Kecskemét és Vidéke, 1922. január-június (3. évfolyam, 1-146. szám)

1922-05-16 / 110. szám

Harmadik évfolyam $ IIO. vám arca ^ kor( Kecskemét, 1922 máj. 16. kedd K­ecskem­éte vid­éke) ilfilixctéai ári Egy hónapra 75 korona* Szerkesztőség és kiad­óh­iva­tal' C­él évre 800 kor. • Félévre 410 kor. 1­­. • ■ Kecskemét, Arany János utca 6. szám, Negyedévre 210 kor. FŐSZERKESZTŐ: VERDERBER ADAM a róm. kath. bérház átjáró udvarában Telefonszám i 135 # Telefonszám i 139 Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal gyilt lelé! Horváth Mihály hívviselőjelöit úrhoz. Az alábbi levél közlésére kér­tek fel bennünket. Tisztelt Doktor Úr! Egyszerű munkásember vagyok, mégis hazám és nemzetem szo­morú sorsa mély nyomokat ha­gyott, barázdákat szántott lelkem­ben. Annak idején, 1918-ban, nagyra becsültem, ma is tisztelem Önt és öntől vártam városunk össznépességének az általam előre látott borzalmaktól való megmen­tését, azért, mert Ön, mint váro­sunk akkori legnagyobb embere, állt a Nemzeti Tanács élén. Engedje meg nekem, kedves Doktor úr, hogy lélekben vissza­vezessem az akkori eseményekre. Tegyünk egy kis visszapillantást az akkori szereplésünkre és kér­dezzük meg önmagunkat, a majd egykor az igazságos Isten előtt való végleszámolásunk tudatában, hogy vájjon nem e terheli kárt a lelkünket, az akkori szereplésünk miatt. Én, 1918. november­­­én, Ver­mes Gyulától pártunknak a kom­munista terror alatt vértanúhalált halt főtitkárától azt az utasítását kapta ek, hogy álljunk a Nemzeti Tanács mellé és iparkodjunk ott minél nagyobb tért hódítani, azért, hogy a szélsőséges elemek hatal­mát letörjük és így megmentsük Magyarországot az orosz kommu­­nisták rabh­uralmától. Ezen cél elérése volt az ok arra, hogy m­i is csatlakoztunk a Nemzeti Ta­nácshoz s mindig ugyanezen cél lebegett szemeim előtt, mikor mint magánember, az akkori zavaros közéletben bárhol is megjelentem. Sokat vártam Öntől céljaink el­érése tekintetében, mert bíztam abban, hogy Ön, mint a polgári pártot képviselő el­­ök, nekünk sokban segítségünkre tehet, de csalódtam. Ezen csalódás végte­lenül lesújtod azon a bizonyos Nemzeti Tanács ü­ésen, mikor a Tanács újjászervezéséről tárgyal­tunk. Én követeltem, bár udvarias formában, hogy az akkor divatos wilsoni elvek alapján minden párt számarányához mérten küldje ki tagjait az újjáalakítandó Nemzet Taná­csba. Mire a vörös szocialista elvtársak nagy lármával le­ellen­­forradalmároztak ? Ön pedig ve­lük együtt megállapította, hogy mi nem vagyunk forradalmi párt s mint ilyeneknek, nincs ez irány­­ban jogos követelésünk. Hiába hivatkoztam ott pártunk számbeli nagyságára, ahelyett, hogy ott számárank­ükhöz méltó képvisele­tet adtak volna, öten voltunk és kidobtak közülünk hármat, a pol­gári pártból még többet és be­vittek helyettük, ha jól emlékszem 16 legvéresebb szájú kommunis­tát. És Ön továbbra is ott elnö­­kösködött. Ejnek idején felfegy­verezték a felelőtlen elemeket, ha talán előre nem is jelentették ezt Önnek, később feltétlen tudnia kellett róla. Hiszen én, az ellen­­forradalmár, a fegyver­kiosztás után 3 nap múlva már mindent tudtam, pedig nem is voltam a Tanács elnöke. Ön pedig még azután is az maradt egész az összeomlásig. Azt mondom Isten és emberek előtt, ha én vagyok egy városban a legfő, akinek ha­talom van a kezében, szeretném azt látni, hogy ott akaratom, tud­tom és beleegyezésem nélkül bármi történhessék, ha pedig tör­ténik, azt a legszigorúbban meg­torlom s ha ebben engem meg­akadályoznak, levonom a konzek­venciát. Ön ezt nem tette meg, s ezzel a kommün kitörését elő­segítette. Kedves Doktor úr ! Önnek ez gyengesége, de egyszersmid bűne is, amit a nemzet ellen követett el. Kérdem tisztelettel, ezek megis­métlésére vállalkozott e Ön most, azzal, hogy fellépett képviselő­­jelöltnek, avagy az akkori bűné­nek jóvátétele lebeg-e az Ön szeme előtt? Kérdem, ismeri-e párthíveit, akik közül egyik azt mondotta nekem, hogy a szociáldemokra­­ták nem azért támogatják Önt, mert Ön nekik kell, hanem azért, hogy ezt a rendszert, tehát a ke­resztény irányt megbuktassák. Kérdem, vájjon mi lesz akkor, ha ezen hívei megint hatalomhoz jutnak. Vájjon gondolkozott-e tisztelt Doktor úr e fölött. Tisztelője Pulius István. ¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥ ¥¥ József pártigazgatón kívül nagy­számú párthíve kisérte. A balló­­szögi iskolánál Búzás József tanító üdvözölte a jelöltet, majd Zsitvay ismertette a hallgatóság elismerő helyeslése és éljenzése mellett, politikai nézetét. A program­beszéd után Kelő Mihály látta ebédre vendégül Zsitvay Tibort és több mint húsztagú kíséretét. A bőkezű házigazda tanyájáról ezután Urihegyre ment Zsitvay, ahol Greszle László tanyáján tar­totta meg beszédét. Zsitvay Tibor programbeszéd­e a tanyákon — Saját tudósítónktól — Kecskemét, május 15. – Szombat délután Törökfái vá­lasztópo­lgársága előtt mondott program­­beszédet Z­s­i­t­v­a­y Ti­bor dr., az alsókerület egységes párti képviselőjelöltje. Útjára Ma­gyar Kázmér volt nemzetgyűlési képviselő, Csősz József pártelnök, Jámbor József dr. pártigazgató, Hévízi Gábor, Borbély József, Farkas István, Nemere Gyula, Börönte Gábor, Csorba Sándor, Csabai Gergely és még számo­san kisérték. A törökféi iskolát megtöltő pol­­gárság élén Murányi Gyula tanító üdvözölte a jelöltet és kérte, hogy a törvényházában gondoljon a Törökfői lakosságra. Csősz Jó­zsef nyiotta meg ezután a nép­­gyűlést. Bemutatja a képviselő­je­löl­et és üdvözli Magyar Káz­­m­ért, aki a szomszéd város, Nagykőrös üdvözletét tolmácsolta. Ezután Zsitvay Tibor mon­dotta el programbeszédét. Ismert programja a béke, a rend, a munka. E nélkül lehetetlen meg­oldani azokat a súlyos probléma- o­kat, am­ely­eket megoldani az or­szág és a polgárság érdekében kötelességünk. Ilyen probléma az adó- és király kérdés, a föld­reform. Adóegyszerűsítést, nem­zeti királyság létesítését és a földreform becsületes végrehajtá­sát föltétlenül végre kell hajta­nunk. A nagy tetszéssel fogadott program után Magyar Kázmér beszélt. — Innen a túlsó mezsgyéről, Nagykőrösről való vagyok — úgymond — amelyről azt mond­ják, hogy ellensége Kecskemét­nek. Pedig ez nem igaz, hiszen a két városnak közös érdekei vannak. Nem Zsitvayt ajánlani jöttem, hiszem eléggé ajánlja őt beszéde. Én a lelkekkel akarok beszélni. — Minden becsületes politikus ma a lehetőség politikáját vallja. Ez van rendjén. Lehetetlenséget lehet ígérni, de a lehetőség poli­tikáját be is lehet tartani. Zsitvay Tibor a lehetőség politikáját vallja. Programja a béke rend és a munka. Az ő m­egválasztása javára lesz a polgároknak, de javára lesz az országnak is. Egy­én Borbély József, majd Csősz József mondanak beszédet. Zsitvay Tibor és kísérete az esti órákban érkeztek meg Kecs­kemétre, ahol részt vettek az újon­nan megválasztott városi tisztvi­selők tiszteletére rendezett vacso­rán. Vasárnap délelőtt Külsőballó­­szögben tartotta meg program­beszédét Zoltvay, kit ezen útján Csősz József pártelnök és Jámbor Harang és templomépiti mozgatómn Orgonánkon — Saját tudósítónktól. — Orgovány, május 12. Orgovány neve két év alatt híressé vált a magukat „emigrán­sokénak kinevezett és a megtor­lást kereső jogos, magyar harag elől megszökött, mindenféle faj- és elvtársak jóvoltából. Ezek a zava­ros lelkű „Mind a miénk“ hang­zatos elvével elhódított, sajátságos torzemberekké és emberszörnyek­ké tenyésztett díszpéldányok igye­keztek az egész világon befeketí­teni ezt a községet, mely azelőtt szerényen meghúzódott az isme­retlenség homályában és csendes, de nehéz alkotó munkába merül­ve szolgálta a haza és az árva magyar nemzetség ügyét. Aki nyitott szemű és jószándé­­ku ember valaha Orgoványon járt, az láthatta, hogy ott békés, jó magyarok laknak, akik szeretik a szent anyaföldet, melyet szinte emberfeletti szorgalommal művel­nek, mert az orgoványi föld csak kis hányadában jól termő fekete föld, nagyobb része sivár homok. Megérd ez a hangyaszorgalmú nép ennek az ezer éve megszerzett és hősi­ vérrel annyiszor megszen­telt földnek minden szive dobba­nását, minden néma szavát és azt az ezer és ezer szálat, mely őt az ősi röghöz oly erősen köti, nem engedné az egész világért sem széjjellépni. Ragaszkodik ez a nép természetes ösztönével a magyar földdel összenő­ ősi ha­gyományaihoz, atyáitól örökölt ér­zelmeihez ; ragaszkodik szivébe, vérébe oltott ősi vallásaihoz is. Azért megérthető, hogy a kommu­­nizm­us bukása után a visszafoj­tott keserűség kitört lelkéből és sok sérelmével össze sem mérhető néhány kilengésben keresett leve­zető utat. Orgovány népének egészséges vére kilökte magából a fertőző bacu­lusokat, de jellemző, ^- : B W Bi PS fik Oá cári­ntra Minden törött, kopott, szakadt, repedt, kimart, kilyukadt vas, acél, I I * # 11 ^«Suli^uiCd Ui öntöttvas, réz, bronz, aluminium, nikkel, stb. tárgyakat és géprészeket stilutl Telefon: 252. PR T AUTOGÉNNEL HEGESZT. * ,— — • ■— .....................n-wwiamamr[iiíawamTíiirwM¥imiiiiiiiin i nibi ■■ i mm* mmuttmm 11 _________________ 0

Next