Magyar Alföld, 1911. augusztus-december (1. évfolyam, 1-20. szám)
1911-10-22 / 10. szám
Magyar Alföld L évfolyam, alföldi nép érdekét védő radikális újság. 10. Szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kecskemét, V., Bercsényi utca 16. szám. Kecskemét, 1911. október 22-én. Előfizetési pénzek, hirdetések s egyéb közlemények a Magyar Alföld részére ide küldendők. Felelős szerkesztő:HORVÁTH AMBRUS. Előfizetési ára: egész évre helyben 2 kor., vidékre postán küldve 3 korona. Egyes szám ára 4 fillér. Megjelenik minden vasárnap. Tiltakozó népgyűlés a drágaság ügyében. Az elmúlt vasárnap megszólalt a nép. A kitagadottak, a nyomorba taszított páriák tábora. Odadörögve a hatalom urainak, hogy éhes, hogy gyakorolni akarja azon jogát, amelyet az élethez való ösztöne oltott bele: éhes és enni akar. Ott volt ezen a gyűlésen az ipari munkásság, képviselve volt jelentős számban a földmíves proletárság. Csak azok maradtak távol, akiket a gyűlésre való felhívás szerint „a butaság és a cifra nyomorúság miatt való álszemérem“ tartott vissza a gyűlésen való megjelenéstől. Mindegy. Az az osztály ott volt, melyre a jelen és a jövő történelmi feladatokat ró. A munkásságnak úgy sincs mit várnia a tunya polgároktól. Egymagában kell megvívnia azokat a harcokat, amelyek nem egyedül az ő ügye, hanem a polgárságé is. Ez az osztály azonban csak panaszkodni tud, de minden komoly akció, minden nemes törekvés iránt megdöbbentő közönnyel viseltetik. A vasárnapi népgyűlésnek igen fontos eseménye az a határozati javaslat, mellyel még bővebben foglalkozunk annak idején. A népgyűlés megbízta az elnökséget, hogy terjessze azt a városi tanács útján a törvényhatósághoz tárgyalás végett. Érdeklődéssel várjuk a törvényhatóság döntését. Majd meglátjuk mennyi szociális értéket tanúsít ezen testület, mikor a város lakossága nagy többségének az ügyében kell határozatot hoznia. Anynyi tény, hogy a nép bizalmatlan iránta, mint olyan testület iránt, amely nem az ő megbízásából gyakorolja fontos hivatását. Pedig ez egyszer végezhetne már üdvös munkát is. Példáért nem is messze kellene mennie. Itt van közel a székesfőváros, ahol a tanács Bárczy polgármesterrel az élén igen szép munkát végez a kislakások építésével. A lakásárak nálunk is rohamosan emelkednek. Ha Kecskemét is követné Budapest lakásépítő akcióját, nem fenyegetne bennünket az a veszedelem, hogy maholnap összes keresetünket a magas lakbér emészti föl. Ha a törvényhatóság magáévá teszi a nép határozatározatának a lakásépítésekre vonatkozó részét, akkor szegény emberek ezreinek a terhein könnyű s nemcsak biztos üzletbe fekteti a városnak erre a célra szánt pénzbeli áldozatát, hanem a város műépítésének az ügyét is elintézi. Ha azonban a városatyák struc madár módjára homokba dugják a fejüket a nép jogos érdekei előtt, akkor igen tanácsos lesz nekik eszükbe juttatni, hogy a nagy francia forradalomnak mi adta meg a lökést a 18. század végén? A nyomor forradalma már trónokat sőt évszázados társadalmi rendszereket döntött le — mint azt a vasárnapi népgyűlés elnöke is említette. Jó lesz ezen gondolkodni. A népgyűlésről a következőkben számolunk be. A kecskeméti szociáldemokrata párt e hó 15-én d. e. 11 órakor a Beke-féle vendéglő tánctermében nyilvános népgyűlést tartott. Napirenden volt a drágaság ügye. Már fél 11 órakor több száz főre menő hallgatóság gyűlt egybe. Rozman János az egybehívók nevében üdvözölte a népgyűlést. Ajánlatára a gyűlés elnöke Schiff Rezső, jegyzője Takács József lettek. Schiff Rezső elnöki megnyitójában hivatkozott arra a történelmi példára, mely szerint a drágaság kérdése milyen veszedelmet hozott az uralmon levőkre, ha kellő időben annak elejét nem vették megfelelő reformokkal. Majd átadta a szót Horváth Ambrus előadónak, aki a következőket mondotta: „Ausztriában a drágaság kérdésébe már a fegyverek ropogása is beleszólt, ami azt bizonyítja, hogy az ausztriai munkásság nem olyan türelmes mint a magyar. Pedig tudjuk azt, hogy Bécsben olcsóbb az élelmiszer mint Magyarországon. De nemcsak a szomszéd Ausztriában, hanem az egész Európában forrong a nép az elviselhetetlen drágaság miatt. A munkásság látja, hogy szervezetei által elért eredmények semmivé lesznek. A nagy drágaság elszedi tőle azokat az eredményeket, amelyeket erős küzdelmek, tengernyi áldozatok árák magának kivívott. A drágaság folytán a szegény ember kevesebbet és rosszabbat ehetik, silányabbul ruházkodhat, míg az uralkodó osztályok élete mindinkább jobb, kényelmesebb. Ők nem érzik meg a drágaságot, mert csak azok a cikkek drágulnak, melyeket a szegény ember fogyaszt. A polgári tudósok kisütötték, hogy a drágaságot az arany szaporodása okozta. Ez hamis okoskodás, mert az arany szaporodása csak azt eredményezné, hogy a papírpénz, váltó stb. kimenne a forgalomból és papír helyett arannyal fizetnénk. Azt is mondják, hogy a munkabérek emelkedése az oka minden drágaságnak. Ez is hazugság, mert a munkásság épen azóta csinált a munkabére emeléséért legtöbb sztrájkot, mióta az élelmiszerek és a lakás megdrágult. Bebizonyítható dolog minden sztrájk után, hogy a munkabér ha esetleg 30 százalékkal emelkedik, a munkaadó 60 százalékkal is emeli az árat. A legutóbbi években a mezőgazdasági munkabérek 50 százalékkal emelkedtek s ezzel szemben a mezőgazdasági termények árának az emelkedése 100 százalék. A munkabérek emelkedése tehát nem lehet oka a szükségleti cikkek drágulásának már azért sem, mert a magasabb munkabérek arányában a világtermelés is emelkedett. Az utolsó tíz esztendőben a világ árutermelése a következő szaporulatot mutatja: nyersvas 50, kőszén 35, petróleum 88, gyapot 45, búza 31, réz 61, répacukor 29 százalékkal több mint 10 évvel ezelőtt. A drágaságot mesterségesen csinálták a kartellek. A kartellek tagjai gazdag milliomosok, akik tetszés szerint diktálják az árakat a hatóság és a kormányok védelme alatt, míg a munkásságnak nyakára küldenek csendőrt, rendőrt, katonát, ha magasabb munkabért követel. És amikor a német gyáros egyetért az amerikai, francia és a többi országok milliomosaival, senkinek sem jut eszébe ezeket az urakat hazafiatlansággal illetni. Ezek továbbra is jó hazafiak maradnak, bár közösen nyúzzák meg minden országnak a népét, épen úgy mint a saját hazájukbelit. Előidézik még a drágaságot a magas beviteli vámok, nemkülönben a fogyasztási adók folytonos emelése. Lukács pénzügyminiszter a napokban terjesztette be a jövő évi költségvetést, mely az eddigiekhez képest újabb 2 millióval emelkedett. Az államháztartás költségeinek nagy részét mi munkások 1.„KECSKEMÉTI VASSZERKEZETI MŰVEK“...18-52 Cégtulajdonos : BOCZÓ BENIAKINI Kecskemét, Rákóczi út 20. 11 Tervez és készít a vasipar körébe tartozó mindennemű munkákat. jel1 Telefonszám 72. TGFY- 6S kÖltSÖ$V6téS dijtäläil, Sürgönyeim: „Vasművek**,fj1 sMlflF