Katolikus Szemle 30. (1916)

6. szám - Értekezések, elbeszélő cikkek - Vay Péter: Szibérián át. II.

Valóságos hurcolkodás jellegével bir lakásom. Alexi szerencsére eléggé ügyes és gyorsan rendelkezik, intézkedik a zűrzavar kö­zepett. De hát egy évre, vagy esetleg még hosszabb időre távo­zom s lehet hogy Ázsiába — honnét nagy kerülővel szándékozom visszatérni. A könyvek, irományok veszik igénybe a legtöbb helyet és két láda könyvtárba vannak osztályozva. Úti oltárom is nagyobb a rendesnél, mert teljes felszereléssel van ellátva. Csak délután jutok ki egy kis friss levegőre. Számos búcsú­látogatást kell tennem és névjegyeket átadnom. A társadalmi konvenciók idegenre nézve kétszeresen kötelezők. Viszont soha se lehetünk elég udvariasak, kivált ha minden tekintetben elő­zékenységet tapasztaltunk. A két év előtt itten járt magyar expe­díció nagyon jó emlékeket hagyott hátra. Zichy Jenőt minden­felé zárt ajtók fogadták. Ma ugyanbben a figyelemben részesítenek engem is. Utazásom iránt maga a cár is érdeklődött és több ízben kegyes volt meghívni. De legfelsőbb engedély nélkül egy­általában nem lehet, se Közép-Ázsiát se Turkesztánt felkeresni. A nap hanyatlik, midőn a Néva partjára érek. A lángoló sugarak most még ragyogóbbá varázsolják a fényes épületsort. A téli palota vérveres homlokzata szinte vakító az éjszaki fény világításánál. Még pazarabb a Mihály nagyhercegé és most a kápráztató világításban a túlterhelt díszítés kevésbbé zavar. A Wladimir nagyherceg otthona komolyabb jelleggel bír. Szi­gorúan renaissance stylusban épült és a palazzo Strozzira emlé­keztet. Talán túlságosan is elüt a szomszédoktól. Ide tulajdon­kép jobban illenek a Potemkin-szerű kártyavárak. A legtöbb előtt meg kell állanom. Hol beiratkozom, hol búcsúlátogatást kell tennem. Vissza a Mojka felé és a Newsky prospecten. A forgalom felette élénk estefelé. A járdák minden­felé zsúfolva vannak. Mindenki siet, mintha elkésve volna. E lázas izgatottság adja az utcáknak nagyvárosi jellegét. A for­galom hullámzása, moraja különösen fejezi ki a tevékenységet, az élet intenzivitását. Hazaérve egy csomó iratot, névjegyet, ajánlóleveleket talá­lok a különböző kormányzóságokhoz, így bárhol állanék meg, a hatóságok értesítve vannak érkezésemről. Végre még egy ka­marás fő az udvar kitüntető szerencsés út kivonatával. A Miklós-állomáson számos ismerős vár, kik személyesen akarnak még elbúcsúzni. Honfitársak, a misszió és követség tag­jai. A várótermek, gyalogjárók tömve utasokkal, ácsorgókkal.

Next