Kecskeméti Lapok, 1885 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1885-11-08 / 45. szám

. Persze ez azon mód szerint, hogy a költségvetés tervezetét a főkönyvelé­s hivatala állitja össze s ez nagyjában jól-rosszul keresztül megy a pénzügyi bizottság hiányos tárgyalásán s a ta­nács tisztitó szerűjén — aligha eszkö­zölhető ; mindegyik osztálynak a köz­­igazgatásban legyen meg a saját terve, saját költségvetése, csak így válhatik az szakszerűvé s olyanná, mely a költ­ségek nemcsak czéltudatos tervezését, hanem felhasználását is lehetővé teszi. Az 1886-ik évre vonatkozó költség­­vetés a hét folyamán letárgyaltatott, erre vonatkozólag észrevételeinket meg fogjuk tenni legközelebb. KÖZÜGY, Közgyűlés. — 1885. okt. 30-án.­­ Elnöklő főispán a gyűlést megnyitván , Lestár Péter polgármester a tárgysorozat tár­gyalása előtt bejelenti, hogy Hornyik János , Kecskemét város volt érdemes tiszt, főjegy­zője, elhunyt, s indítványozza, hogy a tör­vényhatóság részvétnyilatkozata jegyző­könyvbe iktattassék. Bejelenti továbbá Papp Mihály bizottsági tag elhunytak Ugyancsak jelentést tesz arról, hogy az 1883-ik évi zárszámadás elkészült, az 1884-ik évi pedig készülőben van , továbbá arról, hogy a cselédnyilvántartási hivatal berendez­tetek és hogy azon cselédek számára, kik szolgálatkeresés végett vidékről jönnek váro­sunkba, a kapitányságnál egy lakás van be­rendezve. Keresztes János főjegyző polgármester indítványát azzal kivánja pótolni, hogy Hor­nyik János által írt „Kecskemét város törté­neté“ -nek befejezésére Horváth Döme kúriai tanácselnök kérettessék fel, s e czélból Hor­váth Döméhez megkeresvény intéztessék. Az indítvány elfogadtatott. Lestár Péter polgármester indítványára Tisza Kálmán miniszterelnökhöz 10 éves ju­bileuma alkalmából üdvözlő felirat intézése határoztatott el, melynek átnyujtásával egy öt tagú küldöttség bízatott meg. Polgármester jelentése 1885. évi augusz­tus és szeptember hóról. Tudomásul vétetik. Olvastatott a m. kir. belügyminisztérium rendelete, melyben Csitári János monostori lakosnak a város községi kötelékébe való felvételét elrendeli. Olvastatott a minisztérium leirata, mely szerint a gazdasági népiskola átvételére vo­natkozó tárgyalások megindítására egy mi­nisztertanács bízatott meg. Hajdúmegyének körlevele, mely a tör­vényhatóságok által közczélokra kötött köl­csönügyletek bélyegmentességéről szól, az­zal vétetett tudomásul , hogy a város ország­­gyűlési képviselői ezen ügynek tárgyalása al­kalmával az ügy pártolására figyelmeztessenek. Borsod megyének a műborgyártásról szóló körlevele pártoltatni határoztatott. Szatmár megye körlevele a közművelő­dési czélokra szolgáló 1%-os pótadó kiveté­séről tudomásul vétetett. Polgármester jelenti, hogy az almérnöki állásra pályázó nem jelentkezett s indítvá­nyozza két segédmérnök alkalmazását 600—600 frt díjazással. Bellák főmérnök utal a mérnöki osztály­nál felhalmozódott restantiákra , melynek fel­dolgozására jelentékeny munkaerő szükségel­tetik, de nem hiszi, hogy 600 frtért alkal­mas egyén megnyerhető legyen. Egyelőre csak egy egyén felvételét tartja czélszerű­­nek, mivel télen nincsenek nagymérvű külső munkálatok; tavaszszal aztán felfogadható volna még egy segédmérnök. Polgármester erre indítványozza, hogy alkalmaztassák egy egyén 700 főt fizetéssel; az indítvány elfogadtatott. A realizálási munkálatok augusztus és szeptember havi eredménye tudomásul vétetett. Az igazgató zárjelentése a községi nép­iskolákról (az 1884/5-ik tanévben) tudomásul vétetett. Az államilag segélyezett polg. és elemi leányiskola beterjesztett költségelőirányzata az 1885/6-ik tanévre elfogadtatott. Az ipariskolai bizottság Bagi Lajos , Fényfi Antal, Hacker L. és Qyeness Sándor tagokkal kiegészíttetett. Polgármester indítványozza, hogy a zálog­ház forgó tőkéjéül 100,000 főt utalványoz­­tassék. Az összeg megszavazása azonban, nem lévén elegendő számmal a bizottsági ta­gok , nem történhetett meg. Dr. Tassy Pál indítványára ezen sürgős ügy elintézése végett november 8-ra egy rend­kívüli közgyűlés összehívása határoztatott el. Keresztes János főjegyző felolvassa a há­zaló kereskedés korlátozására vonatkozó sza­bályrendelet tervezetét, elfogadtatott. Lőw Ernőnek a városi kórház és szegény­ház élelmezésére tett ajánlata elfogadtatott. A városi tanács ajánlata folytán a vilá­gítás és az előfogatok házi kezelésbe történő vonása elhatároztatott. Az előfogatok ügyele­tére egy bizottság küldetett ki. A honvédlovasság gyakorló teréül szánt nyomási föld haszonbérbe történt adása jóvá­hagyatott. Tudomásul vétetett a helybeli reform. fő­gy­mnasium igazgatóságának jelentése, mely szerint a város által alapított „Szécheny“ pályadijat az 1884/5. tanévben Pátkay Imre VIII. osztálybeli tanuló nyerte el. A budapesti szegény-beteg gyermek­egyesület támogatására 50 frt szavaztatott meg. A sz. Ferenczrendi szerzet által vételre felajánlott ballószögi erdőföld magvétele el­határoztatott. Gyapjas István házának kisajátítására 777 frt megszavaztatott. Görög Józsefné kérvénye az alsó-nyomási 59. 1. sz. földbérleti szerződés megszüntetése iránt, tekintetbe véve férje elmebetegségét, a bérlettől felmentetett. Csorba Menyhért kérvénye a gazdasági iskola földjéből egy békás lapos megvétele iránt visszautasíttatott azzal, hogy a felkért föld nem adható át egészben, de a mesgyék helyes szabályozása és kiegyenesítése érde­kében tegye magát Csorba Menyhért érint­kezésbe. Néhai Ági László ellen megindíttatni ren­delt kártérítési per az elhunyt özvegye ké­relmére , a fenforgó méltányossági okok kö­vetkeztében beszüntetni rendeltetett. Angyal Matild fellebbezése a korcsmáját beszüntető tanácsi határozat ellen elutasíttatott. Predics Jánosné segély iránti kérvényé­nek hely nem adatott. Dr. Tassy Pál tekintettel arra, hogy Hornyik János volt városi tiszt, főjegyző nemcsak egy félszázadon szolgálta hűen és önzetlenül a várost, de történeti búvárko­dásai . „Kecskemét város történeteinek meg­írásával úgy Kecskemét városának, mint a tudománynak is jeles szolgálatot tett, pót­lólag indítványozza, hogy arczképe lefesté­­sét a közgyűlés rendelje el, mely aztán a közgyűlési teremben függesztessék ki. Helyes­­lőleg fogadtatott. Schweiger Móriczra közmunka hátraléka fejében kirótt birság elengedtetett. Tasi József kérvénye elhalt neje Salánki Mária felső-pusztaszeri szülésznő 3 havi fize­tésének kegydij czimén való kiadása iránt elutasittatott. Ezzel a közgyűlés d. u. 4*/„ órakor véget ért. czibikt. Ezek el is dalolták, mikor Boszniába vitték őket, hogy: „Maradt itthon kettő-három nyomorult, Rátok lányok még az ég is beborult“. Az ő szemeik villogása meg ezt írja a figyelmes szemlélő elé. Marad itthon kettő-három nyomorult, Rátok fiúk még az ég is beborult. A tánczban ők sokkal elegánsabbak mint a falubeliek, némely szavukat meg pláne még a biró uram sem érti meg. Hogy kiművelődtek ! mondja büszkén az anyjuk. Az ám , kiművelték őket — mosolyogja a fiatal jegyző, ki a cselédkönyveket szokta kiállítani. Bál után nagy karviadalok a hölgyek miatt s különféle illuminatiók. * * * Elmúlik a nekünk keserves, nekik pe­dig boldogságos hét és kezdetét veszi a be­­szegődés. A háziasszonyoknak alig van egész éven át nagyobb aggodalmuk, izgatottságuk és fontosabb ténykedésük, mint a cselédek fogadása miatt előfordulók. Se étvágyuk, se álmuk nincs addig, mig csak át nem estek e rájuk nézve oly fontos dolgon. Ha egyik a másikkal összejön, még csak eszükbe sem jut másról beszélni, mint a cselédekről s ha valamelyik már rendben van, a legirigylen­­dőbb asszonynak tartatik. S van is miért aggódniok azoknak, a­kik ismert, megbízható és tökéletes cselédre szert nem tettek , mert azok megsinlik egész éven át. Az egyik már annyira czivilizálódott, hogy regényt is olvas s ezzel természetesen a mosogatást összeegyeztethetőnek nem tartja; erre és a vizhordásra tessék egy katlan­támogatót fogadni. A másik már nagyon hozzászokott az udvaroltatáshoz s a beszegő­­désnél kikötni akarja, hogy dolgának el­végzése után a cselédszoba vizitszobának te­kintessék, melyben ő senki által háborítva ne legyen. A harmadik akaratos, szófogadat­­lan, duzzogó és nyelves. A negyedik az ut­­czaajtóban ácsorgó, nyihározó s e mellett gondatlan, ügyetlen és pletykagyár. Az ötödik ostoba, neveletlen és goromba stb. stb. Bi­zony örülhet, a­ki a tökéletest megtalálta! * , * * És most hagyjunk fel a mindszent heté­nek további ecsetelésével; tárcza-irással úgy sem változtatunk azon, így volt és igy lesz tán örök időkön át. A lap tárczája nagyon kis becsű ott, hol egy másforma tárczának kell szerepelnie. Ez azon varázserejű hatalom , mely a legnagyobb csorbákat is a legtöbb esetben kiköszörülni képes. Oh ennek a tár­­czának tartalma sokkal becsesebb, mint a legszellemesebb humoreszk ! Ezt azonban én úgy tudják Önök, mint én, ki ezen tárcza után azt a másikat vettem elő s csak akkor, miután ennek tartalmából olvastam ki egy gyönyörű részletet: mondhattam el, hogy: van már Kata! Joszip. KECSKEMÉTI LAPOK Melyik lesz hát igaz? (Új auspicziumok a jövő farsangja.) A hírlapok saját külön tudósítókkal ren­delkeznek , nekem meg saját külön titkos kémeim vannak. Ezért vagyok talán olyan félelmes, ártatlan Camedrio (ne felejts) ne­vem daczára (talán jobb is volna, ha Ortica (csalán) lenne a nevem?). Ezek az én titkos kémeim köszöntöttek be hozzám e szavakkal: „No te neked sze­gény Camedrio ugyan megesett, mint czi­­gánynak a félegyházi vásár! Egyszer akartál életedben igazat mondani, akkor is majd be­törték a fejed (— ha ugyan engednéd)!“ — De hát miért ? kérdezem meglepetve. A felelet az volt, hogy „megsértettem“ (?) a mamákat, a papákat, a férjeket, a le­ányokat — szóval az egész várost, hogy olyan szomorú farsangot jövendöltem! Én Istenem, hát miért nem húzták kínpadra a­z a f­e­n­d­á­ri­u­m­cs­i­n­á­lót, mi­kor május végére fagyot j­ö­vendö­l ? Csak a tárezak­ónak nem szabad kellemetlen dolgokat jósolni? No de félre a prókátoroskodással, én szánva-bánva ismerem el bűnömet: pessi­mist­a vagyok, olyan, a­ki a fehéret is feke­tének látja s ez az oka annak is , hogy olyan sötét képet rajzoltam a jövő farsangról. Ezt a hibámat jóvá kell tennem. De ho­gyan ? Miként legyek én most egy pillanat alatt optimista, a­ki a feketét is fehérnek látja? Hopp! Megvan!! Most jut eszembe, hogy egy Törökországban járt barátomtól kaptam ajándékba egy ópium-czigarettát, melyet elsziva a 7­ ik egekbe varázsoltatik az ember s mindent rózsaszínben lát. Elővettem a mákony-szivarkát íróaszta­lom rejtelmes fenekéről; ledőltem a pam­­lagra s rágyújtottam a hetedik mennyországba varázsoló czigarettára. Félig elszivom; sze­meim álmodozni kezdenek, fejem nehezül. — — — szemeim becsukódnak — — — repülök — — — repülök — — — fenn vagyok a hetedik égben . . . szivarkámból rózsaszín füst, ebből felleg támad .. . * # * Sűrű rózsaszín fellegek közül egy fénye­sen díszített bálterem tűnik elő, melyben azonnal ráismertem a kecskeméti ka­szinó nagytermére. Rózsaszín volt minden: rózsaszín a diszítés, rózsaszín a kedv (még az urak öblös pipáiból is rózsaszín füst szállott föl). A terem tömve volt. Szebbnél-szebb le­ányok tánczoltak, mint a tündérek, mind­egyiket rabszolga módra udvarolta körül egy­­egy légió fiatal ember, kik úgy látszik ö­n­­gyilkosságot akarnak elkövetni a sok tánczczal! Mindenütt öröm és boldogság. De még­sem. Egy ifjú támolyog ki a teremből dúlt vonásokkal s a mellékterembe érve pisztolyt ragad s golyót akar röpiteni agyába. Észre­veszik. A gyilkos fegyvert kicsavarják kezé­ből s szándékának oka felől kérdik. Magá­ból kikelve felel az ifjú, hogyne lennék öngyilkos, mikor az egész farsangon egyetlen egy tourhoz se tudtam jut­ni, annyi a tánczoló fiatal ember! És a mellette álló egyén kezéből hirte­len kikapja pisztolyát s mielőtt megakadá­lyozhatnák , szivébe kergeti a golyót ... se­béből patakként foly a vér ... a pisztolyból rózsaszínű füst tárul elő, melyekből felhő képződik s a bál képe elmosódik . .­­ * * * Ide-oda hullámzanak a gyönyörű rózsás felhők, mig végre kibontakozik egy kecske­méti aranyműves műhelye. Rózsaszín minden . . . csak a mester és huszonöt legényének arcza sápadt. Vevők lépnek be. „Mivel szolgálhatok?“ kérdi a mester. „Arany karikagyűrűt kérünk, van készletben?“ kérdék az érkezők. „A kész­let két hét óta elfogyott“, sóhajt fel a mes- Az 1886-ik évi költségvetés a pénzügyi bizottság előtt. A pénzügyi bizottság f. hó 3-án kezdette meg az 1886 ik évi költségvetési előirányzat tárgyalását. A pénzügyi bizottság tárgyalá­sain kevés bizottsági tag jelent meg. Már a tárgyalás megkezdése alkalmával egy szokat­lan incidens adta elő magát. Az 1884-ik évre vonatkozó zárszáma­dások nem feküdvén a bizottság előtt, a bi­zottság néhány tagja a tárgyalások elnapo­lását sürgette azon indokból, mivel egy 400.000 frtos költségvetésnek a tárgyalása helyesen meg nem ejthető az előző évekre vonatkozó zárszámadási eredmények ismerete nélkül. Hosszabb vita fejlődött ki, a bizottsági tagok többsége azonban tekintettel arra, hogy hiba volna, ha a költségvetés törvényérte­lemben való elkészítése a jövő évre£maradna,­ de még az 1884-ik évre vonatkozó pénztári eredmények a költségvetés minden c­íme és tételére vonatkozólag ismeretesek lévén, ez elegendő tájékozásul a költségvetés megálla­pítására. Erre a kisebbség elhagyta a tanács­kozást, miután már megelőzőleg az iskolai költségvetés tervezetét letárgyalta. A költségvetés bevételi része kevés különbséget tüntet fel az 1885-ik évre meg­állapítva volt költségvetéssel szemben. A bevétel 465 ezer néhány száz írttal állapíttatott meg. A kiadási rész első cziménél (a tisztvi­selők fizetése) egy régibb közgyűlési ha­tározat értelmében egyes alantas tisztviselők fizetésének emelése terveztetett, mit a pénz­ügyi bizottság a költségvetésbe felvevőn, a rendes kiadások első tételszáma 50,300 írtban állapíttatott meg s igy emeltetett. Szélesebb körű megbeszélés tárgyát ké­pezte a színházi subventió és a zene fejlesz­tésére szánt kiadások ; az előbb említett czélra a város eddigelé 800 frtot adott. Ezt a bi­zottság több tagja nem tartja elégnek. A leg­közelebb múlt évek bizonyságot tettek róla, hogy Kecskeméten tisztességes erőkkel ellátott színtársaság még nem élhet, azért a subven­­tiót 2000 írtra felemelni indítványozták, mi azonban nem fogadtatott el. A zene fejlesz­tése érdekében 500 frtot adott segélyül a legközelebbi évben a város Szabados Géza zenedetanárnak. Ez is meghagyatott jövőre, csak hogy a bizottság felhívja a közgyűlés 45. §z. figyelmét ennek az ügynek az egészséges s az igényeknek megfelelő szabályozására. A város világításánál az erre a közel­múltban előirányzott összeget 50%-al felemelni javasolta a bizottság. A világítás házi keze­lésbe való vonását elrendelte már a közgyűlés, de javulás csak akkor várható, ha erre a város többet áldoz. A város szabályozására fordítandó ki­adások 8000 írtra lettek tervezve, hangsú­lyozva lett ugyanez alkalommal, hogy ez czélszerűen csak úgy használtathatik fel, ha előzetes jól átgondolt terv birtokában van a város. A költségvetés végeredményében a kö­vetkező számokat tünteti fel. Kiadás: 465,596 frt 30 kr. Be­v­étel: 431,330 frt 51 kr. Hiány: 34,265 frt 79 kr. A bizottság a hiány fedezetéről még egyelőre nem gondoskodott. 100 pótadóból azonban bejön körülbelül 22,000 frt, a még így fentmaradó 12,265 frt 79 kr. hiány pedig valószínűleg fedezetet fog nyerni a mult évek fölöslegéből s igy a petladó aligha fog emel­kedni. Egyleti és társadalmi élet, Intézetek. A kecskemétvidéki gazdasági Egyesület választmányának legutóbb tar­tott ülésében lényegesebb határozatok hozattak. Az egyesület negyedik négy évre történt megalakulásának ideje, vagyis működésének 16-ik éve ez év végével lejárandó lévén , annak újabb négy évre történendő megala­kulása iránt szükséges lépések foganatba vé­tele kimondatott, azok eszközlésére az elnök­ség utasíttatott. Minthogy egyleti jegyző jelentése szerint szőlőművelésre használható elhasznált távirda­­sodronyért minden évben csak január hó első napjáig lehet a m. kir. köziek, minisz­tériumhoz kérelmezőleg fordulni, annál fogva az ez irányban érdeklődő egyleti tagok figyelme akként határoztatott fölhivatni, miszerint az általuk szü­kséglendő drótmennyiséget alálírott egyleti jegyzőnél folyó évi dec­ember hó 15-éig jelentsék be. Vidéki tagok a bejelen­tést postai úton eszközölhetik. Tájékozásul megjegyeztetik, hogy a sző­lőműveléshez alkalmas 3 miliméteres átmérejű drót métermázsája 10,­a vastagabb, mely korlátul alkalmazható, métermázsánként 9 írttal számittatik a csekély szállítási költsé­gek nélkül. Elnök úr azon jelentése, melynélfogva több egyleti tag kívánalma folytán a m. kir. földmiv. minisztériumhoz általa az állami er­dőkből nagyobb mennyiségű vadalma- és vad­­körte-magvaknak ide költségükön leendő szál­­líttatásáért kérelmező felirat intéztetett elnö­­kileg,­­jóváhagyó tudomásul vétetett. Ezen kérelem czélja volt a fatenyésztés­nek e vidéken nagyobb mérvű elterjesztése akként, hogy a magán faiskolával rendelkező tenyésztők ez úton csiraképes jó maghoz jut­ván, biztos sikerhez jussanak. Hasonlókép azon elnöki jelentés is, mely­nélfogva előbbihez hasonló alapon , általa a szegszárdi m. kir. Selyemtenyésztési Felügye­lőséghez az iránt intéztetett megkeresvény , miszerént — a napilapokban közzétett hirde­tés folytán — ide, az egyleti tagok között kiosztandó valamely mennyiségű szedermag

Next