Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1983 (90. évfolyam, 1-50. szám)

1983-01-09 / 1. szám

9. oldal KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA .......min.......lillllllllllllllllll................................................................... RÓZSA LÁSZLÓ: Katolikus alagparok Vasárnapja Catholk Hungarians’Sundty ^ ^ KIADÓHIVATAL - EDITORIAL OFFICE: u (immmiiimim = Published weekly except Easter & Christmas and 2 weeks In July by the Catholic Publishing Co., Inc., 1739 Maboning Avenu* Youngstown, Ohio 44509. Telefoni (216) 799-2600. Alapította 1894 október 24-én Msgr. Böhm Károly pápai prelátus-plébános. Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Boehm Papal Prelate-Pastor. Managing Editor: Father NICHOLAS DENGL, O. F. M. THIS NEWSPAPER IS ENTIRELY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT ORGANIZATION ELŐFIZETÉSI ARAK: SUBSCRIPTION RATES: Két évre .............................................. $37.00 For two years ................................ $37.00 Egy évre .............................................. $20.00 For one year .................................. $20.00 Fél évre .............................................. $12.00 For six months ............................ $12.00 A Szent István Ferences Kommisszáriátus megbízásából Felelős szerkesztő: P. DENGL MIKLÓS O. F. M. Szerkesztő: DUNAI ÁKOS 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509 Telefon: (216) 799-2600. = ADVERTISEMENT RATES: = $4.00 per column inch 1—4 times; $3.50 per column inch 5—15 times; = = $3.00 per column inch more than 15 times; i page $125.00; J page $240.00; 1 full page $46000. Second class postage paid at Youngstown, Ohio = A lapban megjelent cikkek nem fejezik ki szükségszerűen a szerkesztőség E­k véleményét. Az aláírt cikkekért minden esetben azok szerzői felelősek.­­ IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIimillllllllMlllllllllllllllllllllllllliÜ PILLANTÁS A NAGYVILÁGBA­ N• Bulgária három súlyos bűncselekménye Az 1981 májusában a pápa ellen elkövetett merénylet mö­gött — mint azt a római vizs­gálóbíró megállapította — a bolgár titkosrendőrség embe­rei húzódnak meg. A Szentatya elleni merényleten kívül még két súlyos bűncselekmény szá­lai vezettek Szófia irányába. Közülük az egyik­ a legna­gyobb méretű csempésztevé­kenység, amelyre eddig vala­ha is fény derült. Csekély 40 milliárd dollár értékű kábítószer- és fegyver­kereskedelemről van szó a Kö­zel-Kelet és Nyugat-Európa, valamint a tengeren túli orszá­gok között. A másik: a Szov­jetunió által kiosztott szerep­kör: a bolgár titkosrendőrség tagjai furakodjanak be az olaszországi Vörös Brigádok nevű titkos terrorista szerve­zetbe, és a kívánalmaknak megfelelően befolyásolják azt. Tevékenységük terjedjen ki a lengyel szabad szakszerveze­tet, a Szolidaritást bomlasztó tevékenységre, és nyújtson se­gítséget a Lech Walesa ellen a római látogatása alatt ter­vezett merénylet sikeres vég­rehajtásához is. És végül, harmadszor: ösz­­szeesküvési terv a pápa meg­gyilkolására.­­ Mint legutóbb Rómából jelentették, eddig az olasz bíróságok 214 személy ellen emeltek vádat, akik kö­zül 150-en máris rács mögött vannak. Viszont mások — sza­badlábon — nagyrészben Szó­fiában élnek. A vizsgálat megállapította, hogy a kábítószer-szállítmá­nyok Szíriából és Törökország­ból érkeztek, majd Bulgárián keresztül nyugat felé tartottak lelakatolt, lepecsételt küldemé­nyekben. A fegyverekkel foly­tatott kereskedelmük sem volt kisebb méretű.­­ Mindenféle fegyvertípust csempésztek a Közel-Keletre, automata Brow­ningtól és kézigránátoktól a helikopterig, a Leopárd elne­vezésű tankokig mindent szál­lítottak Bulgárián át Szíriá­ba, Iránba, és a szélsőjobb-, a szélsőbaloldalhoz tartozó arab terroristák számára. A hatalmas bizonyító anyag, amelyet egy Palermo nevű ki­váló olasz bíró gyűjtött össze, kimutatja, hogy a banda nagy­szabású üzleti vállalkozásait majdnem minden alkalommal a szófiai Caffe Berlinben be­szélték meg. A bíró azt is meg­állapította, hogy a banda te­vékenységét — közvetett úton — a szovjet titkosszolgálat irá­nyította, és a csempészáruk szabadon keltek át Bulgárián, mindennemű vámvizsgálat nél­kül. Az üggyel kapcsolatban még számos érdekes, a szovjet titkosrendőrségre vonatkozó terhelő leleplezés várható. 1'­44 Magyar vonatkozású emberrablás Münchenben Az elmúlt héten a münche­ni Magyar Kereskedelmi Ki­rendeltség irodájában, ahol abban az időben Csurgai elv­társ, a kirendeltség 51 éves vezetője tartózkodott, megje­lent Császár Vilmos, 41 éves nyugatnémet állampolgár, re­volvert rántott, s arra kény­szerítette a magyar kereske­delmi kirendeltség vezetőjét: azonnal hívja fel a budapesti központot, és közölte velük, hogy amennyiben nem fizetik ki az általa megjelölt 300 000 márkát Budapesten tartózkodó feleségének, akkor az ügynek beláthatatlan következményei lehetnek. A központ Budapest­ről visszatelefonált, hogy tel­jesítik Császár Vilmos követe­lését. Ezután, még mindig revol­verrel a kezében kikísérte Csurgait az utcára, és rápa­rancsolt, hogy szálljon be a kirendeltség Mercedes kocsijá­ba, hogy azonnal Ausztria felé induljanak, ahol a magyar— osztrák határon találkozik fe­leségével, aki Budapestről el­hozza az előre kialkudott vált­ságdíjat. Közben nem várt esemény történt: megérkezett a srian­­d­oni kirendeltség titkárnője, aki nyomban átlátta, mi tör­tént. Azonnal értesítette a rendőrséget, akik rövidesen a helyszínre érkeztek. Császár Vilmos ellenállás nélkül adta meg magát, át­nyújtotta fegyverét, amelyről kiderült, hogy játékpisztoly. Császár Vilmos a rendőrök kérdésére elmondta: azért ha­tározta el magát erre a lépés­re, mert Magyarországgal kö­tött üzleti vállalkozásból 300 ezer márkás károsodás érte. A müncheni rendőrség Császárt őrizetbe vette, s most azt ku­tatják, vajon milyen szerepe volt az ügyben feleségének? 4. A szovjet csapatok kivonulásáról beszélnek Kabulban Mindössze néhány hét telt el attól az évfordulótól, hogy három évvel ezelőtt a szovjet csapatok lerohanták Afganisz­tánt. A többszörös túlerő elle­nére az afgán szabadsághar­cosok még mindig harcolnak országuk függetlenségéért és szabadságáért. A harcokban részt venni nem akarók pedig továbbra is ezrével menekül­nek a szomszédos Pakisztánba. Nemrégiben a menekültek között számos magas rangú katonatiszt is volt, és közülük az egyik a Karmal-kormány titkosrendőrségén mint vezető működött. A menekült tiszt nyugati új­ságíróknak elmondta: Kabul­ban olyan hírek láttak napvi­lágot, hogy Andropov, aki sok­kal rugalmasabb és liberáli­sabb mint elődje volt, ki akar­ja vonni csapatait Afganisz­tánból. A tiszt arról is beszélt, hogy az afgán hadsereg létszáma a szovjet bevonulás előtt 85—90 ezer fő volt, azután hamaro­san 25—30 ezerre csökkent. Az afgán katonák ugyanis tö­megesen szöktek meg, illetve álltak át a gerillák oldalára, és most már ott tartanak, hogy az iskolák padjaiból hívják be katonai szolgálatra a diákok­­kat. Előfordult az is, hogy a fiatalembereket az utcán fog­ják össze, és indítják őket a hadműveleti területekre anél­kül, hogy hozzátartozóiktól el­búcsúzhatnának. Nyugati lapokban már ré­gebben is olvashattunk olyan jelentésekről, amelyek szerint kubai, csehszlovák, keletné­met, magyar, bolgár és viet­nami katonák is harcolnak Af­­gani­szánban. Az amerikai kül­ügyminisztérium ezeket a je­lentéseket részben megerősí­tette. A külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy Afganisztánban tényleg har­colnak Kelet-Európából szár­mazó katonákból álló csapa­tok. 4. A Nyugat elutasította Andropov ajánlatát A szovjet állam 60. szüle­tésnapjára rendezett moszkvai ünnepség befejeződött. A haj­longó, bólogató jánosok rend­re hazatértek. Felmerül a jo­gos kérdés: vajon mi maradt meg az egész vörös zászlós, rakétákat felvonultató ünnep­lésből a nemzetközi közvéle­mény emlékezetében? — Nem más, mint Jurij Andropovnak, a szovjet kommunista párt új főtitkárának első, nagy nyil­vánosság előtti bemutatkozá­sa! Míg Brezsnyev a hosszú szónoklatokat szerette, amíg volt ereje azok felolvasásához, az új főtitkár — Brezsnyevvel ellentétben — rövidre fogta mondanivalóját. Az kétségtelen, hogy kül­földön nagy figyelmet szentel­tek Andropov beszédének, fő­leg az európai atomfegyverek számának csökkentése tárgyá­ban tett kijelentéseinek. And­ropov kijelentette: " Amennyiben a NATO le­mond az amerikai közép-ható­sugarú rakéták európai telepí­téséről, a Szovjetunió is csök­kenti saját, közepes hatósuga­rú rakétafegyverzetét, és nem kíván Európában több rakétát hadrendben tartani, mint amennyi Angliának és Fran­ciaországnak együttesen van. A moszkvai ajánlat után a NATO köreiben rámutattak ar­ra, hogy Andropov javaslatá­nak egész sor hibája van. El­sősorban: a szovjet SS—20-as rakéták a Szovjetunió hatal­mas fegyvertárának csak egy kis töredékét alkotják, és így a Kreml nyugaton csökkent­­heti rakétáit, minden súlyo­sabb következmény nélkül. így aztán egyáltalán nem csodál­ható, hogy a nyugati kormá­nyok többsége elutasította Andropov javaslatát. .. Jf* Szerencsés vállalkozás 4000 dolláros büntetéssel Egy 35 éves kaliforniai fér­fi kerti székkel akart a leve­gőbe emelkedni, ezért 43 rek­lámléggömböt kötött a szék­hez, azután beleült, hogy 100 méter magasra szálljon. A léggömbökben azonban túl sok volt a gáz, úgyhogy a vállalkozó szellemű Palm Beach-i fiatalember nem 100, hanem 4800 méter magasra emelkedett. Szerencsére vitt magával oxigénálarcot és lég­pisztolyt. Ezzel az egyik ba­lont a másik után lőtte szét, és a szédületes magasságból végül is leereszkedett a föld­re. Most jogosítvány nélküli repülésért 4000 dolláros bün­tetéssel számolhat... 4» Fogytán van a hatóságok türelme A karácsonyi ünnepek előt­ti szerdán a budapesti rend­őrség őrizetbe vette a magyar értelmiségi ellenzék hat tag­ját, köztük ifjú Rajk Lászlót, a Rákosi-időkben kivégzett bel­ügyminiszter fiát. A magyar demokratikus el­lenzék hat tagjának őrizetbe vételére és a lakásukon ren­dezett házkutatásokra felfi­gyelt a világsajtó. A hat őri­zetbe vett neve: Rajk László építész, Demszky Gábor szo­ciológus, Nagy Jenő filozófus, Nagy Bálint építész, Sulyok István matematikus és Vásár­helyi Miklós. Kihallgatásuk után szabadlábra helyezték őket. Több évi liberalizmus és tü­relem után úgy látszik, hogy a magyar hatóságok most fel akarják számolni az ellenzéki megmozdulásokat. A hatósá­gok csírájában akarnak elfoj­tani minden ellenzéki mozgal­mat, amely a társadalmi nyug­talanságra épülne, másrészt mutatni akarják kifelé: igen, lehet, hogy gazdasági tekintet­ben eltértünk a normától, de a kommunista párt vezető sze­repéből mit sem engedünk, és az ellenzéket megfelelő ellen­őrzés alatt tartjuk. Feltehető azonban az is, hogy a hatóságok csak ideges­ségből léptek fel a demokrati­kus ellenzékkel kapcsolatban, de ez a lépés kétségtelenül a jele, hogy a tolerancia csak bizonyos határig terjed. STIRLING GYÖRGY: KÍSÉRLET KUDARCOKKAL A kapitalizmusban több-ke­vesebb rendszerességgel vált­ják egymást a gazdasági fel­lendülés és a pangás idősza­kai, de általában a leghosz­­szabb depresszió sem tart 6—8 évnél tovább. Mint ahogy a szakértők szerint Amerika a jelenleginek is túl van már a nehezén, és látjuk az alagút végét... Ami — más orszá­gok gazdasági helyzetével ösz­­szehasonlítva — nem is volt olyan sötét: az életszínvonal még mindig az Egyesült Álla­mokban a legmagasabb a vilá­gon, és itt a legnagyobb az árubőség, a lakosság ellátott­sága. Aminthogy a nemzeti jövedelem még ezekben a vi­szonylag nehéz években is — az utolsó évtizedben — há­romszorosára nőtt, és a nem­zeti össztermelés — Gross Na­tional Product GNP) — szin­tén közel háromszor nagyobb, mint 1970-ben volt. Nagyjából ugyanezt a képet mutatja a többi fejlett ipari ország is, amelyek a szabad gazdálkodási rendben élnek. Mindenütt szüntelen fejlődés­nek vagyunk tanúi, de hiszen ez természetes is: a termelési eszközök és a módszerek töké­letesednek, a technológiák egyre jobbak lesznek. Az élet rendje az előrehaladás, nem a megtorpanás vagy éppen a visszafejlődés. ★ Fejlődés helyett stagnálás De hát — mint az életben mindenütt — itt is vannak kivételek. Ezek pedig a kom­munista országok, élükön a nagy Szovjetunióval. Az utol­só tíz évben a marxi-leniai elvek szerint élő gazdasági rendszerek a kapitalizmus gondjainál sokkalta súlyosabb nehézségekkel küszködnek, termelésük és nemzeti jöve­delmük csak igen-igen kismér­tékben nőtt, de több esetben csökken; a lakosság életszín­vonala pedig — az egy Ma­gyarországot kivéve — min­denütt romlott. — És hogy a helyzet ezekben az országok­ban nem áll még sokkal rosz­­szabbul, csupán annak köszön­hető, hogy a kapitalisták csak csillagászati számokban kife­jezhető összegekkel támogat­ják ezeket a kormányokat: a nyugati bankok évről évre óriási hiteleket adnak a ma már állandó ügyfeleikké vált kommunista rendszereknek, amelyeket csak ezek a kölcsö­nök tartanak a felszínen. De éppen csak a felszínen: a dol­­lármilliárdok nem eredmé­nyeznek prosperitást, és csak arra jók, hogy segítségükkel betömjék a lyukakat, megóv­ják a felbillenéstől az igen­igen labilis gazdasági egyen­súlyt. Minderről érdekes, három­részes cikket olvashattunk a Washington Post három egy­mást követő számában, decem­ber közepén, Michael Dobbs tollából. Az amerikai tudósító — aki Közép-Európa ügyeiben igen tájékozott — messziről indul el: egészen Jaltáig megy vissza, 1945. február 10 gyá­szos dátumáig, amikor a „há­rom nagy” — Sztálin, Roose­velt és Churchill — megegye­zett a Balti- és a Fekete-ten­ger között fekvő térség jövő­jében. Amivel megpecsételő­dött fél tucat ország és 110 mil­lió ember sorsa. Sztálin — jegyzi meg Dobbs — kis híján elvesztette a há­borút Hitlerrel szemben, az­tán nemcsak a győzelmet sze­rezte meg (amerikai segítség­gel), de megnyerte a békét is. Amivel egyetlen szövetségese sem dicsekedhetett. A Szovjet­unió Jaltában vált igazán bi­rodalommá: a második világ­háborút egyedül a vörös biro­dalom zárta területi gyarapo­dással, s azóta vazallusaival együtt létrehozott szövetségi rendszerével a világ legna­gyobb katonai hatalmát jelenti. ★ Válságról válságra Ha ez a hatalom katonailag erős is, gazdaságilag annál gyöngébb. A kommunista gaz­dasági rend ha­tvanegyné­­hány éves története a Szovjet­unióban sem volt diadalme­net, és — kivéve a nehéz- és hadiipart — a termelés min­den vonalon elmarad a nyu­gati átlag mögött. Nem is szól­va a mezőgazdasági termelés­ről, mely főleg az utolsó évek­ben annyira visszaesett, hogy Moszkva csak az amerikai bú­zaimporttal képes megoldani belső élelmezési gondjait. De ha végigtekintünk a szovjet érdekkörbe tartozó hat közép­európai állam kommunista kormányzat alatt leélt évtize­dein, azt látjuk, hogy ezek­ben még inkább csődöt mond­tak a marxi-lenini gazdasági tételek: az ún. szatellit-álla­mok „népgazdaságai” soroza­tos nehézségekkel küzdenek, válságról válságra bukdácsol­nak, és — ellentmondva min­den logikának — nem fejlőd­nek, hanem visszafejlődnek. — És ha nem kaptak volna dol­lárhiteleket, ez a folyamat még sokkalta gyorsabb lett volna. A válság néhány államban így is bekövetkezett: Lengyel­­országban teljes a gazdasági káosz, de Románia is fizetés­­képtelenné vált nyugati hite­lezőinél, és az ország urai csak szigorú korlátozásokkal képe­sek tartani a belső egyensúlyt. A többi négy országban is — főleg az utolsó tíz év alatt — fokozódó gazdasági nehézsé­gek mutatkoznak: egyre több dollárkölcsönt kényszerülnek felvenni, ugyanakkor azonban a népgazdaságok teljesítőké­pessége csökken. Átmeneti ki­vétel volt — írja Dobbs — Magyarország, mely (egyedü­liként a szovjet blokkban) bi­zonyos gazdasági reformokat vezetett be 1968-tól kezdve, s ezek segítségével egy ideig képes volt az életszínvonalat emelni. Pár év óta azonban ez a tendencia lefékeződött, és Magyarország is egyre jobban eladósodik. Olyannyira, hogy — a lakosság számarányát te­kintve — Magyarországot ter­heli ma a legsúlyosabb dollár­­tartozás. ★ Szaporodó adósságok De minden szónál, minden magyarázatnál többet monda­nak a számok, annak a táb­lázatnak az adatai, amelyet Dobbs cikke mellett láthatunk a Postban. Az egyik a hat va­zallus-állam utolsó évtizedben felvett dollárkölcsöneiről tájé­koztat, s ebből kiderül, hogy mind a hat ország évről évre magasabb hitelre szorult: míg 1970-ben összesen 6 milliárd dollárt kölcsönzött a Nyugat a közép-európai kommunista kormányoknak, ez az összeg 1980-ban már 53 milliárd fö­lött járt! Néhány részadat: 1970-ben Lengyelország 1 mil­­liárdot kért, tíz év múlva már húszmilliárd felvett kölcsön terhelte a gazdaságát. Románia és Kelet-Németor­­szág tizenkét évvel ezelőtt egy­formán szerény másfél milli­­árddal kezdte, 1980-ban már mindkettő ennek közel tízsze­resét gyűjtötte össze­­ adós­ságban. Magyarország — mind közül a legszerényebbként — 1970-ben félmilliárddal is be­érte, 1980-ra azonban már fel­tornászta tartozásait 6 és fél milliárdra. (Legújabb adatok szerint a Magyar Népköztár­saság külföldi adósságainak összege 1982 végén már nyolc­­milliárd dollár körül járt, ami azt jelenti, hogy a karon ülő csecsemőtől a magatehetetlen aggastyánig minden állampol­gárra kereken 800 dollár adós­ság esik.) ★ ... és csökkenő termelés A másik táblázat hasonló­képpen tanulságos. Azt mutat­­ja, hogy miképp alakult ezek­nek az országoknak az össz­termelése az elmúlt évtized­ben. Nos, míg az előző szám­oszlopok folytonos emelkedést mutatnak, az utóbbiak bizony lefelé tendálnak. Mik­ol. 1970 és 1975 között Lengyelország termelése átlagosan 9—10 szá­zalékkal nőtt, addig ma mí­nuszt jelez. Románia az év­tized elején még évente 11 százalékkal növelte a terme­lését, a legutolsó évben már csupán 2,3 százalék volt a nö­vekedés. A két iparilag leg­fejlettebb kommunista állam — Kelet-Németország és Cseh­szlovákia — 1971—75 között évenként közel 6 százalékkal fokozta termelését. 1982-ben Kelet-Németország csak fele­annyira volt képes emelni a produktivitást, Csehszlovákiá­nak pedig be kellet érnie az egyszázalékos emelkedéssel. Nem biztatóbbak a magyar adatok sem: 1971—75 között átlag 6 százalékkal nőtt az or­szág össztermelése, 1976—80 között ez a szám a felére csök­kent, 1982-ben pedig alig volt másfél százalék. Az olyan gazdasági rend, mely két-három évtizeddel be­vezetése után, az utolsó idő­szakban — amikorra már az eredményeknek kellett volna kiteljesedniök — csak ezt tud­ja felmutatni, bebizonyította használhatatlanságát. A hibák mostanra halmozódtak annyi­ra, hogy a kudarc nem titkol­ható tovább. A kommunizmus felvirágoztatás helyett nyo­morba taszította azokat a né­peket, amelyek Jaltában a kí­sérleti nyúl szerepére ítéltet­tek: a kísérlet mind a hat kö­zép-európai országban balul sült el. És ha a nyugati dol­­lárkölcsönök nem pumpáltak volna évről évre friss élet­­elixirt a válságok közt vergő­dő kommunista rendszerek vérkeringésébe, a teljes gaz­dasági csőd, a bukás talán már régen bekövetkezett volna. BIZTOSÍTÁS Autó-, ház-, üzlet-, gyár-, öröklakás-, bérház-, farm-, tűz-, lopás-, betörés-, élet- és betegség­biztosítás. Jó vezetők részére ked­vezményes útrak! Hívja bizalommal GALLA EMERYT. Telefon (216) 237- 8381. Cleveland, Ohio. Reggel 9-től este 7-ig. HA FLORIDÁBAN JÁR keresse fel magyar szállodán­kat, ahol kényelmes motelszo­bák, szoba konyhával és apart­­mentek állnak rendelkezésük­re napi, heti és havi árakkal. Bővebb információért és szo­bafoglalásért írjon vagy tele­fonáljon. Címünk: Westches­ter Motel, 1745 South Ridge­wood Ave., South Daytona, Florida 32019. 1983. január 9.

Next