Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1973 (80. évfolyam, 1-50. szám)
1973-04-08 / 14. szám
8. oldal (Ez év január elsején múlt 150 éve annak, hogy a nagy magyar költő, Petőfi Sándor megszületett.) Petőfi Sándor szülőháza Petőfi Sándor szülőháza Kiskőrösön a korabeli, hivatalos anyakönyv szerint „zsellér állományú ház volt, udvarral, 130 négyszögöl területtel”. Kósa Csaba volt az első magyar újságíró, aki a kiskőrösi házról riportot írt. Kósa, a szabad, magyar sajtó első látogatója a Budapesten megjelenő Fővárosi Lapok kiküldött munkatársa volt, aki 101 évvel ezelőtt, tehát 1872- ben és kerek 23 esztendővel a költő halála után utazott Kiskőrösre felidézni — a születést. A korabeli riporter többek között, így írja le, hogy milyennek találja és mit talál Petőfi szülőházában. „Szomorú látvány! A padlásnyílásból csepübéklyó csüng alá, annak jeléül, hogy mostani tulajdonosa (Martinovics Pál) kötélverő. Amint első tekintetre látszik, évtizedek óta alig történt valami lényeges változás a házon ... Belépve az udvarba a kis kert, egy különálló pincegábor vonta magára a figyelmet. Úgy mondják, hogy a pincében játszott sokszor bújósdit a kis «Sándor gyerek». A ház maga összesen két szobából s egy konyhából áll. Mennyire tartja ezt a házat? — kérdem a tulajdonostól oly hangon, mintha pénz lett volna a zsebemben. Csak megmérhet nyolc-kilencszáz forintot — nyerem válaszul. Fogja-e még láthatni a jövő évtized ezt a házat a maga eredeti alakjában? Nem tudom. Rajtunk áll, hogy láthassa ... ” Pontosan száz évvel ezelőtt, 1873 tavaszán Pest vármegye közgyűlése — vételi szándékkal — bizottságot küld Kiskörösre. „Az épület maga, mely 130 négyszögölnyi területet foglal el, elég tiszta állapotban van” — teszi meg írásban jelentését a kiküldött bizottság, „de meglehetősen sok javítást igényelne. Az épület fala sár, alul kevés terméskő, a teteje nád. A falrész, valamint a gerendák jól fenntartott állapotban vannak, de a nádtető kissé rozzant.” Hét évvel később, 93 évvel ezelőtt, „nyolcszáz osztrák forint értékű vételárért" végül is az ÍRÓK és MŰVÉSZEK TÁRSASÁGA vásárolta meg Petőfi Sándor szülőházát. Az ünnepélyes átvételen Jókai Mór beszélt; ekkor készítette ceruzarajzát, amely megőrizte a ház egykorú képét. Egy évszázada tehát annak, hogy aki, magyar ember, a kiskőrösi szülőházba belépett és belép, azt emberi áhítat fogja el. Petőfi szülőháza előtt pedig mindennél mélyebb a főhajtás. Mikor a szabadságszerető magyar belép ebbe a nádfedeles kiskőrösi épületbe, s megáll a barnás-szürke bükkfa ágy előtt, úgy érzi, hogy itt nemcsak Petőfi születik meg újra és újra, hanem az is, aki ide belép. (Dámik) A "Russky Golos" orosz vörösujság házából indulnak propaganda körútra Petőfit ünneplő hazai művészküldöttek (Folytatás az első oldalról) A nagyarányú művész-invázió egybeesik egy másik, szintén hat tagú küldöttség Washingtonban kilincselésével. Az utóbbi delegáció a Kádár kormány magasrangú kabinettagjaiból, mint Vályi Péter helyettes miniszterelnök, Nagy János h. külügyminiszter, Szalay Béla h. külkereskedelmi miniszter, Fekete János, a Nemzeti Bank h. elnöke és két beosztott titkárból, illetőleg tolmácsból áll. Ezek a szentkorona kiadásától kezdve dollárkölcsönökig 10 napon át tárgyaltak a State Departmentben. A Petőfi ünnepségeken való fellépésre kiérkező hazai művészek nem kimondottan szekértolói a kommunista pártnak, bár mint az állami operaház és színházak szerződéses tagjai, egyenesen megélhetésük, mindennapi kenyerük függ attól, hogy mennyiben vetik alá magukat az uralkodó rendszer kényekedvének. Valamennyien kitűnő erők lehetnek, hiszen vezető pódiumokon lépnek fel és nagyszerű magyar színi- vagy zenei főiskolák végzettjei. Az sem kétséges, hogy olyanokat enged csak ki a kommunista párt, akik nem fognak disszidálni, hanem alkalmazkodóak... A kivándorolt magyarság eddig is bizonyos tartózkodással fogadta a hazulról hivatalosan kiküldött művészeket, előadókat. Még akkor is, ha itteni szereplésüket nem kommunisták, hanem jóakaratú műpártolók készítették elő. Olyan hírek is keltek szárnyra, miszerint újabban nagyon is vigyáznak arra, hogy a pártkapcsolatokkal rendelkezőket ne küldjék ugyanannak a közönségnek a nyakára , amelynek dollárjait kívánják meghódítani. Éppen ezért bombaszerűen hatott, hogy az „Országos Petőfi Bizottság” rendezésében megannyi magyarlakta amerikai városban fellépni szándékozó hat hazai énekes és színművész egyenesen kommunista, sőt orosz égisz alatt fog szerepelni. Az évtizedek óta a ‘ RUSSKY GOLDS” nyomdájában előállított és ily módon szovjet szubvencióval megjelenő „AMERIKAI MAGYAR SZÓ” a meghívók szétküldője — ami már egymagában elegendő arra, hogy ez a Sztálint, Rákosit dicsőítő sajtótermék megkapja honfitársaink válaszát: tartsuk magunkat ezektől távol! KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA 1973. április 8. Nem mi mondjuk — ők maguk írják . . . A "tulajdonosi érzést pótolni aligha lehetséges" NEMZEDÉKVÁLTÁS címen a Magyar Nemzetben (1973. február 7) Nánási László foglalkozik a kolhozgazdálkodásban mutatkozó katasztrófa előjeleivel: „A nemzedékváltás okozta gondok közé tartozik, hogy magatartás és szemléletbeli különbség van az idősebb és fiatalabb termelőszövetkezeti tagok között. A fiatalok — tegyük hozzá: jogosan — jóval igényesebbek az idősebbeknél, s legtöbb fiatal tag a termelőszövetkezetet csupán munkahelynek, saját magát csak munkavállalónak tekinti . .. Termelőszövetkezeteinkben a nemzedékváltás gondjai nem kizárólagosan érzelmi okokból erednek. A más jellegű okok leküzdése sem egyszerű feladat. Az érzelmi okok azonban a legfontosabbak közé tartoznak, s szerepük még jó ideig megmarad. Annak a bizonyos tulajdonosi érzésnek a mezőgazdasági termelésben, a termelőszövetkezetek gazdálkodásának eredményességében még éveken át meg lesz a húzóereje. Pótolni ezt az erőt teljesen, aligha lehetséges.” Dehát — ha mégis kell a föld megműveléséhez a tulajdonosi érzés — miért verték ki belőle a földbirtok-reformmal megjutalmazott magyar gazdát? Még utóbb bevallják, hogy a kolhozosítás hiba volt és a magyar földet vissza kell adni a magyar embernek, hogy tulajdonának érezze és így művelje... Kommunista hiba, hiábavalóság: mire volt jó a kegyetlenkedés? A korrupt párt Az „ÚJ ÍRÁS” ezévi, februári számában írja meg Mesterházi Lajos, hogy milyen hívei a magyarok a diktatúra állami rendjének. Egy svéd kommunistát idéz a cikkben, aki gyakran megfordul Magyarországon. A svéd kommunista tanúság szerint ennyire tisztelik Kádár János rendszerét a magyarok, még a párttagok is. „Egy Magyarországon gyakran megfordult svéd nő mondta a következőket: «Furcsa emberek maguk, magyarok. Látja, kérem, én a hazámban ellenzéki vagyok, vörösnek számítok, ellene vagyok a királyságnak, a tőkés gazdálkodásnak, az egész társadalmi berendezkedésnek. Azon dolgozom, hogy az forradalmi úton megváltozzék. Viszont mint állampolgár, tisztibben tartom az ország törvényeit. Eszembe sem jutna például, hogy amikor innen hazamegyek, és a vámtisztviselő megkérdezi tőlem, mit hoztam magammal, akár egy üveg pálinkát, akár egy csomag cigarettát, bármit letagadjak. Ahogy az sem jutna eszembe, hogy a jövedelmemből az adóhivatalban egy koronát letagadjak. Ezzel szemben mit tapasztalok maguknál? Itt mindenki lelkes híve a rendszernek, akivel csak beszélek, az utca emberétől föl a miniszteriális tisztviselőig, mindenki lelkesedik a fennálló rendért, s ha Kádár nevét kiejtem, minden szem fölcsillan. Ezzel szemben úgyszólván nincs eset rá, az utca emberétől föl a miniszteriális tisztviselőig, hogy ne kérnének tőlem illegálisan valutát, hogy ne ajánlanának nekem föl forintot, annak ellenében, hogy valamit a részükre odakint megvásároljak, vagy hogy valamelyik bécsi bankhoz a legközelebbi külföldi útjukra valutát utaljak. Vagyis úgy látom, itt csupa lojális ember van, aki azonban megszegi a törvényeket. Szemben velem és svéd elvtársaimmal, akik egyáltalában nem vagyunk lojálisak a rendszerrel, de a törvényeket megtartjuk. Meg tudná magyarázni nekem, miért van ez így?»”. A magyarázat — akár tetszik, akár nem — nem tisztelik azok a Kádár-rendszer törvényeit, akik megszegik... Nem mi mondjuk — ők maguk írják. 11:Orosz csapatok kizárólag a magyar belső rend fenntartásáért tartózkodnak Magyarországon" - Moszkva állítása szerint A Christian Science Monitor neves és nagyrabecsült bostoni, nemzetközi jelentőségű újság jelentette február 27.-i számában, hogy Eric Bourne, bécsi különtudósítója beszámol az orosz követelésről, mely meg kívánja Magyarországot fosztani a Kölcsönös Katonai Erők Csökkentésének— az MBFA-nak — bécsi előkészítő konferenciáján attól, hogy teljesjogú tagként vehessen részt a nemzetközi konferencián. Nyugat ragaszkodik Magyarországhoz, mert 40,000 orosz katona állomásozik az országban, noha elutasították Románia kérelmét teljesjogú tagság iránt, miután Romániában nem állomásozik szovjet katonaság. Most az oroszok — jelentik Bécsből — Magyarországot is, Romániához hasonlóan, csak megfigyelői minőségben — de szavazat nélkül — kívánják az MBFB konferencián látni, mert, — mint Moszkva mondja — „a magyarországi szovjet csapatok kizárólag a magyar belső rend fenntartása céljából tartózkodnak Magyarországon!!!” A hír nagy feltűnést keltett, miután a Szovjet most ugyanazt mondja, amit a magyar emigráció 1956 óta állít: Magyarországot csak a szovjet katonai erő tartja a csatlósok sorában. Arról nincs hír, hogy a szovjet követelés miatt amúgy is zavarbajött budapesti kormány mit szól ehhez a szovjet magyarázathoz? Néha a vak tyúk is talál szemet és néha Moszkva is mond igazat... Gazdasági feudalizmus a legmagasabb fokon (Folytatás az első oldalról.) lex szovjet integrációs program”. Aki az engedélyezetteken kívül álló munka, termelés, vagy hivatáságazat iránt érez tehetséget vagy kedvet, annak el kell hagyni hazáját, Magyarországot és abba az államba kell kivándorolnia, ahol a Kremlin által megrajzolt „komplex integrációs program” ezt engedélyezte. Mi lesz a népünket jellemző sokszínű, sokágazatú alkotásra vágyó magyar tehetségekkel? A Kremlin és az Európa-csatorna Jellemző a szovjet mohóságra vagy a kremlini hatalomféltésre, hogy a Duna-kérdést is felvetették a moszkvai ülésen. Ugyanis — amint lapunk más helyén jelentjük — Nyugat-Európában nyilvánosságra hozták: az 1980-as években elkészül az egész Európát átfogó édesvízi csatorna, víziút, amelynek főrésze a Duna lesz. A szovjet már most le akarja fogni a Dunát. Vályi Péter jelentette, hogy erre is gondoltak Moszkvában: „A végrehajtó bizottság a Dunával kapcsolatos vízügyi együttműködés programját is jóváhagyta. Mint ismeretes, az 1980-as évek elején a Rajnát a Dunával összekötő csatorna segítségével rendkívüli mértékben tovább nő a Duna jelentősége, s így elengedhetetlen az érdekelt országok együttműködése e fontos vízi út kihasználásában.” • A KGST ma divatos a Szovjetben Körültekintéssel és a nagyhatalom katonai fenyegetésével így építi ki Moszkva az újkolonializmus folytatólagos hűbéruralmának és kizsákmányolásának biztosítását. Míg a ma már jelentéktelen régi gyarmatosítás ellen szaval és a határok védelmét követeli, add: olyan újfeolonializmust erőszakol a szerencsétlen rabnépekre, amely beleszegényíti őket a Szovjetbe s ráadásul a csatlós pártfőnökök révén önkiszolgáló gyarmatot is teremt. És megint a csatlós diktátorok segítségével mindezt az államszerződések kulisszái mögött úgy rendezi, hogy az új feudalizmusba döntött és kizsákmányolt nép ne nagyon láthassa, hogy mi történik, ha a bőrén érzi is. És míg a Kremlin a határok érintetlenségét hirdeti, a kínai határból elrabolt, cári zsákmányterületek visszaadásáról hallani sem akar. Amint nem akar hallani arról sem, hogy a Magyarországot megszálló orosz csapatokat, amelyekkel állandóan megsérti a magyar határokat, vonja vissza a maga határai mögé. A Szovjet gyarmatosít és kizsákmányol, hogy hűbéresei tartsák fent költséges katonai hatalmát. Ennek ma legdivatosabb eszköze a KGST. Bécs, 1973. március. Láthatár Az „Ópium Nagy Hadgyakorlata" Korzikában (AJACCIO, Korzika) A szigeten nagy, mondhatni kínos feltűnést keltett a párisi L’Express hetilap leleplező riportja. A riportban olvasható, hogy mi volt a magyarázata a korzikai hatóságok botrányt keltő intézkedésének. A történet a következő: Ajaccio város ifjúsági kultúrháza meghívta Catherine Lamour újságírónőt, aki nemrég könyvet jelentetett meg a kábítószerfogyasztás veszélyeiről AZ ÓPIUM NAGY HADGYAKORLATA címmel. Az újságírónő azonban — mint a L'Express francia folyóirat írja — noha elment Ajaccióba, nem tudta megtartani kábítószer-ellenes előadását. Ugyanis az előadótermet a hatóságok bezárták. Közel ezer fiatal, aki eljött, hogy meghallgassa, kénytelen volt kinn ácsorogni. Az összes hivatalos személyek, akikhez az újságírónő fordult, visszautasították, hogy bármilyen magyarázattal szolgáljanak. Az Express azonban készségesen szolgált magyarázattal. Idézte, hogy :,,Az Ópium Nagy Hadgyakorlata című könyv 39. oldalán Catherine Lamour és Michel R. Lamberti egy 1971 májusában megjelent amerikai jelentést idéznek, amely egy Korzikában székelő kábítószercsempész társaságot vádol, akiket szoros szálak fűznek egyes politikusokhoz...” Jóleső örömmel kell olvasni, hogy korunknak ez ellen a legszörnyűbb rombolása ellen, amely fiatal életek ezreit mérgezi meg, ilyen hatásos az amerikai küzdelem, hogy a sokfelé ágazó amerikai kábítószer elleni harcnak a távoli Korzikában is jelentkezik jótékony hatása. AUSZTRÁLIÁBAN KIVITELRE IS JUT HÚS (WASHINGTON, D. C.) Míg az amerikai háziasszonyok országszerte az elnök biztatására hússztrájkkal válaszoltak a húsárak és elsősorban a marhahús-árak emelésére, addig az ausztrálok megelégedéssel jelentik, hogy húskivitelük nőtt. Az ausztráliai hústanács közlése szerint az 1972-es évben az ország húsexportja 779 ezer tonnára nőtt, az előző évi 615 ezer tonnáról. Minden jel arra vall, hogy a folyó pénzügyi év végére, júniusra még jobbak lesznek az ausztráliai húskivitel eredményei. Az 1972-es naptári évben marhahúsból 497 ezer, birkahúsból 185,400, bárányhúsból pedig 35,200 tonnát szállítottak külföldre. Különösen örvendetes — állapítja meg a hústanács — a fagyasztott marhahús exportjának emelkedése. A tavaly külföldre szállított 18,300 tonnából (ami 10 ezer tonnával több a tavalyelőttinél) 16 ezer tonnát Japán vásárolt. Érdekes... VASFÜGGÖNY SÓHAJ ★ Miért kell nálunk azt ünnepelni, ami unalmas és azt tilalmazni, ami érdekes? MHBK teadélután (MHBK tudósító jelenti:) A MAGYAR HARCOSOK BAJTÁRSI KÖZÖSSÉGE clevelandi csoportjának ifjúsága március 25.-én délután tartotta ez évi első teadélutánját a volt West Lake Hotel nagytermében. A rendezőség legnagyobb örömére az érdeklődés várakozáson felüli volt, pótasztalokat kellett behelyezni a terembe, hogy az állandóan érkező újabb vendégeknek ülőhelye legyen. Feldíszített terem, gazdag büfé asztal, megszervezett vendégfogadás első benyomásai már jó alapot adtak ahhoz a hangulathoz, melyet a kiváló zenekar játékával elért. A gondosan összeállított műsor, a tervszerűség, a rendezők szervezett és jól végzett munkáját bizonyították. Pék Ágnes, Ewendt Andrea, Ferenczy Zsuzsanna, Halmosi Erzsébet, Stiasny-Csáklány Marina, Szarka Eszter és Csekő Éva Mária teljes mértékben megérdemlik az elismerést. A rendezők kiváló szereplése bizonyítja azt is, hogy az idei bálbizottság igen jól választott, amikor a rendezőség fent felsorolt tagjait MHBK ifjúsági tisztségre alkalmasnak tartotta. A műsort Pék Ágnes 1973. évi bálkirálynő üdvözlő szavaival nyitotta meg, felkérte a vendégeket, hogy kezdjék el a táncot. Büfé nyitás után Pék Ágnes az ifjúság nevében üdvözölte Kálnoki-Kis Tibor MHBK, földrészvezetőt és gratulált új tisztségéhez. Köszöntötte Dávid Gyula új főcsoportvezetőt azzal az ígérettel, hogy az ifjúság munkájában támogatni fogja. Kálnoki-Kis Tibor néhány mondattal megköszönte a jókívánságokat és kérte a fiatalságot, hogy álljanak az új főcsoportvezető mellé hasonlóan, mint ahogy az ő munkáját támogatták. „Legyetek büszkék mindig arra, hogy magyarok vagytok, de legyetek olyan magyarok, hogy arra büszkék lehessetek” — fejezte be a földrészvezető köszönő beszédét. Dávid Gyula főcsoportvezető szintén köszönetet mondott az ifjúságnak a közvetlen szavakért és kérte lelkes munkájuk folytatását. A tea műsorába tartozott a báli fényképek és filmfelvételek bemutatása is. A bemutatást Pék Pál és Molnár János rendezték, melyet a vendégek nagy érdeklődéssel néztek végig. Tíz óráig tartott a tánc, az MHBK ifjúságának első tavaszi összejövetele. A teadélutánt a rendezőség eredetileg 18.-ára tervezte, azért tette át még idejében március 25.-re, hogy ne rendezze egy napon az Egyesült Egyletek március 15.-i ünnepélyével. A rossz idő miatt a március 15.-i ünnepély egy héttel eltolódott, így a két rendezés mégis egy napra esett, melyen már változtatni nem lehetett. A Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének vezetősége külön köszönetét fejezi ki azoknak, akik a helyzetet megértették és mindkét helyen részt vettek. Nincs nagyobb sportnemzet , mint a Szovjetunió Nyertesevszkij mint a nyíl, úgy száguldott az ezerméteres futóverseny salakpályáján a cél felé, rekordidőre számított, mert már úgy látszott, senki sem tudja behozni, amikor mögötte lihegve megszólalt Pucoljevics, aki másodiknak futott a pályán: — Egy percre figyelj csak rám, drága kamrád, csak egy pillanatra! Nyertesevszkij lassított és Pucoljovics így lihegett a háta mögül: — Ugye, már kaptál lakást dicső pártunktól? — Az Olimpia után. Állást, lakást. Három szoba, konyha, fürdőszoba az első emeleten — saját balkonnal! Pucoljovics valósággal szűkött futás közben: — Látod! Én meg csak egyetlen szobát kaptam, azt is egy közösségi tanyán és a negyedik emeleten — vízvezeték nélkül! Nyertesevszkij visszakiáltott: — Nem volt szerencséd, sporttársam! — és újból vágtázni kezdett. — Megállj! — sikoltotta Pucoljovics. De a tanácselnök, most megígérte, hogy ha első leszek ezen a versenyen, akkor a lakásigénylők élére helyez, a lakáslistán az első helyre! — Sajnálom — szilajodott a futásnak Nyertesevszkij, ezen én nem tudok segíteni! — De tudsz — köhögte Pucoljovics. — Engedj engem előre, elsőnek és lesz lakásom. Neked már úgy sem adnak semmit, minek maradjon az a lakás a bőrükben, amit nekem kell adniok. — Ez igaz — ismértle be Nyertesevszkij és lassított. Pucolj be elsőnek Pucoljovics kamrád, vedd el tőlük az első lakást! De alig fut néhány métert másodiknak Nyertesevszkij, amikor utána kiált a harmadik helyen futó Startovszkij: — Nyertesevszkij, ne rohanj, hallgass meg! Nyertesevszkij rossz érzéssel lassít: — Mi az, te is lakásért startoltál, Startovszkij? Startovszkij hörögve tudott csak szólni az erőlködésről: — Abban a tudományos intézetben, ahol dolgozom, most tűztek ki egy könnyű tárgyat, amihez nem kell sok munka és ész és doktorátust hoz. Megígérték, ha legalább második leszek, én kapom meg. Nyertesevszkij komrád, miért ne vegyük el a bürokraták kezéből ezt a doktorátust, engedj engem másodiknak befutni. Nyertesevszkij mozgott, de aztán fékezett és így szólt: — Igaz is, nekem nem ígértek meghatározott helyre doktorátust. Szaladj, Starovszkij, vidd el a doktorátust! De alig futott a harmadik helyen, mikor a negyedik helyről sírva kiabálni kezdett feléje Buzgolnoff, a diákfutó: — Nyertesevszkij bajnok elvtárs, magának mindegy, de ha én a harmadik helyen végezhetnék, szilárdságtanból átengednének az alapvizsgámon, pedig egyébként bukásra állok. Drága Nyertesevszkij bácsi, engedjen előre... Nyertesevszkij előre engedte Buzgolnoffot is. — Rugólkodj hát, Buzgolnoff komrád! És míg a nézők elképedésére negyedikként cammogott be a célba, büszkén tekintett maga körül. Nincs még egy ország a kerek nagyvilágban a Szovjetunión kívül, ahol ilyen hatalma van a sportnak és egyetlen futóverseny dönti el egy kényelmes lakás, egy doktorátus és egy alapvizsga sorsát. Hiába mindenkinél nagyobb sportnemzet a Szovjetunió! _(csUI)