Kecskeméti Lapok, 1925. július-december (58. évfolyam, 146-294. szám)

1925-07-23 / 165. szám

2. oldal. KECSKEMÉTI LAPOK 165. szám. A kecskeméti szőlősgazdák előre felhívják a kormány figyelmét a bortermést fenyegető katasztrófára. Memorandummal fordulnak a kormányhoz. A gyümölcsértékesítésre nézve nagyjelen­tőségű tárgyalások folynak Bécsben az osz­trák és a magyar kormány között. A kecs­keméti szőlősgazdák kárhoztatják a kor­mány gazdasági politikáját, a most folyó tárgyalások menetét, amiért már most nem gondoskodnak a bortermés értékesítési le­hetőségéről is. Még a tavalyi termés tekin­télyes része is eladatlan s ha ehhez hozzá számítjuk az idei nagy termést, teljesen ér­téktelenné válik a szőlősgazdák egyetlen vagyona. A szőlősgazdák erre a veszede­lemre jól előre fel akarják hívni a kormány figyelmét. Épen ezért most vasárnapra, dél­­őtt 11 órára rendkívüli közgyűlést hívtak egybe, amelyen memorandumba foglalják kérelmeiket , azt eljuttatják a kormányhoz. Németh László elnök a következőkben vázolta az egyesület álláspontját munkatár­sunk előtt: " A magyar bor értékesítését az osz­trák piac nélkül el sem lehet képzelni. Az osztrák vám pedig azért oly magas, mert a kormány néhány kurzus alatt keletkezett textilgyár érdekében nem engedi be az osztrák textilárukat. Előbbrevalónak tartja a kormány néhány gyár érdekét, mint a szőlősgazda társadalmat. Pedig súlyosabb érdek fűződik a bor értékesítéshez. Hisz Kecskeméten 12—14 ezer hold szőlőterü­let van, amely maga több munkást foglal­­koztat, mint a kérdéses textilgyárak.­­ Ha a kormány nem látja be kérésünk jogosságát, legjobb, ha kiirtják a szőlőket és gyümölcsösöket, mert azok a kormány ily bánásmódja mellett nem nyújtanak többé megélhetést. Németh László elnök felhívja végül sző­­lősgazda társai figyelmét, hogy a nagyjelentő­ségű rendkívüli közgyűlésen teljes számban vegyenek részt, mert egy esetleges határozat­képtelen közgyűléssel eleve kockára tennék a merrorandum sikerét. Hogyan­­készül a legjobb magyar sör? A Fővárosi Sörfőző Rt sörgyárában. A magunkfajta halandó a sörról rend­szerint csak annyit íri,hogy egy pohár 5000, egy piccoló 3500, egy korsóg pedig 8500 korona. Akik szeretik, azt is tudják, hogy as jó sörital nem rossz . Egynek azt is tudni vélik, hogy árpából készül, sőt azt is, hogy főzik, akár a Milevet, vagy a disznólábkocsonyát. Aki még ennél is többet tud róla, az legalább 1s a kocs­­máros vagy pedig tagja annak a ragyogó művész­­együttesnek, amely oly pompás sikerrel jár?Ha most a Budai Színkörben a nyári szezon kimagasló slágeroperettjét, a Nóta végét. Hogy ez a megállapítás ne legyen meglepő, eláruljuk annak, aki még nem tudná, hogy a Nóta vége szereplői a múlt hét egyik napján színpadi maszkjukban és öltözékükben kirobogtak a Fővárosi Sör­főző Rt. gyártelepére s ott a gyár gazda­sági udvarán eljátszották az uj operettet ezúttal,egyszer kizárólag a maguk gyönyö­rűségére. Hogy mennyire telt gyönyörűsé­gük az előadásban, arra jellemző a s­tisz­­tikusok azon egyhangú megállapítása, hogy e napon a gyártott sörnek túlnyomó része már a gyárban elfogyott s hogy a Budai Színkör aznap esti előadásán Kiss Ferenc, aki még kecskeméti viszonylatban is meg­érdemli a­­távírói címet és jelleget, társai­val együtt többet mutogatott, mint beszélt a színpadon. A Nóta vége szereplőivel egyidejűleg a Kecskeméti Lapok munkatársának is alkalma volt megtekintetni a Fővárosi Serfőző Rt. gyártelepét. Több mint 150 holdon fekszik az óriási gyár a Kőbányai-úton, felszerelve olyan gépekkel, olyan berendezéssel, amely kiáltó módon dicséri a XX-ik század cso­dálatosan fejlett technikájának diadalát. A Fővárosi Serfőző Rt. üzeme a legna­gyobb, legtökéletesebb egész Európában. Az üzem megtekintése, kezdve az első rako­dótól, ahol az árpa bekerül az áztatóba, végig az utolsó rámpáig, ahol az exportra készenálló sört vagonokba rakják, egy egész napot vesz igénybe. Ami pedig e két stáció közé esik, a legnagyszerűbb látványosság delejes erejével ragadja el a szemlélőt. Vörös márvánnyal és hófehér cseréppel kirakott, a tisztaságtól valósággal ragyogó falak között zúgnak, zakatolnak a monu-­­ mentális gépkolosszusok s lépésről lépésre­­ lehet követni a gyártási folyamatot. Legalább­­ huszonöt óriás­­termen halad keresztül a sűrű árpáié, káprázatosan rafi­nált gépek s formálják, alakítják sörré. Gépek, mindenütt csak gépek. A hordógyártástól a jéggyártá­­­­son keresztül a palackozásig mindent gépek végeznek s csak egy két ember foglalatos­­­­kodik körülöttük, hogy szabályozza mun­kájukat. Ritka érdekességű élmény a sörgyártást végignézni az árpás zsákoktól egész a va­gonokig, amelyek már palackozva, vagy hordókba lejtve röpítik a világ minden tája felé a magyar sört, széltében-hosszában sze­­­­rezve dicsőséget a magyar gyáriparnak s fen­­­ nen hirdet­ve, hogy a nagy világverseny győztes favoritja a sörgyártás terén is magyar tennék. A Fővárosi Sörfőző R.­T. gyártmányai Kecskeméten is mindenütt népszerűek s bi­zonyos, hogy aki egyszer megízleli őket, sohasem fog más hűsítő szerhez folyamodni. Ez érthető is, mert egy pohár jéghideg sösömnél hűsítőbb ital valóban nincs is a világon. VAA/WWWWVWUWWVWXAAAAAAAAAi TŐZSDE. A tőzsdetanács hivatalos árjegyzése Búza (76 kg tiszavidéki uj) 385,000—390,000 K. (76 kg dunántúli uj) 382,500—387,500 K. (78 kg, tiszavidéki uj) 395,000—400,000 K. (78 kg dunántúli uj) 392,500-397,500 K. Rozs uj 320,000-322,500 K. Árpa (lak. uj) 275,000 -285,000 K, (sör) 545,000-560,000 K, Zab­uj 435,ooo—450,ooo K, Tengeri 275,ooo—285,000 K, Repce 000,000—000,000 K, Korpa 257,5oo—260,ooo K. A Magyar Nemzeti Bank valutajelentése : Napoleon arany 292,600 K, Angol font 345,ooo— 347,000 K, Dollár 70.480—71,410 K, Francia frank 3360-3394 K, Svájci frank 13,805-13,905 K, Román lei 347—351 K, Cseh korona 2103 — 2119 K, Szerb dinár 1227—1249, Olasz líra 2644—2666 K, Osztrák schilling 9990—10,(1701K darabonként. Papírm­árka 16,875—16,975 K. A jegyzés egybillió papírmárkára vonatkozik. A mai zürichi nyitás : Zürich: 8Beap«91 0 007250 nAnrwvwvwvvwwwvwwvwwwi Uplal*jd*»n és kit­ét­­: 35a* ít«jk*sa*l­ Sk­lipktiki- it tmtiayi i­utág. HÍREK. Naptár: 1925 julius 23. Csütörtök. Katholikus: Apolli­­nár. — Protestáns: Lenke. — Görög-orosz: julius 10. Leone. — Izraelita: 5685. Ab. RK. 1. — Nap két 4 óra 26 perc, nyugszik 7 óra 46 perc. — Hold két 6 óra 43 perc, nyugszik 9 óra 14 perc. Időjárás: Meleg és túlnyomóan száraz idő. A gyógyszertárak közül julius hónapban Katona József (Postaépület) és Zimay Pál (Nagykőrösi­ u.) gyógyszertára tart éjszakai ügyeletes szolgálatot. — Szabadságon. Muraközy Gyula ref lelkész két heti szabadságra utazott Salzer­­bachba, az osztrák belmissziói munkások üdülőhelyére. — Harmincadikén lesz a város köz­gyűlése. A város törvényhatósági bizott­ságának julius havi közgyűlését f. hó 30 ra tűzte ki a főispán. A közgyűlés tárgysoro­zatát legközelebb közöljük. — A református egyháztanács és parochiális tanács folyó hó 26-án, vasárnap d. f. 10 órakor, az istentisztelet után az újkollégium dísztermében ülést tart. — Hol kell benyújtani a kereseti adó felebbezéseket. Az adóhivatal ma fejezte be átköltözését ■­ pénzügyi palotába. Az adózóközönség tájékoztatására közöl­jük, hogy a kereseti adó felebbezéseket a pénzügyigazgatóság, földszint jobboldali folyosójánál a 2 sz. terembe kell benyuj­tani. Értesülésünk szerint az adóhivatal megtette az előmunkálatokat a jövedelem- és vagyonadó kivetésére is s mihelyt a pénzügyminiszter az adókulcsot megálla­pítja, hozzálátnak a kivetéshez. Ezzel az adóhivatal be is fejezi a folyó évi adó­kivetést.­­ A ref. reálgimnázium értesítője tartalmas és csinosan kiállított kötetként jelent meg dr. Garzó Bála igazgató szer­kesztésében. Az értesítő élén az a gondo­latokban gazdag, művészien megirt és meg­ható gyászbeszéd áll, melyet Garzo igaz­gató Jenei Pál ravatalánál elmondott. Ez a gyászbeszéd maradandó emléket allít a je­les tanárnak. A kollégium a múlt tanévvel fennállásának 36- ik évét töltötte be. Be­iratkozott összesen 374 nyilvános és 23 magántanuló. A tanulók erkölcsös szellem­ben való nevelését hathatósan elősegítették a felsőosztályok körében alakult osztály­­gyülekezdek. A tanári kar igen sokoldalú és értékes társadalmi munkát is fejtett ki. Élénk működést fejtett ki az önképzőkör, melynek ifjúsági elnöke Kiss Sándor volt. Az ifjúsági énekkar 12 alkalommal műkö­dött közre ünnepélyeken Kremán Sámuel vezetésével. A Herédy Szabó Imre irányí­tása alatt működő zenekarnak 40 tagja volt. Lelkes munkát végeztek a cserkészek Klein Gyula tanár és Sz.­ Tóth Gergely cserkész­tiszt vezetésével. Örömmel olvassuk az új alap­­ványokról és régiek kiegészítéséről szóló kimerítő beszámolót, amely élénk bi­zonysága az iskola megbecsülésének. A tápintézetről Gere Mihály nyújt beszámolót. Tápintézeti díj a jövő tanévre havonként 450.000 korona. — A református reál­gimnázium a múlt év folyamán jutalom, pályadíj és segély gyanánt összesen 84 millió koronát juttatott a növendékeknek. Példás tanulási eredményükért és jó maga­viseletükért tiszta jeles osztályzattal kitün­tetett tanulók voltak: Zsíros Imre, Nagy Erzsébet, Révész Sára, Nagy Imre, Zsuffa Tibor, Donáth György, Szemerey Tibor, Bodonhelyi József, if­. Kiss Barnabás, Porteleki Valéria, Joó Mária, Kohn Sándor és Szigeti Iván.­­ A jövő évi behratások szeptember 1—5 én lesznek. Az első há­rom napon a helybeli református, 4 én a vidéki református, 5 én a nem református vallású tanuló iratkozhatnak. A tandíjakról az értesítő kimerítő tájékoztatást közöl. A tanítás szeptember 7 én kezdődik. A gondosan összeállított értesítőt lapunk nyomdája készítette ízlésesen és tiszta nyomással. Lap lapui

Next