Katolikus Szemle 7. (1893)

1. szám - Értekezések és elbeszélő czikkek - Karácson Imre: Janus Pannonius élete és művei (Első közlemény)

leg csezmicze faluban született az 1433. év aug. 29-én.1) A keresztségben János nevet kapott, melyet később a kor szokása szerint a latin Janusra változtatott,2) fölvévén mellé még a Pannonius nevet s e név alatt szerepel az irodalomban.3) Atyja, Lajos, Kőrösmegyéből származott szegény köznemes volt,4) kinek életéről csak azt tudjuk biztosan, hogy korán elhunyt, midőn fia még alig volt hat éves.5) Anyja, Vitéz Borbála, a később esztergomi érsekké lett Vitéz János nővére volt, s így anyai ágon a zrednai Vitéz családból származott.6) Volt két nőtestvére is,7­ kik közül csak egyiknek tudjuk nevét, ez is csak egyetlen 1) Sextus hic et decimus mihi ducitur annus Septimus incipiet medio cum ardebit Olympo Mensis ab Augu­sti terti a fine dies. Opera Jani Pari. Az idézeteknél az 1754. budai kiadást használjuk. 2) Joannes fueram Janum quem pagina dicit Admonitum ne te lector amice neges, Non ego per fastum sprevi tani nobile nőmén Quo nullum toto clarius orbe sonat, Compulit invitum mutare vocabula quando Lavit in Aonio Hava Thalia lacu. c) Fraknói, Vitéz J. élete 8. lapján a családi táblát így állítja össze : Vitéz,János János, Névtelen Bols­ála esztergomi érsek r ,­­ 1­­ , n . ,„ 1 János, Janus Pannonius, veszprémi püspök pécsi püspök. 7) Longe livor erat gentinos me praeter h­abebat. Hr­/avoc de morte matris Barbarae. 3) Pannoniusnak vagyis magyarországinak nevezte magát, mivel Ve­rő­cze, Pozsega, Szerém s a még akkor fennálló Valkó vármegye a karloviczi békéig Magyarország közvetlen területét képezte. Lásd ezekről Pesty Frigyes, Az eltűnt régi vármegyék. Budapest, 1879. 260. 1. Fraknói, Vitéz János élete. Budapest, 1879. 7. 1. Kaprinay szerint ács lett volna, azonban ő valószínűleg Beckensloer érsek származásával téveszti össze, ki csakugyan ácsnak volt a fia. Abafi, Figyelő III. 345. 1.

Next