutottak a sztálinizmushoz Magyarországon. Prantner közismerten képzetlen, de annál veszélyesebb a helyettese, Miklós Imre, aki a sztálinizmus sötét korszakának egyik legdurvább képviselője. A hivatal élén az elnökök változtak, de helyettesük, Miklós Imre mindig maradt. Faragatlan, durva modora országszerte ismert. Ritkán beszél, de annál kellemetlenebb. Szavajárása: „Ha nem paríroznak, elbánunk velük!” — már az egyháziakkal. Nem kétséges, hogy a Prantnernek adott hatalommal ki fog a jövőben élni! CSEHSZLOVÁKIÁBAN: SZABADSÁGOT AZ EGYHÁZNAK Berán bíboros és a többi erőszakkal eltávolított püspök, pap, szerzetes és világi katolikus vezető (Folytatása a második oldalon.) Végvári Vazul atya imájával kezdődött az Egyesült Államok Képviselőházának március 14-i ülése Március 14-én az 1848-as magyar szabadságharc kitörésének 120. évfordulója akalmából Végvári Vazul atya a Magyar Szabadságharcos Szövetség volt elnöke, (jelenleg a Szabadságharcos Szövetség Politikai Bizottságának tagja és a newbrunswicki szervezet elnöke), az 1956-os szabadságharc és forradalom kiemelkedő alakja mondott imát az Egyesült Államok képviselőházában. Végvári atyát, — akit Horton képviselő ajánlatára Rév. Dr. Edward G. Latch a képviselőház lelkésze hívott meg, erre az alkalomra, ezen a napon, mint a képviselőház lelkészét, (Chaplain of the day for the House of Representatives) különös jogok és kiváltságok illették meg. Az alkalom adta lehetőségeket kihasználva a budai vár körüli harcok vezére Gereben Istvánnal a Magyar Szabadságharcos Szövetség washingtoni elnökével együtt a Szabadságharcos Szövetség képviseletében megbeszélést folytatott John McCormackkal a Ház elnökével, Derwinski képviselővel a Committee on Armed Services elnökével, Horton és Patten képviselőkkel. A meghitt légkörben lezajlott megbeszélések során a Magyar Szabadságharcos Szövetség képviselői párhuzamot vontak 48 és 56 forradalma között, rámutattak a lengyel és magyar történelmi események összefüggéseire a két nép közös szabadságvágyára. Felhívták a jelenleg Lengyelországban zajló diáktüntetésekre a figyelmet, annak okára, jelentőségére és tanulságára. A megbeszélések a Magyar Szabadságharcos Szövetség munkásságának, problémáinak, eredményeinek és céljainak ismertetésével értek véget. Az érdeklődő törvényhozók mindegyike további támogatásáról biztosította a Magyar Szabadságharcos Szövetséget és ezen keresztül az amerikai magyarságot.. Végvári atya és Gereben István ezután a Szabadságharcos Szövetség tiszteletbeli tagjaival, Doug Baldwinnal — aki mint amerikai tengerészgyalogos elsőnek jelentkezett az 56-os forradalom megsegítésére, William Harrison képviselő irodájának vezetőjével és David Lovenheimmel, Horton képviselő titkárával hosszasan tárgyalt a jelenlegi nemzetközi és magyarországi helyzetről, a Szabadsáharcos Szövetség praktikus feladatairól és az elkövetkező hónapok tennivalóinak taktikai kivitelezéséről. Végvári Vazul a nap hátralevő részét a képviselőház üléstermében, mint a nap kongresszusi lelkésze töltötte el s rövid beszélgetések során számtalan törvényhozóval ismertette a nap jelentőségét magyar szempontból, történelmi tanulságait, felhíva a figyelmet a ma Magyarországára, annak szolgasorsot szenvedő népére és kérte a képviselőket, hogy a Magyar Szabadságharcos Szövetség célkitűzéseinek valóraváltásához nyújtsanak segítséget és támogatást. (M.SZ.T.I.) Miért kell szenvedni? Írta: Jaszovszky József. JÉZUS SZENVEDÉSE ELŐTT többször beszélt arról, hogy minden benne hívő embernek is majd sokat kell szenvednie. „E világon szorongatástok leszen...”, mondotta. A SZENVEDÉS NAGY TITOK. Nagy misztérium, miként Szent Ágoston is megvallotta. Nem tudjuk megmagyarázni értelmét éppen akkor, amikor szenvednünk kell. Okozóját, a bűnt sem értjük. De egyiket sem tagadhatjuk le. Ez a mi modern korunk megpróbálja, és elsiklik a probléma fölött. Orvos tudományával megbénítja magát a szenvedést, a bűnt s lényegét átértékeli. Nincs bűn, csak kellemetlen dolgok vannak. Ezt állítja. De az emberi élet alkonyán a lelki szenvedések a legégetőbben mégis kínozzák. S kiújulnak a testi szenvedések is. Rémséges szorongatás vonul át az egész életen át. Tudás, vagyon, siker, hatalom, hírnév nem tudja legyőzni, de még enyhíteni sem. Csupán ideig-óráig ... A SZENVEDÉS MEGOLDÁSÁT, elviselésének lehetőségét csak az örök élet perspektívájában lehet keresni és megtalálni. Anélkül a lélek halálig szomorú marad. Nincs nagyobb tragédia az életben, mint a halálig szomorú lélek. Egész öntudatos lelki világa összeomlik. Elhagyja reménye, ereje, életkedve. Egy hitves hűtlenségének a tudata. A gyermek hálátlansága, a jóbarát árulása. Mind megannyi sok csalódás gyöngíti érzéseit, idegeit, egészségét. A bűntudat aztán betetőzi a mások okozta lélek-összeomlást. Mint pusztító úr elönti a lelket a szomorúság. Honnan vegye az erőt a leküzdésére? PÁRATLAN ÉS VIGASZTALÓ MEGVILÁGÍTÁST, értelmet kap a szenvedés, a szomorúság, a szorongatás, ha a lélek tud hinni. Tud a végtelenbe nézni. Tudja a szomorú lélekbe bekapcsolni az isteni Gondviselés e világra való kihatásait. Az erő az Istentől való és a keresztény kinyilatkoztatás világánál a szenvedő, majd győzedelmes Krisztustól. Ha hiszek Istenben, ha hiszek a megváltásban, ha hiszek a lélek halhatatlanságában, ha hiszek az örök boldogságban, az elernyedést erő váltja fel, a szomorúságot öröm követi. Nagy lélekátalakulás jár a szenvedések hősi vállalásával és elviselésével. El tudom viselni magát a szenvedést is, abban valóban megváltást érzek. ENNEK A LÉLEKÁTALAKULÁSNAK világjelentőségű fázisai vannak. Bekövetkezik először is a legéletbevágóbb érzésváltozás. A lelket utálat és undor taszítja a bűntől, a könnyelmű világtól, az alávaló érzésektől. A bűnt bűnnek érzi. Rémülve érzi annak terhét, nyomását. Hiába kínál az élevett bűvös itallal, mámora többé nem tud hódítani. Szentség ,tisztaság ragyogtatja fényeit és attól lesz derűs, illatos lelki világa. Szive hevesen dobog. De többé már nem a világ piszkos szennyözönében, hanem a kegyelem tavaszi friss fugalmától. Többé már „nem megkötözött rab patkányok és százlábúak és élősdiek közé dobva”, hanem szárnyaló sas a végtelen szentség és a tiszta lelkek világa felé. Többé nem lesz szószólója az ideálok, az eszmények lerombolásának, hanem prófétája akkor is, ha százezrek képtelenek azokat megvalósítani önmagukban és a világban; ha ifjaink és leányaink elvesznek a rossz irányt mutató nemi felfogás útvesztőiben, ha a divat a nőt úgy állítja ki a világ szemei elé, hogy ingerelje az ösztönöket. A természetes és egészséges felfogás szemében mindez nevetséges s groteszk tűzijáték, mely megégeti a testet és összezsugorítja a csontvázat. Mi lesz az emberből? Meghal bálványaival együtt. De él az eszményi lélek! Felkiált: „A mélységből kiáltok Hozzád, Uram, Istenem! Hallgasd meg szómat és irgalmazz nekem!” MÉLY HITTEL ÉS HÁLÁVAL az Üdvözítő nagy szenvedései iránt a szorongatott lélek ezután megtanul imádkozni. (Folytatása a második oldalon.)