Kecskemét és Vidéke, 1922. január-június (3. évfolyam, 1-146. szám)

1922-01-15 / 12. szám

Harmadik évfolyam ,12. szám Ár.a­s­ztoll( Kecskemét, 1922. jan. 15. vasárnap K­ecskeméte vid­ék­e) Ilőft.etési ér ! Egy hóna­i­a korona. Szerkesztőség és kial­óhivat­a­élre 800 kor. • Félévre 410 kor. Kecskemét, Arany János utca 6. szám, Negyedévre 210 kor. FŐSZERKESZTŐ: VERD­ KREO ADAM a róm. kath. berlinz átjáró udvarában Telefonszám­i 135 O Telefonszámi 135 Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal Meghiúsult a cannesi kon­­fe­rencia BECS, jan. 14. A politi­kai fordulat folytán befeje­zettnek tekinthető a cannesi konferencia. A konferencia meghiúsulása Briand meg­­bukásával van kapcsolatban. Cannes egyedül A­iglia számára hozott eredménye­ket. A konferencia lehetővé tette a genitai gazdasági konferencia megtartását. Ez­zel szemben a franciák azt hangoztatják, hogy Briand nem kapott meghatalmazást­­a kamarától a határzatok el­fogadására. Az a felfogás uralkodik, hogy az utóbbi napok ese­ményeinek rendkívül nagy jelentőségük van és az euró­pai országok békéjének jö­vendő sorsa ezektől függ. 31 millió aranymárkát köteles Németország tíz naponként fizetni. B­É­C­S, január 14. A jóvátételi bizottság elhatá­rozta, hogy Németországnak ideiglenes fizetési halasz­tást ad. A halasztási idő alatt a német kormány minden tize­dik napon 31 millió arany­márkát fizet elfogadott devi­zában. Az első fizetés január 18-án történik. az új pályaudvar ügye. A mai rendkívüli közgyűlés elvileg elfogadta a városi tanács javaslatát az új pályaudvar ügyé­ben. A határozat alapján az­ uj pályaudvar a Rákóczi út végére épül és a szolnoki útnál felüljárót létesítenek. Ugyancsak hozzájárult a közgyűlés a Papp Sándor-féle háznak főispáni lakássá való át­alakításához. A közgyűlés elöli Fáy István főispán meleg szavakkal emléke­­zei£meg az elhunyt Rubinek Gyu­láról. Kovács Sándor javaslatára a közgyűlés jegyzőkönyvileg ad részvételének kifejezést és Rubi­nek özvegyéhez részvéliratot intéz. Megújították a magyar-osztrák kereskedelmi szerződést. Bécs. Az osztrák és magyar delegáció bécsi tárgyalásai tegnap délután eredménnyel jártak. Kölcsönös kompenzációkkal megala­pozták a gazdasági megegyezést és felújították az 1920. évi kereske­delmi szerződést, a jelenlegi viszonyokhoz alkalmazva. A portprosei megállapításokat is gyakorlatias intézkedésekkel bővítette ki a bizott­ság. A pénzügypolitikai albizottság a nyugatmagyarországi kártéríté­séről tanácskozott, a forgalompolitika albizottság pedig szabályozta a vám- és útlevél­ügy kérdését. 44444444444444444444444444444444444444444444444444 Vasárnap délig lehet kedvezmé­nyesen fizetni az ingatlan vagyonváltságot. — Saját tudósítónktól. — Kecskemét, jan. 14. Vasárnap délben lejár a mező­­gazdasági ingatlan vagyonváltság kedvezményes fizetéseinek meg­hosszabbított határideje. Illetékes helyen érdeklőd­ünk a várható eredményrel, ahol a következő felvilágosítást kaptuk: — A kedvezményes fizetési lehetőség vasárnap délben véget ér és a pénzügyi kormány nem ad újra módot arra, hogy a vált­­ságot január 15 e után is tovább ezer koronás áron lehessen fi­zetni. — Az utolsó napokban a gaz­dák tömegesen fizettek. Naponta átlag 800 ezer korona a befizetett összeg. Tegnap a befizetett ösz­­szeg jóval nagyobb az átlagnál. Pénteken egy millió 600 ezer koronát fizettek be.­­ Érdekes jelenség, hogy még az utolsó napokban is inkább a külterületek és a közeli tanyák lakói rótták le a váltságot. Bár a kedvezményes fizetési lehetőség közeli lejárta a váltság lefizeté­­sére serkentené a gazdák egy részét, a tizenhétezer fizetésre kötelezett közül alig 1500 tar­totta szükségesnek befizetni a vállságot.­­ Január 15 e után megtör­ténik a hátralékos váltságkötele­­sek összeírása. Az összeírás után a hátralékban levők terhére elő­írják a fizetendő összeget. Ez az előírás azonban már a kormány által hónaponként megállapított búza áron történik. Ez annyit jelent, hogy azok, akik az ingat­lan váltságot le nem fizették, ja­­nuár 15 e­llátt további intézke­désig 2240 koronás alapon fize­tik le a váltság összegét. A határidő letelte után nincs senki kötelezve az ingatlan vagyon­­váltság fizetésére, mert a kirovást csak a nyáron fogják eszközölni, akként, hogy ebben az évben egy harmadrészt kell fizetni, a máso­dik harmadot egy év m­ulva s végül a harmadik részt csak 1924 nyarán. Tudni kell azt is, hogy a va­gyonváltság mindenkor búzában tesz kiróva és a búzát az akkori ár szerint lehet majd megváltani.­­ Az összes eddig befizetett ingatlan vagyonváltság a decem­ber hatodika óta befizetett ösz­­szeggel együtt közel harminc­kilenc milliót tesz ki. Vörös kakas a háztetőn Ötvenöt tüzeset volt tavaly. — Több mint 5 millió kár. — 826 ezer koronába kerül a tűzoltóság. Kecskemét, jan. 14. A tűzoltóparancsnokság most állította össze az 1921. évi tüz­esetekről és a tűzoltóság műkö­déséről a statisztikát. Kónya Imre parancsnok adatait az alábbiakban adjuk: Kecskemét város területén 55 tüzeset fordult elő a múlt évben, érdekes, hogy éppen annyi, mint 1920-ban. A belterületen 29, a külterületen 25­­tízeset történt. Legtöbb tüzeset júliusra (10) és augusztusra (7) esik. Kerületek sze­ rint legfőbb tizkár­a III. (7), VIII. (5), I, V., VI. (4), kerületekben volt. A külterületen a városföldre esik (5) a legtöbb tűzkár. A tűz keletkezési oka : 1 eset­ben csapagy áttüzesedése, 4 eset­ben gyujtogatás ismeretlen tettes által, 2 esetben gyufává­ való gon­­datlan bánás, 4 esetben gyufával való gyermekjáték, 1 esetben kat­lanból kipattant szikra, 1 esetben kéményből kihullott szikra, 1 eset­ben kéménybe épített gerenda, 2 esetben kéménykorom gyufása, 10 esetben kémény­szurok gyu­ása, 18 esetben kipuhatolható nem volt, 2 esetben lukas kémény, 1 eset­ben öngyujtás, 1 esetben petro­­leum-lámpával való gondatlan bánás, 1 esetben pipából kihul­lott parázs, 1 ese­ben tűzzel való gondatlan bánás, 2 esetben vas­úti mozdonyból kihullott szikra, 1 esetben világítóval való gon­datlan bánás, 1 esetben villám­csapás, 1 esetben villanyos rö­vidzárlat. Tűzveszély következtében 2 ha­láleset állott be. Súlyos és köny­­nyű sérülés ez évben nem for­dult elő. A becslés szerinti összes kár értéke 5,166.800'— korona, mely­ből biztosítva volt 717.760— ko­rona értékű tárgy. A fenti kár­összeggel szemben 4,449 640’— zóna fedezetlenül áll, illetve ennyi összegű elégett tárgy nem volt biztosítva. Vaklárma az elmúlt évben 3 esetben fordult elő. Városi tűzoltótestü­let létszáma: 1 parancsnok, 1 alparancsnok, 3 őrparancsnok, 3 csővezető, 20 tűz­oltó és 4 kocsis, ekként a létszám összesen 32 főből áll. Az elmúlt évben a városi tűz­­oltótestület fentartása 826 225 ko­ronába kerül. A lefolyt évben két nagyobb tűzeset fordult elő. Csurbamagyarország tűzoltóin­­tézménye államosítás, illetve álla­tvi felügyelet alá helyezés előtt áll. Az eszme a közbejött áldatlan politikai viszonyok miatt aligha fog megvalósulni. A város mos­toha viszonyok között tengődő tűzoltótestülete és tűzoltóintézmé­­nye csak úgy fog hivatásának kellően megfelelhetni, ha a város tanácsa nem vonja meg tőle a a fejlődés lehetőségének anyagi eszközeit. Létre kell hozni a városi tűz­­kárbiztosító intézet, vagy pedig a városi tulajdont képező épületek után önbiztosítási alapot kell lé­tesíteni. VEROSZTÓI ZSIGMOND BÁDOGOS, ARANY­ JÁNOS­ U. 1. (LUTHER-BÉRHÁZ.) MINDENNEMŰ MEGRENDELÉST, JAVÍTÁST ÉS ÉPÜLET­BÁDOGOS-MUNKÁT OLCSÓN ÉS JÓL VÉGEZ. NAGY VÁLASZTÉK MINDENFÉLE SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ BÁDOGÁRUKBAN.

Next