Magyar Alföld, 1911. augusztus-december (1. évfolyam, 1-20. szám)

1911-10-22 / 10. szám

Magyar Alföld L évfolyam, alföldi nép érdekét védő radikális újság. 10. Szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kecskemét, V., Bercsényi­ utca 16. szám. Kecskemét, 1911. október 22-én. Előfizetési pénzek, hirdetések s egyéb közle­mények a Magyar Alföld részére ide küldendők. Felelős szerkesztő:HORVÁTH AMBRUS. Előfizetési ára: egész évre helyben 2 kor., vidékre postán küldve 3 korona. Egyes szám ára 4 fillér. Megjelenik minden vasárnap. Tiltakozó népgyű­lés a drágaság ügyében. Az elmúlt vasárnap megszólalt a nép. A kitagadottak, a nyomorba taszí­tott páriák tábora. Odadörögve a hata­lom urainak, hogy éhes, hogy gyako­rolni akarja azon jogát, amelyet az élethez való ösztöne oltott bele: éhes és enni akar. Ott volt ezen a gyűlé­sen az ipari munkásság, képviselve volt jelentős számban a földmíves proletárság. Csak azok maradtak távol, akiket a gyűlésre való felhívás szerint „a butaság és a cifra nyomorúság miatt való álszemérem“ tartott vissza a gyűlésen való megjelenéstől. Mindegy. Az az osztály ott volt, melyre a jelen és a jövő történelmi feladatokat ró. A munkásságnak úgy sincs mit várnia a tunya polgároktól. Egymagában kell megvívnia azokat a harcokat, amelyek nem egyedül az ő ügye, hanem a polgárságé is. Ez az osztály azonban csak panaszkodni tud, de minden komoly akció, minden nemes törekvés iránt megdöbbentő közönnyel viseltetik. A vasárnapi népgyűlésnek igen fontos eseménye az a határozati javas­lat, mellyel még bővebben foglalko­zunk annak idején. A népgyűlés meg­bízta az elnökséget, hogy terjessze azt a városi tanács útján a törvény­­hatósághoz tárgyalás végett. Érdeklő­déssel várjuk a törvényhatóság dönté­sét. Majd meglátjuk mennyi szociális értéket tanúsít ezen testület, mikor a város lakossága nagy többségének az ügyében kell határozatot hoznia. Any­­nyi tény, hogy a nép bizalmatlan iránta, mint olyan testület iránt, amely nem az ő megbízásából gyakorolja fontos hivatását. Pedig ez egyszer végezhetne már üdvös munkát is. Példáért nem is messze kellene mennie. Itt van közel a székesfőváros, ahol a tanács Bárczy polgármesterrel az élén igen szép mun­kát végez a kislakások építésével. A lakásárak nálunk is rohamosan emel­kednek. Ha Kecskemét is követné Bu­dapest lakásépítő akcióját, nem fenye­getne bennünket az a veszedelem, hogy maholnap összes keresetünket a magas lakbér emészti föl. Ha a törvényható­ság magáévá teszi a nép határozatá­­rozatának a lakásépítésekre vonatkozó részét, akkor szegény emberek ezrei­nek a terhein könnyű­ s nemcsak biz­tos üzletbe fekteti a városnak erre a célra szánt pénzbeli áldozatát, hanem a város műépítésének az ügyét is elintézi. Ha azonban a városatyák struc madár módjára homokba dugják a fejüket a nép jogos érdekei előtt, akkor igen tanácsos lesz nekik eszükbe jut­tatni, hogy a nagy francia forrada­lomnak mi adta meg a lökést a 18. század végén? A nyomor forradalma már trónokat sőt évszázados társa­dalmi rendszereket döntött le­ — mint azt a vasárnapi népgyűlés elnöke is említette. Jó lesz ezen gondolkodni. A népgyűlésről a következőkben számolunk be. A kecskeméti szociáldemokrata párt e hó 15-én d. e. 11 órakor a Beke-féle vendéglő tánctermében nyil­vános népgyűlést tartott. Napirenden volt a drágaság ügye. Már fél 11 órakor több száz főre menő hallgató­ság gyűlt egybe. Rozman János az egybehívók nevében üdvözölte a nép­gyűlést. Ajánlatára a gyűlés elnöke Schiff Rezső, jegyzője Takács József lettek. Schiff Rezső elnöki megnyitójá­ban hivatkozott arra a történelmi pél­dára, mely szerint a drágaság kérdése milyen veszedelmet hozott az uralmon levőkre, ha kellő időben annak elejét nem vették megfelelő reformokkal. Majd átadta a szót Horváth Ambrus előadónak, aki a következőket mondotta: „Ausztriában a drágaság kérdésébe már a fegyverek ropogása is beleszólt, ami azt bizonyítja, hogy az ausztriai munkásság nem olyan türelmes mint a magyar. Pedig tudjuk azt, hogy Bécsben olcsóbb az élelmiszer mint Magyarországon. De nemcsak a szom­széd Ausztriában, hanem az egész Európá­ban forrong a nép az elviselhetetlen drágaság miatt. A munkásság látja, hogy szervezetei által elért eredmények semmivé lesznek. A nagy drágaság elszedi tőle azokat az ered­ményeket, amelyeket erős küzdelmek, tenger­nyi áldozatok árák magának kivívott. A drá­gaság folytán a szegény ember kevesebbet és rosszabbat ehetik, silányabbul ruházkod­­hat, míg az uralkodó osztályok élete mind­inkább jobb, kényelmesebb. Ők nem érzik meg a drágaságot, mert csak azok a cikkek drágulnak, melyeket a szegény ember fogyaszt. A polgári tudósok kisütötték, hogy a drágaságot az arany szaporodása okozta. Ez hamis okoskodás, mert az arany szaporodása csak azt eredményezné, hogy a papírpénz, váltó stb. kimenne a forgalomból és papír helyett arannyal fizetnénk. Azt is mondják, hogy a munkabérek emelkedése az oka minden drágaságnak. Ez is hazugság, mert a munkásság épen azóta csinált a munka­bére emeléséért legtöbb sztrájkot, mióta az élelmiszerek és a lakás megdrágult. Bebizo­nyítható dolog minden sztrájk után, hogy a munkabér ha esetleg 30 százalékkal emel­kedik, a munkaadó 60 százalékkal is emeli az árat. A legutóbbi években a mezőgazda­­sági munkabérek 50 százalékkal emelkedtek s ezzel szemben a mezőgazdasági termények árának az emelkedése 100 százalék. A munkabérek emelkedése tehát nem lehet oka a szükségleti cikkek drágulásának már azért sem, mert a magasabb munka­bérek arányában a világtermelés is emelke­dett. Az utolsó tíz esztendőben a világ áru­termelése a következő szaporulatot mutatja: nyersvas 50, kőszén 35, petróleum 88, gya­pot 45, búza 31, réz 61, répacukor 29 szá­zalékkal több mint 10 évvel ezelőtt. A drágaságot mesterségesen csinálták a kartellek. A kartellek tagjai gazdag milli­omosok, akik tetszés szerint diktálják az árakat a hatóság és a kormányok védelme alatt, míg a munkásságnak nyakára külde­nek csendőrt, rendőrt, katonát, ha magasabb munkabért követel. És amikor a német gyá­ros egyetért az amerikai, francia és a többi országok milliomosaival, senkinek sem jut eszébe ezeket az urakat hazafiatlansággal illetni. Ezek továbbra is jó hazafiak marad­nak, bár közösen nyúzzák meg minden országnak a népét, épen úgy mint a saját hazájukbelit. Előidézik még a drágaságot a magas beviteli vámok, nemkülönben a fogyasztási adók folytonos emelése. Lukács pénzügymi­niszter a napokban terjesztette be a jövő évi költségvetést, mely az eddigiekhez képest újabb 2 millióval emelkedett. Az államház­tartás költségeinek nagy részét mi munkások 1­.„KECSKEMÉTI VASSZERKEZETI MŰVEK“...1­­­8-52 Cégtulajdonos : BOCZÓ BENIAKIN­I Kecskemét, Rákóczi­ út 20. 1­1 Tervez és készít a vasipar körébe tartozó mindennemű munkákat. je­l1 Telefonszám 72. TGFY- 6S kÖltSÖ$V6téS dijtäläil, Sürgönyeim: „Vasművek**,­­fj1 sMlflF

Next