Kecskeméti Lapok, 1949. július-december (82. évfolyam, 150-304. szám)
1949-09-16 / 215. szám
Az árulék feleplezése a nép szabadságánal* megmentése — mondjál* Kecskemét dolgosiói Országszerte páratlan megdöbbenést és felháborodást váltottak ki a Rajk László és bandája elleni ,vádiratban nyilvánosságra hozott adatok, .— amelyek fényt tárnak történelmünk legfantasztikusabb puccskísérletére, a legaljasabb öszszeesküvésre az önmagának új életet teremtő magyar nép ellen. A vádirat közzététele óta minden nap egyre növekszik a gyűlölet és a megvetés az árulókkal szemben, a dolgozó nép követeli a legszigorúbb megtorlást, a legsúlyosabb büntetést mindazokra, akik a Titó-banda utasítására meg akarták semmisíteni a népi demokrácia eredményeit és Jugoszlávia gyarmatává akarták sülyeszteni Magyarországot. A brnói ítélet mellett az egész dolgozó magyar nép ítél, nemcsak a vádlottak felett, hanem azok felett is, akik őket a eszközeiként harci szekerükbe fogták. Kecsemét népe is mély felháborodással fogadta az összeesküvés adatait, és megvetéssel fordul az árulók ellen, akik tönkre akarták tenni négyéves küzdelmeink minden eredményét, ismét szolgaságba akarták taszítani a felszabadult országot. Lukács Antal konzervgyári munkás a következőket mondta a Rajkagyról: — Amint, a vádiratot elolvastam, először szinte hihetetlennek tűnt fel, hogy nálunk akadnak ilyen emberek, akik képesek volnának milliók és milliók munkájának gyümölcseit megsemmisíteni, országunkat eladni és gyarmattá tenni. Hálát adunk azoknak, akik idejében ártalmatlanná tették az imperializmus befurakodott ügynökeit és megmentettek bennünket a pusztulástól. Hevép István tanyáskertész is elítéli az árulókat: — Amit Rajk és bandája akart, azt csak elvetemült gonosztevők akarhatták, nemzeti függetlenségünk megsemmisítését és sokat szenvedett népünk újabb szörnyű leigázását. A Titó—Rajk-féle bűnszövetkezésben csak a magyar nép vesztett volna legtöbbet. Ezért fordulunk gyűlölettel, az árulók felé és követeljük legsúlyosabb megbüntetésüket. — Többször is átolvastam a vádiratot. És ökölbeszorult kézzel láttam, hogy ezek az aljas árulók mit akartak, hogy terveiket megvalósíthassák, meggyilkolni népünk bölcs vezetőit. Nem számoltak a millió és millió munkás ököllel, amely rájuk csaphat, hogy örökre szétzúzza őket. Nem számoltak a dolgozó néppel, amely ott áll Rákosi Mátyás mögött. Most meg fogják kapni méltó büntetésüket! — mondja Lajos László kőművessegéd. — Az imperialisták és Titó szolgája lett volna a magyar nép, ha Rajkék tervei sikerülnek. És akkor mi lett volna szabadságunkkal és mi lett volna az ötéves tervvel, amely annyi jót hoz számunkra. Olyan sorsra akarták juttatni a magyar dolgozókat is, mint amilyenre Titó juttatta a jugoszláv népet. Minden becsületes magyar ember csak gyűlölettel gondolhat az autókra •— mondja Versegi péter tisztviselő. Dobasi Andrásné munkásasszony így nyilatkozik: — Bíróság elé kerülnek a kémbanda tagjai és a nép bírósága olyan ítéletet fog hozni, amilyet az elvetemült gonosztevők megérdemelnek. Mert Rajkék azok voltak: pénzért akarták eladni az országot és kilencmillió magyar munkáját. Férjem ismét csak kiszolgáltatott robotgép lett volna és én megőrülhettem volnaaz üres konyhán és éhező gyermekeim sírásától. — Jövőnket, a mi fényes jövőnket akarták aláásni Rajkék. Fia tervük sikerül, egyszeribe rabszolgává vált volna a mi boldog, szabad ifjúságunk. Én sem járhattam volna tovább iskolába. De — hála Rákosi Mátyásnak — a gonosz terv nem valósulhatott meg és nem a magyar fiatalság, hanem az árulók fognak elpusztulni — mondja egy másodikosztályos gimnazista, Pólya Gáspár dolgozó paraszt. — A Szovjetunió ellen akarták fordítani a magyar népet. És akkor Magyarországon újra a kapitalizmus erősödött volna meg, újra a kizsákmányolok erőszakhadáé lett volna a hatalom. Az árulók leleplezése után még nagyobb szeretettel fordulunk a Szovjetunió felé és még erősebben dolgozunk, hogy mielőbb megvalósulhasson a jobb élet, a szocializmus. Ifárusi kényelmet kap a falu A szovet nép páratlan eredményeket ért el a falvak szocialista átalakítása terén. Döntő változások történtek a falvak tervezésében és építkezésében Megszüntették az évszázados hiányokat. Sok falut — ha egészségtelen területen épült — új helyen újból felépítették. A kolhozparaszt kulturális szükségleteinek kielégítésére fokozatosan megvalósítják a falu gyökeres átépítését, rendezését, fásítását, villamosítását, rádióval, mozival és telefonnal való ellátását. A Szovjetunióban tömegjelenség, ih°gy a városi kényelmet átültetik a falvakba. A Szovjetúnió mai faluépítészete megszünteti a régi, alacsony, apróablakos parasztházakat. A falvakban tágas, világos lakóházak épülnek, célszerű és jó belső elrendezéssel, modern bútorokkal. Az építkezéseknél támogatják és fejlesztik a népművészetet, tiszteletben tartják a hagyományokat. Kiemelkednek a kolhozfalvak külső képében a parasztság szociális életformáját szemléltetően kifejező középületek. Ilyenek a klub és a falu szovjet épülete, a kolhoz vezetőségének háza, a könyvtár, a szociális és kulturális célokat szolgáló épületek. , A kolhozparasztság munkája mindinkább azonosul az ipari munkával. Az az oka, hogy a szocialista falu építészetében ilyen jelentékeny helyet foglalnak el az üzemi épületek. Nagy lehetőségeket nyit meg a falu szépítése előtt a természetátalakító terv. A talajvédő erdőövezetek létesítése maga után vonja a falvak fásítását is. A falvakban a kolhozparasztok kultúrpalotákat, gyümölcsösöket, füves játszótereket létesítenek, fásítják az utakat és hüllőket, a középületek, intézmények és lakóházak udvarát. A kolhozfalu építkezésére típusterveket készítenek. Erre a legkiválóbb építészkádereket állítják munkába, hogy biztosítsák a kolhozfalvak művészi és technikai szempontból egyaránt tökéletes építkezését. A típustervek egyúttal lehetővé teszik azt is, hogy a faluépítkezéseknél alkalmazzák a haladó technika minden vívmányát. Gyapotszedés Armenia valamennyi gyapotültetvénye hozzálátott a gyapotszedéshez. Mindenütt gazdag termés vár aratásra. A „Mikojáni’ kolhozban naponta 15 tonnát szednek. Az élenjáró kolhozisták nap°nta 5—6 normát teljesítenek a gyapotszedésben. A gyűjtőállomásokra már 1(Kb tonnánként érkezik az új kiváló minőségű gyapot. A kogiziai nagy gyapotültetvények Bektemirov brigádja a „Kizil-Tuul” kolhozban az első nap 650 kg gyapotot szedett. Vasvillával nyafconszúrta vadázastársát Zubek János újkécskei földműves még a múlt hónapban összeveszett Vadházastársával, Lovas Lászlónéval. Az asszony otthagyta, Zubek bosszút forralt ellene. Kedden délután vasvillával a kezében állított be Lovasnéhoz és haragosan, durván követelte, hogy térjen vissza hozzá. Az asszony azonban nem volt hajlandó, mire a felháborodott ember a villával fejére, karjára sújtott, majd nyakon szúrta. Lovasné nagyon súlyos sérüléseket szenvedett, jelenleg a kórházban fekszik. Zubeket a rendőrség őrizetbe vette és az államügyészségnek adta át. Hat sertést és egy borsét vágott le engedély nélkül Varga István felsőszentkirályi földműves, aki kihallgatása során beismerte, hogy 1946 óta foglalkozik feketevágással. A levágott sütések húsát a szomszédoknak és ismerősöknek mérte ki. Vargát az ügyészség az uzsorabíróság elé állítja, hol közellátás érdekeit veszélyeztető bűncselekmény miatt vonják felelősségre. Rádió PÉNTEK, szept. 16. Kossuth rádió. 12.15: Hanglemezek. 14-15: Háziegyüttes. 15: Zenetörténet. 16: Rádióiskola. 16-40: Marxista-leninista negyedóra. 17.30: Hanglemezek. 17.40: Szövet napok, szovjet emberek. Mezőgazdaság. 18.30: A szabadság árnyékában. Rádiódráma. 19.30: Falurádió. 21: Tánczenekar. 22.20: Zenekar. 23.25: A dalirodalom remekei. — Petőfi rádió. 14-30: Gordonka. 16: Rádióiskola. 15.40: Bartók-együttes. 16.45: Kiváncsi mikrofon. 17: Üzenetek a Vásárból. 17.30: Ifjúság hangja. 17.50: Szerkszd te is műsorunkat! 18: Táncok. 18-30: Esti iskola. 19: Or°sz tánczene. 19.20: Vásárhelyi kórus. 20: Falurádió. 21.05: Szív küldi. 21.40: Mi újság a sportvilágban? „Köszönjük.. Dédesről, az ország egyik legszebb pedagógus-üdülőjéből kaptuk az alábbi levelet: A Bükk-hegység oldalában fekszik ez a község, amelyben a volt Serényi grófi kastély most a pedagógus-üdülő nemes céljait szolgálta. Az ország különböző vidékeiről öszszeverődött vendégek testvéri közösséget találnak a kastély pompás helyiségeiben. A kertben, a sziklabércek tetején a sétában kifáradt üdülők gyönyörködhetnek a kilátás szépségeiben. Láthatják a hegyek között kanyargó utakat, kicsiny Patakokat. A közeli Mályinka község szégyenlősen bújik meg az 594 m magas hegyen emelkedő Dédesvár mellett. A vár romjait szívesen keresik fel az üdülő vendégei, akik sokszor tesznek sétát az erdőkoszorúzta hegyek között. Tisztaság, rend, bőséges ellátás, kényelem, igazi nyugalom. Ezeket, találja az, aki eljuthat ide. Érdemes a vendégkönyvet lapozni, amelyben több kecskeméti pedagógus nevére bukkanhatunk. Most is vagyunk itt néhányan s hisszük, hogy legközelebb még többen eljutnak ide, hogy életkedvüket, erejüket fokozva térjenek vissza munkahelyükre. Hogy az újjászülető magyar jövendőt teljes erővel szolgálhassák, amelyben a magyar tanító a nemzetnek többé nem kihasznált „napszámosa**, hanem méltón megbecsült munkása. Köszönjük a dolgozó magyar népnek és a kultuszkormányzatnak, hogy eljuthattunk ide, jó munkánkkal fogjuk meghálálni ezt a kitüntetést és megbecsülést. Fazekas Ernő Az olasz matrózok bérharcának első sikere A sztrájkoló olasz matrózok bérmozgalmukban elérték első sikerüket. A Cosultah-Line hajóstársaság elfogadta a szájkolók követeléseit és beleegyezett abba, hogy szeptember 1-től visszamenőleg kifizeti az olasz matrózok kiegészítő bérét. Kicsoda Karla Schmidt, a bonni „nemzetgyűlés“ alelnöke? A De Soir leleplező cikket közöl Karla Schmidtről, a bonni „nemzetgyűlés“ alelnökéről. Karla Schmidt a háború alatt a lelei német konvmenatúrán Miehoff tábornok helyettese volt. Miehoff Arras városában 214 francia hazafit lövetett agyon. Miehoff tábornok pusztította el Dunkerque kikötőjét is. Helyettese, Karlo Schmidt, természetesen együttműködött vele. Schmidt urat, a jobboldali szociáldemokratát a rémtettek után a francia kormány hivatalosan fogadja, Schumann úrbarátságosan kezet szorít vele, a francia félhivatalos lap, a Le Monde megnyerőnek találja, Leon Blom pedig a német demokratikus jövő egyik pillérének nevezi. Mi újság a vidéken? ZALA megyében 36 új termelőszövetkezet alakult az utóbbi időben. SZEGED területén a tarlóbánfát eddig 82,5 százalékban teljesítették