Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1983 (90. évfolyam, 1-50. szám)
1983-01-09 / 1. szám
9. oldal KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA .......min.......lillllllllllllllllll................................................................... RÓZSA LÁSZLÓ: Katolikus alagparok Vasárnapja Catholk Hungarians’Sundty ^ ^ KIADÓHIVATAL - EDITORIAL OFFICE: u (immmiiimim = Published weekly except Easter & Christmas and 2 weeks In July by the Catholic Publishing Co., Inc., 1739 Maboning Avenu* Youngstown, Ohio 44509. Telefoni (216) 799-2600. Alapította 1894 október 24-én Msgr. Böhm Károly pápai prelátus-plébános. Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Boehm Papal Prelate-Pastor. Managing Editor: Father NICHOLAS DENGL, O. F. M. THIS NEWSPAPER IS ENTIRELY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT ORGANIZATION ELŐFIZETÉSI ARAK: SUBSCRIPTION RATES: Két évre .............................................. $37.00 For two years ................................ $37.00 Egy évre .............................................. $20.00 For one year .................................. $20.00 Fél évre .............................................. $12.00 For six months ............................ $12.00 A Szent István Ferences Kommisszáriátus megbízásából Felelős szerkesztő: P. DENGL MIKLÓS O. F. M. Szerkesztő: DUNAI ÁKOS 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509 Telefon: (216) 799-2600. = ADVERTISEMENT RATES: = $4.00 per column inch 1—4 times; $3.50 per column inch 5—15 times; = = $3.00 per column inch more than 15 times; i page $125.00; J page $240.00; 1 full page $46000. Second class postage paid at Youngstown, Ohio = A lapban megjelent cikkek nem fejezik ki szükségszerűen a szerkesztőség Ek véleményét. Az aláírt cikkekért minden esetben azok szerzői felelősek. IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIimillllllllMlllllllllllllllllllllllllliÜ PILLANTÁS A NAGYVILÁGBA N• Bulgária három súlyos bűncselekménye Az 1981 májusában a pápa ellen elkövetett merénylet mögött — mint azt a római vizsgálóbíró megállapította — a bolgár titkosrendőrség emberei húzódnak meg. A Szentatya elleni merényleten kívül még két súlyos bűncselekmény szálai vezettek Szófia irányába. Közülük az egyik a legnagyobb méretű csempésztevékenység, amelyre eddig valaha is fény derült. Csekély 40 milliárd dollár értékű kábítószer- és fegyverkereskedelemről van szó a Közel-Kelet és Nyugat-Európa, valamint a tengeren túli országok között. A másik: a Szovjetunió által kiosztott szerepkör: a bolgár titkosrendőrség tagjai furakodjanak be az olaszországi Vörös Brigádok nevű titkos terrorista szervezetbe, és a kívánalmaknak megfelelően befolyásolják azt. Tevékenységük terjedjen ki a lengyel szabad szakszervezetet, a Szolidaritást bomlasztó tevékenységre, és nyújtson segítséget a Lech Walesa ellen a római látogatása alatt tervezett merénylet sikeres végrehajtásához is. És végül, harmadszor: öszszeesküvési terv a pápa meggyilkolására. Mint legutóbb Rómából jelentették, eddig az olasz bíróságok 214 személy ellen emeltek vádat, akik közül 150-en máris rács mögött vannak. Viszont mások — szabadlábon — nagyrészben Szófiában élnek. A vizsgálat megállapította, hogy a kábítószer-szállítmányok Szíriából és Törökországból érkeztek, majd Bulgárián keresztül nyugat felé tartottak lelakatolt, lepecsételt küldeményekben. A fegyverekkel folytatott kereskedelmük sem volt kisebb méretű. Mindenféle fegyvertípust csempésztek a Közel-Keletre, automata Browningtól és kézigránátoktól a helikopterig, a Leopárd elnevezésű tankokig mindent szállítottak Bulgárián át Szíriába, Iránba, és a szélsőjobb-, a szélsőbaloldalhoz tartozó arab terroristák számára. A hatalmas bizonyító anyag, amelyet egy Palermo nevű kiváló olasz bíró gyűjtött össze, kimutatja, hogy a banda nagyszabású üzleti vállalkozásait majdnem minden alkalommal a szófiai Caffe Berlinben beszélték meg. A bíró azt is megállapította, hogy a banda tevékenységét — közvetett úton — a szovjet titkosszolgálat irányította, és a csempészáruk szabadon keltek át Bulgárián, mindennemű vámvizsgálat nélkül. Az üggyel kapcsolatban még számos érdekes, a szovjet titkosrendőrségre vonatkozó terhelő leleplezés várható. 1'44 Magyar vonatkozású emberrablás Münchenben Az elmúlt héten a müncheni Magyar Kereskedelmi Kirendeltség irodájában, ahol abban az időben Csurgai elvtárs, a kirendeltség 51 éves vezetője tartózkodott, megjelent Császár Vilmos, 41 éves nyugatnémet állampolgár, revolvert rántott, s arra kényszerítette a magyar kereskedelmi kirendeltség vezetőjét: azonnal hívja fel a budapesti központot, és közölte velük, hogy amennyiben nem fizetik ki az általa megjelölt 300 000 márkát Budapesten tartózkodó feleségének, akkor az ügynek beláthatatlan következményei lehetnek. A központ Budapestről visszatelefonált, hogy teljesítik Császár Vilmos követelését. Ezután, még mindig revolverrel a kezében kikísérte Csurgait az utcára, és ráparancsolt, hogy szálljon be a kirendeltség Mercedes kocsijába, hogy azonnal Ausztria felé induljanak, ahol a magyar— osztrák határon találkozik feleségével, aki Budapestről elhozza az előre kialkudott váltságdíjat. Közben nem várt esemény történt: megérkezett a sriandoni kirendeltség titkárnője, aki nyomban átlátta, mi történt. Azonnal értesítette a rendőrséget, akik rövidesen a helyszínre érkeztek. Császár Vilmos ellenállás nélkül adta meg magát, átnyújtotta fegyverét, amelyről kiderült, hogy játékpisztoly. Császár Vilmos a rendőrök kérdésére elmondta: azért határozta el magát erre a lépésre, mert Magyarországgal kötött üzleti vállalkozásból 300 ezer márkás károsodás érte. A müncheni rendőrség Császárt őrizetbe vette, s most azt kutatják, vajon milyen szerepe volt az ügyben feleségének? 4. A szovjet csapatok kivonulásáról beszélnek Kabulban Mindössze néhány hét telt el attól az évfordulótól, hogy három évvel ezelőtt a szovjet csapatok lerohanták Afganisztánt. A többszörös túlerő ellenére az afgán szabadságharcosok még mindig harcolnak országuk függetlenségéért és szabadságáért. A harcokban részt venni nem akarók pedig továbbra is ezrével menekülnek a szomszédos Pakisztánba. Nemrégiben a menekültek között számos magas rangú katonatiszt is volt, és közülük az egyik a Karmal-kormány titkosrendőrségén mint vezető működött. A menekült tiszt nyugati újságíróknak elmondta: Kabulban olyan hírek láttak napvilágot, hogy Andropov, aki sokkal rugalmasabb és liberálisabb mint elődje volt, ki akarja vonni csapatait Afganisztánból. A tiszt arról is beszélt, hogy az afgán hadsereg létszáma a szovjet bevonulás előtt 85—90 ezer fő volt, azután hamarosan 25—30 ezerre csökkent. Az afgán katonák ugyanis tömegesen szöktek meg, illetve álltak át a gerillák oldalára, és most már ott tartanak, hogy az iskolák padjaiból hívják be katonai szolgálatra a diákokkat. Előfordult az is, hogy a fiatalembereket az utcán fogják össze, és indítják őket a hadműveleti területekre anélkül, hogy hozzátartozóiktól elbúcsúzhatnának. Nyugati lapokban már régebben is olvashattunk olyan jelentésekről, amelyek szerint kubai, csehszlovák, keletnémet, magyar, bolgár és vietnami katonák is harcolnak Afganiszánban. Az amerikai külügyminisztérium ezeket a jelentéseket részben megerősítette. A külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy Afganisztánban tényleg harcolnak Kelet-Európából származó katonákból álló csapatok. 4. A Nyugat elutasította Andropov ajánlatát A szovjet állam 60. születésnapjára rendezett moszkvai ünnepség befejeződött. A hajlongó, bólogató jánosok rendre hazatértek. Felmerül a jogos kérdés: vajon mi maradt meg az egész vörös zászlós, rakétákat felvonultató ünneplésből a nemzetközi közvélemény emlékezetében? — Nem más, mint Jurij Andropovnak, a szovjet kommunista párt új főtitkárának első, nagy nyilvánosság előtti bemutatkozása! Míg Brezsnyev a hosszú szónoklatokat szerette, amíg volt ereje azok felolvasásához, az új főtitkár — Brezsnyevvel ellentétben — rövidre fogta mondanivalóját. Az kétségtelen, hogy külföldön nagy figyelmet szenteltek Andropov beszédének, főleg az európai atomfegyverek számának csökkentése tárgyában tett kijelentéseinek. Andropov kijelentette: " Amennyiben a NATO lemond az amerikai közép-hatósugarú rakéták európai telepítéséről, a Szovjetunió is csökkenti saját, közepes hatósugarú rakétafegyverzetét, és nem kíván Európában több rakétát hadrendben tartani, mint amennyi Angliának és Franciaországnak együttesen van. A moszkvai ajánlat után a NATO köreiben rámutattak arra, hogy Andropov javaslatának egész sor hibája van. Elsősorban: a szovjet SS—20-as rakéták a Szovjetunió hatalmas fegyvertárának csak egy kis töredékét alkotják, és így a Kreml nyugaton csökkentheti rakétáit, minden súlyosabb következmény nélkül. így aztán egyáltalán nem csodálható, hogy a nyugati kormányok többsége elutasította Andropov javaslatát. .. Jf* Szerencsés vállalkozás 4000 dolláros büntetéssel Egy 35 éves kaliforniai férfi kerti székkel akart a levegőbe emelkedni, ezért 43 reklámléggömböt kötött a székhez, azután beleült, hogy 100 méter magasra szálljon. A léggömbökben azonban túl sok volt a gáz, úgyhogy a vállalkozó szellemű Palm Beach-i fiatalember nem 100, hanem 4800 méter magasra emelkedett. Szerencsére vitt magával oxigénálarcot és légpisztolyt. Ezzel az egyik balont a másik után lőtte szét, és a szédületes magasságból végül is leereszkedett a földre. Most jogosítvány nélküli repülésért 4000 dolláros büntetéssel számolhat... 4» Fogytán van a hatóságok türelme A karácsonyi ünnepek előtti szerdán a budapesti rendőrség őrizetbe vette a magyar értelmiségi ellenzék hat tagját, köztük ifjú Rajk Lászlót, a Rákosi-időkben kivégzett belügyminiszter fiát. A magyar demokratikus ellenzék hat tagjának őrizetbe vételére és a lakásukon rendezett házkutatásokra felfigyelt a világsajtó. A hat őrizetbe vett neve: Rajk László építész, Demszky Gábor szociológus, Nagy Jenő filozófus, Nagy Bálint építész, Sulyok István matematikus és Vásárhelyi Miklós. Kihallgatásuk után szabadlábra helyezték őket. Több évi liberalizmus és türelem után úgy látszik, hogy a magyar hatóságok most fel akarják számolni az ellenzéki megmozdulásokat. A hatóságok csírájában akarnak elfojtani minden ellenzéki mozgalmat, amely a társadalmi nyugtalanságra épülne, másrészt mutatni akarják kifelé: igen, lehet, hogy gazdasági tekintetben eltértünk a normától, de a kommunista párt vezető szerepéből mit sem engedünk, és az ellenzéket megfelelő ellenőrzés alatt tartjuk. Feltehető azonban az is, hogy a hatóságok csak idegességből léptek fel a demokratikus ellenzékkel kapcsolatban, de ez a lépés kétségtelenül a jele, hogy a tolerancia csak bizonyos határig terjed. STIRLING GYÖRGY: KÍSÉRLET KUDARCOKKAL A kapitalizmusban több-kevesebb rendszerességgel váltják egymást a gazdasági fellendülés és a pangás időszakai, de általában a leghoszszabb depresszió sem tart 6—8 évnél tovább. Mint ahogy a szakértők szerint Amerika a jelenleginek is túl van már a nehezén, és látjuk az alagút végét... Ami — más országok gazdasági helyzetével öszszehasonlítva — nem is volt olyan sötét: az életszínvonal még mindig az Egyesült Államokban a legmagasabb a világon, és itt a legnagyobb az árubőség, a lakosság ellátottsága. Aminthogy a nemzeti jövedelem még ezekben a viszonylag nehéz években is — az utolsó évtizedben — háromszorosára nőtt, és a nemzeti össztermelés — Gross National Product GNP) — szintén közel háromszor nagyobb, mint 1970-ben volt. Nagyjából ugyanezt a képet mutatja a többi fejlett ipari ország is, amelyek a szabad gazdálkodási rendben élnek. Mindenütt szüntelen fejlődésnek vagyunk tanúi, de hiszen ez természetes is: a termelési eszközök és a módszerek tökéletesednek, a technológiák egyre jobbak lesznek. Az élet rendje az előrehaladás, nem a megtorpanás vagy éppen a visszafejlődés. ★ Fejlődés helyett stagnálás De hát — mint az életben mindenütt — itt is vannak kivételek. Ezek pedig a kommunista országok, élükön a nagy Szovjetunióval. Az utolsó tíz évben a marxi-leniai elvek szerint élő gazdasági rendszerek a kapitalizmus gondjainál sokkalta súlyosabb nehézségekkel küszködnek, termelésük és nemzeti jövedelmük csak igen-igen kismértékben nőtt, de több esetben csökken; a lakosság életszínvonala pedig — az egy Magyarországot kivéve — mindenütt romlott. — És hogy a helyzet ezekben az országokban nem áll még sokkal roszszabbul, csupán annak köszönhető, hogy a kapitalisták csak csillagászati számokban kifejezhető összegekkel támogatják ezeket a kormányokat: a nyugati bankok évről évre óriási hiteleket adnak a ma már állandó ügyfeleikké vált kommunista rendszereknek, amelyeket csak ezek a kölcsönök tartanak a felszínen. De éppen csak a felszínen: a dollármilliárdok nem eredményeznek prosperitást, és csak arra jók, hogy segítségükkel betömjék a lyukakat, megóvják a felbillenéstől az igenigen labilis gazdasági egyensúlyt. Minderről érdekes, háromrészes cikket olvashattunk a Washington Post három egymást követő számában, december közepén, Michael Dobbs tollából. Az amerikai tudósító — aki Közép-Európa ügyeiben igen tájékozott — messziről indul el: egészen Jaltáig megy vissza, 1945. február 10 gyászos dátumáig, amikor a „három nagy” — Sztálin, Roosevelt és Churchill — megegyezett a Balti- és a Fekete-tenger között fekvő térség jövőjében. Amivel megpecsételődött fél tucat ország és 110 millió ember sorsa. Sztálin — jegyzi meg Dobbs — kis híján elvesztette a háborút Hitlerrel szemben, aztán nemcsak a győzelmet szerezte meg (amerikai segítséggel), de megnyerte a békét is. Amivel egyetlen szövetségese sem dicsekedhetett. A Szovjetunió Jaltában vált igazán birodalommá: a második világháborút egyedül a vörös birodalom zárta területi gyarapodással, s azóta vazallusaival együtt létrehozott szövetségi rendszerével a világ legnagyobb katonai hatalmát jelenti. ★ Válságról válságra Ha ez a hatalom katonailag erős is, gazdaságilag annál gyöngébb. A kommunista gazdasági rend hatvanegynéhány éves története a Szovjetunióban sem volt diadalmenet, és — kivéve a nehéz- és hadiipart — a termelés minden vonalon elmarad a nyugati átlag mögött. Nem is szólva a mezőgazdasági termelésről, mely főleg az utolsó években annyira visszaesett, hogy Moszkva csak az amerikai búzaimporttal képes megoldani belső élelmezési gondjait. De ha végigtekintünk a szovjet érdekkörbe tartozó hat középeurópai állam kommunista kormányzat alatt leélt évtizedein, azt látjuk, hogy ezekben még inkább csődöt mondtak a marxi-lenini gazdasági tételek: az ún. szatellit-államok „népgazdaságai” sorozatos nehézségekkel küzdenek, válságról válságra bukdácsolnak, és — ellentmondva minden logikának — nem fejlődnek, hanem visszafejlődnek. — És ha nem kaptak volna dollárhiteleket, ez a folyamat még sokkalta gyorsabb lett volna. A válság néhány államban így is bekövetkezett: Lengyelországban teljes a gazdasági káosz, de Románia is fizetésképtelenné vált nyugati hitelezőinél, és az ország urai csak szigorú korlátozásokkal képesek tartani a belső egyensúlyt. A többi négy országban is — főleg az utolsó tíz év alatt — fokozódó gazdasági nehézségek mutatkoznak: egyre több dollárkölcsönt kényszerülnek felvenni, ugyanakkor azonban a népgazdaságok teljesítőképessége csökken. Átmeneti kivétel volt — írja Dobbs — Magyarország, mely (egyedüliként a szovjet blokkban) bizonyos gazdasági reformokat vezetett be 1968-tól kezdve, s ezek segítségével egy ideig képes volt az életszínvonalat emelni. Pár év óta azonban ez a tendencia lefékeződött, és Magyarország is egyre jobban eladósodik. Olyannyira, hogy — a lakosság számarányát tekintve — Magyarországot terheli ma a legsúlyosabb dollártartozás. ★ Szaporodó adósságok De minden szónál, minden magyarázatnál többet mondanak a számok, annak a táblázatnak az adatai, amelyet Dobbs cikke mellett láthatunk a Postban. Az egyik a hat vazallus-állam utolsó évtizedben felvett dollárkölcsöneiről tájékoztat, s ebből kiderül, hogy mind a hat ország évről évre magasabb hitelre szorult: míg 1970-ben összesen 6 milliárd dollárt kölcsönzött a Nyugat a közép-európai kommunista kormányoknak, ez az összeg 1980-ban már 53 milliárd fölött járt! Néhány részadat: 1970-ben Lengyelország 1 milliárdot kért, tíz év múlva már húszmilliárd felvett kölcsön terhelte a gazdaságát. Románia és Kelet-Németország tizenkét évvel ezelőtt egyformán szerény másfél milliárddal kezdte, 1980-ban már mindkettő ennek közel tízszeresét gyűjtötte össze adósságban. Magyarország — mind közül a legszerényebbként — 1970-ben félmilliárddal is beérte, 1980-ra azonban már feltornászta tartozásait 6 és fél milliárdra. (Legújabb adatok szerint a Magyar Népköztársaság külföldi adósságainak összege 1982 végén már nyolcmilliárd dollár körül járt, ami azt jelenti, hogy a karon ülő csecsemőtől a magatehetetlen aggastyánig minden állampolgárra kereken 800 dollár adósság esik.) ★ ... és csökkenő termelés A másik táblázat hasonlóképpen tanulságos. Azt mutatja, hogy miképp alakult ezeknek az országoknak az össztermelése az elmúlt évtizedben. Nos, míg az előző számoszlopok folytonos emelkedést mutatnak, az utóbbiak bizony lefelé tendálnak. Mikol. 1970 és 1975 között Lengyelország termelése átlagosan 9—10 százalékkal nőtt, addig ma mínuszt jelez. Románia az évtized elején még évente 11 százalékkal növelte a termelését, a legutolsó évben már csupán 2,3 százalék volt a növekedés. A két iparilag legfejlettebb kommunista állam — Kelet-Németország és Csehszlovákia — 1971—75 között évenként közel 6 százalékkal fokozta termelését. 1982-ben Kelet-Németország csak feleannyira volt képes emelni a produktivitást, Csehszlovákiának pedig be kellet érnie az egyszázalékos emelkedéssel. Nem biztatóbbak a magyar adatok sem: 1971—75 között átlag 6 százalékkal nőtt az ország össztermelése, 1976—80 között ez a szám a felére csökkent, 1982-ben pedig alig volt másfél százalék. Az olyan gazdasági rend, mely két-három évtizeddel bevezetése után, az utolsó időszakban — amikorra már az eredményeknek kellett volna kiteljesedniök — csak ezt tudja felmutatni, bebizonyította használhatatlanságát. A hibák mostanra halmozódtak annyira, hogy a kudarc nem titkolható tovább. A kommunizmus felvirágoztatás helyett nyomorba taszította azokat a népeket, amelyek Jaltában a kísérleti nyúl szerepére ítéltettek: a kísérlet mind a hat közép-európai országban balul sült el. És ha a nyugati dollárkölcsönök nem pumpáltak volna évről évre friss életelixirt a válságok közt vergődő kommunista rendszerek vérkeringésébe, a teljes gazdasági csőd, a bukás talán már régen bekövetkezett volna. BIZTOSÍTÁS Autó-, ház-, üzlet-, gyár-, öröklakás-, bérház-, farm-, tűz-, lopás-, betörés-, élet- és betegségbiztosítás. Jó vezetők részére kedvezményes útrak! Hívja bizalommal GALLA EMERYT. Telefon (216) 237- 8381. Cleveland, Ohio. Reggel 9-től este 7-ig. HA FLORIDÁBAN JÁR keresse fel magyar szállodánkat, ahol kényelmes motelszobák, szoba konyhával és apartmentek állnak rendelkezésükre napi, heti és havi árakkal. Bővebb információért és szobafoglalásért írjon vagy telefonáljon. Címünk: Westchester Motel, 1745 South Ridgewood Ave., South Daytona, Florida 32019. 1983. január 9.