Kecskemét, 1883. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1883-04-08 / 29. szám
1883. — 29. szám. KECSKEMÉT. Április 8. Mit regél a Duna tündére? — Hanusz Istvántól. — ("Vége.) A Duna víztükrének felülete azon a 126 */a mf. hosszú vonalon, mely Dévénytől Orsováig ér, 90 mf., szigeteinek összes száma 867, ezek 200 híján kataszterileg föl vannak mérve és kiterjedésük összesen 5768 földrajzi és mértföldre rúg ; e területnél, miután Abaúj és Torna egyesítve lettek, még mindig 15 vármegyénk van a 63 közt kisebb. Behoz a Duna Magyarországba 67,400 köbláb vizet és kivisz nemcsak 324,000 köbláb vizet, hanem ami annál jelentékenyebb dolog, csupán Budapesttől kezdve évenként 730 millió mázsa magyar földet, szaporítván azzal Románia területét. A Duna folyásának, mint vizi útnak javítása az osztrák s magyar monarchia területén 1818-1861. évek között 13/2 millió írtba került. Hátra van még szólnunk azon 132 mf. hosszú folyópályáról, melyet Dunánk a tengerig tesz meg, miután Magyarországtól búcsút vett. E hálás haza még azután sem feledkezik meg róla, utána küldi a Zsily, Olt folyókat és számos kisebb-nagyobb patakot, hogy kegyencze hosszú útjában hiányt ne szenvedjen, mert Bulgária ugyancsak szűkmarkú iránta. A román lapályon ismét olyan sajátságokat ölt magára, a minek magyar alföldi pályáját jellemezték ; medre szétterül, folyása lomha lesz, partjai iszaposak, szélessége itt-ott közel jár az Uamértföldhöz, vidéke egyhangú, bozótos, nádas, bal partján messze épültek tőle a városok, hadsereggel csak némely magasabb pontoknál lehet átkelni rajta ingoványai miatt, ilyen réveknél erős várak épültek éjszak fiai ellen. Brailától torkolatáig nemzetközi jellegű. Midőn 7 mf. közelségre jut a Feketetengerhez, a dobrudjai halmok elöl kitérve, éjszaknak fordul és Turcisánál kezdődik meg elágazása, deltája. E 46 m1 mf. kiterjedésű vízfonadék 3 fő ágon üríti ki magát a tengerbe, hol a szőke Duna vize 10 mf. távolságra a partoktól még megkülönböztethető. Közlekedésre a középső ágat használják, bár ezen a Duna összes vízmennyiségének csak 2/17 részével rendelkezik, de 100—140 m. széles és 7— 19 m. mély. Hartley szerint alacsony állásban 2000 köbméter vize van, áradáskor 15-ször annyi. Torkolatánál czölöpökre épült a 4000 lakosú Szulina városka, melyben legkiválóbb épület a nemzetközi Dunabizottság palotája. Ez ágat kőgátak, mólók védik az eliszaposodás ellen és arra kényszerítik a folyót, hogy hordalékát messze kivigye. Hartley mérnök 100 méternyire nyújtotta be a tengerbe a kötözéseket, ahol egy erős parti vízáramlat éjszakról délnek tartva fölszedi az iszapot és messze hordja el. Idővel betölti ezt is majd a Duna, mely deltáját évenkint 4 méterrel tolja előre, de csak az 1916 dik év lesz az, mikor e vízművi munkálat haszon nélkülivé válik. Nem találjuk ezt lehetetlennek, ha fölgondoljuk, hogy a Duna naponkint 90000 köbméter iszapot visz a Feketetengerbe, évenként pedig 32.850,000-et, mint azt Muszinszky 10 évi megfigyelés után megállapította, sőt ő szerinte 187°. -ben naponként 208,500 köbmétert. Ha valaki a Duna által így kiszállított iszapot elterítené, az egy mérföldön 8 decziméter vastag réteget adna. Ez városunk területén, mely körülbelül 700 hold, elterítve it, m. magas lenne, mi 6 ölet tesz ki. Geikie pedig kiszámította, hogy Dunánk a maga ágyát egész hosszában egy lábnyi mélyen csak 6,840 év alatt kotorja ki; nem félhetünk tehát, hogy az orgoványi és ágasegyházi homokbuczkákra egy hamar rákerüljön a sor! banánk 209 mf. hosszú útját 181 mértföldnyi kerülővel teszi meg, úgy, hogy ekép híján 400 f mértföldnyire nyúlik meg pályája. Ennek hajózásra a/12-ed része használható; a beleömlő 120 vízér közül 30 képes könnyíteni a forgalmat. Vízbirodalmát 14,727 □ mértföldre számítják és ez Földünk szárazulatának kevés híjánilsi része. Az Alpesek és Cseherdő fája, Magyarország és Románi gabonája, szarvasmarhája, a Kárpátok sója és ércze a Dunán lelik meg legolcsóbb útjukat kelet felé. 1881-ben a Szulina ágon 523 angol hajó0 millió tonna teherrel ment át, az orosz szállítmány 10,000 tonna volt. A múlt évben a dunagőzhajózási társaság 20 millió métermázsa terhet szállított, ebből 12 millió m. mázsa gabona volt, mi az 1881-iki bevételt 1.276.000 írttal növelte. Ez miniature tekintete a fejedelmi folyónak. Nincs Európának vízere, mely annyi különböző tartományt, nemzetet és népfajt érintene, mint a Duna. Fölső folyásánál németül beszélnek, közép szakasza körül magyar szó zeng, az alsó vidék egyik partján románul kiejtett szóra a túloldal délszláv nyelven felel. A közlekedés, kereskedés és hadjáratok mindig partjai mentén, vagy hullámain vették útjukat. Világtörténeti események egy folyamhoz sincsenek akkora számmal kötve, mint a Dunához. Ezen vonult alá Nagy Károly császár, hogy az avarok hatalmát megtörje; ennek partjain robogtak végig az ősmagyarok, hogy Németországot rémületbe ejtsék ; ezen úszott alá Fekete Henrik császár, hogy hűbérúri jogait Árpád nemzetére kiterjeszteni megpróbálja; e folyó mentén húzódtak a keresztesek a szent sir megszabadítása végett keletnek. De hogy történeti vonatkozásaimmal rövid legyek, csak azt említem meg, hogy a szőke Duna habjain jött alá hozzánk az a dicső királyasszony, ki elődeinek díszes koszorújában talán egyedüli akart és tudott e nemzethez magyarul szólni; és midőn ezt ma Budán, Gödöllőn napról-napra teszi, nem csupán a mi szíveinket hódította meg, hanem ő is magas foglya lett a mi jobbágyi hódolattól lángoló szeretetünknek. ------»gsagaaa»—------ fiscsi, Óh, csak még egyszer összejönnénk .. .*) Oh, csak még egyszer összejönnénk ! Csak egyszer, pillanatra bár. Hogy elmondhatnám : hű maradtam. Szivem most is magába zár. Mióta nem láthattuk egymást, Perczig se voltam hittelen. Halálomig téged szeretni. Gyönyör és üdvösség nekem. Oh, csak még egyszer összejönnénk ! Szép csöndes nyári éjjelen, Ahol virágok illatoznak S a lomb susog szerelmesen. Csak egyszer járhatnám veled még A zöld erdőt, a réteket! Csak egyszer mondhatnám utánad : Tied vagyok ! tied leszek! . . . Oh, csak még egyszer összejönnénk ! Egy csókra, ölelésre még ! Od’adnám vérem’, ifjúságom’ Egy árva ölelésedért. Magasztalnám édes dalokban Jóságodat, szerelmedet; Aztán meghalnék könnyű szívvel, Mint gondtalan, vidám gyerek. Reviczky Gyula. * Lásd irodalmi rovatunkat. KECSKEMÉTRŐL. — Mutatvány E. Nagy Sándor „A székelyföldön és az Al-Dunán“ czimü útirajzaiból. — Kecskemét 44,887 lakosával a meghamisitatlan magyarság fészke, hol a már távolról halló üdvlövések és éljenzés zúgása előre értésünkre adja, hogy mily melegséggel várnak bennünket s megérkezvén, azt látjuk, hogy nemcsak az indóház, a város majd minden épülete, hanem még a tornyok is fel vannak lobogózva. A reánk várakozó néptömegnek fele se fért be a pályaudvarba s a kívül maradtak nem hallják azokat az őszinte, szívből fakadó meleg szavakat, melyekkel Horváth Béla kir. alügyész a város örömét tolmácsolja látogatásunkért, s amelyekre Urváry épen oly keresetlen őszinte szavakkal válaszol, tolmácsolván a társaság meleg rokonszenvét a város iránt. A kölcsönös bemutatások után (úti bőröndjeinket a rendezőségre bízva, részben a vasúti kocsiban hagyva,) roppant tömegben gyalog vonulunk a vasúti állomás közvetlen közelében levő városi kertbe, ahol áll „Bánk -bán“ halhatatlan szerzőjének, az itt született s élt Katona Józsefnek szobra. Egy szépen sikerült mellszobor ez, valami egy és fél öl magas, négyszögű márványoszlopon, melynek töve szép virágokkal van beültetve és csinos vasrácsozattal körülkerítve. Az oszlop oldalán ez van felírva: „Katona József, született 1792-ben, meghalt 1830- ban.“ Az egész oszlopot most szép virágokból és tölgylevelekből készített girland folylya körül. Körülvesszük a szobrot levett kalappal s az elhunyt nagy szellem iránti tisztelet és kegyelet által okozott mély csend beálltával a lánglelkű költő legnagyobb alakjának hatalmas és hű személyesítője. F e e k i a szoborhoz lép és igen szép beszéd kíséretében egy óriási babérkoszorút helyez el arra; a babérkoszorúról 2 méter hosszú és fél méter Fővárosi levél. Budapest, april 6. Nemzeti pályadíj. — Egy új népszínmű. — Itt a Spanga, ott a Spanga , hol a Spanga? A történelmi társulat mai ülésén nevezetes indítványt tett Bánó József, aki a felvidéki magyarosodási mozgalmak egyik vezetője, s ez indítványát oly szépen indokolta, hogy az ülésen jelenlevők harsány éljenzéssel fogadták. Indítványa ebben foglalható össze: „Hirdettessék pályázat egy nagy történeti, ethnographiai és ethnológiai munkára, amelynek jutalma 15 — 20000 frt legyen. Ezen munkának jő czélja legyen a legszigorúbb történeti kutatások és okmányok alapján megírni a magyar nemzet és fajnak, mint élő organizmusnak történetét, jellemét, tulajdonságait, életfeltételét, különösen pedig azon indokokat, amelyeknél fogva mindenkor fentmaradt s döntő befolyását érvényesítette. “ A jutalom akkor adandó ki, a mikor a nemzet fennállásának ezer éves ünnepét üli. Merjük hinni, hogy ezen indítvány nem lesz kiáltó szó a pusztában. A népszínházban tegnap este került először színre Vidor Pál második népszínműve: „A száraz malom“ , és meglehetős gyenge dolognak bizonyult. A meséje röviden ez. Kovács Lajos gépész a menyasszonyának visszaküldi a jegygyűrűt és pedig valami ártatlan pletyka miatt. A menyasszonya ezután más emberhez megy nőül s rövid idő alatt özvegy marad. Ekkor összetalálkozik vele Lajos és elveszi. Ez ártatlan mese persze csak úgy folyhatik há-rom felvonáson keresztül, ha sok epizód kergeti egymást és nem segítik elő a főcselekményt, így van ez itt is. Minden előre halad, csak a főcselekmény (ha ugyan ennek lehet nevezni) nem és minden történik, csak dráma nem. Egyszóval csak epizódok halmaza az egész, amelyben egységes színdarab sincs, de még jóformán olyan tulajdonsággal sem bir, a szélesz fehér atlasz-selyem csüng alá, melynek két ágára aranyos betűkkel van felírva: Katona Józsefnek. Az irók és művészek társasága 1882. évi kirándulása alkalmából. A koszorú elhelyezése után P. Szathmáry Károly elragadó költői nyelven emlékezik meg Katonáról, ki megírta a magyar irodalom legnagyobb s utolérhetetlen drámáját s ihlettől áthatva idézi Katona szellemét, hogy tekintsen alá fényhonából; most már nincsenek hazánkban panaszkodó Tiborczok, fajtalan Ottók és ravasz Biberachok, feltörve már a szolgaság jármas „országunk nagyasszonyához“ az őszinte szeretet fűzi a népet és ajtaja nincs elzárva a szegények előtt. A meghatóan szép beszéd után kocsikra ülünk együtt a rendezőséggel és behajtatunk a szépen fellobogózott és kellemesre fellocsolt utczákon a városba, megtekinteni a várost. A város nem fényűzéssel, hanem kényelemmel és gyakorlatilag van építve; az építkezésből kitetszik, hogy a várost — kevés kivétellel - gazdag földmivelők lakják ; — az épületek közül mindenesetre legszebb a plébánia templom gyönyörű vörösmárvány portaléjával, — azután a ref. c o 1 r e g y u m . —■ a feltűnőbbek közzé tartoznak a kegyes- és ferenczrendiek zárdái, cath, gymnasium, a reformátusok, lutheránusok és izraeliták templomai, gőzmalmok, kórház, a „Beretvás szálló“ s több magánépület. Az épületek megtekintése után kimegyünk a „Mint a kért“-be, ahol igen kellemes meglepetés vár reánk. Kecskemét város bírálatunk alá akarta bocsátani, hogy mennyiben volt igaza a nótairónak, aki azt írta, hogy „Hírös város az Alföldön Kecskemét“, és 12 paraszt fiút s hozzá 12 paraszt leányt szólított fel, hogy saját tájviseletükben szolgáljanak fel a villásreggelinél , és mi nyugodt lélekkel elmondhatjuk, hogy a