Katolikus Szemle 20. (1906)

2. szám - Értekező czikkek, elbeszélések - Pámer László: Czenstochówa, a lengyel pálosok kolostora

CZENSTOCHÓWA, A LENGYEL PÁLOSOK KOLOSTORA. (Első közlemény.) 1. A Czenstochówáról szóló magyar művek. Bámulatos az isteni Gondviselés őrködése a szerzetesrendek történetében. Gyakran megtörtént már, hogy az egyház esküdt ellenségei egyes országokban kipusztították az egyik vagy másik szerzetesrendet s íme, az üldözött szerzeteseket idegen országok fogadták be és megőrizték őket, míg a vihar elmúltával vissza­térhettek ismét hazájukba. Sokszor, nagyon sokszor ismétlődött ez már napjainkig. Ami pedig még inkább csodálandó, az a körül­mény, hogy gyakran ép azon ország lesz menedékhelye a szám­űzött szerzeteseknek, amelyet emberi gondolkodás és számítás szerint legkevésbé tarthattunk volna alkalmasnak arra. XIV. Kele­men pápa 1773-ban az egyház ellenségeinek fenyegető sürgetésére kiadja ismeretes brevéjét, amely Jézus­ Társaságát mindenütt eltörli, ahol a brevét kihirdetik. Ki is hirdették azt az összes katholikus országokban és a rendet mindenütt föloszlatták a kath. uralkodók ; de két nemkatholikus ország: a szakadár Oroszország és a protes­táns Poroszország nemkatholikus uralkodói nem hirdették ki az említett brevét, sőt befogadták a jezsuitákat és a Jézus­ Társasága ez idegen talajban életben marad, míg VII. Pius pápa 1814-ben a kath. világ kérelmére az egész földkerekségen vissza nem állítja. Hasonlóan feltűnő a pálosrendnek sorsa is a rend eltör­lése után. A pálosrend hazánkban keletkezett és csakhamar elterjedt egész Magyarországban. Kolostorok kolostorok után emelkedtek részére s a rend részint speciális magyar jellegénél fogva, részint tagjainak kiváló vallásos buzgalma és tudományossága révén oly népszerűségre tett szert, amilyennel e honban sem azelőtt, sem Katholikus Szemle. 1906. II. 10

Next