Testvériség, 1888 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1888-04-08 / 15. szám
Ötödák évfolyram. ±5 szám. Kecskemét. ±33©. ápril 3. keresztény társadalmi és vegyestartalmú képes hetilap. MEGJELENT MINDKZT EE33EL. Kiadóhivatal: IV. tized, varjú utcai 235. sz. Minden pénzbeli küldemény ide címezendő. Előfizetési ár: Egész évre ... 4 írt Félévre ..... 2 írt Negyedévre ... 1 irt Egyes szám ára 10 kr. Előfizethetni bármely postahivatalnál. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : NAGY IMRE. Hirdetések és nyittéri közlemények jutányos árakon számíttatunk. Bélyegdíj 30 kr. minden beiktatás után. j mik vissza. Szerkesztőség: l. tized, varjú-utcza 235. szám. Ide küldendő minden írásbeli közlemény. Kéziratok nem adat Báró Vay Miklós, a főrendiház elnöke. A főrendek házának érdemekben megőszült új elnökét mutatjuk be lapunk olvasóinak, aki az elhunyt báró Sennyei Pál helyét tölti be a legfényesebb és legdíszesebb kitüntetésben, a törvényhozás legfelsőbb fórumának elnöki székén. Ez az első eset hazánkban, hogy protestáns főúr üljön a főrendek elnöki székében, s midőn Ő Felsége Báró Vay Miklóst kinevezte, az egész ország a legnagyobb örömmel és megelégedéssel fogadta a legfelsőbb elhatározást, ami tanújele ama általános tisztelet, szeretetés közbecsülésnek, a melyet a 85 éves agg főúr köztevékenységben, haza fiai nemes erények és törekvésekben gazdag életének folyása alatt maga iránt kivívott. Vay Miklós báró 1802-ben született Alsó-Zsolczán, Borsod-megyében. 1828-ban lépett a politikai és közpályára, mikor is Zemplén-megye aljegyzőjévé és a dunamelléki református egyházkerület, nemkülönben az alsó-zempléni egyházmegye tanácsbirájává választatott. 1824-ben a tállyai ref. egyház főgondnoka lett. 1827-ben Zemplén megye főjegyzője, míg nehány héttel később első alispánja, s még ez év folyammán I. Ferencz király kamarássá nevezte ki. 1830-ban a megyék és a Jászság királyi biztosa, 1832-ben a királyi tábla bírája lett, 1840-ben a tiszántúli reform, egyházkerületnek és a debreczeni főiskolának lett gondnoka, majd a szatmári egyház és iskola gondnokául választatott. 1841-ben a hét személyes tábla birájául neveztetett ki, s ugyan ez évben választatott meg a tudo- mányos akadémia tagjává. 1844-ben az ország főrendei választották meg koronaőrnek, mikor is a haza iránti érdemeit törvénykönyvbe iktatták. 1845-ben a kir. helytartó tanácsnál foglalt el magas állást, s ekkor lett valóságos belső titkos tanácsossá is. 1846-ban a galicziai pórlázadás idején hazánk ruthén lakosságú vidékén teljhatalmú polgári és katonai királyi biztos volt, ahol szerzett érdemeiül V. Ferdinánd maga nyújtotta át neki a Szent István rendbe-